Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
1975. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Verdi: Rigoletto OPERAEST SZOLNOKON A debreceni Csokonai Színház operatársulata szerdán este Verdi halhatatlan, máig is igen népszerű operáját a Rigolettót mutatta be a szolnoki Szigligeti Színházban. Az együttes vendégjátékában közreműködött a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, valamint a MÁV Járműjavító és a színház énekkara. Victor Hugó A király mulat című forradalmian haladó szellemű drámájának első előadása az 183‘Ó-as évek elején volt Párizsban. A bemutató igen erőteljes politikai botrányt kavart éppen ezért az akkori uralkodó körök nyomására hosszú időre betiltották. Talán ennek köszönhető, hogy mintegy 20 évvel később kapta kézhez Verdi szövegírója Piave a dráma kéziratát. Szerencsére jól ismervén a zenekól- tő célkitűzéseit, elképzeléseit, azonnal operaszöveget azaz librettót készített Verdi számára. A zenemű ősbemutatójára 1851. március 11- én került sor a velencei Fe- nice színházban. Ezt az első magyar előadás 1852. december 18-án követte. Mielőtt bár mit is szólnék az előadásról, szükségét érzem előrebocsájtani, hogy számomra, avagy egy muzsikus számára mindig és mindenek felett a zene áll, , különösen, ha az operáról, ■ mint műfajról van szó. Nos bizonyára érthető okok miatt, de mégis sajnálatos, hogy éppen a zene az, amellyel az előadás a szolnoki közönségnek adós maradt. Bár jól tudom vannak olyan vélemények, hogy a mai operajátszásban például az újszerű adaptáció, a színészi játék, a modern rendezés és a díszlet legalább olyan fontos, sőt egyesek szerint talán fontosabb, jelentősebb is mint a zene maradéktalan c előadása, hű szolgálata. Ezen elsősorban a kifogástalan hanganyaggal rendelkező énekes produkcióit, a zenekar, illetve az énekkar kiváló teljesítményét értem. Tehát sokan például azt állítják, hogy inkább legyen egy énekes zenei produkciója valamivel az abszolút mérce alatt csak a színészi játék legyen minél kifejezőbb. Én úgy hiszem a debreceniek vendégjátéka eléggé rácáfolt erre a teljes mértékben nem elfogadható megállapításra. Még Kertész Gyula meglepően modern rendezése, valamint Tarnay György karigazgató az est karmesterének határozott irányítása, elismerést érdemlő muzikalitása sem tudott mindent helyrehozni, feledtetni, önfeledt csodálatos pillanatokról nem is igen beszélhetünk, ezek után nem kétséges, hogy ebben a műfajban csak tökéletes zenei légkörben juthat felszínre mindaz, mely tulajdonképpen mindig is a zenét kell, hogy szolgálja. A szereplők közül elsősorban Hegyes Gabit említem, aki igazán meglepetés- volt Gilda szerepében. Természetes muzikalitásával szépen csengő koloratúr szoprán hangjával őszinte élményt si- ikerült nyújtania. Hasonlóképpen tetszett Györgyffy József a mantuai herceg alakítója, kinek dicséretére válik, hogy kis volumennel rendelkező hangját nagyszerűen tudta a zene szolgálatába állítani. Érthető, tiszta kiejtéssel szép dinamikával énekelt, sőt mi több hangja képes volt mindig betölteni a teret Ezt igazolta a közönség lelkes tapsa is egy- egy szépen megoldott ária után. Sikeresnek mondhatjuk a debreceni Csokonai Színház vendégjátékát és a sikerhez természetesen a címszereplő Virágos Mihály Liszt-díjas, Varga Magda érdemes művész mellett valamennyi szereplő hozzájárult. Mindent összevetve igen nagy öröm számunkra, s talán ez a legfontosabb, hogy olykor Szolnokon is felcsendülnek e maradandó zeneművek, a hallhatatlan operák remekbe csiszolt dallamai. Egyed Ferenc Tinédzser klub Tinédzser-klubot szervezett a tiszafüredi nagyközségijárási művelődési központ a nagyközség általános iskoláinak nyolcadikosai számára. A foglalkozásokon a klubtagok életkoruknak megfelelő témákban hallhatnak előadásokat. zenét hallgathatnak — irányítás mellett — és nem hiányoznak a játékos vetélkedők sem. Egy díjnyertes film alkotói SZOLNOKI ŐSZ Hangverseny Farkas Ferenc születésnapjára Hétfőn este, 19 órakor a szolnoki Galériában hangversenyt rendeznek Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző hetvenedik születésnapja tiszteletére. A hangversenyen fellép Sándor Judit, a „Szolnoki Fúvósötös”, a Bartók Béla kamarakórus, a Szolnoki szimfónikus zenekar, valamint a Kassai úti Ének-Zene Általános Iskola kórusa. A műsoron — amelynek „Szolnoki ősz” a címe — Farkas Ferenc művei szerepelnek. A Gyöngyöri gyöngy című dalt a Kassai úti általános iskolások kórusa énekli, a Bartók Béla kamarakórus a Vallon szerenád, a Hajnal nóta, a Tillio Lio, a Keresztöltés, valamint a Zöld mezőnek közepén című dalt — ez egyben ősbemutató lesz — adja elő. Sándor Judit, a népszerű operaénekesnő a „Gyüimölcskosár” című dalciklusból énekel részleteket. A zenekari műveket a Szerenádot, a Piccola mu- sica di concertöt, s a Régi magyar táncokat a Szolnoki fúvósötös, valamint a szimfónikus zenekar játssza. A hangversenyen a zene barátai személyesen köszönthetik vendégüket, a hetvenéves mestert, akinek tevékenységéről versenyművek, zenekari — & kamarazene kompozíciók, oratóriumok, kantáták, vígoperák és kísérőzenék sokasága vall. 1 A hangversenyre a Verseghy könyvtárban és a Szolnoki Galériában lehet jegyeket vásárolni. TirtMi helységnévtár készül . Hazánk történeti helységnévtárának kiadására készülnek. A hatálmas tudó- rrjányos munka során megállapítják, miként fejlődtek, változtak Magyarország területén a faluközösségek, nagyközségek, városok, nyomon ' követik, milyen néven szerepeltek kialakulásuktól napjainkig. A 18. század végéig ugyanis nem volt állandó neve egy-egy településnek, s nem számított ritkaságnak, hogy 15—20 falu azonos nevet viselt. Felderítik a települések népességének, rétegeződésének, számarányának alakulását is. A munka Veszprém megyében készül el először, Zala és Fejér megyében a kutatásokat befejezték, a Vas megyei felmérésén dolgoznak. A Hl. Képzőművészeti Filmszemle második napján a Tisza Filmszínházban bemutatott televíziós filmek között vetítették „Ismerjük meg Samu Gézát... címen a fesztivál egyik legfigyelemreméltóbb portréfilmjét. Rossz a cím. Lehetett volna Poézis, A fa poézise vagy ■valami más, mindegyik egyformán rossz — így Csányi Miklós, a film rendezője — valamilyen címet adni kellett. Valóban. Ismerjük meg Samu Gézát... s mindazt, amit népünk ezeréves tárgyi kultúrájából, évtizedek, századok koptatta érlelte eszközeiből művészetébe átment és megőriz, új öszefüggései- ben művészetté nemesít. S ismerjük fel fénylő-szarvas, fémszakóllú teknő-figurájá. ban, tollasfejű tojást kínáló alakjában a pusztai népek hiedelemvilágát, termékenység kultuszát, halljuk mega sámánok dobjának lüktetését, festett totemek mitikus szépségét. S érezzük meg mindez azért fontos a választott faluja magányában dolgozó, alig harmincesztendős szobrásznak, mert visz- szavonhatatlanul érzi népünk ősrégi, veszendő hagyományainak szépségét, mély igazságát. S erős a kényszer: szólnia is kell a maga lehetőségeivel mindazért, ami ma még menthető, s amivel jelenkori művészetünk megtermékenyíthető. Valami ilyesmit sugall a film, illetve többet, poeti- kusabban, játékosabban. — Mit tesz hozzá Csányi Miklósi — Megálmodtam egy filmet. Nem volt egyszerű. 1971-ben kezdtük, 1973-ban kapott végleges formát, de csak 1975-ben mutatta, be a televízió. Csúcsidőben: vasárnap délelőtt.. „ — Mikor találkozott elő- szőr Samu Géza szobraival? — A pesterzsébeti Csiliben volt bemutatkozó kiállítása. Jött a hír. „gyertek srácok, csoda van ...”. Hát így. — Mit érez a művész? Visszaadja-e a film mindazt, amit 9nmaga számára jelentenek a munkái? — Ez a film két év az életünkből. Közös munka volt, menet közben kellett azonosulni vele. Másképp nem lett volna az, ami lett. Mindegyikünknek vállalnia kellett önmagát, eképzeléseit, szándékait. Csányi Miklós filmrendező Samu Géza szobrászművész Csányi Miklós élesebben magyarázza. — Nem kaptam először engedélyt színes technikára. Később nem kaptam meg azt a vágót, akit akartam, így magam vágtam a filmet. Éjszakákon át, két éven keresztül. Az első változat sem Samu Gézának, sem nekem nem tetszett. Újra kezdtem az egészet. Amikor készen lett, odaadtam Ülés Lajosnak, írjon hozzá zenét. Rit« musproblémáim voltak — újra átrendeztem néhány részt. Akkor végtelenül nehéznek tűnt, most már úgy érzem, nem volt hiába. Ahányszor látjuk, mindig új és új feszültséget okoz. Samu Géza a népművészet mélyebb gyökeréig nyúl, nem a dekoratív, faragott- festett motívumokban keresi a lényeget, hanem a tárgyak, használati eszközök funkcionális, munkában alakult formáiban, a hozzájuk fűződő emlékrétegekben, a velük végzett munka ritmusában, a beléjük kövesedett időben. — & még valami — egészíti ki Csányi Miklós — a • hagyományos technikák újra idézése, jelentőségűk tisztelete legalább ilyen fontos Samu Géza művészetében. Maza izzítja, üti a vasat, vágja, vési, faragja a fát. A természetes anyagok és megmunkálásuk kézi művessége szorosan tartozik alkotásainak lényegéhez. Furcsa módon Csányi Miklós szívesebben beszél Samu Gézáról, s a művész a film- készítés nehézségeiről. A közös alkotás folyamatában egymást is vállalniok kellett. Így lett végülis a fiira egy szobrászművész és egy rendező Urai vallomása . mindarról amire mindnyájunknak — akik számára fontos a magyar kultúra, a múlt és a jelen, a hagyom mány és korszerűség — figyelni kell. Csányi Miklós és Samu Géza „üzenetét” megtette a szolnoki filmszemle közönsége, és szakmai zsűrije. A filmet a legjobbak között értékelték. S nemcsak rendezőjét, de operatőrét, Bomyi Gyulát is, eltérően a szokásoktól — különdíjjai jutalmazták. — Egri — Megtalált mindennapok 3. A felelősségérzet nem mindig életkor kérdése. Ismerek nagyapakorú „lezser” embereket, — és komoly, bölcsen gondolkodó fiatalokat. Pedig kellő élettapasztalattal mennyivel könnyebb mindenben eligazodni, bonyolult körümények között megfelelően viselkedni, célszerű, döntéseket hozni, — egyszerűsítve : „bölcsnek” lenni. Márpedig a népművelőnek — akár öreg, akár fiatal — sokoldalúan, előrelátóan kell gondolkodnia, az egyén és a közösség számára egyaránt hasznosan kell dolgoznia. Fiatalon, élettapasztalatok híján, persze nehezebb... Urbán Erzsébet pedig, az újszászi művelődési ház igazgatója, „huszonéves”. A nagyközség — hozzávetőlegesen hétezer lakosú. Az operatív népművelésre — függetlenítve — egyedül van. Jó nagy, elegáns fekete tábla az iroda ajtaján: igazgató. Valamelyik elődje „adott” a formaságokra, tetszhetett neki a titulus, jól hangsúlyoztatta a címet. — Mit jelent Újszászon művelődési ház igazgatónak lenni? — Végrehajtani a munkatervben meghatározott feladatokat, szervezni, agitálni, rimánkodni, veszekedni, elvégezni a tartalmi munkát, mindent elkövetni, hogy az emberek jól érezzék magukat a művelődési házban. Ennek persze alapfeltétele a rend, tisztaság, a megfelelő környezet, beleértve a fűtést is. No, nem én fűtök, csak a feltételekét kell megteremtenem. Olykor az sem könnyű: a nagyterem felfűtése 1 500—1 800 forintba kerül, erre munkaerőt 6em könnyű találni. — Olyan „egyszál magam” helyzetben van... Nem? — Ügy lennék, ha a művelődési ház törzsközönsége nem segítene munkámban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mástól, máshonnan nem kapok segítséget, csupán arra céloztam, hogy a mindennapi, ha úgy tetszik „aprópénzes” munkához tőlük kapók legfőbb támogatást. — Ez úgy hiszem nagyon fontos... — A népművelő munkában általában is döntő fontosságú a kapcsolat kérdése. Különben légüres térben maradnék, s ha nem lenne kikkel és kinek dolgoznom, hiába is erőlködnék, n^na csinálnék semmit. — De a „motor” mégis csak a népművelő. Mit tudott eddig elérni. Négy éve van ugye a pályán? — Hogy mennyit értem el... Hát ezt hadd ne én mérlegeljem. Nagykátán kezdtem, értő, segítő vezetők és kollégák között. Amit megtanultam, igyekszem hasznosítani. Ügy érzem, hogy a bejáró munkások klubját — más egyéb mellett — nem csinálom hiába. — Időtálló még ez a köz- művelődési forma? — Hogyne, feltétlenül. Űj- szászon igen sok az utazó ember, a vasutas. A szolnoki MÁV Járműjavító üzemmel szocialista szerződést kötöttünk — persze máshonnan is járnak a klubba, összesen mintegy kétszázan — s azok (számára Igyekszünk kultúrál ódási alkalmat biztosítani, akiknek munka után mindig indul a vonat, az autóbusz. — És... mondja csak: a fáradt emberekkel lehet valamit „kezdeni?" Nem kivágják pokolra a népművelőt? — Nem szabad, hogy a klubfoglalkozásokon való részvételt további napi feladatnak érezzék, sőt! Olyan körülményeket kell számukra kialakítani, hogy felüdüljenek. Ez tartalmi és formai kérdés egyaránt. — Mi hátráltatja ezt? Elsősorban. — összetett kérdés. A köz- művelődés igényt kelt fel — ez az egyik célja — amelyet aztán nem mindig tud kielégíteni. Egy példát: igyekszünk mindent megtenni a korszerű lakáskultúra érdé-, kében. Észrevehette az iparral és a kereskedelemmel együttműködve nem is eredménytelenül. Szorgalmazzuk a kulturált, társas együttlé- teket, — és möst a két kérdést összekapcsolom — de ehhez nem tudunk megfelelő környezetet biztosítani, olyat, amelyet a felkeltett igény joggal elváríj a. — A klubja elég szerény... — A napokban vásároltam ezt, azt, negyvenezer forintért. Valamit majd segít. Dehát az eddigi ruhatárt Is át kell alakítani klubnak, s be kell rendezni, mert erre nagy szükség van. A kulturált magatartásra nevelés egyik fontos eszköze a praktikus, esztétikus közeg. — Tanul és tanít. Hogy megy ez együtt? — Ezen a pályán csak így lehet megmaradni. Heti öt órában tanítok a gimnáziumban^ mert — nagy örömömre — tizennyolc harmadikos, illetve negyedikes tanuló elhatározta, hogy fakultatív alapon népművelést tanul. — Mind népművelők lesznek? ■ — Nem valószínű, de nagyszerű dolog, ha minél többen tisztában vannak azzal, hogy a műveltté válás folyamatában hogyan hathatnak egymásra. —■ Hallik, hogy a nők alkalmasabbak erre a pályára, mint a férfiak. — Nem merek általánosítani, de azt hiszem, igen. Talán azért, mert több türelmünk van, alaposabbak vagyunk, ha úgy tetszik szí- vosabbak; talán az alázat is több bennünk, nem szégyellünk kérni; jobban el bírjuk viselni a kudarcokat, da az apróbb örömök is jobban lelkesítenek bennünket. Tiszai Lajos (VÉGE) Sorsolás után Sikeres vállalkozása volt jászberényi városi járási könyvtárnak a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára szervezett olvasási program. A vállalkozás fontos szakaszához érkezett . a napokban, amikor az olvasópályázat részvevői között több mint 60 ezer forint értékben 71 grafikát és 3 festményt sorsoltak ki. Az esemény alkalmat adott arra, hogy a szervezők számvetést készítsenek. Figyelemre méltó eredmény, hogy a pályázat 350 részvevője között sok az új olvasó, a vártnál több az üzemi munkás, a szocialista brigádtag, a brigád kollektíva. Haszndl» volt az a kezdeményezés, hogy a pályázatra be lehetett nevezni az üzemi könyvtárakból is. Részben ezzel magyarázható, hogy a sorsolásnál tizenkét alkotást az Aprítógépgyár dolgozói kaptak.
