Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

ívn. no^iemtxg Tű. T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TÉGLAGYÁRI munka köztudottan a legnehezebbek közé tartozik, ám fokozatosan új formát ölt. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat solymári üzemében pl. telje­sen megváltozott a közelmúltban. A munkafolyamatokat csaknem gépesítették, ami természetesen jelentékeny beruházásokat követelt, de lényegesen bővítette is a ter­melést. Képünkön: A tolópad a nyerstéglát a műszárítóba rakja Űttörívezeti és az úttiminka Az országos konferencia széliemében Lassan két hete, hogy befejezte munkáját a VI. or­szágos úttörővezetői konferencia. Üttörővezetők ta­nácskoztak a szövetség időszerű feladatairól. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a konferencián részt ve­vő küldöttek? Az ott elhangzottakat miként haszno­sítják a gyakorlatban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Mezőtúron és Törökszentmiklóson. Agócs Zoltánná, a mezőtú­ri Kossuth úti 1. sz. Általá­nos Iskola pártalapszerveze- tének titkára a Vénusz úttö­rőraj vezetője is részt vett a dunaújvárosi tanácskozá­son. — Fokozott figyelemmel kísértem a pártszervezet és áz úttörőmozgalom kapcsola­tával foglalkozó felszólaláso­kat. Mint kiderült, ez a kap­csolat a mi iskolánkban sok­kal egészségesebb, mint ál­talában. A felszólalások ugyanis azt tükrözték, hogy az iskolai pártalapszerveze- tek nem támogatják kellő­képpen a csapatmunkát. „Jó ha egyáltalán tesznek vala­mit” — fogalmazta meg az egyik hozzászóló. — A mi alapszervezetünk a tervezéstől a beszámolta­tásig figyelemmel kíséri az úttörőcsapat tevékenységét. A párttagok részt vesznek az úttörők évi programjának összeállításában, az úttörő­vezetői feladatokat pártmeg­bízatásként végzik. — A politikai világnézeti nevelés terén nyilván a párt­tag úttörővezetőktől várnak legtöbbet. — A legtöbbet igen. A gyerekek azonban figyelnek minden felnőttet. Utánozzák őket. Ezért fontos, hogy mi felnőttek — az iskolában mint nevelők — jó példával járjunk elöl a közösségi élet­ben. És ez nem kizárólag a párttagokra vonatkozik... — De a példamutatást, mint „módszert” nemcsak a tantestületnek kell alkal­maznia ... — Természetesen. A KISZ- esekkel, á szocialista brigá­dokkal kialakított kapcsola­toktól szintén ezt várjuk. Ugyanakkor ők segítik az út­törők KlSÉ-taggá érlélődé- sét is. A konferencia óta az úttö­rőcsapatok társadalmi kap­csolatai is bővültek Mezőtú­ron. Az újvárosi 4. sz. iskola a Fazekasipari Szövetkezet KISZ-eseivel, a mi iskolánk Petőfi raja a Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépis­kola egyik KlSZ-alapszerve- zetével kötött szocialista szerződést. A konferencia felhívta a figyelmet olyan szervezetekre,' amelyeket ed­dig mi is „másodlagosan” vettünk. Például a Termé­szetbarát Szövetségre, amely ifjúsági túrák szervezésével segíthet sokat a mozgalom­nak. Rajta leszünk, hogy ez a lehetőség se legyen kihasz­nálatlan ... Tóth András, törökszent­miklósi városi úttörőelnök a tapasztalt úttörővezetők kö­zé tartozik. — A konferencián elhang­zott, hogy a párt közműve­lődési határozatának értel­mében erősíteni kell a köz­művelődési intézmények és az úttörőszövetség kapcsola­tát is. — Törökszentmiklóson ezt egy szerencsés „összeköltö- zés” is segíti. A városi ta­nács régi épületében kapott helyet a művelődési otthon, a múzeum, a gyermek- és fs’.nőttkönyvtár, valamint a városi úttörőház. Ebben az „objektumban” egy helyen talál lehetőséget a művelő­désre, a szórakozásra az egész család. Az úttörőház­ba járó pajtások egyúttal a szomszéd intézjnényekben is otthon érzik magukat — A konferencia egyik szekcióülésén nagy vitát vál­tott ki c lakóterületi úttörő­munka. ön is ott volt... — Érdekelt voltam a té­mában. A törökszentmiklósi pajtások közül jónéhányan Surjában vagy Szakállason laknak. Bejárók. Nap mint nap autóbusszal utaznak az iskolába. Lakóterületi úttö­rőmunkájukat eddig nem kí­sértük kellő figyelemmel. A napi úttörőéletük az autó­busz indulásakor befejező­dött. Pedig ők sem mostoha- gyermekei a mozgalomnak. Legsürgősebb feladatunk, hogy lakóterületi őrsöket, ra­jokat szervezzünk a számuk­ra, s megfelelő vezetőket ta­láljunk, akik az iskolaidőn túl is foglalkoznak a pajtá­sokkal. A gvermekklubokra gondoltunk. Ezek munkáját kell kiegészíteni az intenzív úttörőmozgalmi élettel. A konferencián tanácskoz­tak, vitatkoztak, határoztak. Visszatérve munkahelyükre cselekszenek — a konferen­cia szellemében. T. KL. t A SZOT kongresszusa előtt A téglagyár képviselője Az idei október emléke­zetes jnarad Kiss Mária életében. Igaz, két nap — tizenhetedike és tizennyol- cadika — jelentette az iga­zi élményt, hisz akkor volt az Építők Szakszervezeté­nek ágazati küldöttértekez­lete Budapesten. De a ké­szülődés, a hozzászólás „drukkja” már hetekkel előtte betöltötte napjait, az értekezlet után pedig az itthoniak, a kisújszállási téglagyár munkásainak ér­deklődése, kérdései idézték fel újból a jeles napokat. A téglagyári munkásnőt váratlanul érte a munka­társak szavazata. Elhatáro­zásában. hogy tudása sze­rint képviseli őket, sokat segített a gyárban töltött nyolc esztendő. Büszke is rá, hogy alig túl a húszon alapító tag. Sőt. a gyár épí­tésekor téglát hordott, pedig épphogy befejezte az álta­lános iskolát, Így hát első munkahelye „születésénél” segédkezett. Szeretett volna tanulni a nyolcadik után, mindig ke­reskedőnek készült. S. hogy mégsem tanult, annak az az oka, hogy a Kiss család ki­lencedik, legkisebb gyerme­ke. Az édesapa cipész volt — ma már nyugdíjas — keresete éppen csak ele­gendő volt. a családnak. Elégedetten, megnyugvás­sal beszél életéről, munka­helyéről. A téglagyárban jó helye van, a nyergesüzem­ben gépkezelő. Az eddigi nehéz munkát már gépek végzik, neki az irányítás, a gombnyomás a dolga. Beszélgetésünk közben vissza-visszatérő téma a küldöttértekezlet, az ese­mények. és az újabb készü­lődés... Máriát ugyanis a december 8-án összeülő XXIII. SZOT kongresszus­ra is delegálták. ' Örömmel, izgalommal várja a nagy eseményt. Magában már többször megfogalmazta, hogy mit vár a kongresz- szustól, a több millió em­bert magába foglaló szerve­zet országos fórumától. A környezetében tapasztalt gondokra vár megoldást: az üzemi étkeztetés javítására, a sportolásra, a bejárókkal való több és hatékonyabb törődésre, az élet- és mun­kakörülmények javítására. .Szeretne több példát és ja­vaslatot hallani a szakszer­vezet termelést segítő te­vékenységéről is. Mindent feljegyez, tanul­ságként magának. s a hű tájékoztatásért, amivel azok­nak tartozik, akik bizalmat szavaztak neki. T. Sz. E. KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (1.) Mindenki egyetért, de A párt Központi Bizott­sága 1974. decemberi és 1975. júliusi ülése — összhangban a XI. kongresszus határoza­tával — megkülönböztetett figyelmet szentelt a termék- szerkezet változtatásának, mint a gazdasági növekedés kulcskérdésének. Németh Károly beszámolójában erről szólva megállapította: „Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a gazdaságos termék- szerkezet kialakításának üte­me a népgazdaság egészében lassúbb annál, mint amire anyagi és szellemi erőink lehetőséget nyújtanak. A szükségletekkel _nem indo­kolható gazdaságtalan ter­melés megszüntetésere sok esetben még akkor sem ke­rül sor, amikor annak fel­tételei adottak. Gátolja az előrehaladást, hogy a gaz­daságtalan termelés meg­szüntetéséhez nem rendel­kezünk mindenütt átgondolt műszaki-fejlesztési koncep­ciókon nyugvó, azokhoz szer­vesen kapcsolódó konkrét cselekvési programokkal.” KÖLCS0NHATÉS, GáTfiKKKL A gazdasági, a termelési és a termékszerkezetet jel­képesen úgy ábrázolhatjuk, mint szétágazó utak betor- kollását egy-egy főútvonalba. Ez utóbbiak ismét azonosan kapcsolódnak, s persze, a „forgalom” kétirányú! A ter­mékszerkezet befolyásolja az adott ágazat termelési szer­kezetét, ez a gazdasági szer­kezetet, ám fordított sor­rendben ugyanez a helyzet. A kölcsönhatás azonban csak papíron zavartalan. A gya­korlatban gátak — többnyire restség, lassúság, érdekte­lenség stb. szülte akadályok — magasodnak az utakon. Sűrűn beszélünk napja­inkban a cserearányok rom­lásáról. Arról már kevesebb szó esik, hogy. e romlás nemcsak azért következett be, mert emelkedtek az im­port árak, hanem azért is, mert a nehézkes néhány te­rületen örököltén merev ter­melési szerkezet nem volt ké­pes a rugalmas igazodásra, a számunkra kedvező feltételek mellett exportálható áruk arányának gyors növelésére. Azaz hiába a felismerés, ha nincsenek meg az azonnáli cselekvés alapjai. S az okok másik, szintén kiterjedt cso­portja: ott is lassú a válto­zás, ahol az alapok adottak hozzá. Gazdasági fejlődésünkbe^ döntő szerepet játszik a gép­ipar. Folyamatos korszerűsí­tése — mind a gyártás, mind a gyártmányt ‘tekintve — elengedhetetlen tényezője az egész magyar népgazdaság haladásának. Ugyanakkor a belső piac — akár a felhal­mozást, akár a fogyasztást nézzük is — viszonylag szűk, tehát a gazdaságos termék­sorozatok csak úgy állítha­tók elő, ha exportálni lehet az áru egy részét. ÖREG ÚJDONSÁGOK Napjainkban a gépipar termelésének több, mint egyharmadát külföldön ad­ják el. A távlati tervezés szerint ez az arány hatvan százalékig is bővülhet, ám egyre inkább csak azt lehet, azt szabad eladni, ami min­den piacon árban, műszaki jellemzőkben, használati ér­tékben versenyképes. Most pillantsunk a tények következő csoportjára. A gépipar termékeinek egyhar­madát legalább kilenc éve — vagy még régebben — hozták újdonságként a piac­ra. A gyártott áruk további egynegyede négy-nyolc esz­tendős ! Ezzel szemben a ter­melésből kivont, megszünte­tett cikkek esztendőnként a teljes termelésnek mindössze néhány százalékát teszik ki. Hű A PAPÍRON MÚLNA Érdekes tüdakozódára vál­lalkozott a Pénzügyminisz­térium és a Gazdaságkutató Intézet. Vállalatvezetők szé­les körétől kérdezték meg, a gazdaságtalan termékeknél miben látják a veszteség okát? A válaszok többsége első helyen az árat jelölte meg ... Ezek szerint az ár­emelés „gazdaságossá” vará­zsolná ma ráfizetéses cikkek sorát? Ha a papíron múlna, gyorsan „rend” lehetne. A nagyon is idézőjelek kö­zé kívánkozó • gondolkodás- mód jól jellemzi az általá­nos magatartást, s következ­ményként a helyzetet, me­lyet szemléletesen fogalma­zott meg Németh Károly elvtárs, a cikk bevezetőjé­ben idézett szavaival. Az ár lényeges tényezője a termék megítélésének. Ennél sem­mivel sem kisebb mérce azonban a. költség, az arra adandó válasz, miért kerül annyiba a vizsgálandó ter­mék, amennyiért előállítják, mennyit kérnek érte? Szük­séges-e minden ráfordítás, hol nyílik mód megtakarí­tásra stb. Erre ma még a kelleténél, a lehetségesnél ritkábban hangzik el a felelet. Mészáros Ottó (Következik: Ki mire panasz kodik?) Kecskeméti keimyiszerkezetek a Szovjetunióba Egyetlen év alatt Ötmiüiárd forint értékű növényvédösier A növényvédő-eljárások és a növényvédelmi szervezet korszerűsítésével sikerült je­lentősen csökkenteni a nö­vényi betegségek és a kárte­vő rovarok miatti károkat a IV. ötéves terv időszakában. A tervidőszak legnagyobb eredményének a növényvé­delmi szakemberek — amint a MÉM-ben elmondották — azt tartják, hogy a vegysze­res növényvédelem a 70-es évek közepén már éppen úgy hozzá tartozik a termelési műveletekhez, mint például a vetés. Tehát az üzemek, szakemberek szemlélete megváltozott, korábbi tar­tózkodásuk megszűnt a ké­miai anyagokkal szemben. A IV. ötéves terv során megkétszereződött a felhasz­nált szerek értéke, ez az ösz- szeg 1875-ben elérte az öt- milliárd forintot. Csaknem ugyanilyen arányban bővült a vegyszerek választéka, idén mintegy 400 anyag és termák közül választhatták ki a termelők a számukra legmegfelelőbbeket. A fejlődést a nemzetközi összehasonlítás is jelzi, amennyiben például az egy hektárra fordított növényvá- dőszerek értéke elérte az évi 19 dollárt, ami a világrang­listán a hatodik-hetedik he­lyet jelenti. A mezőgazdaságnak ez a speciális ágazata úgy érte el a nemzetközi mércével mér­ve is rangos eredményt, hogy a szákemberek mindenkor érvényt szereztek az ország — s egyben Európa első — növényvédelmi kódexe elő­írásainak; ez a szabályozás maximális biztosítékot nyúj­tott arra, hogy ne gyűljenek fel az emberi és az állati szervezetben egészségre ár­talmas anyagok. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában nyolc műhelycsarnok negyven szo­cialista brigádja dolgozik hónapok óta megfeszített erővel — szabad szombato­kon is — a szibériai Uszty- Xlimszkben épülő cellulóz kombinát könnyűszerkeze­tes elemeinek legyártásán. A korábbi anyaghiány miatti elmaradást már részben pó­tolták, s az év végére az utol­só csarnokelemet is leszállít­ják a kecskemétiek. A papír­gyár-óriáshoz — amelyben hazánk és a többi KGST-or- szág is érdekelt, — speciális szigetelésű, alumínium borí­tású könnyűszerkezetes pa­neleket gyártanak, amelye­ket a helyszínen szerelnek össze. A szállítás folyamatos, naponta 3—4 vagonnyi rako­mányt indítanak a kecske­méti gyárból, ahol a novem­ber 7-i ünnepeket is munká­val töltötték a szocialista brigádok. A MAGYAR HAJÓ. ÉS DARUGYÁR angyalföldi gyáregy­ségében sorozatban készülnek a nagyteljesítményű úszódaruk. Befejezték annak a száztonnás berendezésnek a szerelését, amelyet Görögország részére készítettek, hamarosan elkészül két 25 és egy 16 tonnás úszódaru is szovjet megrendelésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom