Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

1975. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Immta a oapk&L;» A tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskola für­ge ujjú negyedikesei Bállá Sándorné taní­tónő irányításával hí­mezni, kötni, horgolni tanulnak Könyvhéti megnyitó Jászapátiban Tegnap délután a jászapá­ti művelődési házban került sor az „őszi megyei könyv­hetek” Szolnok megyei meg­nyitójára. Az ünnepségen Lengyel Boldizsár, a me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet, majd irodalmi műsor és író-olvasó találko­zó következett, melynek vendége Czakó Gábor Jó­zsef Attila-díjas író volt. Az ünnepséggel egyidőben könyvkiállítás nyílt, ahol nemcsak nézelődhettek, de vásárolhattak, sőt játszhat­tak, vetélkedhettek is a résztvevők. Ügyfelek a rendőrségen Az ügyeletes igazít útba; igazgatásrendészeti osztály, földszint jobbra. A folyosón legalább húszán várakoznak. Néhányuk nyugtalan, néhá- nyuk még itt is harciasán méregeti egymást. Ezen a fo­lyosón mindig sokan vannak. A szolnoki Városi-Járási Rendőrkapitányság igazga­tásrendészeti osztályán száz­harmincezer ember ügyes­bajos dolgait intézik. Naponta Síén elveszítik Személyiigazolvány-csere — olvasom a feliratot. Alatta hat-nyolc ember tapad az ab­lakhoz. — Elvesztettem ké­rem, — hallom az üde lány­hangot. Kék iskolaköpenyé­nek egy darabkája kilátszik az embergyűrűből. — Tudom, jobban kellett volna rá vi­gyázni. Az ablakon túl perceg a toll, Kiss Lászlóné, ma már a negyedik ideiglenes szemé­lyi igazolványt állítja ki. — Gondatlanok az emberek, nem vigyáznak az okmánya­ikra — csóválja a fejét. Pe­dig az igazolvány elvesztésé­nek szabálysértési eljárás is lehet a következménye. Az érvényesítést, az iga­zolványcserét négy gyorskezű alkalmazott végzi. A gyorsa­ság elengedhetetlen, hisz sok ügyfél fordul meg naponta a folyosón. FelQgvelet alatt Rendészet — bejárat a 7. sz. ajtón. Gyűrött képű férfi álldogál az íróasztal előtt. — Mér dolgozom, százados elv­társ — újságolja borízű han­gon. — Itt az írás is a válla- lattóL Munkábajárási enge­dély kellene, mert három műszakban dolgozom. A leg­jobb lenne, ha levennék ró­lam a „ref”-et. Nem csinálok én több balhét... Ez csak óhaj marad. A za­varos tekintetű embert au­gusztusban helyezték rendőr- hatósági felügyelet alá, nyo­mós indokok alapján. A je­lentések, kihallgatási jegyző­könyvek, tanúvallomások igazolják, hogy alkalmi mun­kával keresett pénzét az utol­só fillérig italra költötte. Ne­vét jól ismerik a tiszabői italboltokban ... Egyelőre hat hónapig lesz felügyelet alatt — mondja Kázmér József százados, rendészeti előadó. Este 9-től reggel 6-ig köteles a lakásán tartózkodni a vendéglátóipari egységeket pedig nem láto­gathatja. A bűnmegelőzés ér­dekében kénytelenek voltunk Az asszonyok kivonulnak, Budai Sándor hadnagy sza­bálysértési előadó nagyot lé­legzik. Naponta négy-öt ügyet tárgyal. A következő tárgyalásig egy cigarettára való ideje van. Rendőr kíséri be a lányt. Pénteken tartóztatták le köz- veszélyes munkakerülés mi­att. Fiatalkorú. Hallgatja a gyámhatóság hivatásos párt­fogójának szavait, szeme a semmibe réved... — Teri­kéin, legutóbb megígérted nekem, hogy elmégy dolgoz­ni, és fnost itt kell találkoz­nunk. Elvesztetted a munka­könyved, ez nem kifogás, le­het újat váltani. A lány fakó hangon, sírás­sal küszködve válaszolgat. Lassan kikerekedik a törté­net. Utoljára májusban volt munkahelye, azóta barátnő­jével csavargóit a városban. Az enni és innivalót a férfí­ezt a kényszerintézkedést hozni... A szabálysértési előadó szobája előtt asszonyok mé­regetik egymást metsző pil­lantásokkal. Haragos újszá- szi szomszédok. A szabálysér­tési tárgyaláson ömlik belő­lük a szó; Krizsánné szidja Dombainét, ő Sántánét, Sán- táné Viskónét, majd zárul a kör, ő újra Krizsánnét. A feljelentés veszélyes fenye­getés miatt érkezett, a tár­gyaláson azonban kiderül, hogy a feljelentő épp oly hi­bás a perpatvarban, mint szomszédai. Bebizonyosodik, hogy veszélyes fenyegetés nem történt, szabálysértés nem indul egyikük ellen sem. A rendőri figyelmeztetést azonban mindannyian meg­érdemlik. ak fizették, éjszakai nyugvó­helyről az „önzetlen” Sanyi bácsi gondoskodott... — Soha többé — fogadko- zik a lány. — Igen, munkát vállalok. & Az igazgatásrendészeti osz­tály minden nap mozgalmas. A legtöbb ember természete­sen nem azért érkezik, mert törvénybe ütköző dolgot kö­vetett el, hanem úgy lép be, mint bármelyik hivatalba. Személyigazolvány-csere vagy -érvényesítés, útlevél­kérelem, erkölcsi bizonyít­vány vagy egyéb hatósági igazolás végett kopogtat az ajtón. A tiszta lelkiismeretű ügy­felek nyugodt arccal vára­koznak a folyosón. T.K.L Déry-sfezélésből tv-játé1! Déry Tibor „Vidám teme­tés” című elbeszéléséből sza­tirikus zenés tévéjáték ké­szül. Szövegét Eörsi István írta, zenéjét Vujicsics Tiha­mér, a közelmúltban tragi­kus körülmények között el­hunyt komponista, akinek ez volt az utolsó munkája. A főszerepet Psota Irén ala­kítja. Rendező: Esztergályos Károly. Nőtt a könyvet vásárló munkások száma A könyvek vásárlóinak társadalmi összetétele válto­zóban van; az utóbbi évek­ben jelentősen megnöveke­dett a fizikai dolgozók ér­deklődése, aránya. A köny­vesboltok látogatóinak pe­dig csaknem háromnegyede 40 évesnél fiatalabb, ami igen jelentős adat, ha figye­lembe vesszük, hogy orszá­gosan a 15—39 éves korú la­kosság aránya 47,3 százalék. Közülük is kiváltképp a 20—29 évesék szeretik az iro­dalmat, ők a vásárlóközön­ség több mint egyharmadát képviselik. Évről évre nő az Irodal­mat megkedvelő fizikai dol­gozók tábora. A könyves­boltok munkáslátogatóinak kétharmada szakmunkás, a többiek fele-fele arányban betanított és segédmunkások. A reprezentatív felmérés kiterjedt a könyvtári tagság vizsgálatára is. Eszerint ta­valy a könyvesboltok látoga­tóinak több mint 46 száza­léka a közművelődési könyvtárak nyújtotta lehető­ségeket is igénybe vette. A legtöbb könyvtári tag egyéb­ként az érettségizettek kö­zül kerül ki Soha többé KIRÁNDULÁS ÉS JÖTÉK Vizsga a „klubiskolában” Harminchétén szereztek jogosítványt” Egyetlen nagy ifjúsági klubbá alakult a tószegi művelődési ház, minden szo­bában egy-egy klubszekciót találunk; itt magnófelvételek készülnek, ott játszanak, a legbelső helyiségben pedig éppen egy új klubot alapí­tanak, — valaki a programot ismerteti... Aki elvarázsolt művelődé­si házra gyanakszik, azt sür­gősen ki kell ábrándíta­nunk. Ezúttal „csak” a me­gyei klubvezetőképző tanfo­lyam vizsgájára csöppentünk be... — Közismert, hogy az if­júsági klubok munkájának színvonalát döntő mértékben meghatározza a klubvezető hozzáértése, felkészültsége — magyarázza a tanfolyam mindenese, most éppen vizs­gabiztosa: Benson Vilmos, a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központ előadója. — Az esetek nagy többségé­ben a klubvezetőn áll vagy bukik a közösség ügye, képzésüket ezért határozta el a megyei klubtanács. Az érdeklődésre jellemző, hogy a tanfolyam negyvenhét résztvevőjét százhúsz jelent­kezőből választottuk ki. Negyvenhetén kezdték, harminchétén jutottak el a tószegi vizsgáig. A tanfolyam nyitánya tavaly december­ben volt, amikor egyhetes bentlakásos „elméleti alapo­zón” vettek részt a hallga­tók. Ezt havonta egy-egy hétnapos gyakorlati foglalko­zás követte, előbb Jászbe­rényben, aztán Martfűn, Szolnokon s végül Tószegen — mindenütt ifjúsági klu­bokban. Közvetlenül a vizsga előtt egyhetes előkészítő és egy tanulmányi kirándu­lás szerepelt a „tanrendben”. Az előkészítő színhelye Ze- begény, míg a kirándulásé Lengyelország volt. S a mostani tószegi prog­ram? — Két napig az aranyko­szorús „Szivárvány” ifjúsági klub vendégei vagyunk — folytatja Benson Vilmos. — A vizsga négy részből áll. Először az oktatógépünk vizsgáztatta a hallgatókat gyakorlati kérdésekből, az­tán egy tesztlapot kellett ki­tölteniük a jelölteknek, itt csupa elméleti feladattal ta­lálkoztak. Az audiovizuális eszközhasználat bizonyult az egyik legnehezebb, a szituá­ció feladatok megoldása pe­dig a legkönnyebb vizsga­résznek. Utóbbi, azt hiszem, érthető, mindenki akár a sa­ját klubjában érezhette ma­gát. .. — Véleménye szerint eredményes volt a tanfo­lyam? — Feltélenül, azt bizonyít­ja egyébként az ifjúsági klubok egyre javuló munká­ja is. Az itt tanuló klubve­zetők szinte mindegyike aranykoszorús, kiváló, de legalább dicséretet érdemlő közösséget produkált. S még egy bizonyíték. Tavaly mind­össze hat ifjúsági klub neve­zett a módszervásárra, idén már huszonhét... A tanfo­lyam és a vizsga rendje egyébként megnyerte a Nép­művelési Intézet munkatár­sainak figyelmét is, így jö­vőre talán már országszerte hasonló formában szervezik meg a klubvezetők oktatá­sát. A tanfolyam eredményes­ségéről érdeklődtünk a ven­déglátó klub vezetőjénél, Nádházi Sándornál is, aki szintén most szerzett bizo­nyítványt. — Évek óta klubvezető va­gyok, de igazán csak most tanultam meg, mit miért kell csinálnom. A hogyannal talán régen sem volt baj, de a tudatosság, bevallom, hi­ányzott. .. A tanfolyamon olyanok voltunk együtt, mint egy klub. Mint egy nagyon jó klub... Elmondtuk egy­másnak eredményeinket, gondjainkat — nemegyszer egymástól kértünk tanácsot. Tegnap tréfából azt mond­tam : szeretnék megbukni, hogy tovább járhassak a „klubiskolába”. A klubiskolába, melynek első évfolyama vasárnap végzett... H. D. A lengyel kaionairodalom 36 éve „A lengyel katonairoda­lom 30 éve” címmel kiállí­tás nyílt tegnap délelőtt a lengyel néphadsereg napja alkalmából a budapesti len­gyel kultúrában. Az ünnepi bemutatón mintegy 600 könyv szemlélteti' a baráti szocialista ország néphadse­regének mindennapi életét, felkészülését, kiképzési mód­szereit IITUZUS I RAKD ABU i mezőgazdaság Razzag AI-Habbubi kerbalai kormányzó (középen) sajtó- tájékoztatóján 7 Abdul Razzag Al- • Habbubi, Kerbala kormányzója szívélyesen fo­gad. Igen elegáns, rendkívül intelligens férfi, egy 8 ezer négyzetkilométeres hatalmas terület — és fontos vidék! — vezetője. A Baath Szocialista Párt kiemelkedő személyisé­ge, joggal kérdezhetem tőle: Hogyan egyeztethető össze Irak szocializmusa és az itt, Kerbalában olyan meghök­kentő erővel jelentkező isz­lám? A kormányzó röviden ösz- szefoglalja, milyen döntő fon­tosságú az arab és iszlám civilizáció Irak eddigi törté­nelmében, majd így folytat­ja: — Mit mond a Korán? Azt, hogy mindenkinek dol­goznia kell, hogy az emberek különbözőségét meg kell szüntetni, hogy ne legyen szegénység, hogy béke le­gyen. Mindez teljes egészé­ben megfelel annak a politi­kai programnak, amelyet pártunk hirdet. Nincs tehát ellentmondás. Az iszlám se­gítője és hajtóereje nagy céljaink megvelósulásának. Az egész ország fejlődésén belül ennek bizonyítéka az a nagy változás is, ami itt, ebben a kormányzóságban ment végbe az 1958-i, majd az 1968-i békés forradalom óta. Nehéz megérteni a mély vallásosság, szinte vakhít és a szocializmus közös ne­vezőre hozásának kísérletét, de el kell fogadni, a vendég­barátság kifejezése tiltja a vitát. Mert tény, hogy a fej­lődés itt is hatalmas, s ab­ban sincs okom kételkedni, hogy a mohamedánizmus, mint eszköz sok ezer embert hoz lendületbe az új célo­kért. Persze csak a teljesség kedvéért, itt kell azt is el­mondani, hogy a síita felleg­várban a legerősebb az Ira­ki Kommunista Párt. Hogy ok és okozat miként függ össze, azt az Irakot jobban ismerőknek kell megfej­teniük. A kormányzó szívélyesen mutatja be Kerbalát és kör­nyékét. Itt, az Eufrátesz mentén, nem hallgatja el, fő gondjuk a víz. Mert a Szí­riával való hűvös viszony egyik oka, hogy a nagy fo­lyó nem hoz annyit, mint kellene, és emiatt a mező- gazdaság gondokkal küzd. Pedig ez a második legfon­tosabb termőterület Gabona, datolya, citrom terem itt. Mindez attól függő mennyi­ségben, mennyi a folyó vize. Kár, hogy a két szomszédos arab ország — régi múltig visszanyúló okból eredő — vitája tízezrek megélhetését teszi kockára — fejti ki min­denki, amikor az Euírátesz- ről esik szó. Irak megpróbál segíteni. Szovjet támogatással csator­na épül, amely a Tigris vi­zét hozza ide, és helyreállít­ják azt a sok ezer évvel ez­előtt már megvolt öntöző- rendszert, ami termővé teszi a területet, az egykori „Pa­radicsomot”. A 422 ezer lakos megélhe­tését jelenleg a mezőgazda­ság biztosítja, illetve az az ipar, amely a feldolgozásra létesül. Most fektették le an­nak a vezetéknek és feldol­gozónak az alapkövét, amely a datolyaszörpöt továbbítja. Már működik egy nagy da­tolyaválogató és -konzerváló, korszerű tejfeldolgozó gyár is. Hetvenmillió dinár (210 millió dollár) költséggel ce­mentgyár épült, amely a kör­nyék nagy építkezéseit is ki­szolgálja. Nagy laboratóriu­mok és kutatóállomások lé­tesültek, és az egészségügy is bőven kap a nemzeti jöve­delemből. Amikor szóba kerül a munkaerő kérdése, derül csak ki, milyen sok újszerű kísérlettel próbálkoznak Irakban. Csak jelzésként: ál­lami gazdaságok, szövetkeze­tek, közös farmok sora jelzi azt, hogy újszerűén kíván­nak gazdálkodni. A kor­mányzó így érvel: — Kevés munkaerő lévén, kénytelenek vagyunk nagy­arányú gépesítést végrehaj­tani. Mindez máris érezteti hatását. Ugyanakkor azon­ban sok olyan termék van, ami embert kíván. Így Irak­ban most egyelőre 590 egyip­tomi mezőgazdasági munkást fogadtunk, de a tervek sze­rint félmilliót telepítünk le a Folyamközbe. Többnyire a közös gazdaságokban dolgoz­nak, gépekkel. Nagy jövede­lemhez juthatnak, és beil­leszkedésük sem gond. Egy nyelv, egy kultúra, egy val­lás. Különben elvünk, hogy Irak gazdasága az arab nem­zeté, Irak lehetőségei az ara­boké. Kerbala története Husszein imámmal kezdődik, és innen egyenes az út a ma és a jövő felé — fejezi be fejtegetését. A körút a kerbalai kor­mányzóság területén sok ér­dekességgel gazdagít. Nagy és szervezett ültetvények a nagyüzem előjeleit mutatják, tevét csak véletlenül látni, gépet viszont gyakorta. Az öntözőműveknél már nem öszvér hajtja a kereket, ha­nem szivattyú, és a hajdani beduin, bár régi öltözéké­ben, de kerékpáron igyek­szik sivatagi lakóhelye felé. Alakuló, érdekes világ, el­lentmondásaival is a kétség­telen előrehaladás országa. Buriat Lajos (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom