Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
I ■ I J\ SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP m5. november 1«. Vendégeink voltak Együtt gondolkodunk Beszélgetés a szovjet frédelegácié tagjaival A szovjet kultúra napjai alkalmából szovjet íródele- gácio látogatott Szolnokra, Törökszetnmiklósra és Marfűre. A zsúfolt program ellenére alkalmunk volt beszélgetni kedvei vendégeinkkel. Képünkön: Alim Kesokov Á CHILEI STADION Victor Jarra verstöredéke ötezren vagyunk itt e csöppnyi városrészben, ötezren vagyunk vajon hányán vagyunk a városokban és országszerte? Csupán itt tízezer kéz, mely szántott és gyárakban termelt, Vajon hány embert gyötör éhség és hideg — félelem és fájdalom, lelki nyomás, megtorlás és őrjöngés? Hatan közülünk eltűntek a zűrzavar forgatagában, egy meghalt, egy férfit agyonvertek, sosem hittem volna, hogy egy embert így agyon lehet ütni. A többi négy el akart menekülni az ájult félelem elől, egyikük az irdatlan mélybe dobta meggyötört testét, mindegyik szemében a halálfélelem merevedett fagyossá. Mily borzalmas torzzá varázsolja arcunkat a fasizmust Terveiket percnyi pontossággal időzítik, mi sem zavarja őket. Gyilkosság szab itt házirendet. Ez volna hát az isten képmására teremtett világ? Istenem, ez a te hét világteremtő napod gyümölcse? A négy fal közt nincs is ember, csak számok vannak, s a számoknak minden oly mindegy, a számok oly nagyon áhítják a mindent megváltó halált. De hirtelen feleszmél öntudatom. Remegés nélkül figyelem a jelet mi páncélosok robajával, katonák üvöltésével kel versenyre... És Mexikó? És Kuba? És hol a világ mely felsajdül e szégyen láttán? Itt tízezer kéz szorul görcsbe, mert nem termel soha többé. Vajon hányán lehetünk szerte hazámban? Elnökünk vérének lüktető dobaja túlharsogja a bombák robbanását, gépfegyverek ropogását, s így görcsbe szorult öklünk visszavág. Mily nyomasztóan fojtogat e vers, mialatt a megtorlást éneklem versfüzérben, meg kell halni a gyötrő félelemtől, oly sok millió pillanatig vergődik a végszóig. bent feszít a némaság, kint felharsan a kiáltás. Amit itt látok, oly rémkép az, amit elképzelni sem mertem, s amit érzek, amit érzek, meggyilkolja merev tekintetembe íródott gondolataim. „ Bede Béla fordítása A hírhedt santiagói stadionban született ez a megrázó hangú verstöredék: egy lialal költő, Victor Jarra utolsó üzenete — a pokolból. A költőt meggyilkolták. Versét egy fiatalember juttatta ki a stadionból, majd Párizsba került, ahol a közelmúltban jelent meg. Alim Kesokov, a szovjet írószövetség titkára, a küldöttség vezetője, kabard nemzetiségű. Mindössze másfél évtizede él Moszkvában, írói, költői pályája kezdetén csak kabard nyelven írt, de napjainkban is minden könyve megjelenik a félmilliós kaukázusi nép nyelvén. Eddig tizenkét kötetét adták ki. — Első olvasói tehát a ka- bardok voltak ... — Furcsa dogot mondok: nem lehettek az én kabard nyelvű könyveim első olvasói a kabardok, mert amikor az első kötetem megjelent, szőkébb hazámban még senlú sem tudott olvasni. Most hatvanegy £y.es vagyok, tízéves voltaik, amikor a Kaukázus magas hegyeiben levő szülőföldemért megnyitották az első általános iskolát. —C Művei közül különösen nagy sikert aratott A hegyormok nem alszanak című regénye, és a Kilátás a fehér hegyről címmel megjelent önéletrajza ... Termékeny évei voltak, közben felelősségteljes beosztásokban dolgozott: volt a Kabard Köztársaság művelődési minisztere, a Kabard Kommunista Párt titkára, a Legfelsőbb Tanács elnökének helyettese ... — A közéleti tevékenységem sosem hátráltatott írói ^működésemben. Sőt! Az alkotónak benne kell élnie az élet ,.sűrejében” ahhoz, hogy ismerje az emberek gondolkodását, s műveivel azt alakítani tudja. Négy fal között leélt életből nem fakad mindennapi valóság. A gondokat. a korunkat foglalkoztató kérdéseket csak úgy lehet megismerni és visszaadni, ha együtt' lélegzik az ember azokkal, akiken az írói szó erejével segíteni akar. Vitalij Korotics költőt, az Ukrán Írószövetség titkárát az ukrán költők antológiájából ismerjük. — Ügy tudjuk, „civilben" sebészorvos ... — Sohasem vagyok civilben, mert vagy orvos vagyok, vagy költő. Olykor a kettő együtt. Az orvosi hivatás és a költészet között lényegesen párhuzamot érzek. Mindketten, mindig, nagyon lényeges dologért harcolnak: az orvos a test, a költő a szellem egészségéért. Egyszer ez a harc nehezebb, máskor amaz ... Agnyija Barto Lenin-díjas költőnő tulajdonképpen „kolléga”. Kilenc évig egy méltán világhírű rádióműsor, a Világítótorony szerkesztője volt, a moszkvai rádióban. — A Nagy Honvédő Háború alatt a kisgyerekek tízezrei szakadtak el szüleiktől. Front, bombázás, evakuálás .. . Rengetegen keresték a gyermeküket, szüleiket. Ereztem, hogy tenpem kell valamit. „Kitaláltam” a Világítótornyot — orosz eredetiben: Megtalálni egymást — s ennek a műsornak segítségével 927 családot sikerült egymásra találtatnom a Szovjetunió különböző területéről. — A legizgalmasabb „nyomozása”? — Egy akkori kisgyerek csak annyit tudott, hogy a nővérlféje fehér cérnával húzta ki a fogát. Sikerült tisztázni és elmondani a körülményeket, — megtaláltam a gyerek testvérét és szüleit. Különben ezúttal is hadd köszönjem meg: legelőször Önök, magyarok fordították le a könyvemet, s adták ki. Alexandr Rekemcsuknak főleg a Ne felejtsd el fiam című regényét' ismerik nálunk. — Milyen írói gondolatok, tervek foglalkoztatják? — Változatlanul izgat a gyermek lelki mélységeinek megismerése, a motivációk, az okozati összefüggések vizsgálata és a cselekvések indítékainak művészi tük- röztetése. Hogyan függ össze a gyermeklélek és a felnőtt magatartás formájának folytonossága ... ? Ezt vizsgálatom, sokszor úgy érzem, egyetlen indíték megismerésére is kevés egy emberöltő... Szóval a szűkre szabott élet. Violetta Palcsinszkaite litván költőnő és drámaíró hármas premier izgalmával érkezett hozzánk. — Kitűnő műfordítójuk. Rab Zsuzsa válogatást kért tőlem műveimből, ígérte, hamarosan megjelenteti őket. Drámát írtam Andersen életéről. néhány nap múlva lesz a bemutatója: alig egy héttel később pedig egv bábjáték, — annak tartják a premierjét. — Nem babonás ... ugye? Sok sikert. — Babonás ugyan nem vagyok. de a közönség kiismerhetetlen. Beszo Zsgenti kritikus, grúz nemzetiségű, írásaiból ítélve szókimondó ember: se a fehérre, se a feketére nem mondja, hogy szürke ... — öt az egyhez... Egvev- lötlen „küzdelem”, öt alkotó egyetlen kritikus. Nincs könnyű helyzetben ... — Téved! Én minden érdemleges alkotónak jó barátja vagyok és ők nekem. De mi is a barátság? A segítés. Ha őszintén megmondjuk egymásnak, hogy rossz útra tévedtünk, hogy zsákutcába szaladtunk. De sokszor előfordul az ilyesmi az ember életében. S milyen jó, ha idejében szólnak: vigyázz, eltévedsz, besüppedsz! Egyetlen valamire való író, költő sem táplál ellenem tartós haragot — úgy gondolom —, hej, pedig de sokszor „összeveszünk”. — Kitűnő ismerője a magyar irodalomnak is, azt tapasztaltam, szinte szégyenkeztem ön mellett, annyira ismeri a mieinket. — Engedje meg, hogy kritikushoz illő módon javítsam: Petőfi, József Attila, és a maiak közül a legnagyobbak, nemcsak az önöké, magyaroké, mindannyiunké, hiszen együtt gondolkodunk. [íj könyvek Az Akadémiai Kiadó megjelentette Peschka Vilmos: Max Webér jogszociológiája című tanulmánykötetét, valamint a Jel és közösség című Szemiotikái tanulmánygyűjteményt; utóbbit Voigt Vilmos, Szépe György és Szerdahelyi István szerkesztette. A Kortársaink sorozatban látott napvilágot a Cseres Tibor írói fejlődését eddigi életújta, életműve tükrében bemutató, képekkel illusztrált kis kötet, Zappe László tollából. Bolyai Farkas születésének 200. évfordulója alkalmából készült az 1775 ésl856 között élt kiváló erdélyi tudós, polihisztor életét és munkásságát bemutató, sok dokumentummal illusztrált kötet, szerzője Szé- nássy Barna. Utánnyomásban látott napvilágot az Apolló könyvtár harmadik kötete, Mócsy András: Pannónia a korai császárság idején című könyve. • A Corvina Kiadó megjelentette — a lengyelekkel közös kiadásában — Kazimierz Michr.lowski nagyszerű könyvét, amely a korábban megjelent négy fotóalbum (Palmyra, Luxor, Karnak, Egyiptomi piramisok) után Thébá- val ismertet meg. Andrzej Dziewanowski művészi fotóival. Második, javított kiadásban adta ki a Corvina Szabados Árpád: Metszés és nyomtatás című művét, amely a Műhelytitkok grafikai sorozatának első kötete. Az Európa Könyvkiadó a Századunk mesterei sorozatban jelentette meg Martin Andersen Nexő világhírű regényét, melynek címe Ditte, az ember lánya. A világirodalom remekel 6. sorozatában került a könyvesboltokba Fjodor Dosztojevszkij kisregényeinek kötete, A szelíd teremtés címmel. A Lyra mundi a világirodalom legjelentősebb alkotóinak bemutatására vállalkozott népszerű sorozat két új kötete a francia Victor Hugo, illetve az örmény Avetik Isza- liakjan verseiből ad kitűnő válogatást : M inden napom kenyér- vásárlással kezdődik. Az én házamban senki sem mondja: „Ma én hadd menjek el a boltba!” Már mindenki tudja, hogy ez az én és csakis az én dolgom. Akár októberi eső suhog az aszfalton, akár lágy meleget lehel a földre a korai nap, akár havat vág arcomba a viharos februári szél, akár áttetsző kis patakok kígyóznak a nedves hóbuckák alól, én — megyek a boltomba. Ügy örülök, mintha egy kedves emberhez sietnék találkozóra. Az „Orosz Kenyér” nevű bolt egy nagy ház földszintjén van. A bolt egyik fala — csupa üveg. Alig érek oda az ajtóhoz, máris kitágul az orrlyukam: micsoda illata van a friss kenyérnek! És eszembe jut a háborús évekből egy jéghideg szibériai éjszaka. Történetesen egy pékség mellett haladtam el. És hirtelen megcsapott a meleg kenyér illata. Szédülni kezdtem, úgyhogy megálltam. Már három napja nem volt a számban egyetlen morzsa seím: elvesztettem a kenyérjegyemet. Megfogóztam egy léckerítésben, hogy el ne essek és ettől a csodálatos illattól megrészegülve sokáig álltam ott. Zúgott, fütyült a szél a csupasz nyírfák között. Zúgott a borzongatóan sivár, fagyos, fekete éjszaka. Csak ez a szélben go- molygó illat öntött életet belé... És eszembe jutnak a harmincas évek is, amikor mint kisfiú órákig álltam sorba egy falatnyi barna kenyérért. amely csípős volt valami keveréktől. Elviselhetetlen sorba állni egy kisfiúnak. de kellett, hát én álltam is. Csak a „Tom Sawyer kalandjai” adott erőt. Álltam és olvastam, olvastam és álltam ... Eszembe jutnak a háborús évek sorállásai is. A sü- letlen. nehéz, kenyérszeletek is, a kukoricakenyér szét- morzsálódó fehér darabkái is. De bármilyen volt a kenyér, mindig felséges Ízűnek éreztük, öt ember kapott annyit, amennyit egy is rögtön meg tudott volna enni. Hja Lavrov: REGGEL Szent és keserű volt az a kenyér, amelyet katonafeleségek, serdülők és öregek teremtettek elő ... Most belépek a boltba. És rám hömpölyög a meleg kenyér illatának anyaian simogató hulláma. A tágas üzlet fényárban úszik. Az üvegfal miatt még terjedelmesebbnek hat: az utca a járókelőkkel mintegy a részévé válik. önkiszolgáló üzlet. Csak két pénztárosnő ül a bejáratnál. Én a sarokban állok, és megilletődve nézem a kenyérrel telezsúfolt polcokat. Domború, kerek fehér kenyér, mákos fonott sütemény, orosz kalács, aranyszínű zsúrkenyér. mandula- és fahéjillatú zsemle, ropogós kétszersült, laktató, jó szagú rozscipó . .. Valóságos kenyérparádé! Megnedvese- dő szemem káprázik, és ezeknek a kenyereknek a helyén egy pillanatra a paraszt nagy. nehéz, barna keze tetszik fel előttem. Úristen 1 Mennyi különféle kenyér! Jegy nélkül. Vedd, vidd! És micsoda illat! Sok csodás szag van a világon. Milyen csodás csupán a gomba illata! Hát még a szamócáé! Meg az almáé! És mivel lehetne összehasonlítani a görögdinnye szagát? A virágokról már nem is beszélek. De milyen remek szaga van például a parthoz kikötött tutajnak, a beszurkozott ladiknak. Meg a frissen kaszált fűnek a fejünk alatt! Vagy a szabadtűz füstjének! De a kenyér illata! Az élet szaga ... Arcomat és torkomat erősen dörzsölve, attól tartva, hogy elbőgöm magam, esetlenül megyek a polcokhoz a nyugodt, gyakorlatias emberek között, leveszek egy lisztporos, pufók, fehér cipót, óvatosan, mint kiscsirkéket, hasuknál fogva felemelek néhány peheiyköny- nyű sárga zsemlét, mindezért pár kopejkát fizetek,, és kifelé indulok; igyekszem elfordítani a szememet az emberektől, akik közömbösen szurkálják a kenyeret valami ostoba villával, hogy ellenőrizzék: friss-e. K imegyek az esőbe, vagy a napsütésbe, vagy a hóviharba, és hazafelé lépkedve valahogy restelke- dek, amiért a kenyér templomában járva én, pogány nem vettem le a sapkámat ... Hát így kezdődik minden egyes reggelem. Azután pedig nekigyürkőzve munkához látok, hogy holnapra is megkeressem mindennapi kenyerünket... Makai Imre fordítása Tiszai Lajos Bernáth Aurél: Balatoni táj tornyos villával <
