Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-01 / 257. szám
1975. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Eredményhirdetés, új kutatási tervek Véget ért a múzeumi és honismereti hónap megyei eseménysorozata Tegnap délelőtt Szolnokon, a Barátság klubban az eltelt időszak eredményeinek ösz- szegezésével, a jövőbeni feladatok meghatározásával, és a pályművek dijainak kiosztásával véget ért a múzeumi és honismereti hónap. Zádor Bélának, a Damjanich múzeum igazgatóhelyettesének köszöntő szavai után Czakó Jánosné, a megyei tanács vb művelődési osztály közművelődési csoportvezetője számolt be a honismereti munka Szolnok megyei kibontakozásáról és jelenlegi eredményeiről. Kiemelkedő munkát végeztek a karcagi, valamint a 605. számú szolnoki szakmunkásképző intézet, a kisújszállási Móricz Zsigmond szakközépiskola, valamint a szolnoki Közgazdasági Technikum tanulói. Megyénkben legaktívabbak voltak a kunszentmártoni és a jászberényi járás, valamint Törökszentmiklós hely- történeti kutatói. Kunszent- mártonban például tudományos tanácskozásokon dolgozták fel a Tiszazug több mint két évszázados részletes történetét, erről a későbbiekben könyv is készül. Jelentős esemény volt a honismereti rádiós vetélkedő, amelyet a szolnoki stúdió bonyolított le. A jövőbeli helytörténeti kutatásokhoz tudományos alapozást és módszert a Damjanich múzeumon kívül a majd később megalakuló Megyei Honismereti Helytörténeti Tanács ad. Az elkövetkezendő években több ipari, tsz-, munkásmozgalmi, agrárszocialista témájú történeti munkát várnak a múzeumi hónap rendezői. A pályamunkák két kategóriába sorolhatók: néprajzi és történelmi kategóriába. Néprajzi-felnőtt kategóriában a kiemelt első díjat Faragó Jánosné „Aratás Jász- árokszálláson” című munkája nyerte. Első díjas lett Hagy- mási János „Paraszt állattartás Túrkevén” című dolgozata. Külön jutalmazták a jászkiséri és a jászjákóhalmi helytörténeti szakkörök munkáját. Ifjúsági tagozatban első helyezést Papp Júlia egyetemi hallgató pályaműve ért el. „.Tiszabő földrajzi nevei” címmel. A történelmi kategóriában Kónya Ferenc „Nagykörű község története” című pályamunkája lett az első. A fiatalok közül Kiss Katalin gimnazista a szolnoki középiskolák 30 éves történetének leírásával szerzett első helyet. A helyezéseken kívül sikeres munkájért többen kaptak pénzjutalmat. Ez alkalommal emlékeztek meg a kunszentmártoni járás nemrégen elhunyt híres kutatójáról, Turcsányi Imre tanárról is. V. E. Martfű várja • a versmondókat A ílagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére ötödször hirdette meg országos szavalóversenyét a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési központja és a Népszava szerkesztősége. A versenyre, — amelyre 91 versmondó nevezett be az ország különböző pontjairól, Zalaegerszegtől Nyíregyházáig — holnap kerül sor a martfűi művelődési központban. A versenyzők délelőtt elődöntőkön mérik össze tudásukat, küzdenek a továbbjutásért a délutáni döntőbe, amelyen egy szakmai és egy társadalmi zsűri ítélkezik a díjak sorsáról. A három cipőgyári munkásból álló társadalmi zsűri új vonása lesz az idei versenynek. Szolnokon Irodalmi színpadok találkozója Az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége és a megyei szövetkezeti bizottság rendezésében ma és holnap kerül sor a mep-e- székhelyen , a szövetkezeti színpadok kelet-magyarországi találkozójára. Ma délután a Komarov-teremben hat; a rakamazi, a szegedi, a kazincbarcikai, a debreceni, a sárbogárdi, valamint a vendéglátó szolnoki HÍD irodalmi színpad mutatja be műsorát. Perek és ítéletek Interjú a megyei bíróság elnökével Sokan ügy tartják, hogy a pereskedés a büntetőügyek tisztázása hosszadalmas, olykor évekig húzódó bonyolult eljárás, amelynek nehéz kivárni a végét, a jogerős ítéletet, amely végre lezárja a vitát, megfellebbezhetetlenül kimondja, mit „érdemel” a bűnös. Ma is helytállóak, megalapozottak még az effajta vélemények, vagy már múlt időben beszélhetünk róluk? Mi erről a véleménye dr. Jenővári Lászlónak, a megyei bíróság elnökének? — Nem olyan egyszerű, hogy igennel, vagy nemmel válaszolhatnék. Tény, hogy az évekig húzódó, úgymond elöregedett ügyekről már múlt időben beszélhetünk. Bizonyságul hadd mondjak két adatot: 1972-ben még 1157 büntetőügy között 65 volt, amelyet évekig tárgyaltak, elnapoltak, felfüggesztettek, pótnyomozásra adtak vissza — míg jogerős ítéletig eljutottak. — Ma a 360, folyamatban lévő büntetőper közül 5 van olyan, amely több mint egy éve kezdődött. Ez is sok. Egynek sem szabadna lenni. — Csökkent az ügyek száma? Még többet és gyorsabban dolgoznak a bírák, vagy az új jogszabályokkal, szervezeti változásokkal magyarázható a lendület? — Is-is. Csak a büntetőügyek száma csökkent, a polgári pereké nem, sőt Néhány éve megindult egy korszerűsítési folyamat az államéletben. A munkaszervezés szele végigsöpört a bírósági apparátuson is. Elöljáróban néhány jogszabályt említenék, amelyek lehetővé tették, az egyszerűbb kevesebb adminsztrációval járó bírói munkát. A kisebb jelentőségű, egyszerű jogi, és ténybeli megítélésű ügyekben például egy személyben — tanács nélkül —■ a bíró tárgyalhat és ítélkezhet. Nagyabb a lehetőség a gyorsított eljárásra is, amikor a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül ítélet születhet. Egyébként a legegyszerűbb ügy is, a hagyományos eljárással (nyomozás, tanúkihallgatás, jegyzőkönyvek, vádirat, bizonyítási eljárás, és így tovább) legalább három hónapig tart. A bírónak nem minden esetben kell oldalakon át indokolnia a döntést Kisebb ügyekben rövidített ítéletet hozhat ha az ítéletet nem fellebbezték meg. Kevesebb adminisztráció — több érdemi munka. A számtalan technikai újítás, a magnó használata, a magnós központi leíró iroda is ezt a célt szolgálja. Apróságok ezek, de sok kicsi, sokra megy és felesleges sallangok lefaragásával perceket, órákat, heteket nyerhetünk — a tartalomnak. I — A gyorsaság, azonban csak egyik ismérve a jó ítéletnek. — így igaz. Mit érnénk azzal, ha futószalagon gyártanánk a felületes, a megalapozatlan döntéseket? Az elmélyült minőségi munka rovására nem lehet a tempót fokozni. A tényállás tisztázását, a bizonyítási eljárást — ahol egy dátumnak, egy elejtett megjegyzésnek egy félórának is jelentősége van —■ nem lehet elkapkodni. Időszerűség alaposság. Az ítélet így érheti el célját: a nevelő, és bűnmegelőző hatását. Az idén október 31-ig havi átlagban 290 büntető, 108 házassági, 370 egyéb polgári, és 150 gazdasági per aktája érkezett a bíróságra. Egy esztendőben sok ezer ügy, amelyben a megye 47 bírájának kell igazságot tenni. Hogy, hogyan ítélkeznek, csak számokkal tudom érzékeltetni. A polgári perek több mint 60 százaléka már első fokon jogerőssé válik. Tehát a felek pro és kontra egyetértenek a döntéssel, még azok is, akik úgymond elvesztették a pert, reálisnak tartják, belenyugszanak. A megfellebbezett ítéleteknek pedig több mint felét másod fokon helybenhagyják — változtatás nélkül. Ami azt jelenti tehát, hogy az ügyek 80—90 százalékában az első döntés már helyes, törvényes. A büntetőügyben másképp kell megítélni a fellebbezéseket. Akit elítéltek akkor is él a jogorvoslati lehetőséggel, ha alig, vagy nincs is esély arra, hogy másodfokon számára kedvezőbb döntést hoznak. — A bíróságok nem csak ítélkeznek. A kényszer elvonó kezelés elrendelése, figyelemmel kísérése, és hamarosan a börtönből szabadultak utógondozásának megszervezése m az 6 dolguk lesz. — Az új feladatokat munkánk tökéletesebb megszervezésével, és nem az apparátus bővítésével akarjuk és fogjuk megoldani. Az egészséges folyamatnak csak a kezdetén vagyunk. Az első lépések jók, de sok még a csiszolni, finomítani valót — Ahhoz, hogy a bírósági eljárások pergőbbé váljanak, jó ítéletek születhessenek, a partnerek — a nyomozó hatóságok, az ügyészségek, az igazságügyi szakértők, az ügyvédek segítsége is kell. — Így igaz. A büntető ügyekben nagyon sok múlik a nyomozáson. A polgári, a gazdasági és a büntetőpereknél sem mindegy, meddig kell várni a szakértői véleményre. Milyen az ügyvédek keresetlevele, hogyan képviselik megbízóik érdekeit a tárgyaláson, hogyan élnek a védelem jogával. Na és végül, talán elsőként kellett volna említenem, az állampolgári fegyelmet, a ta- núzási kötelezettség teljesítését. Mindez a bíróságon csapódik le. Sok ezer összetevője van a bírói munkának, sok ezer szálon jutnak el az ítéletig. Egy, azonban elvitathatatlan: a bíróságé a felelősség, hogy jó-e az ítélet, igazságos, törvényes-e. K. K. A szovjet kultúra napjai Bondarcsuk—Suksin—Riazaasv Új filmek a mozikban Szergej Bondarcsuk, A hazáért harcoltak rendezője — a film egyik szerepében A szovjet kultúra napjai kiemelkedő eseményének ígérkezik három új szovjet film bemutatója. A Nagy Honvédő Háborúról filmet forgatni, régi álma volt ez Szergej Bondarcsuk- nak. A téma közel állt hozzá, hisz maga is részt vett a háborúban, átélte ezt az időt. Mihail Solohov: A hazáért harcoltak című könyvében Bondarcsuk nagyszerű irodalmi alapanyagra talált. Solohov az első háborús évek tragikus eseményeit ábrázolja, a Vörös Hadsereg visszavonulását 1942. nyarán. Az új film hősei: néhány katona egy lövészezredből, akik az ellenség egy tömeges előrenyomulásánál a szovjet csapatoknak a Donon való átkelését fedezik... A rendező, So- lohovot követve, rekonstruálja az eseményeket, s megkísérli szemléltetni, miben rejlett a szovjet katonák példátlan hősiessége, kitartása és bátorsága. A film legnagyobb részét a Donnál, a Melogovszkij tanyánál és Kletszkajában forgatták, ahol a regényben leírt események megtörténtek. Innen mintegy kétszáz kilo-' méterre, Vesenszkájában lakik Solohov, akit munka közben gyakran felkerestek a stáb tagjai: elmondták neki, hogyan halad a forgatás, hogyan próbálják a hősöket megformálni. A Pravda egyik tudósítójával folytatott beszélgetés során Solohov a következőket mondotta: „Minden valószínűség szerint a filmnek jónak kell lenni, a rendező jó irányt köygt... Nálunk szívesen beszélnek a katonákról, általában a katonákról ákik ,a Nagy Honvédő Háborút megnyerték. De a háborút az egész nép folytatta, amely fölöltötte az egyenruhát... Meg kell mutatni tehát a katona arcát a csatában és a harcok szünetéiben is .. .’ A hazáért harcoltak utalső jeleneteinek forgatása közben hunyt el Vaszilij Suksin, a kivételes tehetségű író, rendező, színész, aki Vörös kányafa című filmjében mindhárom hivatásának valóban egyedülálló tapasztalatát alkalmazza sikerrel, ö a film főszereplője, írója és rendezője is... „Hogyan ml érdekel elsősorban? — olvassuk az egyik legutolsó Suksin nvilatkoza- tot. — Mindenekelőtt a falusi ember sorsa, aki új körülmények közé kerül, megszokott környezetét egy más hagyományokkal rendelkező közeg váltja fél. Az elkerülésnek lésnek különböző útjai vannak. Az én Jegorom mindent elvesztett, amikor elment a faluból. Az élet úgy sodorta magával, minta leszakított ágat Tolvaj lett belőle... Nagyon sajnálom ezt az embert, sajog a szívem érte. Jegorból, ha másképp alakulnak körülményei, nem mindennapi ember lehetett volna, — büszke, erős jellem, aki még tolvajként is sok jó tulajdonságot őriz magában. ... Nem véletlenül választottam szokatlan szituációt Hiszen nem valami tejlfeles- szájú legényről van szó, akit garázdaság miatt egy-két évcímű Rjazanov komédia szovjet—olasz kooprodukci- óban készült „Az ötlet nem is olyan rég született” — emlékszik vissza a kiváló rendező, akinek filmjeit (Autót loptam, öreg rabló nem vén rabló) Magyarországon is ismerik. — „Emil Braginszkij és én egv szinopszist adtunk be Spagetti olasz módra- címmel. Röviddel rá lehetőséget kaptunk, hogy a filmet olasz kollégákkal közösen megrendezzük. Az eredeti ötletből azonban csak a szüzsé alapja maradt meg: egy véletlenül kihallgatott beszélgetésből megtudja néhány olasz, hogy sok évvel ezelőtt Oroszra élítéltek. Itt egy hétprőbás visszaeső bűnössel van dolgunk, tapasztalt, veszélyes tolvajjal. A tolvaj-pszichológia mélyen áthatotta a lelkét. Komoly és a lehető legnyíltabb beszélgetést kell folytatni. Szerettem volna még a szülőföld iránti felelősségről is szólni. Mindezért, ami manapság a világon történik, valamennyiünknek felelnünk kell. A hazugságért, a lelki- ismeretlenségért, az élősdi életmódért, a gerinctelen- ségért, a gyávaságért, „ az árulásért — mindenért fizetni kell.” A szovjet filmhét harmadik új filmje az tak el. Hogy tervüket valóra váltsák, a kincskeresők turistának álcázva magukat a Szovjetunióba utaznak”.. „ Külön figyelmet érdemelnek a Szovjet Filmek Fesztiválja során műsorra tűzött rövidfilmek. Az „Auróra” című alkotás a ma múzeumként szolgáló, történelmi nevezetességű cirkálót ismerteti meg a nézővel, a „Mihail Ivanovics Kalinyin” a nagy forradalmár életét, munkásságát mutatja be, Sz. Nink- roz „Jurij Tyemirkanov vezényel” című műve pedig a Leningrádi Filharmónia zenekarának próbáira invitál bennünket. — SZ — Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádhan országban óriási kincset ásAz „egy üzem-egy iskola” mozgalom továbbfejlesztése Iz oktatási miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben Időszerű oktatáspolitikai kérdésekről tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit a Parlament gobelin termében dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. A tájékoztató során tSb- bek között elemezte az „egy üzem — iskola” mozgalom eddigi eredményeit, s a továbbfejlesztés lehetőségeit. Aláhúzta: az iskolák és a termelő munkahelyek eleven, szervezett kapcsolatából eddig is jelentősen profitáltak a tanulók és a munkások egyaránt. Ennek a kancsolatnak jelenti szervezeti keretét az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, amelynek néhány éves tapasztalatait elemzeve az Oktatási Minisztérium aSZOT- tal közösen irányelveket dolgozott ki. A mozgalom továbbfejlesztését elemezve dr. Polinszky Károly hangsúlyozta, hogy az eddig is jelentős sikereket eredményezett anyagi, erkölcsi-politikai értelemben egyaránt. Hozzájárult a nevelés társadalmi üggyé válásához, s különösképpen az óvodák fejlesztésében, az intézmények, ifjúsági szervezetek anyagi támogatásával volt kiemelkedő és elismerésre méltó a segítség. Az üzemek és a közoktatási intézmények állami, valamint társadalmi szervei, dolgozói között kialakult kapcsolatok és a kibontakozott kezdeményezések tapasztalatai bíztató alapot jelentenek a mozgalom továbbfejlesztéséhez. A tartalmi kapcsolatok további gazdagítása a tanulóifjúság, erkölcsi-politikai egységét —« a kölcsönösség jegyében tovább javítja A miniszter azzal a kéréssel fordult az üzemekhez és az iskolákhoz, hogy kapcsolataik további erősítése érdekében hosszűtávú szerződésben rögzítsék együttműködési feladataikat. Ajánlatos, hogy a megyei — fővárosi — tanácsok és a szakszervezeti szervek kezdeményezéssel, koordinálással, .segítsék a szerződések előkészítését, megkötését, és végrehajtását.
