Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

1975. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kettäs céllal ftz Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Vli. kssgresszosa Tegnap megkezdődött az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének VII. kong­resszusa az ÉDOSZ székház­ban. A, tanácskozáson — amelyen megjelent Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront országos ta­nácsának főtitkára is — 200 000 egészségügyi dolgozó képviseletében 300 küldött, továbbá 150 meghívott vesz részt. Dr. Babies Antal aka­démikus elnöki megnyitója után dr. Darabos Pál főtit­kár ismertette a központi vezetőség referátumát. Elmondotta, hogy az el­múlt négy és fél évben szá­mos fontos intézkedés szü­letett az egészségügyi ellá­tás, a gyógyítás-megelőzés javítására. Az ingyenes or­vosi ellátás állampolgári jog­gá vált, előtérbe került a betegségek megelőzése és a kutatások fejlesztése, vala­mint a korszerű eljárások alkalmazása. Kitért a referátum a mun­kaerőhelyzet javításának szükségességére. Arra kell ■törekedni, hogy egészségügyi tanulmányainak elvégzése után mindenki a képzettsé­gének megfelelő munkakör­ben találja ,meg hivatását Befejezésül arról adott számot á referátum, hogy a kongresszust előkészítő csak­nem 600 alapszervi, továbbá a 19 megyei és budapesti vá­lasztás tapasztalatai szerint örvendetesen sokat fejlődött a szakszervezeti mozgalom. A referátumot követően a számvizsgáló bizottság jelen­tését hallgatta meg a kong­resszus, majd megkezdődött a vita. Felszólalt a vitában Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. Tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét, majd ar­ról szólt, hogy az V. ötéves tervben — erőinkhez mérten — jelentős mértékben kí­vánjuk javítani az orvosi el­látás szírfvonalát. A vitában nagy hangsúlyt kapott a fekvő- és járóbeteg­ellátás színvonalának emelé­se. Egybehangzó vélemény volt, hogy a fejlesztés elle­nére sem csökkent a zsúfolt­ság, sőt egyes területeken és szakokon (szülészeti és gyer­mekosztályokon) tovább nö­vekedett. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy az országos szakmai irányító szerveknek jobban fel kellene karolniok a munka szervezettebbé té­telét célzó jó kezdeményezé­seket. s biztosítani kellene széleskörű elterjesztését is. ■= Pedagógusok KRESZ-vizsgája A Pedagógusok Szakszer­vezetének megyei bizottsága, a KBT és a megyei rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti osztálya eddig már két KRESZ-tanfolyamot szer­vezett Szolnokon pedagógu­sok számára. Mintegy két­százan tettek önkéntes vizs­gát az új .közlekedési sza­bályokból. A szervezőket kettős cél vezette: elősegíteni a bizton­ságos kocsivezetést,' s hogy a pedagógusok növendéke­ikkel is megismertessék a legfontosabb közlekedési sza­bályokat. A tanfolyamon a részvéte­li díj személyenként negy­ven forint volt. Az így ösz- szegyűlt 6—7 ezer forintot az előadók és a rendezők felajánlották a közlekedési úttörők felszerelésének ki­egészítésére. A szakszervezet megyei bi­zottsága kérte a városi-já­rási szakszervezeti szerve­ket, hogy működjenek köz­re KRES®-tanf oly amok szervezésében. A megyei bi­zottság decemberben újabb tanfolyamot indít Szolnokon. Az új KRESZ iránt egyéb­ként megyeszerte nagy az érdeklődés, több ezren tettek már belőle önkéntes vizsgát. APA ÉS FIA KÉK ZUBBONYBAN Apa és fia diszőrségen ~ A parányi ház szűk kony­hájában szorong a család, A világot járt nagyapó sza­val felidézik Leningrad, Tal­linn képeit, a november 7-i moszkvai díszszemle dübör­gését A repülőgépről is be­szél, amelyre életében elő­ször ülhetett — jutalomból. Kopogtatnak. — Jó napot — köszönt be a fia, ifjabb Gál János. Egymás mellett ülnek. Mindkettő szikár, csontos. Az öregnek 76 év nyomja a vállát, a fia jegenye még az 53 évével. Az apa a jász­árokszállási vadásztársaság nyugdíjas vadőre, a fia a Dunamenti Regionális Víz- gazdálkodás Vállalat dolgo­zója. Tavaly még együtt áll­tak őrséget a felszabadulási emlékműnél. Kék zubbony feszült rajtuk, kezük gép­pisztolyt markolt... Idősebb Gál János már régen eljegyezte magát a munkásmozgalommal. Kubi­kus volt. Jászárokszállásról Solymosi Ignáccal a mun­kásmozgalom neves harco­sával együtt indult Pestre munkát keresni. Egymás mellett nyögték a talicskát, szenvedték a rendszert, s beszéltek a jövőről. Földik, sorstársak, elvtársak voltak. Solymosit letartóztatták, éveket töltött fogházban. Feltételesen szabadult. Min­den nap 11 órakor jelent­keznie kellett a csendőrsé­gen. A párt 1932-ben előké­szítette emigrációját. Az öreg szeme az ajtó­szögletre tapad, gondolatai nagyon messze járnak. — Délelőtt 11-kor jelent­kezett a cseridőrségen. a vo­nat egykor indult Vámos- györkről. A patak partján in­dultunk. Solymosi beteg volt, nehezen tudta tartani a tempót. Vittem a csomagjait. Szótlanul mentünk. Egész gáton az járt az eszembe, ha elkapnak minket ő már nem bírja ki még egyszer a börtönt... Sikerült. Másnap keresték, de akkorra már Bécsben járt. Itthon . nagy „vadászat’’ indult. össze­szedtek mindenkit, akiről1 feltételezték, hogy kapcsolat­ban állhatott, Solymosival. A gyüjtőfogházba kerültünk. Osztották a hónapokat. Kó- kai Pistát, Nagy Györgyöt, Egyed Pistát is bezárták. Hét hónap után szabadultam. A sorsfordulón negyven­ötben párttag lett. Évekkel később a fia is követte. A kea zuboonyt már együtt vették, fel. — 1957-ben Jászárokszál- láson is megalakult a mun­kásőr szakasz — emlékezik idős Gál János. Harminc- ketten voltunk. Nemoda Jóska lett a parancsnok, ké­sőbb Perlaki József lépett a helyére. Mi is mentünk a fiammal. Ügy gondoltuk, ez kötelességünk. Kiképzés, szolgálat, gya­korlat. Soha nem hiányzott egyikük sem. — Sokszor volt már, hogy a munkahelyemre jött az értesítés — holnap jelenjek meg szolgálatban. Szó nélkül elengedtek. Tudják most is, hogy mennem kell. A kato­náknak ez a dolguk, de mi önként vállaltuk. Akkor pe­dig nincs olyan, hogy nem... Aztán egy történetet me­sélt az apjáról. Az öreg már akkor is túl volt a het­venen. Karácsony táján egy vasárnapra osztották szolgá­latba. Autóbusz akkor nem közlekedett. Megpróbálta be­indítani a motort, de nem sikerült. Maradt a kerékpár. Idős Gál János jeges, szél ellen, kemély fagyban tapos­ta 20 kilométeren át a pe­dált Jászberényig. De a szol­gálatot pontos időben átvet­te. Az öreg zsörtölődik, mo­rog, miért kellett ezt elmon­dani. Idős Gál Jánost januárban tartalék állományba helyez­ték. — Egy feltétellel egyez­tem bele: ha szükség van rám szólnak — mondja. Be­tartották. A nyáron a kom- bájnosok helyett én álltam őrséget. Birom még. Csak a szemem. Tudja közel van már a messzi. A legutóbbi lövészeten ugyan még kivá­lót lőttem. A fiain is. ö golyószórós, az első ember a szakaszban. Sorolja a kitüntetéseit: emlékjelvény 5, 10, 15 évi szolgálat után, Kiváló Mun­kásőr jelvény, Tanácsköztár­sasági Emlékérem, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, A leutóbbit, a Haza Szolgá­latáért Érdemrend ezüst fokozatát tavaly kapta. A fiának ez utóbbi kitüntetés bronz fokozata zárja a sort. Munka, szolgálat, kikép­zés, gyakorlat. Tűző meleg­ben, sárban, fagyban. Több mint 18 évé. T. Katona László EI@t®zInnvonalünk ■. ■ ■ ■ ......». ma, holnap 3. Igazságosabb kereseti arányok A munka szerinti elosztás elve az utóbbi években mind következetesebben érvénye­sül. A kereseti arányok ked­vezően változnak. A kerese­tek alakulásában erőteljeseb­ben érvényesül a. szakkép­zettség, a felelősség, a munka nehézségi foka, javult a nők anyagi megbecsülése. Az elosztás fő elve a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben, is a munka szerinti Elosztás, de vannak sajátos vonásai is. A tagok jövedel­me sokkal nagyobb mérték­ben függ az adott szövetke-' zet gazdálkodásának eredmé­f$ fäswecieie A közösből szerzett jöve­delmeken túl a tsz-tagoknak jelentős összeget hoz a ház­táji gazdasági Ennek részará­nya a jövedelmekben ma át­lagosan 46—47 százalékot tesz ki, és a bevitt föld ará­nyában bizonyos, nem nagy összegű, földjáradákhoz is jutlak a tagok. De az az ál­talános tendencia, hogy nö­vekszik a közös gazdaságból származó jövedelmek aránya. A munkások és alkalma­zottak a nemzeti jövedelem fogyasztási alapjából minde­nekelőtt munkabér forrrtájá- ban részesülnek. Ez jövedel­mük alapvető formája. Ezért életszínvonalunk emelkedésé­ben a reálbérek növekedésé­nek fontos szerepe van. A vállalatoknál á bérsza­bályozás a keresteknek átla­gosan évi körülbelül 3 száza­lékos növekedését engedi meg. Ahol az adott gazdasági viszonyok a szabályozás ál­talános feltételei mellett 3 százaléknál alacsonyabb ke­resetemelkedést tennének le­hetővé, ott kedvezményt al­kalmaznak (MÁV, posta, he­lyi közlekedés, kommunális szolgáltatás stb.). Az építő­anyag- és az építőiparban pe­dig az átlagosnál magasabb kereseti növekedés feltételeit teremtettük meg a jövede­nyétól, mint az állami válla­latok dplgozóinak bére. Ezért gazdálkodási eredményüktől, jövedelmük feloszlásától füg­gően az egyes szövetkezetek nagyon eltérő munkadíjat fi­zetnek. A nagy eltéréseket az állam különböző eszközökkel igyekszik mérsékelni. A föld­területek és egvéb gazdasági feltételek különbözőségéből adódó jövedelemeltáréseket csökkentik a kisegítő és a melléküzemágak tevékenysé­géből származó jövedelmek, valamint a mezőgazdaság adózási rendszere is. m formai lemszabályozással, hogy a kedvezőbb keresettel ösztö­nözzük a munkaerő áramlá­sát ezekbe az ágazatokba. Az átlagbérek alacsony színvo­nala miatt kedvezményben részesültek a könnvűipar és az élelmiszeripar egyes ágai is. A bérarányok tervszerű alakítására, javítására pár­tunk és kormányunk állan­dóan nagy figyelmet fordít. 1971-ben a pedagógusok átla­gosan 20 százalékos, az egész­ségügyi dolgozók 8—34 szá­zalékos fizetésemelést kaptak. A párt Központi Bizottsága határozata alapján 1973. már­cius elsejével a munkások és a művezetők az állami ipar­ban 8 százalékos, az építő­iparban 6 százalékos közpon­ti béremelést kaptak. Ezt ki­egészítette a vállalatok saját lehetőségein alapuló béreme­lés. Így a nagyüzemi ipari és építőipari munkások bére 9—12 százalékkal rtőtt. 1974 áprilisában központi intézke­déssel .növelték az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet foly­tató munkások bérét 8, illet­ve 6 százalékkal, az ipari és építőipari kisegítő állomány­ba tartozó dolgozók bérét 5 százalékkal. Több bér a tervezettnél A központi béremelés 474 ezer dolgozót- érintett, mér­téke 5—25 százalék, egy év­re számítva 1,2 milliárd fo­rint volt. összességében a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak ke­resetnövekedése 1970—1973 közötti Időszakban gyorsabb volt mint az ipari munk4so- ké, azt követően hasonló arányban növekedik. Az átlagos havi keresetek tehát a népgazdaság vala­mennyi ágában számottevően emelkedtek, s várhatóan tel­jesül e tekintetben is a IV. ötéves terv előirányzata. Bér­politikánk további eredmé­nye, hogy az egves ágazatok között ma már nincs kereseti aránytalanság. A munka szerinti elosztás következetesebb megvalósí­tásában továbbra is fontos feladat a kereseteknek a tel­jesítményekhez jobban iga­zodó differenciálása. A diffe­renciálás a gyakorlatban ket­tős feladatot jelent. Egyrészt legyen nagyobb különbség a különböző jellegű munkál végzők között a munka bo­nyolultsága, a fizikai erőfe­szítés, a felelősség stb. alap­ján. Másrészt legyen nagyobb különbség az azonos jellegű munkát végzők között attól függően, hogy ki mennyit dolgozik, milyen minőségű munkát végez. Hz aranyok fontossága A differenciálásnál fontos kérdés, hogy milyen nagyok legyenek a keresetekben a számszerű különbségek. Ma hazánkban a legmagasabb keresetek nagyság az átlag- keresetek 4—5-szörösét teszi ki. Ez gazdasági és társada­lompolitikai szempontok alapján elfogadhatónak és elegendőnek látszik, ezen be­lül kell megtalálni a helyes arányokat. Ugyanakkor meg kell akadályozni az olyan ki­ugróan magas keresetek ki­alakulását, amelyek nem áll­nak arányban a végzett mun­kával. Ha ilyen jövedelmek kialakulnak, azokat el kell vonni adózással vagy egyéb úton. A társadalmiig indo­kolatlan nagy jövedelmek el­vonására 19a 1—1973-ban szá­mos állami határozat szüle­tett. Az1 alapbérrendszer 1971- ben végrehajtott módosítása — amelynek során a minimá­lis órabért 4 forintról 5 fo­rintra (a hivatalbéreket 800 forintról 1000 forintra), a ma­ximumot pedig 16 forintról 22 forintra emelték — többek között azt a célt szolgálja, hogy a vállalatoknak legyen módjuk a besorolásnál érvé­nyesíteni a fizikai erőfeszítés­ből é6 a szakképzettségből adódó különbségeket, és en­nek alapján jobban differen­ciálni a keresetéket. Társadalmi feszültségekkel járó kereseti arányok torzu­lása előfordul az állami .és a szövetkezeti szektor (illet­ve magánszektor) között. Az a tapasztalat, hogy a szövet­kezeti szektorban (és még in­kább a magánszektorban) egyes esetekben magasabb a bérfejlesztés, mint az állami vállalatoknál. A helyes kere­seti arányok kialakítása ér­dekében a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján a kormány 1974-ben jóváhagyta a szakmai bérek bevezetésének irányelveit, amelyek alkalmasak arra, hogy azonos szakmában azo­nos teljesítmény esetén a népgazdaság minden ágazati­ban fokozatosan azonosak le­gyenek a keresetek is. Cs. Ó. Következik : A társadalmi juttatások Korszerűbb úthálózat Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár elmondta, hogy az esztendő s egyben a IV. öt­éves terv végéig befejeződő építkezések az országos út­hálózat hosszát kis híján 30 000 kilométerre növelték, és a korábbi 60 százalékról 74 százalékra emelkedett öt esztendő alatt a beton- és aszfaltbeton burkolatú utak aránya. A tárca 26 milliárd forin­tot költött a IV. ötéves terv esztendeiben az országos közúthálózat fejlesztésére. Egyebek között 134 bekö­tőutat építettek — ma már Magyarországon minden ólján településnek jó útkap­csolata van szomszédaival, amelynek lélekszáma eléri a 200-at. Ez világviszonylat­ban is ritkaság. Folytatódott az autópálya- hálózat kiala­kítására vonatkozó kor­mányhatározat végrehajtása: körülbelül 3 milliárd' forint­ból elkészült az M 1-es fél autópálya Tatabánya és Komárom között, az M 7-es fél autópálya Polgárdi és Zamárdi között, s autópályá­vá bővítették, az M 7-est Ta- rökbálint és Balatonaliga között. Az építők most az M 3-as autópálya Budapest —Gödöllő közötti szakaszán dolgoznak. A tájékoztatót követően a bizottság tagjai jó félszáz közérdekű kérdésre kértek és kaptak választ dr. Áb­rahám Kálmántól. Átadás sít S3 OT? lakás TiszaiMen Tiszafüreden befejezés előtt áll egy 33 lakásos t)TP társasház építése. 1976 ele­jén tehát 33 tiszafüredi csa­lád óhaja teljesül. Tegnap az OTP, a MÉSZÖV, a ta­nács, a KISZ és a nagyobb tiszafüredi munkahelyek képviselőinek jelenlétében tájékoztatást tartottak az igénylők számára a lakás- fenntartó szövetkezet szabá­lyairól, a lakásvásárlás pénzügyi feltételeiről. Sok szó esett a leendő lakástu­lajdonosok kiválasztásának szempontjairól is, mert pil­lanatnyilag az átadás előtt álló 33 lakásos épületen kí­vül még egy 44 lakásos ház is épül. Ä lakáselosztás során azokat' részesítik előnyben, akiknek szociális körülmé­nyei sürgetik az új lakásba költözést, és azokat, akiket munkáltatójuk kölcsönnel támogat. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom