Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-21 / 273. szám

1975. november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bz SZMT kibővítést üSése A választások tapasztalatai A javaslatok sorsa Ä szakszervezeti választások főbb tapasztalatairól és a rtegyei küldöttértekezleten elhangzott javaslatokkal, kritikai észrevételekkel kapcsolatos intézkedésekről volt szó tegnap a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa kibővített ülésén. Az SZMT tagjain kívül meghívtak több vállalati, üzemi gaz­dasági vezetőt, párt- és szakszervezeti aktivistát is, akiket ívácsor József, az SZMT tagja, a megyei szervezet o&ztáiy- vezetője tájékoztatott a szakszervezeti választások eredmé­nyeiről, majd intézkedési javaslatot terjesztett elő a szep­temberi, megyei küldőttértekezleten elmondott javaslatok to­vábbi sorsára. üfet^slaiisroncail&airsic f©ggit«ap, más, EtaoinagB 5. A fogyasztói árak A megyében 21 ezer 216 szakszervezeti tisztségviselőt választottak meg az elmúlt hónapokban. Megállapították, hogy az előző választásokhoz képest szélesebb körben, mé­lyebben értékelték a műhely- bizottságok és a bizalmiak munkáját, döntésre és irányí­tásra képes, a tagság össze­tételét tükröző vezetőszerve­ket választottak. A szakszer­vezeti tagság érdeklődése és aktivitása jellemezte a vá­lasztásokat. A 130 ezer szak- szervezeti tag 85—90 száza­léka részt vett a különböző szintű választásokon, egyne­gyede mondott véleményt a szakszervezeti munkáról, il­letve tett javaslatot a tevé­kenység további javítására. A beszámolók jelentős része arról adott számot, hogy az elmúlt négy évben tovább fejlődött az alapszervezetek munkája, különösen a kettős Egyetlen megoldás ? fi. t „Kevesebb az eladó, rövi- debbre szabták a bolt nyit- vahartását Délben már be­zárnak, így aztán elmondhat­juk, hogy van is, meg nincs is téjboltuíik”. Azok a jász­berényiek panaszkodnak így, akik eddig a főtéri tej boltban reggeliztek, ott fogyasztották el uzsonnájukat, vagy vacso­rájukat. Mennyire jogosak a panaszok? — erről érdeklőd­tünk az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat jászberényi kirendeltségén. Kiderült, úgy van, ahogy a vásárlók mondják. Október végétől hétről négyre csök­kentették az eladók számát. Két műszak helyett eggyel üzemel a bolt. Eddig reggel 6-tól este 6-ig volt nyitva. Most fél hátkor nyit és dél­után egv órakor már bezár a bolt. (Kivéve a két piaci napot, amikor fél háromig tart nyitva.) A boltban a tej és tejter­mékek vásárlásán kívül le­hetett reggelizni, uzsonnázni, vagy vacsorázni. A nyitvatar- tás új rendjével a két utóbbi szolgáltatás megszűnt. _ Meg­szűnt annak a lehetősége is. hogy délután a munkából jö­vő asszonyok, kisgyermekes anyák a tejboltban vásárol­ják meg a tejet. Ezentúl kénytelenek lesznek sorba állni a zsúfolt élelmiszerbolt­ban egy liter tejért. , A tájékoztatás szerint mindezt az tetté fezükségéssé, hogy a délutáni nyitvatartás, szolgáltatásaival együtt ráfi­zetéses volt. AZ égy eladóra jutó havi forgalom 28 ezer forint volt, szemben az élel­miszerbolt egy dolgozóra ju­tó havi 90 ezer forint forgal­mával. Próbálták a tejboil- ban a választékot főtt kol­bász. virsli árusításával bő­víteni, ehhez azonban a KÖ­JÁL nem járult hozzá. Ennyit a jászberényi tej- bolt „nagy átszervezéséről,”. Természetesnek tartjuk, hogy az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat is igyekszik meg­teremteni a nyereséges gaz­dálkodási feltételeit. Nem va­gyunk azonban biztosak ab­ban, hogy a jászberényi tej­bolt esetében ez volt a leg­helyesebb megoldás. L A. funkció együttes értelmezé­sében ps gyakorlati megvaló­sításában léptek előre. Ez a termelés, a gazdasági tevé­kenység következetesebb se­gítésében, a bérpolitika alkal­mazásában, az érdekvédelmi munkában, az élet- és mun­kakörülmények alakításában mutatkozik meg. De a beszá­molókból az is kiderült, hogy a nevelő munka, a szakszer­vezeti demokrácia erősítése, a munkastílus nem fejlődött elég dinamikusan az eltelt négy évben. Egyetértéssé! fogadták a dolgozók az „egyenlő mun­káért egyenlő bár” elvének megvalósítását segítő orszá­gos szakmai bértáblázatot. Azt várják ettől, hogy csök­kenjen az alapbérek és a ke­resetek közötti indokolatlan különbség, mérséklődjenek a helyenkénti bérfeszültségek. Szóvátették azt is, hogy a he­Az ország legrégibb halá­szati közössége, a 30 éves szolnoki Felszabadulás Halá­szati Szövetkezet jelentős fejlesztési program megvaló­sítását kezdte meg a hal­húshozam növelésére. A gaz­daság 3 880 hektáros vízterü­letének jobb hasznosítása érdekében a szajoli tempe­rált vizű halszaporító tele­pen évente tíz-tizenöt millió csuka, süllő, ponty, fehér és pettyesbusa, illetve amur- ivadékot állítanak elő. A cibakháza Holt Tisza-ágon Ötéves angolnatelepítési lősi Jánosné Két előkelő helyezést —■ egy ezüst- és egy bronzér­met *— is kiérdemelt Az idei 83. Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron gyökeres szőlőter­mesztési eredményeiért a jánoshidai Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet. Sokan bizonyára megle­pődnek, mikor e hírt elol­vassák. Miért foglalkoznak Jáncshidán szőlőöltványók- kal. A szövetkézét vezetőit annakidején, 1981-ben egy cél vezérelte: munkát bizto­sítani tagjainak, áthidalni a tiö vény termesztésben mutat­kozó holtidőket. A szőlőolt- várty-tértnesztés bevezetésé­vel sikerült elérni, hogy legalább a tagok egy részé- r.égy januártól novemberig van munkája. Azóta a szőlőszaporító- anyag-termesztés a tsz egyik lyes intézkedések végrehajtá­sa vontatottan halad. nem egyszer el is akad. Bírálták a munka- és üzemszervezés hibáit, a pazarlást, a rossz szervezésből adódó indoko­latlan és gyakori túlórázta­tást, azt, hogy nem egy he­lyen a dolgozókat pihenőnap­jukon is igénybe veszik a rossz munkaszervezés miatt. Sürgették a tömegétkeztetés, a helyi és távolsági tömeg­közlekedés, a munkáslakta kerületek kereskedelmi ellá­tottságának javítását. A megyei küldöttértekezle­ten batvenháram konkrét ja­vaslatot, észrevételt mondtak el, illetve nyújtottak be írásban a részvevők. Jórészt a szakszervezeti mozgalom, a munka fejlesztésével, az üze­mi és területi közélettel, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeivel foglalkoztak. A felszólalásokat és javaslato­kat a szakszervezetek megyei tanácsa felülvizsgálta, majd intézkedési tervjavaslatot ké­szített. A tervezetet az ülés résztvevői megvitatták és el­fogadták, , meghatározták a küldöttértekezleten elhang­zott észrevételek megvalósí­tását segítő szervezési és el­lenőrzési feladatokat. T. Sz. E. programot kezdtek meg. Ä vízterületet 350 ezer úgyne­vezett „üveg-angolnával” telepítették be. A halhústermelés fokozá­sát szolgálja néhány beruhá­zás is. A szajoli keltető te­lepen tizenöt, egyenként ezer négyzetméteres előnevelőt alakítanak,ki. A fegyverne- ki Holt Tisza-ág intenzív te­rületének bővítésével ötezer négyzetméteres telelő tó­rendszert építenek. Az ered­ményesebb halfogás érdeké­ben a halászeszközöket is korszerűsítik. fontos ágazata lett. Az idén 15 hektáron mintegy más­félmillió szőlőoltványt ne­velt több mint 80 tsz-tag. A tsz árbevételéből 20 száza­lékkal, 7 millió forinttal ré­szesedik ez az üzemág. A lelkiismeretes, hozzáértő munkájukra már tavaly fel­figyeltek a MÉM-bén és ki­jelölték a tsz-t lörzsgazda* 6ágnak, összesen nyolc van az országban. Az idén összesen 15—16 szőlőfajta gyökereztetésével foglalkoztak. Ezek között 3— 4 bő termő, korszerű nagy­üzemi fajta, 5—6 csemege és ugyanennyi kísérleti, még nem „megkeresztelt” szám­fajta szerepel. Az oltványok­ból átlagosan 38 százalék az élső osztályú — ezeket a Szovjetunióba exportálják. > Az ötödik ötéves terv so­rán további erőfeszítések történnek a lakosság ellátásá­nak fejlesztésére. A lakosság a több, jobb, választékosabb közszükségleti cikket vásárol-, hat. A kormány gondoskodik arról, hogy elegendő olcsó fo­gyasztási cikk is álljon a lakosság rendelkezésére. To­vább fejlődik az üzlethálózat, A fogyasztói árrendsze­rünkkel szemben a stabili­tással párhuzamosan olyan követelményt is támasztot­tunk, hogy segítse elő a gaz­daságos, korszerű fogyasz­tási struktúra kialakítását, a kereslet és a kínálat egyen­súlyát. Az árak akkor tölt­hetnek be ilyen szerepet, ha a társadalmilag szükséges ráfordításoknak, a piaci ér­tékítéletnek, valamint az állam gazdaság- és társada­lompolitikai célkitűzéseinek együttes hatására alakulnak ki, illetve változnak meg. A fogyasztói politika fon­tos elve, hogy azok a válto­zások, amelyek a lakosság nagyobb számú rétegeit érin­tik, ne okozzanak egyetlen jelentősebb rétegnél sem életszínvonalcsökkenést. Első­sorban a bérek és a szociá­lis juttatások növelésével kell gondoskodni az áreme­Az említett adatok termé­szetesen átlagszámok, az or­szágos helyzetet tükrözik. Az egyes árucsoportok és konk­rét cikkek ára énnél az át­lagnál nagyobb mértékben változott és így a fogyasztás összetételétől függően egyes rétegeket, főleg egyes csalá­dokat jobban vagy pedig ke­vésbé érintett. Ettől függetlenül tény, hogy az életszínvonal alakulásában az árak szerepe sokkal ki­sebb volt, miht a jövedelme­ké és a béreké, amelyek sok­kal gyorsabban emelkedtek. Ha ugyanis az árak változá­sát összevetjük a keresetek és a jövedelmek alakulásá­val, egyértelművé válik, hogy az árszínvonal emelkedése rövidebb és hosszabb távon. sem fékezte je­lentősen az életszínvonal nö­vekedését. A fogyasztói árpolitikát a jövőben is az eddig követett elvek alapján társadalmi és gazdasági megfontolások sze­A termelőszövetkezetek kö­zös váU alkotásainak helyze­téről, munkájáról, eredmé­nyeiről, további feladatokról tárgyalt többek között teg­nap délelőtti ülásón a Közép- tiszav.idáki és Jászsági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. Területén sokféle vállalko­zás van: egyszerű együttmű­ködés éppen úgy, mint egy­szerű társulás, közös vállal­kozás vagy vállalat. Alapjuk azonban égy: a közös munkát szerződésben rögzítették, és ahhoz megfelelő anyagi ala­pokat biztosítottak. Más fel­osztás alapján: önálló jogi ( vállalkozás hát,. nem önálló jogi vállalkozás (tehát ami­kor nem egy külön igazgatói tanács vagy Igazgató, hanem a résztvevő tsz-ék mindegyi­ke felelős a vállalkozás tevé­kenységéért) 12 van é tértije­ién. Összességében mindegyik eredményesen dolgozik. a kereskedelem kulturáltsá­ga. A térmékek, szolgáltatá­sok egy részének termelési, forgalmazási költsége — pl. alapvető élelmiszerek — meg­haladja a fogyasztói árakat, ezekhez az állami költségve­tés támogatást nyújt, míg másokon — pl. cigaretta, égetett szesz stb. — jelentős forgalmi adó van. lésből adódó terhek kiegyen­lítéséről. Gazdaságpolitikánkban te­hát a fogyasztói árak szín­vonalának viszonylagos sta­bilitására törekszünk. Az ár­színvonal viszonylagos stabi­litása mellett azonban az egyes konkrét cikkek ára felfelé és lefelé mozoghat. Az elmúlt hat évben a fo­gyasztói árak színvonalának átlagos emelkedése nem ha­ladta meg az évi 2 százalé­kot. 1974-re a terv 2 száza­lékos árszínvonal-emelkedést tett lehetővé. A fogyasztói árszínvonal azonban — a kis­kereskedelmi és piaci árak valamint a szolgáltatások árai együtt — nem érté el a tervezett szintet, 1,9 szá­zalék maradt. 1971 — 1975- ben a fogyasztói árszínvonal emelkedése 14—15 százalékot tesz ki íint határozzák meg. A XI. kongresszus határozatban rögzítette, hogy „a további­akban is gondoskodni kell róla, hogy az árak az élél- színvonal-politikai célkitűzé­sekkel összhangban alakul­janak. ., A dolgozók életszín­vonalát alapvetőén érintő fo­gyasztói árszínvonalat . a jö­vőben is központilag kell sza­bályozni.” A társadalom a szociálpo­litika elveinek megfelelően az említetteken kívül is sok­féle módon gondoskodik a tömegek anyagi, kulturális, egészségügyi stb. szükségletei­nek egyre magasabb szintű kielégítéséről. Az Alkotmány állampolgári joggá nyilvání­totta a betegbiztosítást, meg­született az új egységes tár­sadalombiztosítási törvény, amely jogok és kötelezettsé­gek tekintetében azonos el­veket juttat érvényre. Az utóbbi keretében a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát 5 évvel, fokozatosan évente csökkenő A szövetkezetek a társulá­soknak az utóbbi három év­ben úgynevezett vagyoni be­tétként, egyszerű társulásnál mintegy 36 millió, a közös vállalkozásoknál több mint 110 millió forintot adtait Visszakapott nyereségük ugyanakkor megközelítette a 30 millió forintot. Vesztesé­gesen csak a jászsági Építő­ipari TÖVÁLL dolgozott — 1974-ben mintegy 3 millió fo­rint volt a vesztesége — ame­lyet a vállalkozás részvevői­nek keilett vagyoni betétjük arányában fedezni. Bál- e számok azt mutatják, hogy átütő anyagi sikert ezek a vállalkozások, társulások nem érteit el, lényegében fej­lődőképesek maradtak. Az elnökségi ülésen azon­ban a jelentés vitájában az is elhangzott, hogy a megyé­nek e vidéken a termelőszö­vetkezetek területi koncent­rációja befejezéséhez közele­mértékbert — a munkások­kal és alkalmazottakkal azo­nos szintre — szállították le. Az új társadalombiztosítási rendszer a nyugdíjak kiala­kításánál jobban figyelembe veszi a munkában eltöltött időt. Az életszínvonal emelésé­ben az emberek egyre job­ban értékelik az élet- és munkakörülményeket, ezen belül is nagyon jelentősnek tartják a munkaidő hosszát. A párt IX. kongresszusának Célkitűzései alapján 1988—S9- ben az iparban és az építő­iparban áttértünk a 44 órás munkahétre, összesen mint­egy kétmillió embernek csök­kent á munkaideje. A párt X. kongresszusa úgy határo­zott, hogy folytatni kell az áttérést a 44 órás munka­hétre a népgazdaság mind­azon területein, ahol ennek feltételei megteremthetők. lawulö murctacafel&éttelelc 1973. június elsejétől 44 órás munkahétre tértek át a köz­alkalmazottak, 1974 tavaszán pedig a kereskedelmi dolgo­zók, és csökkent a heti köte­lező munkaidő a szállítás-hír­közlésben és egyes szolgál­tató ágazatokban. Jelenleg már 2,8 millióan dolgoznak nálunk csökkentett munka­időben, s 1975 végére pedig már a bérből élők 95 százalé­ka dolgozik rövidebb munka­időben. A munkaidő csökkenésén túl jelentős eredmények szü­lettek a munkafeltételeit ja­vításában, elsősorban a ne­héz testi munkával járó és egészségre ártalmas munka­helyeken. Főként a munka- folyamatok korszerűsítésével., a szállítás és anyagmozgatás gépesítésévelj a rhimkavéde- lem fejlesztésével sikerült je­lentősen megköhrtyiteni a dolgozók munkáját.' Az ötödik ötéves terv so­rán további erőfeszítésekét teszünk a munkakörülmé­nyek javítása, a munkaidő csökkentése érdekében. A cél az, hogy az ötödik öt­éves terv során a bérből és fizetésből élők körében álta­lánossá váljon a 44 órás munkahét Cs. Ó. Következik: lakásépítés, egészségügyi el­látás dik. Az anyagi erők, eszkö­zök egyesítésének további út­ja — különös tekintettel a gazdálkodás hatékonyságának meggyorsítására — a további nagyobb közös vállalkozások szebvezáse. Nem szabad en­gedni, hogy több millió forint értékű beruházások kihasz­nálatlanul álljanak. Elhang­zott olyan észrevétel is, hogy az eddigieknél sokkal inten­zívebben kell foglalikozniok a termelőszövetkezeteknek és a területi szövetségeknek is olyan közös vállalatok, vál­lalkozások létrehozásával, amelyekben téesz-ek, állami gazdaságok, állami vállalatolt vesznek részt. Ehhez azonban — mint azt összefoglalójában Bódi Imre, a szövetség elnö­ke is hangsúlydzta, — első­sorban a szövetkezeti vezetők szemléletének kell megvál­toznia. V. V. B halászati szövetkezet tervei Jánoshldl szSlttollványt expsrláinak a Szoyjetuaiéfia A szőlőoltványok nyilóságát, gyökér- és hajtás-nagyságát vizsgálja, majd százasával kötegeli a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben Tóth P. Jánosné, Tóth Mátyásné és Sző­tXiszonyBsvejsis sSsEgisztiScärei töre!*eeEMe fSz ßfücrgoB« rMsifjött Á jövő €? közös vállalkozásoké TESZÜV e’nükségi ülés Szolnokon v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom