Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 4 IX Hová menjünk kirándulni? Á Mecsek hegység és környéke A Balaton után a Dunántúl egyik legkeresettebb, a turisták által leginkább látogatott része a Mecsek hegység és környéke. A Baranyai-dombságból kiemelkedő, mintegy 600 négyzetkilométer nagyságú sziget- hegység tailán ilyenkor ősszel a legszebb. Legmagasabb csúcsai a Tubes, a Misina, a Zengővár, a Dobogó és a Somlyó ilyenkor mutatják meg legjobban a természet ezernyi színét, pompáját. A Jakab-hegy pedig érdekes szí klaa'lakuialaival, régészeti érdekességeivel vonzza a látogatókat. A rendkívül formagazdag felszín, a mély völgyek és sziklás csúcsok a turistákat lépten-nyomon új szépségekkel lepik meg. Különösen szép az Abaligeti- fennsík és az Abaligeti cseppkőbarlang. Ez a barlang 220 méterre van a tengerszint felett. A barlang egy része ugyan hozzáférhetetlen a turisták számára, de amit bejárhatunk az a rész is bizonyítja: a természet különös szépségeikkel ruházta fel ezt a környéket. A tudósok szerint ennek a barlangnak a kialakulása a jégkorszakban történt, így életkorát nem kevesebb mint félmillió évre becsülik. A barlang felfedezésének is története van. A feljegyzések szerint egy molnármester volt az, aki 1768-ban rábukkant. Öt követték a kutatóik, régészek és térképészek. Érdekes, hogy a barlang egyes részeit ailig több mint másfél évtizeddel ezelőtt tették a turisták számára hozzáférhetővé. A cseppikőbarlang és környéke természetvédelmi terület. A látogatóknak szakszerű és rendszeres túravezetést szerveznek. Az utóbbi időben kempinget is alakítottak ki. Az idelátogatók kedvük szerint fürödhetnek vagy csónakázhatnak, mert két mesterséges tavat alakítottak itt ki. Akik a kempingben megtelepszenek, a környék nagyon sok szépségét megtekinthetik akár közúton, akár gyalogtúrák során is. Az utazás vonattal kissé körülményes — Budapesten ugyanis át kell szállni — de a fővárosból naponta többször is indul gyorsvonat Pécsre, ahonnan kitűzött uticélunkat autóbusszal is elérhetjük. A gépjárművel utazók Budapesten át és Dunaföldvár felé egyaránt jó úton közlekedhetnek. — B — Hódít a sassoon Az orvos véleménye Nem betegség a sportszív Sportolás közben a vérkeringés meggyorsul, így több vér jut a működő izmokhoz. Ez egyrészt annak a következménye, hogy az összehúzódó és elemyedő izmok nyomást gyakorolnak a gyűjtőereikre, másrészt a szaporább és mélyebb légvételek következtében a mellkasban negatív nyomás áll elő, ami szívóhatást fejt ki a vénákra. A szív a feléje tóduló nagyobb mennyiségű vért két módon tudja továbbítani: növeli az összehúzódások számát vagy emeli az úgynevezett perctérfogatát. A szív tehát fokozott munkára kényszerül. A kamra rostjai megnyúlnak, hogy több vért fogadhassanak magukba, a szívizomrostok feszülése viszont fokozott szívóösszehúzódásokat eredményez. A gyakori, fokozott igénybevétel nyomán a szív megnagyobbodik. A szív megnagyobbodása nem minden sportnál egyformán következik be; az edzés időtartama, intenzitása és a sportág a meghatározó. Az ellenőrző vizsgálatok a legtöbb szívnagyobbodást az evezősöknél, a síelőknél, a kerékpározóknál és úszóknál találták, — kevésbé fordul elő atlétáknál, vívóknál és ökölvívóknál, s legkevésbé labdarúgóknál. A nagyobbodás oka az, hogy a mozgás, illetve az izomtevékenység nagyságával párhuzamosan a szív kitágul, az izomzait megnagyobbodik. Így nemcsak alakra lesz nagyobb a szív, hanem súlyra is. A „sportszív” nem kóros folyamait, hanem a szervezet rendkívül kedvező alkalmazkodása a fokozott követelményeikhez. A keringés fokozása céljából a szív először ütőtérfogatát növeli, — kitágul — és csak másodsorban emeli az összehúzódások számát, a pulzusszámot. Tudott dolog, hogy edzett sportolóknál a nyugalmi pulzusszám igen alacsony; percenként 60 körül van. Ez lehetőséget nyújt a szívizom számára, hogy nyugalomban kipihenhesse magát. A tudományos magyarázat az, hogy a sportolók oxigánigé- nye nyugalomban alacsony. Az átlag ember 4 literes perctérfogatával szemben 3 literes perctérfogat. Azt a megfigyelést, hogy a szív — a fokozott követelményeikhez való alkalmazkodása következtében — sokkal kevesebb összehúzódással végzi el feladatát, a sportorvosi gyakorlatban is felhasználjuk az edzettség fokának megállapítására. Edzett sportolóknál a vérnyomás két percen belül eléri a nyugalmi értéket Edzetleneknél ez rendszerint három percig tart. A sportolók jól ismerik a Letunov- féle guggolásra, a Nemessu- ri-féle lépcsős és a Grubich- féle spiratonometriás módszereket. Mindhárom kondíció meghatározó vizsgálatnál „élettani indikátorként” a vérnyomást és pulzusszámot vesszük. Különösen versenyek előtt sokszor merül fel az edzőben az a kérdés, hogyan fog szerepelni a csapat egyik vagy másik tagja. A véleményhez nem elégségese^ a kondicióvizsgálat eredménye. A sportorvosnak jól kell ismernie a sportágat, a sportoló sportbeli teljesítményeit, taktikai és technikai felkészültségét. Ennek dacára előfordul, hogy a legjobb edzési eredmények, a kondíció kifogástalan állapota mellett versenyen nem jönnek a várt eredmények. Magyarázatul tudni kell, hogy a sportoló magatartása, lelki beállítottsága nagyon érzékenyen reagál a környezetre: befolyásolja a szereplést a szokatlan éghajlat, az utazás fáradalma, az étkezés, és nem utolsósorban a közönség. Dr. Szebeni József Tűzések, paszpólok, ragián szabású denevér ujjak, rakott szoknyák, levasalatlan holok, szabott, gloknis aljak, térdet takaró szoknyahosz- szak, mindez borsózöld, bíborvörös, kék és drapp színekből, és a barna minden árnyalatából. Tömören így sűríthetnénk a mai új divat legjellemzőbb vonásait, amelyeknek ízléses ötvözetét láthattuk a Szolnokon megrendezett országos szabászversenyen modelljeinek bemutatóján. Képünkön néhány díjnyertes darabot mutatunk be. 4 A fiatalok közked‘ ■ veit téli viselete az irhabunda. A junior kategória különdíját nyert modell kék színű, fehér, rackával díszített Jól kiemeli a kabát vonalát a sok tűzés. A karcsúsított bunda a középter- metűeknék is nagyon előnyös. Néhány szót a manöken csizmájáról. Ezen a téMindeneKetött néhány szót magáról a textilről. Gyűjtőfogalom, amelyen valamennyi természetes rostból, vagy mesterséges szálból készült szövött, kötött vagy hurkolt kelmét értjük. A kelme maga szolgálhat bútorhuzatul, függönyként, falborításul. S természetesen burkolhatja a padozatot is. Régi korokban, az uralkodó osztályok körében a legnagyobb becsben a fal- és padlóburkoló textíliák, vagyis a falikárpitok és a szőnyegek álltak. A falikárpitokat gyakran színes figurális jelenetekkel szőtték tele, ezeknek képkárpit volt a nevük. Képkárpitot, szőnyeget ma is készítenek, az egyedi darabokat azonban — iparművészek remekeit— jobbára a magánvásárló nem tudja megfizetni, s pénztárcája azt sem engedi meg, hogy sűrűn csomózott, drága szőnyegeket vegyen. Éppen ezért nem is ezekkel kívánok most foglalkozni, hanem azokkal a textíliákkal, amelyek nagy szériában készülnek és hozzáférhető, vagy legalábbis elfogadható áron állnak a vásárlók rendelkezésére. Egyébként mai esztétikai igényeinknek, lakáskövetelményeinknek ezek is mindenben megfelelnek. Az esztétikus környezet kialakítása ugyanis nem feltétlenül, vagy nem csakis pénzkérdés. Ellenben felhasználásukhoz szükséges, hogy a lakását berendező ismerje azokat az esztétikai alapkövetelményeket, amelyek hiányában nem tud megfelelő összhatású otthont kialakítani. Mindenekelőtt szólni kell a színekről. Vannak alapNőies és kényelmes len a vékony talpú és kes- kenyedő 6—7 centis sarkú cipők kiszorítják a téld és vastag talpú lábbeliket. A manökeh fekete csizmája vékony talpú, sarka magas, kicsit vékonyodó. Szára nem simul szorosan a lábhoz, bokában bő, kicsit ráncos. d Kényelmes, ízléses, “■ és divatos a díjnyertes kétrészes modell. A kabát nélkül is nagyon elegáns ruha világos színű, egyenes kivágását jól hangsúlyozza a piros kabát anyagából készült paszpól. A ruha ujját a legújabb divatirányzatnak megfelelően tervezték, rövid a vállat éppen, hogy csak takaró, úgynevezett japánujj. A ruha dísze a széles öv, a karcsú, nőknek igen előnyös. A ruh» alja enyhén bővülő, előlszínek: piros, kék, sárga. Ä pirosat és a sárgát meleg színnek nevezzük, a kéket és a zöldet ellenben hidegnek, míg a lila és a szürke afféle kiegészítő, vagy átmeneti színeknek nevezhetők. Persze a színek használatára nem lehet általános szabályt felállítani, annál is kevésbé, mivel minden színnek rengeteg árnyalata van, s az árnyalattól is függ, hoav két szín miként tud találkozni egymással, vagy mikor „ütik” egymást. Általában azonban elmondhatjuk, hogy az olyan színellentét-pároknál, mint a piros-zöld, vagy a narancslila nagyon nagy feszültség keletkezik. A sárga és a piros jól megférnek ugyan egymással, együttes hatásuk azonban mégis — amennyiben túltengenék — esztétikai értelemben — túlságosan is felfűthetik a teret. Ellenben a túlságosan sok zöld vagv kék, különösen ezek együttesen, nagyon is ridegre hangolják a szobát. Természetesen nem elegendő a szoba megnyugtató berendezése szempontjából, ha csakis a textíliákat hangoljuk egymással össze. Színe van ugyanis a bútornak, magának a falnak, a mázolt résznek, esetleg a polcon sorakozó számos könyvnek, meg a dísztárgyaknak is. Ezeket is figyelembe kell venni akkor, amikor kiválasztjuk a textiliák színét. Nem lehet általános érvényű tanácsot adni arra sem, hogy milyen anyagokat használjunk függőlegesben és milyeneket vízszintesben. Függönyként az ablakra ugyanúgy kerülhet könnyű, nyohátul laza öv fogja össze. A manöken kezében lévő kabát rövid, a csípőt takarja, gallérja széles fazonú, a ruha anyagával paszpolozták épp úgy, mint a kabát ujját. A kicsit bővülő kabátot hátul laza öv fogja össze. O Fiatalos, sportos öl- tözet .a midi, puha gyapjú szövetből készült sötét gloknis szoknya és a rövid lemberdzsek szabású kis bunda. A tervező a drappos színű szőrmét barna sertés- velúrral kombinálta. Kényelmes és nagyon divatos a kicsit elálló nyakpánt, a ser- tésvelurból készült magas derékrész, amely jól karcsúsítja az alakot. A kicsit mo- lettebb nők is viselhetik a hasonló szabású kis kabátokat. Felhívnám a figyelmet a manöken kendőjére. Esős őszi napokon nemcsak nagyon praktikus, és nagyon divatos nőies viselet, a szorosan fejre simuló tarka sál és kendő. mott mintájú áttetsző anyag, mint sűrű szövésű, nehéz szövet. És faldekorációnak is ugyanúgy alkalmas a köny- nyű kelmére felvitt batik, mint a nehéz hatású subaszőnyeg. A padlózatra természetesen mindenféleképpen ruganyos, nagy kopás- állóságú, sűrű szövésű anyagot használhatunk, akár csomózott szőnyeget, akár szövöttet akár gyárilag előállított faltól-falig kárpitot. Itt kell megemlítenünk a textiliák felülhatását, faktúráját is. Hiába veszünk ugyanis egymás mellé különböző színű, de azonos szövésű, vagy más egyéb azonos technikával készült kárpitot. A színek orgiája mellett is unalmas összhatás lesz az eredmény. Itt már különösen kell figyelni arra, hogy milyen a bútorok kárpitozása. Amennyiben az ülőbútorok, heverők sima hatású (nem mintás) anyaggal lennének borítva, úgy ellentétes kiegészítésül mindenképpen válasszunk suba- szőnyegszerű durva faktu- rájú faliszőnyeget, vagy hasonlóan durva hatású padlószőnyeget. II mintázatokban ugyanis szükséges a kiegészítő ellentéteket megkeresnünk. Túl sok minta egymás mellett, zavaros összhatást eredményez. Jobb tehát, ha mondjuk erősen mintázott padlószőnyegünk van úgy a bútorokat mintázatlan anyaggal borítjuk, vagy megfordítva. Hasonlóan áll ez a függönyök és a bútorkárpitok illetve a függönyök és a padlókárpitok viszonyára is. Bojár Iván A napokban Szolnokon lezajlott Barátság Kupa Nemzetközi Fodrászverseny nemcsak a „figaróik” küzdelmét mutatta be, de egyben reprezentálta a közép- európai frizuradivatot is. A szakembereik véleménye szerint a közeljövőben a természetességre törekvő, ízléses rövid hajviselet lesz divatos férfiaknál és nőknél egyaránt. A nőknél ma már világméretekben hódít a sassoon frizura, amely tulajdonképpen hajvágási módszer, oldalt fésült laza hullámokkal, és!előnye, hogy teljesen kiszorította a tupirt. Készülhet rövid és hosszú hajból egyaránt. A tizenévesek közkedvelt vállig, vagy hátközépig érő hajából is lehet befelé fésült, vagy dúsan göndörített frizurát varázsolni sassoon módszerrel, így ők sem maradhatnak „régimódiak”. A magyar nők többsége a rövid, szép formára vágott hullámos hajviseletet kedveli, ezt a formát egyéni ízlés szerint lehet variálni, mindenképpen divatos marad. Új irányzat a „Gatsby”, amelyet sasisoon módszerrel formára vágnak, és a fejtetőn, oldalt vagy a tarkó körül dauerolt apró csigákba göndörítenek. Ez a hajviselet az 1930-as évek divatját id<jzi, és nagyon nőies. A hosszú hajból készült, befésült, szakmai nyelven „préselt” kontyokat a mai modern nők már nem hordják, fodrászok szerint nem is praktikus.. Színházban, ünnepi eseményre rövid hajból, póthajjal dúsítva, virágokkal csatokkal, esetleg ékszerekkel díszítve készülhet a frizura. A hajszínek, amennyire lehetséges, megközelítik a természetességet. Legdivatosabbak a szőke, vagy vörös árnyalatból készült rövid-könnyű frizurák. Igen elterjedt hazánkban is az úgynevezett „melirozott” haj, amely azt jelenti, hogy egy-két tincset más színű- ra festenek. Ez a forma a század közepe óta hol felbukkan — hol eltűnik. A kozmetikai arckészítés igazodik a frizura »divathoz, természetességre törekszik, finoman árnyalják a vonalakat. A kozmetikai eljárások egyrgf inkább a bőr ápolását jelentik, nemcsak a nőknél de a férfiaknál is. A férfiak hajdivatja a klasz- sakus formát követi, de ebben is hódít az eddigi „nyesés” helyett a sassoon módszerrel készült hajvágás. Hátul az inggallérig ér a haj, lazán hátrafésülten követi a fej formáját. A korábbi „sö- rényes” lobogó hajat már a nyugati országokban sem hordják. A szakáll viselése nem jellemzője a nemzetközi divatnak. Textil a lakásban Sassoon-vágás és göndörített haj adja az újdonságot a „Gatsby” frizurát
