Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-28 / 279. szám
HWS. «Pwmtoy. Ml SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Elkészült az új festőcsarnok a Járműjavítóban Képünk néhány nappal ezelőtt, az utolsó simítások idején készült. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakemberei és az angol szerelő konzultációt tart a légtechnikai kapu előtt Az üzemcsarnok levegőcseréjét, a fesbókoldószerrel szennyezett levegő eltávolítását egy 12 ventillátorból i álló rendszerrel oldják meg. Felső es alsó levegőelszívásra nyolc, míg légpótlásra négy, egyenként 50 ezer köbméter óránkénti teljesítményű ventillátort alkalmaznak. A csarnok fűtésére gőz- sugárzót szereltek be. Teljesítményére jellemző, hogy óránként 11 tonna gőzt kell l elhasználni a ahhoz, hogy a fesitőüzemben — a kinti mínusz 20 fok ellenére — plusz 20 fok legyen a hőmérséklet. A helyiség világítását ezer- kotjős.záz 150 wattos villany- égő biztosítja, — a fokozott tűzveszélyesség indokolja ezt a megoldást A Járműjavítóban a festést eddiig rendkívül nehéz, korszerűtlen, egészségre ártalmas körülmények között végezték. A helyiség huzatos ■volt és még a minimális biztonsági előírásokat is nehezein lehetett betartani. Az új üzemiben a már említett biztonsági berendezések mel- iett korszerű szociális létesítmények is a dolgozók rendelkezésére állnak. Az új létesítményben de- cembe- 15-én kezdik meg az üzemszerű próbákat amelyek elhúzódnak egész márciusig. Ettől kezdve azonban már teljes a nagyüzem, mert már jövőre több mint 1400 vasúti jármű befestését tervezik az új üzemcsarnokban. Étel helyiséget, f ütött liQszt szeremének 150 millió építkezésre Yb-iilés Túrkevén HOGYAN TOVÁBB? Szarvasmarha-tenyésztők tanácskozása Szolnokon Jó kezdés után visszaesés TSbfe nrrfnt S0 eaer beépített légköbméter, mintegy 3150 négyzetméter alap terület, 60 millió forint építési költség — mindez néhány fontos jellemzője annak az üzemcsarnoknak, amelynek műszaki átadására ma kerül sor. A vasbeton vázszerkezetű épületet, — amely festő- <és fényezőüzem néven lép be •a szolnoki MÁV Járműjavító Üzem létesítményeinek sorába — 1972. decemberében kezdték építeni. Teljes talajcserével kellett kezdeni a munkát, ugyanis az építkezésre kijelölt helyen valamikor téglagyári gödör volt, és •ennek tajiajadottságad rendkívül kedvezőtlenek voltak. Az építkezés közben még fel sem robbant háborús lövedékeket is találták. Mindezek ellenére az építők — a Szolnok megyei Állami Építőipari VállaLai dolgozói — jól haladtak a munkálatokikal. Az üzem csarnokban nyolc -vágány van. Ide állnak be a fővizsgálat során a festésre váró négytengelyes vasúti személykocsik és a Diesel- mozdonyok. A festőüzemben mintegy 50 munkás dolgozik majd a vasúti járművek előkészítésén, csiszolásán, kit- telésén — a festésnél azonban már csak két munkásra van szükség. Ők, a légtechnikai kapu — mintegy 6 millió forint értékű, angol Devilbiss konstrukció — két oldalán liftekkel emelve vagy süllyesztve magukat, szórópisztolyokkal festenek, közben a 6 méter magias kapu változó sebességgel mozog. A kaput — amelyet biztonsági berendezésekkel, így tűz- és kancentrációárzélíelő- vel szerelték fel — a vágány végén, a festés befejeztével hidraulikával megemelik, és egy másik vágányra gurítják át A Váci Kötöttárugyár jászapáti üzeme dolgozóinak bérezéséről, szociális és kulturális helyzetéről tárgyalt tegnapi ülésén az SZMT elnöksége. A beszámolóban néhány orvoslásra váró gondja is előkerült az üzem kollektívájának. öt községből járnak be a dolgozóle. főleg nők, és el panaszolják, hogy átfáznak a VOLÁN fűtetlen autóbuszain. Az elnökség ígérte, hogy közbenjár az érdekükben a VOLÁN Vállalatnál, hogy javítson a mostoha utazási körülményeken. Az étkeztetés sem probléma nélküli, ezért az üzemben fognak kialakítani A 900 éves jubileum Szolnokon megannyi rendezvénynyel öregbítette a város hírnevét. A MTESZ különböző egyesületei sokszor voltak rendezői ezeknek a gyakran nemzetközi jelentőségű találkozóknak. A MTESZ Szolnok megyei szervezetének tegnapi elnökségi, illetve titkári értekezletén többek között arról értekeztek a szervezet vezetői, hogyan lehetne a jövőben ezeknek a konferenciáknak, tanácskozásoknak a színvonalát — se nem a számát — emelni. Az elnökségi értekezleten, amelyen részt vett dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, ez a probléma akkor vetődött fel, amikor értékelték a szervekét idei munkáját, és megbeszélték a jövő esztendei munkatervet. A következő évben kiemelt esemény lesz az az ankét. egy ebédlőt, hogy helyben fogyaszthassák el ebédjüket a munkások. Döntés született abban is, hogy a következő években egy kulturális helyiség létesítésére is sor kerül. Az üzemi szakszervezeti bizottság feladatul kapta. hogy segítse hozzá a dolgozókat az általános iskola elvégzéséhez, ugyanis a háromszázötvenes létszámból kétszáz munkás nem rendelkezik a nyolc általános iskolai végzettséggel. Az elnökség napirendién szerepelt még a dolgozó fiatalok körében végzett szak- szervezeti munka tapasztalatairól készült jelentés. amelyen az energiagazdálkodás időszerű kérdéseiről tárgyalnak a szakemberek. Szintén az 1976-os év feladatai közé tartozik az üzémi, egyesületi tevékenység fokozása. Az elnökség néhány tagja ezzel kapcsolatban felkeresi az év folyamán az egyes üzemeket, gyárakat, s az ottani vezetőkkel tárgyal a még kihasználatlan lehetőségekről. Folyóink, erdőink, környezetünk védelme — ma rjtár minden ipari létesítménynél az első helyen szerepel ez a gond. A MTESZ Szolnok megyei szervezete környezetvédelmi bizottság létrehozásával kívánja ezt a kéfdést napirenden tartani. A tegnapi elnökségi és titkár^ értekezldten a résztvevők beszámolót hallgattak még a szolnoki nyomda és a TITÁSZ szolnoki üzemigazgatóságának munkájáról. A túrkevei Városi Tanács V. B. tegnap ülést tartott, ahol jelentés hangzott el a tanács 1973—77. évi ciklusprogramjának időarányos teljesítéséről. A városban három év alatt 150 millió forintot költöttek építkezésre. Ezek között van a Közlekedés-Gépészeti Szak- középiskola kollégiuma, a Május 1. Ruhagyár üzemépülete, a Búzakalász Tsz. szakosított szarvasmarha- és sertéstelepe. A 17-es számú Autójavító Vállalat konyhája és a Gabonafelvásárló Vállalat 5600 vagonos gabonasilója — bár nem szerepelt a, ciklusprogramban — az is épül. A mezőgazdasági üzemek fokozott mértékű műszaki fejlesztést hajtottak végre. A közös szántóföld 40 százalékán zárt termelési rendszerhez csatlakozva folyik a búza, a kukorica, a lucerna, a cukorrépa és a napraforgó termesztése. Az öntözést azonban nem fejlesztették kellő mértékben, a közúti közlekedést javítva új utat, autóbuszpályaudvart és autóbuszvárót építettek. A város lakáshelyzetének javulása a tervezett ütemet nem éri el. Az 1973— 75 évekre tervezett 248 lakással szemben ez év végéig csak kétszáz lakás épül meg. A ciklusprogram kulturális ágazati célkitűzései közül pénzügyi fedezet hiányában nem sikerült megoldani" az általános iskolai tornaterem és a gyermekélelmezési konyha építését. A vb-ülésen tárgyalták az ifjúsági törvény megvnlósítá sának helyi tapasztalatait is. A «zarvasmarha-tenyésztéB időszerű gondjairól, a legsürgetőbb teendőkről tanácskoztak tegnap délelőtt a Szolnok megyei Tanács nagytermében a szakemberek. Az A gondok megvitatására azért volt szükség, mert a megye mezőgazdasági üzemei nem teljesítették azt a célkitűzést, amelyet az 1972- ben megjelent szarvasmarhatenyésztési kormányprogram határozott meg, s amelynek végrehajtását népgazdaságunk' egész társadalmunk joggal elvárhatna mindenkitől. Szolnok megye szarvasmarha-állománya a negyedik ötéves terv első felében — a határozat megjelenése előtt — évi 2,5 százalékkal, a tehénállomány 1 százalékkal csökkent, a kisüzemi tehénállomány visszaesése még ezt is meghaladó, évi 4 százalékos volt. A kormányprogram az ágazat fejlődésének, valamennyi gátló tényezőjét feloldotta, és meghatározta az elkövetkezendő évek legfontosabb célkitűzéseit. Ennek ellenére az idei, a IV. ötéves tervet befejező év végére tervezett tehénállomány 1500— 2000-rel kevesebb lesz, és az évi 1 millió hektoliter tej helyett is várhatóan csak 800 ezer kerülhet a feldolgozó üzemekbe. Mindennek többek között az az oka, hogy 1975-ben csökkent a t ermelőszövet keze tok tehénállománya, s ez nagyon elgondolkodtató. Pedig 1973-ban és 1974-ben a nagyüzemi gazdaságok sza rvasma rh a léts zá rn a di n a - mikusan nőtt, 1.5 százalékkal, még az országos átlagot is meghaladta. Az idén az átlagos tejtermelés 140 literrel csökkent, és ez a tendencia továbbra is tart, ami azt eredményezi, hogy Szolnok megye termelőszövetkezeteiben 1973-ben az egy tehénre jutó átlagos tejtermeA szarvasmarha-állomány takarmányellátásánál egyik kellően ki nem használt terület a gyepgazdálkodás. Évente mintegy 10—15 ezer hektár az a terület, amelyet egyáltalán nem hasznosítanak és nem is gondoznak az Az év vége felé közeledve mindenütt téma, hogy végeztünk ’75-ben, és milyen eredménnyel zárjuk a negyedik ötéves tervet. A tegnap Szolnokon megtartott MÉSZÖV elnökségi ülésen is napirendre került, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei miként teljesítik a negyedik ötéves terv célkitűzéseit. Általánossá vált az a megállapítás, hogy Szolnok megyére az utóbbi öt év alatt a gyorsütemű fejlődés volt jellemző. Az ÁFÉSZ-ek tevékenysége közvetlenül és szervesen illeszkedik ebbe a fejlődésbe. Elmondható, hogy a negyedik ötéves tervet a fogyasztási szövetkezetek várhatóan jól teljesítik. A bolti kiskereskedelem a középtávú tervét 3,6, a vendéglátóipar pedig 1,2 százalékkal túlteljesíti. A kiskereskedelem forgalma 57, a vendéglátásé 43 százalékkal növekszik. A felvásárlás és az ipari tevékenység árbevétele eléri a 30 százalékos növekedésű Az időnként jelentkező ellátási zavarok ellenére is a leggyorsabban és a legkiüléeen megjelent és beszédet mondott Barta László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhely ettese is. lés 300 literrel kevesebb lesz, mint 1970-ben volt, és nem éri el a 2000 litert. Ugyanakkor az idén, az első félévben 750-nel kevesebb borjú született, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A termelőszövetkezetekben minden negyedik tehén ,unproduktiv”, azaz négy hónapja nem tejel, és vemhes- sége sem állapítható meg. A megye termelőszövetkezetei a tavalyi tejhozammal sem dicsekedhetnek, hiszen az éves átlag 2 ezer 280 liter volt, ugyanannyi, mint az 1950—60-as években. Hiába fejtek öt tsz-ben is 3 ezer liter tejet, amikor olyan gazdaság is akadt — például s szelevényi Szikra Termelőszövetkezet — ahol az egy tehénre jutó évi tejtermelés 500 liter. Arra sem lehet magyarázatot adni, hogy a szakosított telepek termelése som éri el a tavalyi, igen alacsony átlagot. Elgondolható az is, hogy az állami gazdaságok szakosított tehenészeid telepein — egy kivételével — ugyanazt a fajtát és típust tartják, mint a termelőszövetkezeti telepeken, és ennek ellenére tejhozamuk 743 literrel több volt az év első kilenc hónapjában, mint a tsz-ekben. A kialakult kedvezőtlen állapot legfőbb oka — mint ahogyan azt dr. Bereczki Lajos is megállapította — elsősorban a vezetők nemtörődömségében. a termelési, és a munkafegyelem lazulásában rejlik. Ehhez hozzájárulnak még a kedvezőtlen takarmányozása, tartási és állategészségügyi feltételek, de ez ismét a szakemberek felelőtlenségére utal. , üzemek. Külön gond ez azért, mert legfőképpen a háztáji állatállomány számára kijelölt legelők gyepgazdálkodása nem megfelelő. E földeken nem öntöznek, műtrá- gyáznak és elmarad a gyomirtás is. Ennek ellenére évegyemsúlyozottabban as; élei. miszerszakma fejlődött. Javult az ellátási színvonal, ez magával hozta a forgalom 70 százalékos növekedését. Egyre több modern, jól felszerelt szövetkezeti ABC- áruház épült Míg 1979- ben hat ilyen üzlet volt, az idén már huszonegyre emelkedett a számuk. A ruházati forgalom fejlődése lassabbnak mondható. Jelentősebb növekedés csak az utóbbi két esztendőre jellemző, de az öt év alatt még így sem éri el néhány ÁFÉSZ ruházati forgalma a 10 százalékos növekedést. Ehhez nagy mértékben hozzájárult bogv a tervezett ruházati szaküzletek, áruházak építése egy-két évet késett, valamint egyes területeken a készletgazdálkodás nem párosult a magasabb szintű igények kielégítésével. A vendéglátás forgalma a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődött, de lassúbb, mint a harmadik ötéves terv időszakában. A 46 százalékos forgalomnövekedést főként az italárusítás eredményezte. Az ételforgalom növekedése várhatóan csak ről évre emelkedik a fűbér összege, tehát a nagyüzieimek: olyan helyzetet alakítanak ki. hogy a termelőszövetkezeti tagoknak elmenjen a kedvük a háztáji állattartástól. A szarvasmarha-tenyésztés kormányprogramja meghatározta azt is, hogy az elkövetkezendő három-négy évben a már meglevő termelőeszközök jobb kihasználására kell törekedni. Ennek ellenére, a KSH adatai szerint, mintegy 3 ezer 800 te- héníérőhely üresein áll, pedig ezeknek a férőhelyeknek a létesítésére 150—160 millió forintot költöttek a mezőgazdasági üzemek, illetve a népgazdaság. A gazdasagok alapvető feladata: ezen változtatni. Ehhez viszont szemiél-etválto- | zásra van szükség. Nem elegendő a párt politikájával általában egyetérteni — mondta egyebek között Barta László —, hanem mindent meg is kell tenni érte. A vezetők napi feladatként kezeljék a meglevő gondok felszámolását, teremtsék meg az összhangot a két fő ágazat, a növénytermesztés és az állattenyésztés között Jutalmazni és büntetni keSI A tenyésztői és az irányító munka javítása érdekében gondoskodni kell a jobb szakemberellátásról is. Légy en elegendő szakmunkás, aki a feltöltött férőhelyek állatait gondozza, hozzáértésével szavatolja az állategészségügyi, tartási, takar- mányözasi technológia betartását. A két elles közötti indokolatlan hosszú' idő rövidítése további olyan lehetőség, amely a tejtermelésben kialakult tarthatatlan helyzet gyors felszámolását elősegíti. A nagyüzemek vezetőinek azt is látniuk kell, hogy a háztáji gazdálkodás — mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztésben — nélkülözhetetlen, s ezért támogatása nem maradhat el. Az ágazat fejlesztésére hozott üzemi intézkedéseket pedig rendszeresen értékelni kell, hogy a mulasztókat felelősségre vonhassák, a kiváló teljesítményt felmutatókat viszont jutalmazni lehessen, Braun Ágoston 28.2 százalékos lesz a tervezett 45,3 százalékkal szemben. Kiemelt feladat volt minden ÁFÉSZ-nél a fejlesztési célkitűzések megvalósítása. Erre a célra 300 millió forintot terveztek és használtak fel. A negyedik ötéves terv fejlesztési politikájának eredménye, hogy azokban a városokban, nagyközségekben, ahol iparcikk áruházra volt szükség ott felépült. Szaporodott az élelmiszeráruházak, üzletek száma is. A munka termelékenysége a bolti kiskereskedelemben 100 millió, a vendéglátóiparban több mint 30 millió forintot tesz ki. A termelékenység növekedése a bolti kiskereskedelemben 14, a vendéglátásban 22 százalékos volt. Az elnökségi ülésen megállapították. hogy a megye fogyasztási szövetkezetei eleget tettek népgazdasági feladataiknak, célkitűzéseiket megfelelően teljesítették. A szövetkezetek többsége elismerést érdemel az eredményekért. de ezek a sikerek az ellátás további javítására kötelezik az ÁFÉSZ-eket Megvitatták a MTESZ jövő évi programját Kiaknázatlan lehetőségek Jó! zárják a negyei! sieves tervet az ÍFÉSZ-ek t
