Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
XXVL évf. 280. sz. 1975. november 29., szombat VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára. a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetők A Központ Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. I. A Központi Bizottság értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmuinika 1971— 1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményeseik voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. időszakban a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv céLkitűzásei-nék, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin hőerőmű, a Lenin Kohászati Művek finomhen- germűve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a győri Futómű. és Motorgyártó Üzem, a Barátság II. kőolajvezeték, a péti Nitrogénművek új műtrágyagyára, a leninvárosi polietiléngyár, a beremendi cementgyár, az orosházi síküveggyár, a lábatlant vé- k on ypap ír - gyár, a győri mű- bőrgvár, a borsodi sör- és malátagyár, a budapesti metró kelet—nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, tovább javult a tár- sadaim.) gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott. hogy ugyanakkor egyes fontos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utób- 1 i két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció. értékesítési nehézség, az olaj es a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő veszteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi hélyaote a tervezettnél kedvezőtlenebb. Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás mághalaidita a tervezettet. A IV. ötéves terv fő feladatainak teljesítését értékelve. a Központú Bizottság megállapítottá: A nemzeti jövedelem *■ az előirányzott 30—32 helyett 35 százalékkal gyarapodott, és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott. öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a feüiadajioaáet, 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. Az ipari termelés az ■ előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—33 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4—4,5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipairi létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeiket értünk e1 a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. Az átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az épí- tőainyagipar kivételével — ' alamenmyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. 3 Az építőipar technikai ■ felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közveUenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metró — építésében nagy eredményeik születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeiket nem tu. dott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. A A mezőgazdaság ter- **"■ melése a tervezett 15— 16 százalékkal szemben 18— 19 százalékkal nőibt A szocialista mezőgazdasági nagyüzemeikben kialakulták a célszerű üzemméreteik, terjed az iparszerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagyhozamű fajtáik alkalmazása köny- nyebbé és eredményesebbé 1eö/á a mezőgazdasági munkát. A növénytermesztésben teljesült a legfontosabb feladat, a teiTPÓshozaimok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tarvidő&zakbam 20 százalékkal nőtt.. A hazai termelés fedezi az ország ke. nyéngabona szükségletét., és exportra is lehetőséget ad. A r 11 körré paterm elésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a hazaii termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsain fejlődött, a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarha állomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett áltailábain megfelelő volt. C Az áruszállítás a ter- vezett 22 százalékkal szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a vasúti közlekedésben. Megnöveke- tíett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a személyszállításban. Bővült és korszerűsödött a járműállomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a főváráéban — javult. ÄS A tervezettnek megfe- ”■ leiően emelkedett az életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18, a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor, a pénzben! társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdíjait, növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék ősz- szege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 éves lakásépítési programunk. öt év alatt .széles körű társadalmi összefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új kórházi ágy, 5100 új iskolai tanterem került átadásra. ^ Termelő beruházások- " ■ ra az előző öt évinél 40 százalékkal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az olaj- és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb növelését, a bauxitvagyon jobb kihasználását. az ellátás javítását építőanyagokból. Élelmiszerekből és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő, nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és nem megfelelő az együttműködésük. C? Nagy eredményeket ér- "■ tünk el a területfej- 1 osztásban. Dinamikusan fejlődött hazánk fővárosa, Budapest. Az ipartelepítéssel és a területfejlesztéssel összefüggésben gyorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útjáp, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. Q Az öt év során hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett. A fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a behözottaké pedig 49 százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagy mértékben segítette terveink teljesítését. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagy sorozatú, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik, valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyag- és en j'.-giaszükségie- tének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar —szovjet olefin, valamint a magyar—lengyel vegyiszál- egyezményeknek megfelelően elkezdődött a termelés. A Központi Bizottság ■külön is értékelté a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkáját. Megállapította, hogy 1975-ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5, az ipar termelése 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé pedig az előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4.5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2.5 százalék helyett mintegy 4 százalékkal, a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százalékkal szemben, 5 százalékkal nőtt. A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával —• az V. öbéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelésével, a tudomány,1 és a technika eredményeinek széles körű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk élet; színvonalát. Űj ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának eró- / teljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdaságii növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások ha- tékonj’-sága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékoséág az energia- és anyagfelhasználásban. A Központi Bizottság az 1976—1980. évekre szóló V. ötéves népgazdasági ten' fő előirányzatait a következőkben határozta meg: 1 A nemzeti jövedelem ■ 30—32 százalékkal növekedjék- A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23— 25 százalékkal emelkedhet. A termelés bővítését egészében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gazdasági fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos és egyenletes ütemű. O Az ipart, a népgazda- “ ■ ság vezető ágát a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvonalú kielégítését és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének 'fokozását. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés ' visszaszorításával, a hazai és nemzetközi munkai megoszlás, a szakosítás és kooperáció bővítésével, az irányítás és szervezés íováb- b' javításával kell elérni. Az ipar termelési szerkezetének átalakításában meghatározó jelentőségű ágazatok és vállalatok élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol a legjobban szolgálja mai és távlati céljainkat. Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolkémiái, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását. A járműgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. 3 Az építőipar termelése ■ 30—33 százalékkal növekedjék. Szervezettebb, gondosabb munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Az erőket a gazdasági, társadalmi fejlődés szempontjából alapvető beruházásokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. A A mezőgazdaság ter- melése 16—18 százalékkal növekedjék; fokozottabban elégítse ki az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagszükségleteinek kielégítését, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Énnek érdekébem célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist — gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat —, használják ki jobban termelési lehetőségeiket, nagyobb mértékben honosítsák meg a nagyhozamú, produktív fajtákat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs; es szőlőtermesztésre. Az or-' szag cukorszükségletét döntőéin hazai termelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élen járó szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelést rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket. A közepesek zárkózzanak fel hozzájuk. a gyengék pedig ai természeti adottságaiknak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termedőszövetkezeték termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzés® és támogatása, a megtermelt áruk átvételéinek jobb megszervezése. C A szállítás összieljesít- menye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — -35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos- és Diesel- v pp tatásra, a fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. ÍZ A szocialista szektor beruházásait 850—870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent. Az erőket a megkezdeti létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagyberu- há ’.ásókra kell összepontosí- tani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szigorúbban keli rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. 7 Fejlesztési céljainkkal * * összhangban még nagyobb mértékben vegyünk részt a nemzetközi munka- megosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazdaság _ kiegyensúlyozottabb fej- Jődését, a hatékonyság fokozását. a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását, a nyersanyag- és energiaszükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, 45—48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütember; bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-or- szágokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket az energetikai és nyersanyagkitermelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipari szakosodás(Folytatás a 3. oldalon) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi,Bizottságának 1975. november 26—27-i üléséről
