Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

1975. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újjászületett a kalapgyár Avatóünnepség Dászfénysiarun Negyvenhat millió forint költséggel bővítették a ka­lapgyárat Jászfényszarun. Az újjászületett üzem tegnap megtartott avatóünnepségén ott volt Földi László köny- nyüipari minisztériumi ál­lamtitkár, Dobrotka László miniszterhelyettes, Barta László, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Hegedűs La­jos, a megyei tanács elnöke, Major Tibor, a járási párt- bizottság első titkára, Szen­tesi László, a jászberényi városi pártbizottság első tit­kára, Bálint Imre, a járási hivatal elnöke, valamint a nagyközség párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetői. A létesítményt dr. Nagy László, a budapesti kalap­gyár igazgatója mutatta be a résztvevőknek. Az öt ha­talmas üzemcsarnokból álló gyárban több mint 300 dol­gozónak — köztük 400 nő­nek — biztosítanak jó mun­kalehetőséget. A dolgozók kényelmét, megfelelő munkakörülmé­nyeit szolgálják a minden* igényt kielégítő szociális lé­tesítmények — , fürdők,, zu­hanyozók, öltözők, a száz személyes' ebédlő, az orvosi szoba és betegfektető, az íz­lésesen berendezett könyv­tár. A kalapgyár, amelynek évi termelési értéke meghaladja majd a 150 millió forintot, jelentős hazai és exportigé­nyeket elégít ki. Fő terméke a tomp (különböző színű és minőségű félkész kalap). Évente 600 ezret gyártanak belőle. Készítenek ezenkívül műbőr kalapot, szőrme kon­fekció árut — dzsekit, mel­lényt, bundát — szocialista és tőkés exportra. A kalap­gyár termékeit szinte teljes egészéhen hazai alapanyag­ból — nyúl, bárány és egyéb szőrméből — állítja elő. A rekonstrukcióval ggy- időben a kalapgyár vezető­sége gondoskodott megfelelő szakembergárdáról is. A pontos munkát, szakértelmet igénylő folyamatos terme­léshez szükséges gárdát szak­mai tanfolyamokkal, vezető­képző iskola szervezésével biztosította. I. A. fis a pMfssprű&R i ' Hogyan lehetne jobban? Véget ért a munkaidő. Az emberek átöltöznek és indul­nak hazafelé. Lassan elcsendesedik a szerelőműhely. A szö­vetkezet pártvezetőségének irodájában viszont csak most kezdjük a beszélgetést Pékó Jánossal, az üzemi pártvezető­ség titkárával, Jancsurák Mihály pártcsoportbizalmival (ő lakatos a termelőszövetkezetben), Szabados Gyulával, aki az alapszervezet vezetőségének is tagja (villanyszerelő), és Sólyom Ottóval (ugyancsak lakatos). De elöljáróban szükséges néhány adat: a tószegi Petőfi Termelőszövetkezet két párt- alapszervezetében kilenc­vennégy kommunista dolgo­zik, közülük tizennégy nyug­díjas. Az „öregek” egy párt­csoporthoz tartoznak. Rajtuk kívül még tizenegy, dolgozó tagokból álló pártcsoport te­vékenykedik a közös gazda­ságban. Valamennyi kis kommunista kollektíva ezek­ben a napokban tartja érte­kezletét. Jancsurákék már túl vannak e megbeszélésen. — Talán még soha nem volt ennyire beszédes kedvé­ben a csoport, mint most. — Miről esett szó az érte­kezleten ? — Én foglaltam össze a végzett munkát — mondja Jancsurák Mihály. — Mit mondtam? Ami az igazság: az rendben van, hogy a cso­port tagjai a rendezvényeken pontosan megjelennek, az azonban már nincs, hogy vé­leményt nehezen mondanak. Ezen változtatni kell. Ter­mészetesen az is igaz, hogy akkor tud az ember véle­ményt mondani, mondjuk egy taggyűlésen, ha a beszá­moló olyan problémákat vet fel, amire az ember úgy ér­zi, feltétlenül reagálnia kell. A mi pártvezetőségünk még új, fiatalokból áll, idő keü, hogy megtanulják: úgy ad­janak elő egy tárnát, hogy hozzá kelljen szólni. — A csoportértekezleteken már könnyebben megnyilat­koznak az emberek, — veszi át a szót Szabados Gyula. *— Kéthavonként tartunk meg­beszélést. Lehet, hogy hely­telen, de legtöbbet a gazda­sági dolgokkal foglalkozunk: az idén például a takarékos­sággal. Nagyobb az ellenőr­zés, például csak azt az anyagot vételezhetjük ki, amire feltétlenül szükségünk van'. — A legutóbbi csoportérte­kezleten a tagok kevesellték megbeszéléseink számát. Igazuk van, lehet miről tár­gyalni — szólt ismét Jancsu­rák Mihály, Szóvá teszik: a párttagok igénylik a rendszeres, pon­tos, minden témára kiterjedő tájékoztatást, a pártvezető- ségnek jobban fel kellene készíteni a bizalmikat, hogy ismerjék, tudják, értsék a bel- és külpolitikai esemé­nyeket, azok összefüggéseit. „Lehetne olyan kibővített vezetőségi ülést is tartani, amelyre meghívnák a bizal­mikat, és ott tájékoztatná­nak bennünket a különböző kérdésekről, azokról, amik ránk tartoznak. Aztán foly­tathatnák a megbeszélést zárt ülésen. Mert most álta­lában az a jellemző, hogy a pártcsoport megbeszélései az események után kullognak. Taggyűlés is kéthavonként van. Sokszor előbb értesü­lünk az újságból egy pártha­tározat megjelenéséről, mint a saját pártvezetőségünktől. Fordítva kellene ennek len­nie”. Sorolják még, mi került szóba ezen a legutóbbi, na­gyon jó hangulatú csoport­értekezleten: — Például, hogy a gazda­sági vezetés hozzon létre egy társadalmi munkaügyi bi­zottságot — magyarázza Sza­bados Gyula. — Munkaügyi kérdésekkel a termelési el­nökhelyettes foglalkozik, de nem győzi a munkát. Ez a bizottság foglalkozhatna a bér-, az újítási, a védőruha és védőétel adásával össze­függő kérdésekkel. Javaslata alapján döntene azután a ve­zetőség. Demokratikusabb, jobb lenne így. — Az újításokkal azért is többet kellene foglalkozni — szól Sólyom Ottó —, mert az eddigi események is bizo­nyítják, e vonatkozásban nagy tartalék van még a szö­vetkezetekben. Nálunk a traktorosok csináltak egy újítást: a tönkrement ferde felvonókat nem tették az ócskavas közé, hanem mag­takaró boronákat csináltak belőlük. Ha csak egy évvel tovább használják ezeket az alkatrészeket, tudja mennyi pénzt takaríthat meg a szö­vetkezet? Sok ezer forintot. Az üzemi pártvezetőség jól ismeri a esoportüléseken elhangzottakat: — A bizalmiak írásos fel­jegyzést készítettel:, emel­lett minden csoportülésen jelen van az alapszervi veze­tőségeknek egy-egy tagja. Az ő közvetítésükkel és a fel­jegyzések révén ismerjük meg az elhangzottakat, azok birtokában tudunk készülni a beszámoló taggyűlésekre, és főként változtatni eddigi módszerünkön — mondja Pékó János. V. V. §t»f KÉSZtlL AZ ÖSSZEKÖTŐ ÜT és a kocsiparkoló, a szolnoki sportcsarnok és a Tou­ring Hotel között. A Közlekedési Építő Vállalat dolgozói néhány hét múlva befejezik a munkát. Október 31 a viiágtakarékesság napja 7 Ünnepség Jászapátiban Névadó, tanmühefyavalás Szolnokon A szolnoki 605. számú Szak­munkásképző Intézet 20 mil­lió forintos költséggel épült tanműhelyt kapott. A korsze­rű oktatóhelyiségeket a leg­modernebb gépekkel, szem­léltetőeszközökkel, szerszá­mokkal szerelték fel, ame­lyek készítéséből a szolnoki Járműjavító Vállalat és a Ganz Villamossági Művek szocialista brigádjai, valamint az ott gyakorlaton lévő szak­munkástanulók is kivették a részüket. A. tanműhelyben „kabinetrendszerű” oktatás lesz, kát műszakban kétszáz- negyven diák tanulja válasz­tott szakmája gyakorlati for­télyait. Az oktatótermek fel­szereltségére jellemző, hogy különböző audiovizuális esz­közök segítségével tanulnak, és felelnek a diákok. A vil­lanyszerelő műhelyben pél­dául külön feleltetőgéppel el­lenőrzik a helyes válaszokat. Ézt a laboratóriumi tiszta­ságú, nagyszerűen felszerelt tanműhelyt vették tegnap délelőtt ünnepélyesen birto­kukba a 605. számú szak­munkásképző diákjai, szak­oktatói. Az ünnepségen részt vett Túróczi Ferencné, a szolnoki városi pártbizottság titkára, dr. Vilncze Sándor, a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője. Bíró Boldizsár, a városi ta­nács elnökhelyettese és Szol­nok nagyüzemeinek gazdasá­gi vezetői. Rácz Gyulának, az intézet igazgatójának üdvöz­lő szavai után Pápai Béla, a MüM szakoktatási és tovább­képzési főosztályának vezető­je mondott beszédet, amely egyben névadó is volt. F. Be­de László, a mártírhalált halt szolnoki kommunista nevét ez alkalommal vette fel a 605. számú Szakmunkásképző In­tézet. A névadón a Járműja­vító Vállalat zászlót ajándé­kozott az iskola KlSZ-szerve- zetének. A zászlóra az ugyan­csak F. Bede László nevét vi­selő úttörőőrsök, szocialista brigádok, a szolnoki városi munkásőregység és a 633. szá- I mú testvérintézmény képvi­selője kötött fel megemléke­ző szalagot. Ezután az iskola tanulóiból alakult vegyeskar, fúvószene­kar és irodalmi színpad adott műsort \ — Veres — Tegnap a jászapáti műve­lődési házban emlékeztek nieg a vüágtakarékossági napról. Az ünnepséget — amelyet a HNÉ megyei, já­rási és nagyközségi bizottsá­ga, az OTP megyei igazgató­sága, a MÉ3?öV takarékszö­vetkezeti titkársága és a posta rendezett, Szikszai Gá­bor, a HNF községi titkára nyitotta meg. Ünnepi beszé­det Major Tjbor, az MSZMP Jászberényi járási bizottsá­gának első titkára tartott. Az esemény jelentőségét méltatva többek között a következőket mondta: Szol­nok magy-’hrr. 1958-ban 11 millió forintot, 1970-ben 1 milliárd 234 millió forintot kezeltek, jelenleg pedig 2 milliárd 6 ±0 millió forintot kezelnek a takarékpénztárak, a takarói-szövetkezetek és a postahivatalok. A megye la­kosságúhoz viszonyítva az egy személyre jutó betétál­lomány összege meghaladja a 6 ezer forintot. Több. mint 170 ezer a betétkönyvek szá­ma, a lakoséig betétállomá­nya ebben az évben 209 mil­lió forinttal nőtt. — Figyelemre méltó az a tény — folytatta —, hogy if­júsági takarékbetétje több mint 11 ezer fiatalnak van a megyében, a KST-t 25 ezer dolgozó veszi igénybe. A takarékos életmódra való A Belkereskedelmi Minisz­térium a közelmúltban kü­lönböző intézkedéseket tett a fogyasztók érdekeinek foko­zott védelmére. Dr. Dobos Gábor, a minisztérium igaz­gatási főosztályvezetője szer­dai tájékoztatóján ezekről az intézkedésekről számolt be. A kereskedelemben a fo­gyasztók érdekeinek védel­me egyáltalán nem merül ki a vásárló reklamációjának intézésében, hiszen különféle „szűrőrendszerekkel” már a gyárból a kereskedelembe szállítandó áruk közül kise­lejtezik a rossz terméket. Különösen azoknál a cikkek­nél fontos ez, amelyek ha se­lejtesek, veszélyeztethetik a felhasználó testi épségét. Ilyen cikkek forgalomba ke­rülésének megakadályozásá­ra a minisztérium a termé­kek eddigieknél szélesebb nevelés fontos társadalmi úgy. Ezt bizonyítja az isko­lai tanulók takarékbélyeg gyűjtése, amelynek eredmé­nye, hogy az 1974-^75-ös tan­év végén IQ millió 400 ezer forint volt a gyermekek ta­ka rák bélyegének összege. Befejezésül 6zólt arról, hogy g lakossági fogyasztás növekedéséhez, a pénzintéz­mények hozzájárultak úgy is, hogy a takarékbetétek ösz- szegének nagy részét a hite­lek folyósítására használták fel. A megye hitelállománya 1 milliárd 7Ö9 millió forint, ebből több mint 1 milliárd építési. 510 millió lakásérté­kesítési hitel. Nagy eredmény, hogy a negyedik ötéves tervben 13 ezer lakás épült fel OTP-köl- csonnpl. A többszintes tár­sasházak vásárlására, építéd sére szervezett kedvezmé­nyes akció keretében 1973- tól 784 munkáscsalád jutott saját otthonhoz. Családi ház építéshez az elmúlt év köze­pétől az állami vállalatok munkásai közül 139 család részesült kedvezményes hi­telben. A világtakarékossági nap megyei, megnyitójának befe­jező részeként a szolnoki Ti­sza Táncegyüttes adott mű­sort. körére terjesztette ki a köte­lező hatósági vizsgálatot. A jótállási rendszer továb­bi finomításával a garanciá­lis javítások körüli gyakori huza-vonát szüntetik meg. Az egységesített jótállási jegy egyértelműen kimondja, hogy a garanciális időn belül öt javítás után a terméket ki kell cserélni. A legutóbbi, október else­jén életbe lépett minisztériu­mi rendelkezés a kisiparo­soknál vásárlókat biztosítja, hogy jó minőségű terméket kapnak. Korábban hatósági ellenőrzés nélkül készítették termékeiket a kisiparosok, de ezentúl a húsznál nagyobb darabszámban előállított mű­anyag játékok, táskák( ruha­félék, kölnik és más 'cikkek mintapéldányait kötelesek a KERMI-nek minősítésre be­mutatni. — Illés — A fogyasztók érdekeinek védelmére A továbbképzésről és a takarékosságról NEB vizsgálatok Tiszafüreden és a járásban Két vizsgálatot fejezett be a közelmúltban a tiszafüredi járási NEB. Az egyik azt ku­tatta, milyen a munkások továbbképzésének helyzete a két tiszafüredi ipari üzem­ben, az Alumíniumárugyár- ban és a Magyar Hajó- és Darugyárban, valamint a Já­rási Építő ' és Vegyesipari KSZ-ben. Mindenhol ponto­san nyilvántartják a dolgozók iskolázottságát dokumentáló adatokat. Nem működik vi­szont egyik üzemben sem ok­tatási ismeretterjesztési ta­nács, függetlenített oktatási előadót is csak az MHD al­kalmaz, a másik két helyen a személyzetis feladatkörébe tartoznak az oktatással, to­vábbképzéssel kapcsolatos tennivalók. Az MHD-han a felnőtt szakmunkások képzését, to­vábbképzését és a művezetői tanfolyamokat szervezett iskolai formá­ban, helyi előadók bevo­násával tartják. Jelentős anyagiakkal is se­gíti a gyár a továbbtanulást: az általános iskola bármelyik osztályának sikeres befejezé­sekor 700—1000 forintot, a szakmunkás-továbbképző el­végzéséért pedig 1500—2000 forintot kap a dolgozó. Az ALU-ban az általá­nos iskolát végzők mun­kaidőkedvezményt él­veznek, a szövetkezetben pedig tan-" könyvvásárlási segélyt, az is­kola elvégzése után pedig 800 forint jutalmat kapnak. A dolgozók iskoláztatásá­nál nagyobb gondot okoz az ingázás, a váltott műszak és jelentős a lemorzsolódás is. Elsősorban ezekre kell meg­oldást találniuk a jövőben az üzemeknek, — figyelmeztet a NEB vizsgálat összefoglaló jelentése. Az anyag- és energiataka­rékosságot az ALU-gyárban, a tiszaszentimrei Aranyka­lász és a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben. valamint a kunmadarasi Ipari Szövetke­zetben vizsgálta a NEB. Mindegyik vizsgált gazdasá­gi szerv készített takarékos- sági intézkedési tervet, de az abban foglaltakat nem hajt­ják következetesen végre. Például az olaj felhasználá­sának csökkentését mind a négy helyen célul tűzi ki az intézkedési terv, de a szám­szerű adatok azt bizonyítják, hogy esetenként nem csök­ken, hanem emelkedett a fo­gyasztás. A villamos energia gazdaságos felhasználására készített tervek sem érték el a kívánt eredményt. Nincs határozott törekvés az anyagnormák csökkenté­sére sem, a termelés során keletkező hulladékot pedig nem a leggazdaságosabb mó­don használják fel. A túlnyomórészt nega­tív tapasztalatokkal zá­rult vizsgálat befejezté­vel a NEB határozati javaslata az alapanyag-, a segédanyag- és a készletnormák kidolgo­zására, az energiagazdálko­dásban jártas munkaerők al­kalmazására és a takarékos­ságra ösztönző jutalmazási, premizálási módszerek meg­honosítására hívja fel a négy vizsgált egység vezetőinek fi­gyelmét. Sz. J. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom