Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. november 20. Zí. Jászsági krónika Jövőre már egymilliót A Hűtőgépgyár jászbol- dogházi radiátorüzemének dolgozói a tervek szerint jö­vőre már az ideinél 54 szá­zalékkal többet, összesen egymillió négyzetméter Ra- dal 300, 500, 600 és 1000-es típusú radiátort gyártanak. Terveik alapja a november végére elkészülő új üzem­csarnok, ahol új célgépsort is munkába állítanak. A több mint 700 négyzet- méter alapterületű csarnok építéséhez tavaly október­ben kezdett a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. Idén decembertől — az átadást követően — ez lesz a készregyártő csarnok. Egy munkás felhelyezi a saját konstrukciójú célgépre a témtekercseket, és a szük­séges műveletek — darabo­lás, szélfölállítás» perforá­lás, kicsípés és sajtolás — elvégzése után kész fűtőle­mezek kerülnek le a gép­sorról. Ez a nagyszerű be­rendezés — melyet a Hűtő­gépgyár műszaki gárdája konstruált — 13 munkás he­lyett dolgozik. Az új épületben kap he­lyet a hegesztősor is. A ra­diátor összeszerelését — amit nem lehet gépesíteni — is itt végzik majd. A régi üzemicsarnokban jövőre csak alkatrészeket gyártanak. A pár hét múlva befejeződő 10 millió. forint értékű beruhá­zás egy újabb fontos állo­más lesz az 1970-ben létre­hozott üzem életében. És az emberek hajlottak szavára. Segítségükkel Ma­rsi Sándor sok száz régésze­ti tárgyból álló iskola mú­zeumot hozott létre. Neolit, vagy bronzkori tárgyakat, köbaltákat, edényeket és más használati eszközöket őriz a múzeum. Női ékszere­ket, bronzból és vasból, ér­mek, ezüst és rézpénzek a 98—305 közötti időkből talál­hatók a gyűjteményben. Érdekességek még; 'egy középkori gyertyatartó csonk, egy királyfejet ábrázoló kisméretű kerámia szobor. Ugyancsak a középkorba en­ged visszapillantani néhány kalapács, balta, ekefej, vagy harci csákány. Sok néprajzi, helytörténeti jellegű tárgy is gazdagítja az anyagot. Kár, hogy tárgyi feltételek hiánya miatt — szinte öm­lesztett állapotban tárolja ócska szekrényében, egy kis szobában a regmúlt emléke­it az igazgató nem lehet azokat igazán közkinccsé tenni. Pedig megénié. Nem kel­lene más csak egy helyiség, néhány szekrény, de főként valamivel több törődés. Mu­zeológusok segítségével kiál­lítás is készülhetne az anyag­ból, az oktatást is segítve Jászágó, és a Jászság is nyerne vele. Új életet kezd egy kiállítási csarnok JászLadányban üzemcsar­nok készül. A beruházó es ki­vitelező a Vegyesipari Szö­vetkezet. Építőrészlege idén áprilisában látott munkához és a tervek szerint december 20-a táján fejezi be a 600 négyzetméteres csarnok épí­tését. Az építkezés érdekessége, hogy a leendő üzemcsarnok tavaly még Kőbányán fogad­ta a vásárlátogatókat — jö­vőre pedig már benne készül — az ideinek több mint dup­lája — csaknem egymillió, különböző típusú táskazár. Az 5 millió forint költséggel épülő „új’’ osamokba 4 mil­lió forintért a KGST orszá­gokból származó berendezé­sek — többek között prés-, maró-, gyalu-, és síkköszörű­gépek — kerülnek. A szövetkezet 16 szocialis­ta brigádjának nagy szerepe van abban, hogy még az idén megkezdődik a . termelés az új épületben. Ök segítettek társadalmi munkában a Jász- ladányba szállított csarnok­elemek tisztításában, a helyi­ség betonozásában és a ká­belfektetésben is. Szolgáltató központ épül Jászberényben, a Szövet­kezet úton rövidesen elkez­dik az ellátó — szolgáltató központ építését, több mint 20 millió forint költséggeL, 3130 - négyzetméter alapterü­leten. Beruházói a jászberé­nyi ÁFÉSZ, a szolnoki Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat, a Patyolat és a GELKA. Létrehozását tehát négy gaz­dasági egység összefogása, az anyagi erők koncentrálása teszi lehetővé. A három, egyenként 42 la­kásos épületet összekötő, ár­káét® átjárókkal épülő köz­pont egy élelmiszer ABC áru­házból, GELKA-szervizből, Patyolat szalonból, csecsemő es gyermekruházati cikkek áruházából áll majd. Az ABC áruházat — amely­nek építési költsége 7 millió forint —, hűtő-, és klímatech­nikai berendezésekkel szere­lik fel. Másfél millió forintos árukészletével, a jobb áruel­látás mellett enyhít a városi főtéren lévő boltok zsúfoltsá­gán is. Ugyancsak az áruel­látás javítását szolgálja majd a csecsemő és gyermekruhá­zati bolt megnyitása. Jelentösan , javul majd a szolgáltatás és a lakosság ige-, nyeinek minden eddiginél jobb kielégítését ígéri a Pa­tyolat szalonjának, és a GELKA szervizének létreho­zása. A két létesítménnyel Jászberényben eddig nélkü­lözött, vagy alig ismert szol­gáltatások bevezetését teszik lehetővé. A szolgáltató központ épí­tésének kivitelezője a Jász­sági Építőipari Szövetkezet. Az alapozási munkákat még ebben az évben elkezdik. Az építkezés befejezése 1976. vé­gére várható. Az építkezéssel egyidőben rendezik a Szövet­kezet út környékét, épül ott egy újabb 42 lakásos épület, és elkészül az ellátó központ­hoz vezető bekötőút. Felső vezeték hálózza be az állomást „Száműzik” a komét és a füstöt A vasútállomás falán már­ványtábla hirdeti „100 éves a jászberényi vasútállomás, a hatvan—Jászberény—szol­noki vasútvonal”. A táblát két éve avatták egy évszá­zaddal azután, hogy Ráday Gedeon főkapitány felhívásá­ra a város vezetősége határo­zatot hozott: támogatja a Jászberényen keresztül veze­tő vasútvonal építését Az első személyvonat 1873- ban egy zord, téli napon „ro­bogott” be Jászberénybe. Így utólag nehéz leírni a lelke­sedést, amellyel a jászberé­nyiek fogadták a néhány va­súti személykocsit vontató füstös „kávédarálót”. Napjainkban ez a vasútvo­nal is elérkezett. korszerűsí­tésének eddigi legjelentősebb szakaszához, a villamosítás­hoz. A munka már korábban a pálya átépítésével kezdő­dött. Az Üjszász—Jászbe­rény—Jászfényszaru közötti szakasz után Hatvan és Jász- : fényszaru között most állít­ják' a portálszerkezeteket, a csehszlovák importból szár­mazó, hatalmas vasoszlopo­kat és feszítik már a sárgán csillogó huzalokat. A munka jól hálád, és ha minden jól megy, karácsonyra már a vil­lamosított vasúton látogatnak el a jászberényiek pórteleki, vagy újszászi rokonaikhoz. A villamosítással együtt végzik a vasúti biztosító be­rendezések korszerűsítését, a hírközlő hálózat modern, táv­lati igényeket is kielégítő építését. A gombnyomásra működő automata berende­lés minden eddiginél bizton­ságosabbá teszi a közleke­dést. A villamosítással, a gőz­mozdonyok „kiiktatásával” száműzik majd a kormot és a füstöt. A 90 kilométeres sebességgel közlekedő vonat a jövőben 65 perc helyett 48 alatt teszi meg az utat Jász­berény és Szolnok között. Meggyorsul a nemzetközi tranzit-forgalom is. Lényege­sen töbß tehervőnat halhat­ja el az országot' a budapesti állomások kikerülésével. Szó- Y “ ■ bon, vagy Lökösházán ke­resztül. Évzárás előtt a pincészetben Menőben — jövőben. Konvejar szállítja festésre a radiá­torokat. Bene József egy festésre váró radiátort indít útnak Új helyen Nem volt nehéz a búcsú­zás a Felső-tanyán. A gye­rekek még talán örültek is a változásának. Ezután autó­busszal mehetnek majd is­kolába és utazhatnak haza tanítás után mert megszűnt a jászszentandrási Felső-ta­nyai iskola. Diákjai — har­minchét 1—8 osztályos gye­rek — kicsi és nagy, a köz­ség altalános iskolájában ta­nulhatnak. A községi tanács, az álta­lános iskola igazgatósága gondos munkával készítette elő a gyerekek „átállását”. A VOLÁN iskolai buszjára­tot indított, a bejáró diá­kok a megyei tanács műve­lődési osztályának támogatá­sával létrehozott menzán ét­keznek. Kényelmükről, nyugodt tanulásukról az általános is­kola bővítésével gondos­A község főterétől néhány lépésre már az erdő húzódik. A fák között kitaposott ös­vények jelzik: nem elha­gyott ez a táj. A fák festői környezetében, benn az erdő mélyén van a Jászágói Ál­talános Iskola, tágas udva­rában szolgálati lakással. Ott lakik Macsi Sándor az iskola igazgatója, a község történetének lelkes kutatója és krónikása, pedagógus, ré­gész, gyűjtő , egyszemélyben. Mosolyog, amikor szoba ke­rül a sok cím, amit a falu­beliek ráaggattak, de ko­mollyá válik, amikor gyűj­kodtak. A községi tanács 226 ezer forintot költött erre a célra, a Haladás Tsz, az ÁFÉSZ és több kisiparos szakipari, a szülők pedig társadalmi munkával nyúj­tottak segítséget ahhoz, hogy 150 négyzetméter alapterü­lettel, tanműhelyekkel, mos­dóval, szertárral bővüljön a központi iskola. A megszűnt tanyai iskola nevelői az új tanévtől már a község belterületén levő is­kolában tanítanak. „Belé­pésükkel” csökkent a többi pedagógus túlterhelése, ja­vult a napköziben a nevelői munka. A volt tanyai iskola klub­bá alakul. Fiókkönyvtárral, filmvetítések rendszeresíté­sével tovább javítanak a Felső-tanyán lakók kul­turális ellátásán. tő-kutató munkaj áról beszél — A község történetéről valló tárgyak, iratok gyűjté­sét 15 évvel ezelőtt kezdtem, az akkor még működő hon­ismereti szakkör segítségé­vel. A szakkör feloszlott, de segítség nélkül sohasem mí>- radtam. Sikerült megértetni a falubeliekkel, — felnőttek­kel és gyerekekkel egyaránt — mennyi régészeti, kultikus jellegű, az előtelepülések emlékét, maradványait őr­ző tárgyak hevernek szana­szét a községben. Meg kell ezeket menteni a pusztulás­tól, a jövő számára. A legjobb gazdasági eszten­dőkre emlékeztető eredmé­nyekkel zárják az idei évet a Délalföldi Pincegazdaság jászberényi pincészetében. Az 1937-ben épült jászbe­rényi pincészet 5 ezer hek­toliter tárolóval kezdte el működését. Az elmúlt 10 év alatt 16 ezer hektoliterrel nö­velte tárolókapacitását, kor­szerű feldolgozó üzemmel, palackraktárral, szociális lé­tesítményekkel gazdagodott. Gyöngyözik az üveglopóban a csongrádi kadar Ilyen feltételek mellett tel­jesítette túl idei tervét. Sző­lőből a tervezett 16 ezer he­lyett, több mint 23 ezer má­zsát vásárolt fel. Azt átvett must mennyisége pedig 1000 hektoliter. A vártnál jobban teljesíti értékesítési felada­tait is a pincészet. Palacko­zott borból 9 ezer hektoliter értékesítését tervezte, az ed­dig kiszállított mennyiség meghaladja a 10 ezer hektót. A város és a járás élelmi­szer üzléteibe, vendéglátó egységeibe tehát az idén is bőven jut a jászberényi pin­cészetben palackozott borok­ból. Változatlanul kedvelt bor marad a jászsági olasz rizling, de a fogyasztók vásá­roljál? a zöldszilvánit, a szá­raz és az édes kövidinkákat, a csongrádi kadart, a kiste­leki pecsenyefehéret is. Gajdos József ülés Antal Foto: Nagy Zsolt Múzeum az iskolában A váci Kötöttárugyár jászapáti telepének varrónője Szabó Ilona, sok más társával együtt éppen poliészter blúzt készít hazai megrendelésre. Az idén 180 millió forint ér­tékű nőt — és gyermek fehérneműt varrnak az üzemben. Ebből 3 millió dollár értékűt Jugoszlávia, Anglia, NSZK, Líbia és Irak cégei vásárolnak meg. Az üzem tavaly el­nyerte a váci Kötöttárugyár legjobb üzemegysége címet, de jó munkájuk alapján az idén is esélyesek a kitüntetésre a T

Next

/
Oldalképek
Tartalom