Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
I 197\ október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP NYOLCÓRÁS MŰSZAKBAN Hová tűnnek á percek 1. Ganz Villamossági Müvek szolnoki gyára Egy műszak nyolc óra. S mennyi minden fér bele a nap egyharmadába, mennyi munka, s mennyi sok egyéb is. Milliárdokat költünk arra, hogy a gyártást korszerűsítsük, a termelés intenzitását növeljük, mert kevés, egyre kevesebb a munkáskéz. De vajon gondolunk-e eleget arra, hogy legolcsóbban (noha nem költ- segmentesen!) úgy lehet ezt az intenzitást növelni,' ha minden munkás igyekszik a műszak minden percét egyre jobban kihasználni, ha nem kell anyagra, szerszámra, gépre várakozni, ha olajozottan, vagyis összehangoltan lehet dolgozni. A veszteségidők feltárása, a tartalékok elemzése egyre inkább napirendre kerül minden munkahelyen. Lapunk gazdaságpolitikai rovatának munkatártai néhány munkahelyen annak jártak utána, hogyan telik el a nyolc óra a gyárban, hol mennyire igyekszenek munkával kitölteni egy-egy műszakot. M un kanap - fénykép. A szakemberek, s itt-ott némelyik gyárban a munkások is jól ismerik mit takar ez a fogalom. Bizonyos időszakokban — például tízpercenként — felmérik mi történik az üzemben. Ezt feljegyezhetik, de dokumentálhatják fényképen is. Ebből a munkanap-fényképből később megállapítható, hol milyen a teljesítmény, mikor szaporodik fal a nyersanyag, s mi okozza az állást, a rossz szervezés, vagy egyszerűen a „lógás”. Egy ilyen munkanap el nem készült fotóiból válogattunk a Ganz-Vill. szolnoki gyárában. Az első fénykép Műszakkezdés után egy órával készült. Ilyenkor a Petőfi brigád minden tagja tudja már feladatát Az öltözőből megérkezett mindenki. Számba vették ki hiány- zi és miért — „Gönczöl Imre a Mátrában üdül, Komáromi György építi a házát, Pákái István az üzemi orvosnál van, de mindjárt itt lasz...”, s -kiosztották a munkát is. A nyolc óra utáni tízperces reggeli szünet épp most fejeződött be. Sebestyén Ferenc, a brigád vezetője Csáki Sándorral egy rajzot vizsgál, s bosszankodik. — Ezen a rajzon a szerkesztő egy szűrődob alkatrészét tervezte meg. Sajnos, a lerajzolt elképzelés a gyakorlatban nem valósítható meg, egyszerűen kivitelezhetetlen. Csáki Sándor még hozzá fűzi: v — Gyakran előfordulnak hibák a rajzokon. Amit tu- duivk, itt helyben kijavítunk, de a bonyolultabb szerkesztéseket már nem lehet elkészíteni a köszörű és a hegesztő berendezések mellett. Így aztán visszük a „technológiára”, onnan pedig megy a telex Pestre, mert Pestről kapjuk a rajzokat. A leggyakoribb válasz: .„Köszönjük az észrevételt és a javítást”. De ez is időkiesés. Márpedig, ahogy itt elmondták a Ganz-Vill egyik ütőkártyája a nyugati versenytársakkal szemben a piacon a rövid szállítási határidő. Itt . Szolnokon a gyárban főként a transzformátorok és villamos motorok ■ vasszerkezeti részeit készítik. A gyártmányok többsége egyedi, vagy kis sorozatú terméül. Így ahány darab, annyi megoldás, ez pedig szakmáját jól ismerő munkásgárdáit kíván. Sebestyén Ferenc brigádvezető így mondta ezt: „Ebben a csoportban mindenki önállóan dolgozik, senki mellett sem áll dadus”. Ma van anyag, de... A brigádok munkaterületeit vaslemezek választják el egymástól, de jók ezek arra is, hogy a fel-íelvillanó hegesztő ivek fényétől megkíméljek a többiek szemet. Fél tizenkettőt mutat az óra, amikor ez a képzelt fotó készült. A Petőfi brigád munkaterülete fölé beáll a daru. A meós még vizsgál- gatja Pákái István munkáját: „De ferdén áll ennek a tartálynak a lába” — mondja, s vidáman hunyorít. Pákái helyett a brigádvezető adja meg a választ: „A tiéd meg görbén áll”. Nevetnek. Minden rendben. A fedélre szeréit kondenzátort megemeli a daru. Az üres helyre az úgynevezett pódium kerül, amit Tánczos József és Gál Imre állított össze délelőtt. Erről a munkáról Tánczos József beszél: — A darabol óból kapjuk a lemezeket, aztán ívvel egymáshoz hegesztj ük. Ma volit anyag bőven, de nem ritka az sem, hogy átcsoportosítjuk a ténnivalókat anyaghiány miatt Ott van például az a pajzs. Nem kaptunk kovácsolt „agyakat” — ez a pajzsnak egyik alkatrésze — megállt a „tudomány”. Hely nincs, ahová a félbe hagyott darabokat rakjuk, így aztán irány az alkatrészekkel az udvarra. Addig amíg jó idő van ezt lehet is csinálni, de kényelmetlen lesz, ha jön az eső. 9 A következő fénykép a nap bármelyik percére jellemző. Sebestyén Ferenc a Petőfi brigád vezetője idemegy, odamegy, szervez, mozgósít, számol, irányít. Hiába, a jó brigádvezető egyben jó diszpécser is. Három óra. Lassan véget ér a műszak. A védőgázas hegesztőit elektróda dobjai .megállnak. Elkészült a pódium, irány a hőkezelő, ahol már fblíűtötték a kemencét. Tarcsa András egy ventillátor alkatrészeinek összeállítását kapta reggel feladatul. Köszörűje most si kongva tünteti el a sorját A csarnokban a kívülállónak ijesztően nagy a zaj. Az itteniek megszokták ugyan, de ez is fáraszt. A legutolsó felmérés óta, amikor megállapították, hogy a zaj a megengedettnél nagyobb, már hidraulikus gépen egyengetnek. Kiosztották a fülvédőket, de még igy is sok a megbetegedés. Szennán István, a brigád legfiatalabb tagja szintén a ventillátor ‘ alkatrészeknél szorgoskodik: — Egy részét mi daraboltuk fel a lemezeknek, hogy ilyen kis munkával ne terheljük a daraboló gépeket. Műszak végéig még elkészítjük. .. A Petőfi brigád aranykoszorús szocialista brigád. A „lógásról” nem tudnak beszélni — nem is „fényképeztünk” ténfergőt, mert erre itt^ gondolni sincs idő... A friss szem Érthető is, hiszen a brigád teljesítménybérben dolgozik, saját érdekük, hogy az egy- egy gyártmányra kapott normaidőt jól kihasználják. A normákról, amelyek túlnyomó része statisztikai, érdemes még szólni. Ezeket korábbi tapasztalatok alapján állapítják meg, s bár igyekeznek „karbantartani”, (elsősorban a műszaki fejlesztés, a technológia adta lehetőségek kihasználására ösztönözve az egy-egy munkadarabra kiszabott időt csökkenteni) ám ha nem is a „lógást”, de az átlagos — apróbb szervezetlenségekből, egyebekből adódó veszteseg- időt burkoltan tartalmazza a normaidő. Ez így érthető is, hiszen ma még rendszeres munkanap!éfiyképezés, veszteségidőelemzés nincs a gyárban, „hasraütve” normaidőt csökkenteni — anélkül, hogy megmondanál:, hol lehet időt megtakaritani — nem lenne igazságos. A jövő évtől azonban már lesz erre is megoldás, önálló szervező kezdi meg munkáját, akinek egyik legfontosabb feladata épp a veszteségek elemzése, az időtartalékok feltárása lesz. Kell is a friss szem, mert — megszokásból, üzemi „vakságból” — sok veszteségforrás mellett elmennek a régen itt dolgozók. Hogy milyen lehetőségek vannak a műszak jobb kihasználására azt ma még számokkal bizonyítva, nem tudják pontosan megmondani a gyáregység vezetői, de érzik, tudják, hogy vannak. Ezek elemzése végül is az egész gyár s benne mindén munkás érdeke. Hajnal József RRongol vendég a visüsfi igaacgeatüsöge*» Rekordtermés dohányból j Sikeres dohány termesztési kísérletet, végeztek' az? idén máriapócsi Rákóczi Ferenc Termel őszö vetkezőiben. Egy kisebb táblát a silókukoricához hasonló sűrűn ültettek be palántával, s a termelés minden munkafolyamatát, .beleértve a betakarítást is, géppel végeztéi!:. A hozamnövelési és teljes gépesítési céllal végzett kísérlet kimagasló eredménnyel járt. A sűrű állományú területről 180 mázsás hektáronkénti termésnek megfelelő zöld dohányt takarítottak be. Kémlelik a felhőket Körkép betakarításkor A mezőgazdaságban dolgozók érdeklődve hallgatják az időjárásjelentést: mit hoz a holnap? Szerencsére eddig még nem esett az eső. Sárgul a termés, pirosodik a gyümölcs. Tűi sok vole a stiac — Tavasszal is az eddigi legnagyobb termést mutatta a búza, olyat, amilyenre itteni 15 év alatt még nem volt példa — emlékezik Bereczki László, a rákócziíalvi—szajo- li Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. — Aztán az egészből nem lett semmi, mert soha nem látott ná^gyságú területek estek ki a termésből a belvíz miatt. Kenyérgabonáink többsége 55—30 mázsát adott hektáronként, tíe olyan föld is volt, ami alig termett valamit. Ugyanez a helyzet most az őszi növényekkel. Ha nem állna vízben a föld egy része, akkor például hektáronként 600 mázsa cukorrépát és 80—90 mázsa kukoricát takarítanánk be. A termelőszövetkezet tavasszal 280 hektáron vetett cukorrépát. Eddig a föld 60 százalékáról szedték fel a répát, s a termőterület 20 százalékának kieséée miatt az átlag 420 mázsa hektáronként. A közös és háztáji kukoricából 200 hektár került víz alá, s így átlagosán egy hektárról 62—63 mázsa terményt fuvaroznak el a járművek. A gazdaság rendszerében termelt növényt három John Deere kombájn vágja. Ha kell, az üzem az összes kukoricát szárítani tudja, s csak ezután kerül a tároló- helyre a termény. A’gazdaság dolgozói eddig 500 vagon szemes kukoricát takarítottak be. Tavaly a termelőszövetkezet 800 vagon hagymát értékesített. Akkor a termésátlag hektáronként 4t)0—500 mázsa volt. Az idén a sok eső miatt apró maradt a hagyma, s egy- egy hektárról csak 70 mázsa termés kerülhetett a boltokba. A saját technológia szerint termelt szójának sem kedvezett az időjárás. Az elvetett 500 hektárból 50 hektár kipusztult a vízióitok miatt. Ahol nem sínylette meg a növény a belvizet, hektáronként 22—23 mázsa a termés, de a „víznyomta” területekkel együtt csak 18 mázsa az átlag. A betakarítást viszont a többi évhez viszo- rjyftva három héttel előbb kezdhették, s így a növény 70 százaléka már lekerült a földekről. A gazdaságnak az idén csak egyetlen növény „sikerült” igazán a len. A 300 hektáron vetett növényből a magyarországi termésátlagok dupláját, hektáronként 20 mázsát fémzároltak vetőmagnak, s ez bárhol a világon jó eredménynek számítana. "crwsn fsiül Pintér Sándor a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökhelyettese kedvezőbb helyzetről számol be; — Az aratással egyidőbep befejeztük a tarlók hántását, az őszi szántások is jól haladnak. A búza vetését szeptember utolsó hetében megkezdtük, az őszi növények termelésére sem panaszkodhatunk. A gazdaság hektáronként 50 mázsa kukoricát tervezett, de eddig egy-egy hektárról 60—65 mázsát hordtak el a járművek. Az üzem szárítókapacitása azt is lehetővé tette, hogy 100 hektár kukoricából szárított, préselt takarmányt, úgyn®veze.tt pale- tet készítsenek. A szemestermény begyűjtését is két héttel előbb kezdték, hiszen, ha a kukorica nedvességtartalma megkívánta, száríthatták is a termést. A törés 60—70 százalékánál tartanak, viszont kukoricából 150 vagon már a tárolóhelyen van, s várhatóan jóval több lesz a tervezett 200 vagonnál. Az üzem második éve tagja a rákóczifalv:—szajoli Rákóczi Termelőszövetkezet iparszerű szójatermesztési / rendszerének. Az elmúlt év sem sikerült rosszul, bár a csapadékos ősz miatt 20 mázsa helyett hektáasnként csak 17 mázsa szóját Gépelhettek ki a kombájnok. Ebben az évben a terv 35 vagon volt, de annak ellenére, hogy mintegy 6 vagon szója még betakarításra vár, már 41 vagon zsákban van. A cukorrépa 40 százalékát ebben a gazdaságban is belvíz sújtotta, ezért az üzem vezetői a hektáronkénti 400 mázsás termésnek is örülnek. Eddig a terület 38—38 száza- 1 éliáról szedték fel a répát. Szállítási gondjaikat enyhítette, hogy október 1-től öt honvédségi tehergépkocsi is besegít €JSssa3c az üeSSS kilairasoit! A kertészetben sem volt csend az utóbbi időben. A szőlő 70 százalékát szüretelték le, s a dohány nagy részét is letörték. Az idén a paprika és az uborka is jól sikerült. A termelési kedvet az is növeli, hogy a két növény egymillió forint bevételt jelentett a gazdaság számára. Természetesen az üzern vezetői [ jövőre sem feledkeznek el a falu ellátásáról, és továbbra is termelnek vegyes zöldséget. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben felszed-* ték az 500—550 mázsa termést adó cukorrépa 36—38 százalékát. A szója ebben a gazdaságban is jól fizetett, az egész terület learatása után 21.5 mázsa az átlagtermés. A kukorica felét törték le, egy hektárról 80 rnázsát szállítottak el. Befejezték a siló kukorica és a vöröshagyma betakarítását is. A vöröshagyma itt is elmaradt a várakozástól. hektáronként 162 mázsát termett. Az. üzem munkásai már.a jövő évi termésért is dolgoznak. A több mint 6300 hektárból 4000 hektáron törték fel a talajt és készítették el a magágyat, amibe eddig több mint 100 hektáron őszi árpa, 2200 hektáron pedig őszi búza került. Braun Ágoston Vadászjelöltek vizsgája (Tudósítónktól) Vadászjelöltek és mezőőrök vizsgáztak a héten Szolnokon. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, a MAVOSZ megyei int» zőbizottsága és a BM megyei .rendőrfőkapitánysága szakértőiből álló zsűri előtt har- mincketten jelentek meg. A vadásztársaságok közgyűlései által felvételt nyert- vadászjelöltek hét kérdéscsoportból húzták ki a tételeiket. Számot adtak egyebek között a vadászati jogszabályok, a vadászati módok ismereteiből. A mező ölük többek között a köztulajdon védelmének általános tudnivalóiból, a szolgálati szabályzat téziseiből és az önvédelmi fegyver- használatból adtak számot. A vizsgázók — kettő kivételével — megfeleltek a követelményeknek. Gyorsaság — megtakarítás Az eredeti tervek átdolgozásával négy év helyett három év alatt fejezik be a soproni Szőnyeggyár 86 millió forintos költséggel folyamatban lévő rekonstrukcióját. Csupán azzal, hogy a gépeket előbb vásárolták meg, 3 millió devizaíorirjtot takarítottak meg. Emellett a beérkezett és felszerelt gépeket fokozatosan bekapcsolják a termelésbe. T■ K a i Szovjet exportra készülnek a ruhák a kunmadarasi Modell Nőiszabó KSZ varrómühelyében . i Az Országos Vízügyi Hivatal vendégeként hazánkban tartózkodó Lomzsimüri Dasdendev, a Mongól Vízügyi Minisztérium gépészeti és beruházási osztályának vezetője tegnap a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóságon tett látogatást. Pálhídy Csaba a vízhasznosítási osztály vezető-főmérnöke tájékoztatta az igazgatóság öntözési tevékenységéről. A rövid ismertető után a mongol vendég a VIZITERV és az igazgatóság képviselői, valamint a hosszabb időt Mongóliában töltött Vét vízügyi szakember, Nováki Béla és Szedlák József társaságában tanulmányútra indult. Megtekintette a zagy- v arékasi Béke Tsz-ben működő szovjet gyártmányú esőzlető öntözőberendezést. A liszasülyi Béke és Barátság Tsz-ben a Mongóliában is sikeresen működi MA 200 és az MA 330-es típusú berendezések ii zeniszerű munkáját tanulmányozta, majd a kiskörei vízlépcső volt a S ml nők megyei látogatás uiolsó állomása. \
