Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-10 / 238. szám
1975. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 t NYOLCÓRÁS MŰSZAKBAN Hová tűnnek a percek 2. Tisza Cipőgyár, formatalp műhely Még a hajnali pára, az ftszá köd 6zürkíti az eget, amikor megszólal a martfűi gyári s ziréna, mely Tisza- földvár szélső házaiban is „kelj felt” hirdet Tíz perc múlva már indul az emberáradat a kettes portán, mert Szentes felől vonat jött, több mint ötszázan érkeztek az ezerháromszáznyolcvanöt vonattal bejáró közük Hat órakor az atlétatrikóéi, rövidnadrágos hat férfi, s ugyancsak hat köpenyes nő már a helyén. A férfiaknál észrevétlen a váltás; ezt a talpat még az éjszakás, a másikat már a nappalos szedi ki a forró desma gépből. Mindez 22 másodpercig tart Az asszonyok is csak kö- szönésmyi időt töltenek, indul a fáradt hárompár az öltözőbe, s helyükre lépnek a váltók. Formatalp műhely. A i;i- ska Cipőgyár egyik — nagy termelési értéket előállító — „férfias” műhelye. Itt gyártják az ország minden cipőgyárának a műtalpakat, de jelentős a guimlamez termelésük is. Az óriás desmagép méternyi körzetében, ahol a talp- kiszedők dolgoznak 50 fokos a hőség. Két ilyen gépük van, egy nagy termet foglalnak el. Három-három férfi ütemes, örök mozgó 22 másodperce: anyagtöltés, talpkiszedés, a túlfolyás le- tépáse, spriccelés. (Ez utóbbi lényege: j a forró vasforma térfogatának változtatása, hogy a műtalp kivehető legyen.) Az elkészült talpak a „toronyban” sorakoznak, egy asszony elszedi, nagyság szerint gyűjti, ötpáranként előkészíti A másik tisztít, villámgyors mozdulatokkal a maradék túlfolyást tünteti el, míg a harmadik párosít, kartonba csomagol. Negy- ven-ötven pár tesz ki egy kartont. Sokkal rövidebb Ideig tart mindez, mint ahogy kézzel leírja az ember. Beszélgetni munka közben velük nem lehet. Részben a zaj, a kívülállónak szinte elviselhetetlen hőség, részben a másodpercre beütemezett mozdulatok miatt. Közben megérkezett a buszok karavánja: Kunsaent- mártonbáL, Cibakházáról, Ti- szaföldvárrőL A délelőtti műszakban a négyezer busz- szal utazóból két és félezren kezdenek. Űfc tehát az „első hullám”, de mögöttük soriáznak a helybeliek is, a martfűi „tiszások”. öt perc múlva hat. Rövid, utolsó figyelmeztető kürt. Egy-két későn érkező futásnak ered. A műtalp gyártók napi nyolc óráját kísértem figyelemmel,' közben a főművezetővel, a munkaszervezővel, s még jó néhány emberrel beszélgettem arról, hogy egy műszak 8 órájából mennyi az aktív munkával töltött idő. Milyen szubjektív és objektív tényezők segítik, illetve korlátozzák a hasznos tevékenységgel töltött idő alakulását. Egy műszakból, tizenkét ember tevékenységéből végső, általános következtetést levonni nem szabad, képet, ha vázlatosat is, már inkább lehet festeni. Célunk is ez. Az egyik munkás nyolckor néz először az órájára, majd egy jel, s 4—5 percre elmegy'. Rágyújtott Addig két társa pótolja jóval többet lépve, kapkodva. Csak 5—6 percig képesek erre.* Cigarettázni is csak kétszer, esetleg háromszor mehet el egyikük a 8 óra alatt íratlan szabály, be is tartják. Tíz órakor 30 percre le- áTWrák. Ebédszünetnek mondják ezt az időt. Szigorú félóra. Beszélgetni most sem lehet hisz ketten intézendő dolguk után, egyikük orvoshoz indul. A többik esznek. A gép jár, nem állhat le, mert felfűtése, indítása órákban mérhető. A főművezető .véleménye; csavarogni, lazítani náluk nem szokás. Nem is lehet. A gép diktálja a percek, a mozdulatok ütemét Az ember kiszolgál, alkalmazkodik munkaeszközéhez. Darabbérben dolgoznak, de gyakori a prémium is. Többletpénzt jó minőségi munkáért, példamutató fegyelemért ítélnek. Munkafegyelem... Ha a gép diktálja az iramot, elmenni, kószálni nem lehet. Mi minősül hát fegyelem- sértésnek? Sorolja: a baleseti óvszabáíy be nem tartása, késés (évenként mindössze három, ha előfordul nálunk), igazolatlan hiányzás, stb. Ez utóbbira nem tud példát mondani, 6 ennek örül a főművezető. Fél tizenegytől délig újból dolgoznak megállás nélkül. Egyre gyakrabban önti el a veríték a talpszedőt, a tisztítót, a csomagolót. Közben kimutatást böngészek, a munkanapfényképezésről. A közelmúltban készült „ceruzás” lezárással. Egy műszak veszteség ideje (a Tisza Cipőgyár egészére vonatkozik) 7,9 százalék, percben körülbelül 38—39. Munkástól függő veszteségidő (elmegy a géptől, beszélget, eszik, stb.) 4,2 százalék, tőle független (nincs anyag, rossz a gép, szerelőre vár, munkával kapcsolatos megbeszélés van, stb.) 3,7 százalék. 7177 eset mintafelvételéből általánosítottak, sokrétű féld ♦;ozássaL A jó eredmény — ismétlem — átlag. Sok kötött ütemű gép, szalag működik a gyárban, onnan elmenni, vagy leállni csak az előbb említett módon és csak nagyon rövid időre lehet. Az automatika nem ismer emberi problémát, 5—10 perceket elvevő, „csak elszaladok” ügyeket. S sok ilyen műhely, szalag van. De van másféle is. Ott azonban a napi pármennyiség az uralkodó. Szigorú a normarend, aki teljesíteni akarja — már pedig akarják, mert ez alakítja bérüket — nem lazíthatnak. Akik mégis elcsellengenek, azok a napi munkát nem igen végzik el. De ezzel nemcsak a saját, hanem a műhely térvét is rontják, ezt pedig huzamosan nem tehetik. Utolsó negyed Tizenkét órakor 5 perces gyári torna. A formatalp műhely emberei „felmentettek” tornából, ck inkább sétálnak, lazítanak. A műszak végét jelző gyári kürt 14 órakor már a déü- utánosok munkakezdését köszönti. A formatalp műhely munkásaitól fél háromkor köszönök el. Még fénylik a zuhany vize hajuk tövében. (Folytatjuk) T. Szűcs Etelka Váltásra: 22 másodperc Első negyed Mint kés a vajban úgy megy a Kontra-Styhl motorfűrész a nyárfatörzsben. Az abád- szalóki Fagyártmányüzem rönktelepén a készítendő terméknek megfelelő méretre „szabják” a szálfákat Október 20-án kezdődik az új pártoktatási év Harmincnőgyezer hallgató a megyében Az új pártoktatási év 20- án kezdődik. Az 1975/76-os tanévben előzetes jelentések szerint Szolnok megyében mintegy harminc négyezer, vállalatnál, üzemben, intézményben, termelőszövetkezetben dolgozó párttag és pártonkívüli Ismerkedhet meg a XI. pártkongresszus jegyzőkönyve és az elhangzott korreferátumok alapján módosított tananyaggal. Az idén a tavalyinál több, ösz- szesen tíz központi témában ■lesz tanfolyam a megyében, s ehhez jön még A művelődésügy Szolnok megyében című megyei tanfolyam. Cfapozó tanfolyamok A témák feldolgozása, az oktatási anyag megvitatása, elsajátíttatása során a kongresszus határozata és a Központi Bizottság beszámolója van a középpontban. Az a cél, hogy minden hallgatóban tudatosodjék: szocialista építőm unkánk, további eredményeink záloga a kongresszus határozatainak következetes végrehajtása. Ezzel összefüggésben azonban nagyon fontos, hogy előtérbe kerüljenek a helyi tennivalók, amelyeket a kongfesz- szust1 követően jelöltek meg a megyében működő pártszervek. Az úi tanévben az eddigi, jól bevált gyakorlatnak megfelelően a központi pártszervek úgy választották meg a tanfolyamok témáját, hogy lehetőséget teremtsenek a dolgozók politikai ismereteinek folyamatos gyarapításához. Ezúttal három, úgynevezett alapozó tanfolyam indul, amelyek mindenekelőtt átfogó ismereteket adnak az érdeklődőknek. A szocialista társadalom fejlődésének kérdéseivel foglalkozó szeminárium anyaga tovább gazdagodott. A mintegy négyezer érdeklődőt vonzó tanfolyam legfőbb célja, hogy tájékoztatást nyújtson a marxizmus—leniniz- musnak a társadalomra vonatkozó alapvető tanításairól. Az Űj párttagok tanfolyama címmel először meghirdetett foglalkozásokon előreláthatólag hétszáz új párttag ismerkedik meg a párt szervezeti szabályzatával, elemzi a fő 'dokumentumokat. Az erre a tanfolyamAz egy-egy főbb témakör- \ rel behatóan foglalkozó, úgy nevezett továbbképző tanfolyaméit sorába tartozik a gazdaságpolitika ipari és mezőgazdasági tagozata. E tanfolyamokon újdonságnak számít, hogy egymástól nem elkülönítve, hanem szerves egységben taglalják majd az országos és a helyi gazdasági kérdéseket. A témába vágó kongresszusi tudnivalókkal egészült ki a pártirányítás és a pártélet kérdéseivel foglalkozó szeminárium tananyaga is, amely nagy gondot fordít a kongresszus által megszabott feladatok elemzésére. A szocialista életmód, a mun- ’ kához való viszony kerül ra jelentkezők száma lényegesen kevesebb, mint ahogyan az a tagság összetétele alapján várható volt. Talán nagyon sok helyen félreértették a tanfolyam célját. Alig hihető ugyanis, hogy például a megye öt városában — Törökszentmiklósoa, Mezőtúron, Túrkeván, Jászberényben és Karcagon —■ együttesen annyi új párttag ilyenfajta képzésére van szükség, mint magában a kunszentmártoni járásban. Az Előadások a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből elnevezésű tanfolyamra előzetes felmérések szerint mintegy háromezren jelentkeztek. Ezen a magyar párt tevékenységét, harcait kísérhetik végig a hallgatók a megalakulástól napjainkig. előtérbe a Világnézet és etika című tanfolyamon. A kulturális kérdésekkel foglalkozó tanfolyamok célja, hogy a gyakorlati életből vett példákkal, a helyi eredmények, gondok elemzésével értsék meg és ismerjék meg a hallgatók pártunk legfőbb kub túrpolitikai céljait Ide tartozik a Kulturális kérdések című központi tematikájú és A megyénk művelődésügye című tanfolyam. A nemzet- ■ közi politika témakörét tárgyaló szeminárium pedig ezúttal a szocialista világrend- szer politikai egységét helyezi központba, elemezve fejlődésének történelmi tapasztalatait és előrehaladásának perspektívaját. Ügyvéd a közéletben Beszélgetés dr. Séllei Imrével (/ Felkészülnek a propagandisták — Milyen megszólításokkal illetik az emberek? — Ügyvéd úr, Séllei elvtárs, Imre vagyok a barátoknak. .. — Sok helyen, sokféle közegben megfordul, ezért kérdeztem. Dr. Séllei Imréi én is többféle alakban ismerem: például ügyvédként, az ifjúsági mozgalom munkásaként, amatőr sportemberként, a karcagi ifjúsági köztársaság egyik vezéregyéniségeként. .. Nyilván nem teljes a listám, kérem egészítse ki! — Van még néhány, részletezzem ? — Kérem. * — Tagja vagyok a Karcag városi KISZ vb-nek, s az ifjúsági szervezet oktatási bizottságának elnöke; a városi tanácsnál az igazgatás- rendészeti bizottság titkára; Hazafias Népfront aktíva; kilenc éve a párt tagja vagyok, s különféle munkabizottságokban dolgozom; „külsőse” vagyok a megyei oktatási Igazgatóság filozófiai tanszékének, időnként előadásokat fogok tartani... — Nehéz követni... — Maga akarta. Említek egy-két szakmai dolgot is, jó? A szolnoki Ügyvédi Kamaránál a fegyelmi tanács elnöke vagyok, ellátom a karcagi kórház és November 7. Tsz. állandó jogi képviseletét, tavaly Pestre jártam közlekedésjogi továbbképzési tanfolyamra, az idén társadalombiztosítási jogot tanulok. .. — Talán térjünk vissza a közélethez... — Lehej,, s folytatnám is mindjárt a tanulással: a Marxista—Leninista esti egyetem szakosítójára járok, tavaly filozófiából államvizsgáztam, most politikai gazdaságtant tanulok. — ‘A szakmabeliek' mit szólnak ehhez az aktivitáshoz? — Nincs ebben semmi különös. Én talán az átlagnál egy kicsivel többet vállalok. Az ügyvédi munkát nagyon szeretem, az emberek mindenféle gondlukkal, bajukkal hozzánk fordulnak. Legtöbb a bíróság előtti jogi képviselet polgári perekben, vagy a védelmet látom el büntető ügyekben. Ezek érdekesek. Vannak peren kívüli ügyek is, okiratok, szerződések szerkesztése, munkaügyi viták... Általában tíz órát töltök naponta ügyvédi munkámmal, mégsem elégít ki teljesen. Ezért vállalok, a közélet gondjaiból is. Pedig, ha mindig az ügyvédi munkaközösségben ülnék többet keresnék, ezt elhiheti. .. — Politikus alkat. — Én, is így érzem. Mindkét labammal a földön állok, nyakig a valóságban. Szegeden, a jogi egyetemen minket az életre is jól fölkészítettek, nem csak a szakmára: jogászokat és közéleti embereket neveljek. Az egyetemen a KIÉZ-ben serénykedtem, s úgy jöttem Karcagra, hogy folytatom ezt a munkát. Nos, az itteni párt- és KISZ-vezetők ugyanezt gondolták, számítottak rám. A jogász eleve közéleti ember, g ha az egyénisége is olyan, akkor igen aktív formálója valóságunknak. Megyénkben nagyon sok jogászt találni a közéletben, a kollégáknak ezért nem idegen amit csinálok. — A magánembernek van valami gondja? — Akad. Az ügyvédi munka jól jövedelmez ugyan, de nincs annyi juttatásunk mint az igazságügy más területein dolgozóknak. Mire gondolok? Nincs fizetett szabadság, saját költségemen járok Szolnokra tanulni,.. — Azért szabadságon csak volt az idén? — Csak egy-két napot, de más okból. Az ügyvédi munkaközösség egyik jogásza nyugdíjba ment, s most rengeteg a munka. — Család ? / — Egy ötéves kislányunk van. Feleségem a karcagi úttörőház igazgatója, pedagógus. A szüleim Dévavá- nyán laknak, s én azért választottam nyolc éve Karcagot, hogy a közelükben legyek. Nyugdíjasok, édesanyám szőnyegszövő, édesapám művezető volt az építőiparban. Az utcán menve egy fél esztendővel ezelőtti kép ötlik eszembe: dr. Séllei Imre, ez az alig 30 év fölötti fiatalember átveszi a tanácselnöktől a város kulcsát, s jelképesen a hatalmat, a gondokat is — az első karcagi ifjúsági köztársaság három napjára. Nos, ez a három nap hamar elrönoent, de a felelős gondolkodású közéleti ember ma is ugyanaz. Körmendi Lajos összességében a továbbképző és a megyei tanfolyamokon mintegy huszonháromezren képezik majd magukat. Jelentősen nőtt a marxista—leninista esti középiskolába beiratkozottak száma is: az idén a megyében összesen Csaknem három és fél ezren tanulnak A nagy őszi munkacsúcs gépezete egyre olajozottabban dolgozik Szolnok megyében. A rizst 4000 hektárról, a kukoricát 16,5 ezer hektárról, a szóját több mint 1000 hektárról takarították be. A búza 18 700 hektáron került a földbe, s szaporán dolgoztak a cukorrépa, a napraforgó, a dohány és a kertészeti növények betakarítói is. A téeszek és állami gazdaságok dolgozóinak munkáját hatékonyan segítik a társadalmi munkások, csaknem tízezer diák és katona dolgozott a kertészetekben, a szőlő- és gyümölcsszüreten. Mint a megyei tanács vb mezőgazdasági és majd ebben a pártoktatási formában. Megkezdődött a propagandisták felkészítése is. A több mint kétezer pártpropagan- dista előadásokon, illetve tanfolyamrendszerű továbbképzésen készül fel megnövekedett feladatainak ellátására. V. V. élelmezésügvi osztályának összegzéséből kiderül, a társadalmi munkások 34 közös gazdaságban csaknem 35 000 ötórás munkanapot dolgoznak, jelentős mértékben enyhítették a mezőgazdasági üzemek munkaerőgondjait. Ha összevetjük a téeszek és az állami gazdaságok jelenlegi teljesítményét a múlt év őszének produktumával, megállapítható: általában jóval előbbre tartanak a munkával. Például 4 százalékkal több cukorrépát szedtek fel, mint tavaly, noha az idén a terméshozam is lényegesen magasabb. ( CJsaaBurTsem lissser társadalmi mesnlsäs segít a mezSgazilasögnak V Lehetőség a továbbképzésre