Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Cselekvésünk programja P olitikánk töretlen folytatásának gazda­sági feltételeit formálta ki, kát terv­időszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv- és állami költségvetés fő irá­nyait határozta meg a párt Központi Bizott­sága november 26—27-i ülése. Azaz: gazda­sági életünk fontos csomópontjait — az elért eredményeket s a teendőket — világította meg a KB tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így la­punk is, szombati számukban hoztak nyilvá­nosságra — joggal állapítja meg, hogy a szo­cialista építőmunka eredményei a negyedik ötéves terv időszakában számottevően gyara­podtak. Ez megfelelő- alapot teremt ahhoz, hogy a kedvezőtlen világgazdasági változások ellenére is, társadalmi céljainkkal összhang­ban, tervszerűen folytassuk népgazdaságunk fejlesztését. Mérleget készített és cselekvési programot adott a Központi Bizottság. A negyedik öt­éves terv teljesítését értékelve leszögezte: „Az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikere­sen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szo­cializmus anyagi-műszaki bázisának .szélesí­tésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. A jövőért érzett felelősségtől vezettetve, az eddigi gazdaságpolitikát folytatva, a Köz­ponti Bizottság úgy határozott, hogy a nép­gazdaság ötödik ötéves tervének fő előirány­zatai igazodjanak a gazdasági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag sze­rény, de biztos haladást tegyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a tény­nyel, hogy a külgazdasági feltételek szá­munkra kedvezőtlen irányzatai - tartósnak bizonyulnak, s a nyersanyagok megvásár­lása nehezebbé válik a szocialista országok­ból is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutóbbi esztendőben — felhalmozódott tapasztalatokat és tanulsá­gokat következetesen érvényesíteni kell a jövendő tervidőszakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározá­sában ez döntő tényező, hanem arról is, 1 hogy éppen ezért feladataink kettősek. Egy­részt mérsékelni szükséges — majd fokoza­tosan felszámolni — az egyensúlyhiányt, másrészt kialakítani azokat a fejlesztési irá­nyokat és szerkezeti változásokat, melyek lehetővé teszik a munka társadalmi haté­konyságának mainál gyorsabb javítását. Ennek alapfeltétele, hogy — amint az ki­tűnik a Központi Bizottság meghatározta fő előirányzatokból — célratörőbb, koncentrál­tabb, s ezzel differenciáltabb legyen a kö­vetkező években a fejlesztési tevékenység. Ami nemcsak az új beruházások népgazda­sági szükségletek szerinti szigorú rangsoro­lását követeli meg, hanem azt szintén, hogy a meglevő állóeszközöket hatékonyabban működtessék. Indokoltan húzza alá a Köz­ponti Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltá­rásának, a szervezésnek, a vezetés tökélete­sítésének, mert a nehezebb gazdasági felté­telek közepette csakis ezen a módon tudjuk megteremteni a folyamatos és nagyobb za­varoktól mentes építőmunka bővülő alapjait. Fentebb utaltunk arra, hogy az ötödik öt­éves terv fő előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben biztosította előrelépést tartják szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 30—32 százalékos növe­kedése mellett a fogyasztás és a felhalmo­zás együttesen ennél kisebb mértékben, 23— 23 százalékkal emelkedhet. R mdkívül fon­tos teendő, hogy a termelés bővítése lénye­gében a termelékenység javulására alapo­zódjék. Az ipari termelés 33—35, a mező- gazdasági termelés 16—13 százalékos növe­kedése mindenütt és mindenkire nagy, ne­héz; felelősségteljes feládatokat ró, s annak fel- és elismerését, hogy nem lehet vala­mennyi népgazdasági területen azonos ütem­ben előrehaladni, mert ehhez sem pénzbeli, dologi, sem más erőforrásaink nem elegen­dőek. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségve­tés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizottság, azt mutatják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben el­értet. Lehet, akadnak, akik efölött értetlen­kednek. Mert nemcsak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok fejlett országa súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s korábban ismeretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, hanem arról is, hogy egyenle­tes ütemű és időarányos gazdasági fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével. Azaz reális célokat határozhat csak meg az ötéves és a jövő ért népgazdasági terv — akár a nemzeti jövedelem termelésében, akár az évi reáljövedelmek, reálbérek ala­kulásában, a lakásépítés 420—440 ezres da­rabszámában, az évenkénti nyugdíjkiegészí­tések felemelésében, a bölcsődei, óvodai dol­gozók bérnövelésében —, s bár ezek a cé­lok hatékonyabb munkával túlhaladhatok, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis , mellőzni azt az alaptételt — melyet a Központi Bizottság ülése kiemelt —, hogy a népgazdaság növekedésének üte­me s vele az életszínvonal emelése a jövő­ben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadalmi hatékonyságától, a ter­melékenység javulásától, a gazdaságos, ter­mékszerkezet kialakításának meggyorsításá­tól, a termékek világpiaci versenyképességé­től függ. E rőfeszítéseink ebben az irányban nagy- támaszt találnak a KGST-országolc együttműködésében, a bővülő kölcsö­nös kapcsolatokban. Mégis, céljaink elérése, a folyamatos haladás biztosítása — s nem pusztán gazdasági,hanem vele szoros összefüg­gésben társadalmi értelemben is — döntő módon saját igyekezetünk, célratörő cselek­vésünk következménye lehet csak. A Köz­ponti Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra a hatalmas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gond­jaival való azonosulása hoz létre, s amelye­ket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi népgazdasági prog­ram megvalósítása érdekében, valamennyi­ünk javára felhasználni. S ezért bátran leír­hatjuk: a haladás záloga mindarmyiunk kö­zös erőfeszítése, a szorgos, a g ondók tói visz- sza nem riadó hétköznapi munka. Elutazott Budapestről Jasszer Arafat Tegnap elutazott Budapest­ről a palesztinai felszabadí- tási szervezet küldöttsége, amely Jasszer Arafat vezeté­sével rövid látogatást tett hazánkban. A küldöttség bú. csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Gyemes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára és dr. Berecz János a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Egészségügyi kapcsolatok Irakkal és Kuvaitlal Hazaérkezett az a magy ar egészségügyi küldöttség, amely dr. Schulthcisz Emil egészségügyi miniszter veze­tésével Irakban és Kuvait­iban tett látogatást. Magyar—jugoszláv szabványünyi együttműködés A magyar—jugoszláv áru­csereforgalom növekedése sürgőssé teszi az árucikkek minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit előíró A nap híreiből szabványok kölcsönös egyez­tetését A két ország szab­ványügyi hivatalának veze­tője Belgrádiban írta alá az erre vonatkozó együttműkö­dési megállapodást Budapestre érkezett Werner Lamberz A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, r.ak meghívására tegnap ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett Werner Lamberz, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, fogadta. Elutazott a Belga KP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására november 24—29-e között látogatás* 1 att hazánkbam a Belga Kommunista Párt küldöttsé­ge: Augustin Duchateau, a Politikai Bizottság tagja, és Jacques Moins, a Központi Bizottság tagja. Itt tartózko­dásuk során tanulmányoz­ták az MSZMP kulturális politikájának időszerű kér­déseit, ismerkedtek a magyar irodalom, a népművelés és az üzemi kultúnrnwnfea ered­ményeivel. A belga testvérpárt kép­viselőit fogadta Óvári Mik­lós. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság ti tikára. A Belga Kommunista Párt képviselői tegnap elutaztak hazánkból. Egy mondatban — Tegnap lengyel környe­zetvédelmi szinpóziont tar­tottak a Lengyel Kultúrában. — Ünnepélyesen megnyi­tották tegnap a finn kórház- technikai tanácskozást és a hozzá kapcsolódó kiállítást. — Emlékünmepséget tar­tottak tegnap Egerben Há- mán Kató halálának évfor­dulóján a nevét viselő me­gyei úttörőházban. Losgbgzí Pál hazaérkezett Tunéziából MA: Fogyasztói árváltozások Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének közleménye egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói árának emeléséről 3. oldal Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsénak el­nöke és kísérete tunéziai lá­togatásának utolsó napján, tegnap délelőtt Vidéké? in­dult. Útjára elkísérte Habib Satti a Tunéziai Köztársaság külügyminisztere. Az Elnöki Tanács elnöke Bizertában koszorút helyezett el a füg­getlenségi harcok mártírjai- nrik emlékművén, majd pén­zéi tíurgi.bá városán átha­ladva az El-Fuladz-i vasmű­be látogatott el. Az üzem megtekintése után vendéglá­tóitól búcsúzva az Elnöki Ta­nács elnöke további sikere­ket kívánt a vasmű dolgozói­nak. munkájukhoz. Délután a Karthágo-palo­tában Losonczi Pál. és Habib Burgiba közötti megbeszélés­sel befejeződtek a magyar- tunéziai tárgyalások. A tárgyalásokról közös köz­leményt hoztak nyilvános­ságra, amelyben a többi kö­zött hangsúlyozták, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztes’teiíács ülése Rz országgyűlés ©lé terjeszti a fcormány az Y. ötéves tervre! szélé törvényjavaslatot A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszú távú terv kidolgozá­sáról adott, tájékoztatóját és,, meghatározta a további fel­adatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke és az igazságügymi- mszter előterjesztette a nép­gazdaság 1976—198Ö, évi V... Kongresszusi munkaverseny Karcagon A Híradótechnikai Válla­lat karcagi üzemében tizen­egy szocialista brigád dolgo­zik. Tevékenységük nagyoan hozzájárult ahhoz, hogy az évi 120 millió forintos ter­melési tervet 12 millióval túlteljesítette az üzem. A ver­senyben résztvevő brigádok felajánlották, hogy a mun­kaigényesebb szerelési mun­kákat munkaidőn túl, mun­kabér nélkül elvégzik. Több­ször tartottak kommunista műszakot. Az idén tovább növelték a munkatermelé­kenységet, a selejtcsökkentés- ben 3,4 százalékos javulást ér­tek eL Sokat léptek előre a munkafegyelem javításában is. A SZEM karcagi gyárában a dolgozók 70 százaléka tag­ja szocialista brigádoknak. A gyár vállalásai között szere­pelt a termelés növelése. Ter­melési tervüket év közben további 3 százalékkal meg­emelték, ami 2,1 millió fo­rint többlettermék előállítá­sát jelenti. Az előző évhez ké­pest 9 hónap alatt 131 százai lékkai emelkedett az összter­melés —szemben a tavalyi 117 százalékos teljesítménnyel — és ezt az emelkedést kizáró­lag munkatermelékenység­ből érték el. A munkaterme­lékenység és a hatékonyság növelésével 36 ezer normaó­rát takarítottak még. Emel- let 110 ezer forint értékű villamosenergiát is „meg­spóroltak”. Három alkalom­mal szerveztek kommunista műszakot a gyárban, és a belőle származó 122 ezer fo­rintot a város gyermekin­tézményeinek támogatására gyári sportlétesítmények épí­tésére üdültetésre fordították. A kongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a gyár negyedik ötéves tervét október 31-re telje­sítette. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot. a pénzügy- miniszter az igazságügymi- riszterrel közös előterjesztést tett a jövő évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslatra. A kormány a törvényjavas­latokat megtárgygjta és úgy hataWZottt* hogy-' attökat az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta Zsúfolásig telt padsorok jelezték az érdeklődést a szolnoki Városi Tanács dísz­termében a Magyar Fogor­vosok Egyesületének orszá­gos szimpóziuma, a parodon­tológiai szekcióülés iránt, amelyen dr. Koncz József városi főorvos mondott be­vezetőt. Üdvözölte az or­szág minden részéről ideér­kezett fogszakorvosokat és az ünnepi elnökség tagjait, akik között volt dr. Tóth Ká­roly és dr. Sugár László pro­fesszor, az MFE elnöke, il­letve parodontológiai szekció­jának elnöke, Majoros Ká­roly, .az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titká­ra, M. Szabó István vezér­őrnagy, megyei rendőrfőka­pitány, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, Sán­dor László, a szolnoki váro- s! pártbizottság első titkára és dr. Pápay Dénes megyei főorvos is. Ezt követően Kukri Béla, a városi tanács elnöke a ju­bileumát ünneplő város egészségügyi ellátásáról adott tájékoztatása után megnyi­totta a szekcióülést, majd átadta a szót dr. Tóth Ká­roly professzornak. A Magyar Fogorvosok Egyesületének, elnöke hang­súlyozta" annak jelentőségét, hogy a fogágybetegségek (pél­dául ínygyulladás, ínysor. vadás) kezelését és gondozá­sát egyre inkább speciális szakrendelések keretében kell megoldani. Ehhez pedig a megfelelő feltételeket mi­előbb ki kell alakítani, s erre kiváló példát szolgáltat az országban elsőként meg­valósított tanácsi fenntartá­sú parodontológiai szakren­delő. A professzor meleg sza­vakkal köszönte meg az en­nek létrehozásában közremű­az 1976. évi népgazdasági ter­vet. * A Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslatot tett a jövő évi hitelpolitikai irányelvekre. A Miniszterta­nács az előterjesztést elfo­gadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javasla­tára a kormány megtárgyal- i ta és jóváhagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árin­tézkedések tervét. (MTI) ködő szolnoki és Szolnok me­gyei üzemek segítségét, ami nélkül nem épült volna meg a szakrendelő. A professzor által tudo­mányos szimpóziumnak mi­nősített szekcióülés dr. Su­gár László elnöklete mellett folytatódott. Dr. Keszthelyi Gusztáv, egyetemi adjunktus színvonalas előadásában át­tekintette a fogágybetegsé­gek kifejlődésének folyama­tát, kiemelve, hogy az íny- gyulladás és következménye, a foglazulás előidézésében el­ső számú „felelősek” a száj­ban megtelepedő különböző baktériumok, amelyeknek táptalaja a rosszul ápolt száj­ban nagyobb arányban levő foglepedék. Többek között kitért a szervezet honmon- egyemsúlyára (mint hajlamo­sító tényezőre) is, ami a ter­hes nőknél rendszeresen megváltozik, így . ők fokozot­tabban ki vannak téve a parodontózis veszélyének. Ezt tudva, csak dicsérni le­het azt az elgondolást, hogy Szolnokon a jövőben egyre több figyelmet fordítanak a terhes nők fogászati-paro- dontológiai ellátására. Az előadás után dr. Csabai Csaba BM fogszakorvos is­mertette egy szolnoki paro- dontológiaó szűrővizsgálat eredményeit, amelyekből ki­tűnt, hogy a vizsgált mun­kahelyi közösségek tagjainál a parodontózis valamilyen fokozatú eseté kivétel nélkül előfordult. A továbbiakban a betegvizsgálattal, a megelő­zés módszereivel, a fogak túlterhelésének csökkentésé­vel és a gyógyszeres kezelés lehetőségével foglalkozó elő­adások hangzottak el, dél­után pedig kerekasztal-kon­ferenciával ért véget a tu­dományos szimpózium. IZa Sikerre! zárult a fogorvosok országos konferenciája Szakrendelő példás üzemi összefogással

Next

/
Oldalképek
Tartalom