Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
1975. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A 911. képzőművészeti filmszemle után Első reakciónk az öröm. a házigazda büszkesége. Harmadszor gyűltek össze Szolnokon képzőművészek, rendezők. operatőrök, művészet- történészek, esztéták, televíziós és mozifilmek alkotói, s néhányan azok közül, akikről a képzőművészeti filmek vallanak. Harmadszor kerül sor a találkozóra, a versenyre benevezett filmek vetítésére, megvitatására. Lassan bizakodhatunk abban, hogy nálunk is gyökerét ereszt egy rendszeresen ismétlődő, országosan is jelentős művészeti program. Mind a televíziós, mind a mozifilmek kategóriájában láttunk portréfilmeket élő képzőműyészekről, művészet- történeti alkotásokról, egy- egy objektumról. (Pl. a Budavári Palotáról, középpontban az 1974-ben feltárt csodálatos szoboregyüttessel, a vár, s népünk várhoz kapcsolódó történetével.) (És láttunk a képzőművészet rajzi, illetve festői eszközeinek fel- használásával készült filmeket valamely egyéb témáról. (Kovásznál György, a néző előtt festett film képei, vagy a díjnyertes Sisyphus, amelyben a rendező Jankovics Marcell kitűnő rajzaiból szintén előttünk alakult a gondolat.) És élvezhettünk szintén nagyszerű rajzi megoldású mesefilmeket. A bev mutatott ötven körüli film között azonban, igazán jó képzőművészeti kisfilm kevés volt. S most itt kifejezetten a képzőművészetről szójó munkákra gondolunk. Minden művészeti műfajnak megvan a rá jellemző nyelve. A filmé a mozgó kép. A hangkísérők — zene, effektusok, beszéd — csak megtámogathatják a képekÄ szolnoki Bartók Béla Zeneiskola és a Kassai úti Ének- Zene tagozatú Általános Iskola növendékei adtak péntek délután hangversenyt Szolnok 900 éves évfordulójának tiszteletére a Tiszapar- ti gimnázium aulájában. A koncert sok kis muzsikusnak adott nagyszerű lehetőséget képessége, tudása bemutatására. Igen nagy jelentősége van az ilyen vagy hasonló jellegű hangversenyeknek, bemutatóknak. Ta-Í Ián egyike a legközvetlenebb eseményeknek a tanárok és szülők kapcsolatában. Még ennél is fontosabb, hogy a szülők ilyen alkalommal lemérhetik gyermekük előmenetelét A növendék-hangben közölt tartalmat, hangúlatot, de semmiképp sem zavarhatják, nem nyomhatják el. Különösen érvényes ez azoknál a filméknél, amelyek egy másik, szintén vizuális műfaj bemutatását szolgálják. Nemcsak a művek érzelmi hangulati felfogását akadályozza a felesleges beszéde de a figyelmet is ..más irányba tereli. Felmerült a vetítéseket kísérő beszélgetéseken több ízben is az ismeretterjesztő, dokumentatív, illetve az alkotói film kérdése. Véleményünk szerint ha valamely alkotó jó filmet készít egy műről, vagy művészről, akkor az bármenynyire „alkotói” film is, sokkal többet árul el a témáról, mint egy száraz oktatófilm dokumentumhalmaza. Utóbbi ugyanis tapasztalatunk szerint sokkal kevesebb hangulati elemmel rendelkezik, így kevesebb az érzelmi hatása. Természetesen jó alkotói filmekről beszélünk, nem azokról, ahol a rendező, vágy operatőr arány »nélkül merül el saját képeibe, ötleteibe. A film sajátos jelrendszerben dolgozik, amelyet a nézőnek le kell fordítani, be kell fogadni. Ezért kérdőjelezhetjük meg a szimbólumok, jelképek önkényes használatának jogát, mert éppen a felí'oghatóságot nehezíti. S ha már a primér képi összefüggések, történések nem állnak logikus rendbe, akkor hogyan kívánhatnánk a lényeges kapcsolódások, asszociációk megértését? Alkotásokról, alkotásokkal... Jó művészetről jó filmekkel. Valójában e körül forgott a vita, melynek eredetiségét a közeljövőben re-' mélhetően érezni fogjuk. Egri Mária versenyek kifejlesztenek egy jó értelemben vett pódiumbiztonságot, szereplési készséget. Úgynevezett hasznos rutint szereznek a tanulók, mely nélkülözhetetlen ezen a pályán, ha valaki aktív muzsikus akar lenni. Nos a sok-sok szereplő közül talán igazságtalan lenne bárkit is kiemelni hiszen mindenki a tudása maximumát igyekezett nyújtani. Bár igaz, hogy volt akinek ez jobban sikerült és teljesítményét külön is lehetne méltatni. Mégis úgy érzem, hogy ezen a hangversenyen kitűnőre vizsgáztak a tanárok és a növendékek egyaránt. — egyed — Az új magyar zenem&vak leolobb előadói Kadosa Pál, kétszeres Kossuth díjas zeneszerző, a szerzői jogvédő hivatal vezetőségének elnöke tegnap a zeneművészek klubjában átadta az évente kiadásra kerülő jutalmakat azoknak az együtteseknek és előadóművészeknek, akik az új magyar zeneművek bemutatásában az elmúlt évben is kitűnő eredményeket értek el. Jutalomban részesült a moszkvai fúvósötös, André Lenard csehszlovák karmester Kőmíves János Párizsban élő magyar karmester, a budapesti kamaraegyüttes és vezetője Mihály András, a magyar hárfás trió, Mikó András az Állami Operaház főrendezője, Palcsó Sándor operaénekes, Lehel György karmester, Fellegi Ádám zongoraművész, Görgey György karmester, Antal Lívia operaénekes és Körmendi Klára zongoraművésznő. A szerződ jogvédő hivatal vezetősége jutalomban részesítette a Liszt Ferenc Feneművészeti Főiskola három hallgatóját is. KOK színiiázfüOvészeü napok Kémei színházi öslieiiiulató Oyőta Az NDK ' színházművészeti napok keretében rangos kulturális esemény színhelye volt szombaton a Pécsi Nemzeti Színház. A világhírű berlini Volksbühne társulat itt találkozott először a magyar közönséggel. Örkény István: Macskajáték című művét adták elő. Az előadás érdekessége, hogy Orbánnét Sulyok Maria, a Vígszínház művésze alakította, vendégként. A vendégtársulat vasárnap megismétli fellépését Pécsett. Hétfőn a bólyi művelődési központban („A kitüntetettek” ! című stúdiódarabot adják elő. Joachim Brehmer: Az a lány című társadalmi drámájának magyarországi ősbemutatójára került sor szombaton a győri Kisfaludy Színházban, az NDK színházművészeti napok keretében. A mai témájú darabot a hallei Béke Színház intendánsa, Ulf Reiher állította színpadra. Szóljon a muzsika... Ifjúsági növendékhangverseny Szolnokén fi kispolgáriság kaeéátója Grkény-hemniotó a Szigligetiben A KiMeresotak van egy kulcsfigurája: a varázslattevő, az ábrándra búj- togató! Bolyongó. Csak így hívják, a Bolyongó. Más neve nincs, mint általában a rendes embereknek. Névként egy jelző tapadt rá. A lakótelepen mindenki ezen a néven emlegeti. Mindig ott és akkor jelenik meg, ahol valami történik, ahol valami érdekes adódik, ahol valami „helyzet” áll elő. Nem hívja senki, mégis ott terem, ahol éppen szükségeltetik, s kéretlen-kelletlen is beleüti orrát mások életébe. Űj lakó érkezik a telepre? Természetes, hogy maris feltűnik. Sőt rendezkedik, segít. Jelentéktelen külsejű figura. Csokornyakkendőt visel, lábán magasszárú cipő, ruhája kopottas, szemüveget hord, s oldalán aktatáska lóg. Madzagon. Ki ne ismerne rá külső megjelenésében, ő a megtestesült kispolgár. A Kulcskeresők új lakásba költöző családjánál is többször megjelenik, hol kenyérrel állít be észrevétlen, hol pezsgővel akarja köszönteni az új lakókat, de szerepe igazán akkor nő meg, amikor a pilótának, az új lakás lakójának, Flóris- nak egy leszállási kudarca után szembe kellene néznie a megtörténtekkel. Azaz a kudarchelyzetben. A vereség állapotában ,lép akcióba és sajátos logikájával rövid idő alatt eléri, hogy fejetetejéra állítja a valóságot, s az imént még a pilóta ellen forduló család js varázslatnak eredményeképpen győzedelmes hőst lát a bukott emberben. A győzelem ábrándjaiba ringat pilótát, szomszédot, szerelőt, mindenkit. A kissé hosz- szadalmas expozíció után a dráma fordulópontja ez, amikor szemünk láttára zajlik, hogy miként fordít köpönye-. get a feleség, a pilóta lánya, az emeletről idetévedt vénleány, s a tragédiát követítő, kijózanító magnóhangokra is fütyülve, a Bolyongóval egyetemben hogvan éneklik az önámítás dalát. Be vannak zárva egy hamis illúzióba, amelyet a Bolyongó teremtett számukra. A kezdetben csak egyszerűen mulatságos helyzet — kulcs híján, vagy mert elromlott a zár, nem lehet kijutni a lakásból — egyszeriben jelképes értelmet kap. A kispolgári bezártság, bezár- kózottság kifejezőjévé emelkedik. Világossá válik, hogy a Kincskeresők valójában egy rendkívül káros magatartásnak, hatásában vétkes gondolkodásmódnak, a kis- polgáriságnak a komédiája. Hisz Bolyongó, a nagy illúzionista, .aki hol itt, hol ott hinti el a maga igazságát, azért tudta megbabonázni a pilótát, a feleségét, még a viszonylag józan észjárású szerelőt is, mert valamennyien jellemükben hordják a megalkuvás, az ábrándrahaj- lás lehetőségét. Az emeleti lakótárs rajongásáról, aki Kanadából várja imádott tudósát, kiderül, csak felszínes érzelem, nem igazi vonzalom. Benedek, a szerelő is — bár állandóan azért kesere1* hogy nem lehet beteg életpárja ágyánál —, azért ha teheti, szívesen kortyolgatja a pezsgőt egy idegen lakásban. S a pilóta feleségének ■ válási szándékát lánya sem veszi komolyan, hisz hányszor riogatta már vele a családot és így tovább. Cjjfeß» az értelemben a Lit. Cli Kulcskeresők a kicsinyes, a felszínes, a két- szín ű, a tényekkel szembenézni nem akaró, a saját kárán okulni nem tudó. önmagái ábrándokkal ámító és hitegető kispolgári magatartás finom gúnnyal fűszerezett komédiája.- Mondhatni, a bennünk is ott bujkáló kispolgá- riság kivetítése, jelentkezésének elemzése. Bolyongó innen kiindulva — bár valóságos alak. mégis ugyanakkor a kísértésre mindig kész, bennünk bújkáló kispolgári- ság megszemélyesítője is, sőt a társadalomban ott tekergő kispolgáriság drámai sűrítménye. A Kulcskeresők tisztító szándékú játék, mai tanulságok, gondolatok megfogalmazáséra ösztönöz, a józan ésszerűség fontosságára figyelmeztet. Nem egyszerűen illúziórombolás, annál bonyolultabban találja a gondolatot. Sok-sok átmenettel, áttétellel és felhanggal dúsítva. Nem arról akar meggyőzni, hogy illúziókkal vagy illúziók nélkül, hisz adott esetben egy illúzió is lehet haladék vagy akár vigasz is, hogy tovább lehessen élni, hanem azt sugallja, hogy illúziók nélkül, józanságunkba hallgatva lehet csak távlatban messzire jutni. A Kulcskeresők ízig-vérig mai dráma, jellegzetes örkény-mű, amelyben a gondolat a maga összetettségében, bonyolult kapcsolataiban bontakozik ki. Székely Gábor a komédia színpadra állításában ezt az összetettséget jó érzékkel valósítja meg. Erőteljes sarkí- tásokkal nem sematizálta a kifejezendő alapgondolatot, jól teremti meg a játék több- szólamúságát, amiből végső akkordként csendül ki a tanúlság. Bár ezen a színpadon minden áttételesen is él, mégsem parabolát játszik a színház, hanem valóságos helyzeteiben valóságos dráma folyik, jól átgondolt, pontos színpadi megfogalmazásban, ami újabb bizonyítéka Székely Gábor színpadi racionalizmusának. Kifejező színpadi környezetben bontakozik ki a játék — Székely László munkája —, amely nemcsak természetes közegként szolgál, hanem a költői rendezetlenségével egyben sugallmazója is az alapgondolatnak. Sőt a berendezés tárgyaiban, régi stílusú bútorok, falitükör, öregóra és más egyéb, egy sajátos kispolgári miliő hangulatát is árasztja. A színészi teljesítmények közül elsősorban Papp Zoltán Bolyongóját említem, aki a kissé szószátyár, kelekótya „igazságtevőt”, ábrjándmes- tert — nem egy rokonát ismerjük a világirodalomból — «színesen, minden ellenszenvessége ellenére is szeretetre méltóan állítja színpadra. Kiváló stílusárzékéről tesz tanúbizonyságot. Tímár Éva, az örömre sóvárgó, de valójában hajótörést szenvedő vénlány szerepében; hasonlóan Polgár Géza, aki jóízű humorát nagyszerűen kamatoztatja a kissé bumfordi szerelő megformálásában. A pilótát és a feleségét Piróth Gyula és Csomós Mari alakítja, jól érzékeltetve a megpróbáltatásokkal teli házasélet izgalmait, feszültségeit, az „együttre- pülés” veszélyeit, amely rányomja bélyegét a családi életre. Jóllehet, ebben a groteszk játékban Csomós Mari érzelemdús egyénisége nem kamatozhat kellőképpen. Lányukat Andai Kati alakítja meggyőzően. Varsa Mátyás a „kellemetlenkedő” Bódét játssza nagy igyekezettel. Egy-egy villanásnyi szerepben Lengyel Istvánt, id. Tatár Endrét, Benyovszky Bélát láthattuk. flfSißnu István újra darául AjIiJ bot írt a színháznak. Pontosabban Szolnoknak. Bevallása szerint a jubiláló város iránti tisztelet vitte rá. Nem alkalmi darabot írt a jubileumra; nem ünnepélyes hangvételű históriai drámát nyújtott át megrendelésre, hanem igazán drámaírói gesztusként mai témájú, gondolatokat indukáló komédiát kínált fel a színpadnak — nekünk. Valkó Mihály Siker hórom év aloft Szűcs Imre tiszafüredi fazekas Domanovszky György 1968- ban megjelent „Magyar népi kerámia” című kötete a tiszafüredi fazekasságot az egyik legjelentősebb, legjellegzetesebb stíluscsoportként emlegeti. Említi ez a könyv ugyanakkor azt is, hogy — sajnos — Tiszafüreden kihalt a fazekasmesterség. A könyv megjelenése óta változott a helyzet Szűcs Imrének, a fiatal tiszafüredi fazekasnak a közelmúltban ért véget egy kiállítása Leninvárosban. most egy újabb kiállítás következik: decemberben a füredi Kiss Pál Múzeumban. Amikor 1972-ben, a Kántor Sándor műhelyében töltött csaknem tíz év után — letelepedett Tiszafüreden, tulajdonképpen senki sem gondolta, hogy rövid három év alatt ismét életre kel a füredi kerámia. Pedig így történt: Szűcs Imre több kiállításának sikere a bizonyság erre és a műhelyében látható boká- lyok, kancsók. korsók, kanták, bütykösök, tányérok, tálak, fazekak is tanús- kodrlak — szünet nélkül dolgozik. — Évente négyszer égetek, összesen 120 mázsa fát tüzelek el. Sajnos a Népművészek Háziipari Szövetkezete olyan leadási terv teljesítését rótta rám, hogy saját kedvemre alig tudok időt szakítani. Pedig papíron van néhány elképzelésem... még mindig csak papíron. Azért minden égetésnél csinálok valami újat. Hol egy új formát, hol valami új díszítésvariációt. Rengeteg a dolog. Építkezem is. Most van egy szobánk és az udvar túlsó végében egy konyha. No meg a műhely. A kislányom jóformán itt tanult meg járni a műhelyben. Ha a lakásom végre elkészül, meg a segédem is belejön egy kicsit a munkába, akkor jöhet terveim valóra váltása. A Néprajzi Múzeum hihetetlenül gazdag régi, múlt századi tiszafüredi cserepekben. Alaposan meg szeretném nézni. Mert az az igazság, hogy még egy ásás közben a földből előbukkanó mázas cserépdarabból is tanul az ember. Aztán — ha ezt igényelné a község is — szívesen vezetnék egy 10—12 fős, gyerekekből álló fazekas szakkört Ha csali három gyerekből lenne fazekas, mondjuk öt év alatt, már annak is felmérhetetlen hasznát látnánk. Virágok, madarak, kecses, vagy éppen esetlenségük miatt kedves formák. Szűcs Imrét szinte mindig a műhelyében találni. Dolgozik kedvvel, tehetséggel, újjáteremtve a hajdan messze föl-. dön híres tiszafüredi faze kasságot 4 Szabó János IS te szociálist ksílégiiiín A szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Kollégium diák- tanácsa szülők, nevelők, régi és mai kollégisták részvételével tegnap kollégiumi napot rendezett. A gépiparisták 'diákotthonát 15 éve avatták szocialista kollégiummá. Az ünnepségre eljöttek a nyíregyházi Rozgonyi Piroska testvérkollégium középiskolás lányai is. _ A program a délutáni órákban kezdődött „így élünk a Szamuely Kollégiumban” címmel alapközösségi foglalkozásokat, bemutatókat tartottak a meghívott vendégek. Utána 17 órakor a Komarov-teremben ünnepi kollégiumi közgyűlésen emlékeztek meg a diákok második otthonuk névadójáról és a 15. jubileumról. Az esti órákban közös vacsorán vettek részt a diákok, nevelők, és a vendégek, majd táncesttől fejezték be a találkozót
