Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVT. évf. 255. sz. 1975. október 30., csütörtök Ara:8Q fillér ProbcaBsmunksBt kapott' O rszágos hírű állami gazdasággal kötött nemrégiben szerződést az egyik vegyipari vállalat. Csomagolórészleget létesítenek, ősztől tavaszig több mint száz asszonyt juttatva biztos keresethez. De a részleg vezetője előre aggódik. Kitartának-e a mezőgazdasági munkához szokott asszonyok napi nyolc órában a gépek mellett, elégedetted lesznek-e a keresettel? Módos a vidék, a gazdaság jól fizet, előfordulhat, hogy az asszonyok egyrésze röviddel az ismeretség után búcsút mond az ipari munkának, úgy dönt, hogy nincs rászorulva. i A másik oldalról nézve korántsem ilyen egyszerű a dolog. A vállalat vezetői ezért már most keresik a megoldást, adott esetben hogyan emelhetnék a béreket. Kényszerhelyzetben vannak, kevés a munkáskéz. Itt is mint más gyárakban, égetően szükség van rájuk. A gyárkapukon öles betűk sorolják fel a lehetőségeket, az újságok teli vannak álláshirdetéssel. A vállalatok pénzt, fáradságot nem kímélve igyekeznek magukhoz csalogatni az embereket. ígérnek, egymásra licitálnak, a csábítástól sem riadnak vissza. Mindenki tudja pedig, hogy nincsenek létszámtartalékok. Budapesten és az iparvidékeken, aki ma belép valahová, az tegnap máshonnét jött el. Országos méretekben tehát legfeljebb helycsere történik. Az ipar egésze nem nyer, hanem veszít a vándorlással. A gazdaságilag kimutatható veszteség mellett azonban felbecsülhetetlen az az erkölcsi kár, hogy a helycserék közben maga a munka is veszít becsületéből. Az egyik napról a másikra felcserélhető szerszám és környezet nemcsak az előzőleg végz,ett munka belső értékét csorbítja, kétségbevonja az új feladatok fontosságát is. Ha valaki megszokja a magasabb órabérért ki-belépegetést, több pénzért sem tesz többet, mint korábban. Jobb a keresete, de egyre ritkábban érzi a jól végzett munka örömét, félszívvel dolgozik és félszemmel még kedvezőbb lehetőségek után néz. Csökkenti a munka becsületét az is, hogy sok gyárban tulajdonképpen alig törődnek vele, mit tud a jelentkező. Megnézik a papírjait, besorolják, mielőtt még látta volna jövendő munkahelyét. Először állást változtató, fiatal esztergályos mesélte felháborodottan a saját történetét. Nyolc gyár. ban járt és mindenütt már a munkaügyi osztályon közölték vele, hogy tizennégy forint lesz az órabére. Szó nélkül sar- konfordult, elment a kilencedikbe. Itt először elküldték a műhely vezetőjéhez. Próbamunkát kapott, a főnök mellette állt, amíg végzett, utána mondta, hogy jöhet. Tizenhat forintért. Ma is ott dolgozik. De nem elsősorban a pénz miatl! maradt. Állítja, ha ugyanezt az összeget, de az irodában ajánlják neki, továbbmegy, önérzetből maradt. Ügy érezte, keresgélése során ebben a gyárban nézték először embernek.’ Kíváncsiak voltak a szaktudására, a gyakorlatára, arra, hogyan áll a gép mellett, nemcsak a’papirosait nézték. Öt vették fel, neki adják ezt az órabért, nem az esztergályosnak, aki bejött az utcáról. A fiatal esztergályos fontosnak tartotta, hogy munkája, képességei szerint becsüljék meg. Joggal fordult ki onnan, ahol csupán a létszámot akarták „feltölteni” vele. Senki nem érzi magát szívesen plusz egy főnek a statisztikában a vállalati segéd-, betanított és szakmunkás-állomány hullámzását számtalan emberi érzés alakítja. Ezek cseppet sem mellékes „közgazdasági” tényezők. A fizikai munka valódi becsülete a legfontosabbak közé tartozik. Nem elég, ha csak az ünnepségeken kapcsolódik egybe az erkölcsi és anyagi elismerés fogalma. A hétköznapokban gyakran éles határ van a kettő között, az egyik végletben mindent szavakkal intéznek el, a másikban pénzzel. Pedig a prémium mellé is elkel a dicséret, mint ahogy az átlagon felüli teljesítményt sem lehet természetesnek tartani, jutalmazás nélkül elkönyvelni. A hiánycikk-szemléletből fakadó bérezés még veszélyesebb. Pénzzel hitelesíti az erkölcsi értékek torzulását, pillanatnyi, vélt előnyökért sérti meg a régi munkások önérzetét, az újakban viszont hamis képet rögzít. Lehet, hogy a ráígérő vállalatok létszáma átmenetileg gyarapodik, de hosszú távon mégis ők járnak rosszul. K. 8. Losonczi Pál Kisimayoban fiz Elnöki Tanács elnöke nagygyűlésen találkozott a város Iákéivá] Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki harmadik napja tartózkodik hivatalos baráti látogatáson a Szórnál! Demokratikus Köztársaságban, szerda reggel Mohammed Sziad Barre társaságában ellátogatott Kisimayoba. Ez az Indiai óceán partján elterülő nagy kikötőváros Szomália délnyugati részén fekszik, s forgalmas repülőtere egyben Szomália léglközlekedésénck egyik központja. A félezer kilométeres utat a magyar államfő repülőn tette meg, s közben áthaladt az Egyenlítő fölött. Kisimayo kormányzója fogadta Losonczi Pált, aki délelőtt a Szomáliái vezetők társaságában megtekintette a város egyik legfontosabb ipari létesítményét, a húsfeldolgozó üzemet. A szovjet segítséggel épült, mintegy 500 dolgozót foglalkoztató gyárban naponta 170 szarvasmarhát dolgoznak fel, s évente mintegy félmillió húskonzervet készítenek. Szerepelt a programban a helybeli kartonüzem, a kikötő, továbbá egy mezőgazda- sági ültetvény megtekintésé is. Délben a kormányzó ebédett adott Losonczi Pál tiszteletére, délután pedig a város sportstadionjában nagygyűlésen találkozott a magyar államfő Kisimayo dolgozóival. A kisimayoi gyűlésen Losonczi Pál — akit nagy szeretettel ünnepeltek a megjelentek — beszédet mondott. — Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt a lelkes és forró fogadtatást, amelyben részesítettek, őszintén megmondom, nagyon jól esik az a megbecsülés, amely itt-tartózkodésunk első pillanatától övez bennünket. Érezzük, hogy barátok közé jöttünk — jelentette ki az Elnöki Tanács elnöke. — Nagyot kellett fordulnia a világ kerekének ahhoz, hogy a két távoli földrész, két kis népe baráti viszonyba kerüljön. Az egéáz világon végigsöprő történelmi vihar indította el ezt a változást. A második világháború fő terhét viselő szovjet hadsereg győztes csapatai hozták el népünknek a szabadságot A fasizmuson aratott diadal indította meg az évszázados gyarmatbirodalmak összeomlásának fel nem tartóztatható folyamatát, amelyben Szomália is kiharcolta nemzeti függetlenségét. — Az 1969-es októberi forradalom kiemelkedő mérföldköve Szomália történelmének. Ekkor köszöntött rá az igazi szabadság. Mohammed Sziad Barre állt az élére a valóban hazafias érzelmű, haladó tiszteknek, akik a nép szeretetétől és tiszteletétől indíttatva vitték végbe a forradalmi fordulatot. Jól ismerjük országuk életének azóta lezajlott eseményeit. — Minden állam, és minden nép életében vannak olyan események, amelyek ítéletet mondanak életképességéről, az általuk választott és járt út életrevalóságáról, és az ország politikai vezetésének érettségéről. Vitán felül áll, hogy az utóbbi években a Szomáliára tört pusztító aszály ilyen próbának vetette alá az ország népét és vezetését. — Szomália állta a próbát! Teljes joggal elmond(FoDytatás a 2. oldalon) MM Vita a pártcsoportban A tószegi Petőfi Tsz egyik pártcsoportjának munkájáról 3. oldal A jubiláló tanácsok munkájáról A Néplap kerekasztal-beszélgetése tanácsi vezetőkkel, tanácstagokkal 5. oldal Hazánkba látogat a svéd kliiOovsnini Púja Frigyes külügyminiszter meghívására október 30-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Sven An- dersson, a Svéd Királyság külügyminisztere. KOSZWáDÍJ Magyar—szovjet kormányközi egyezményeket írtak alá Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 16. ülésszaka. A jegyzőkönyvet tegnap délután a moszkvai KGST- székházban dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko miniszterelnökhelyettesek, a kormányközi bizottság társ. elnökei írták alá. A kormányközi bizottság 16. ülésszakát október 27—29. között tartották meg Moszkvában. Az aláírások alkalmából dr. Szekér Gyula nyilatko- , zott az ülésszak munkájáról tudósító magyar újságíróknak. — Általános jellemzésül elmondhatom, mindkét fél elégedett volt a 15. ülésszak óta végzett munkával, a korábbi határozatok végrehajtásával. A most hozott együttműködési megállapodások mindegyike pedig egy-egy további lépés gazdasági kapcsolataink fejlesztésén és a következő ötéves tervidőszak megalapozásában. Az ülésszaknak különös jelentőséget adott, hogy Lázár és Kosziliü elvtárs rendkívül szívélyes segítőkész, ba(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta J. A. Naumenkót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Jufij Andréjevlcs Naumenko vezérezredest, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának magyarországi képviselőjét. A szívélyes elvtársi találkozón jelent volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Lázár György fogadta Abdul Sattart lÁzár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Abdul Sattar-t, a Pakisztán Iszlám Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Németh Károly hazaérkezett Csehszlovákiából A CSKP Központi Bizottságának vendégeként október A nap híreiből 27—29-én baráti látogatást tett Csehszlovákiában Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Károlyt csehszlovákiai látogatása során fogadta Dr. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Csehszlovákiában megbeszéléseket folytatott J. Kempny-vel, a CSKP KB elnökségi tagjával, a Központi Bizottság titkárával, továbbá a CSKP Központi*Bizottságának több más vezető munkatársával a két párt gazdaságpolitikájának kérdéseiről, népgazdaságtervezési és irányítási tapasztalatokról, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti — főleg — gazdasági együttműködés további fej- lesztésének időszerű kérdéseiről. Németh Károly szerdán este hazaérkezett Budapestre. A Nyugati pályaudvaron Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. A pályaudvaron megjelent Stefan Bodnár, a budapesti csehszlovák nagy- követség ideiglenes ügyvivője. Üj könyvtárat kapott Szabolcs-Szatmár megye Szerdán Nyíregyházán ünnepélyes külsőségek között felavatták Szabolcs-Szatmár megye új könyvtárát. A fontos kulturális, közművelődési létesítményt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át a rendeltetésének. A TOT elnökségének ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elhök- sége szerdán Szabó István elnökletével a háztáji gazdálkodás helyzetéről tárgyalt. Az elnökség megálapította: a háztáji gazdaságok szerepe a mezőgazdasági árutermelésben, a szövetkezeti családok önellátásában változatlanul jelentős: a mezőgazdasági termelés egyötödét adják, az állati termékek több mint egynegyedét állítják elő, mindent egybevetve évente 24— 25 milliárd forint értékben. Az elnökség úgy határozott, hogy a jövőben az eddiginél is jobban fel kell karolni a háztáji gazdálkodás ügyét, korszerűsíteni kell a kisüzemi gazdálkodást; a teendők egysége meghatározására az elnökség ajánlást ad ki. Egy mondatban — A Vietnami Hazafias Front országos és megyei vezetőiből, valamint a laoszi Béketanács aktivistáiból álló csoportot — amely a Magyar Béketanács vendégeként tartózkodik hazánkban — szerdán fogadták az Országos Béketanács vezetői. — Húsz év selyemben címmel kiállítás és szimpozion nyílt szerdán a Magyar Selyemipari Vállalat és a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület szervezésében a TIT Bócskay úti természettudományos stúdiójában. Javult Szolnok egészségügyi ellátása Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Szolnok Város Tanácsa három évvel ezelőtt fogadta el azt az Intézkedési tervet, amelynek alapján a város jobb egészségügyi ellátásának érdekében a hagyományos módok mellett új szak- ellátási formákat is bevezettek Szolnokon. Ennek az intézkedési tervnek a végrehajtásáról tárgyalt egyebek között tfegnap délelőtt a végrehajtó bizottság. A város szakorvosi ellátottságával kapcsolatban megállapították, hogy hasznos volt az 1973 júliustól működő körzeti fogászati hálózat megszervezése, amely- lyel így napi 120 szakorvosi órát tudtak a lakosságnak biztosítani. Ugyancsak sikeres volt a parodontológiai rendelő megnyitása. Tovább bővítette a szakellátás körét a tavaly átadott Zagyva-parti szakrendelő, amelyben a reumatológia-fizikoterápia és a laboratórium kezdte meg működését. At ellátás eredményességét fokozta, hogy a városi kezelésbe került belgyógyászati rendelkezéseket új rendszerben, három főfoglalkozású belgyógyász főorvos irányítása mellett szervezték meg, s ezt a közelmúltban, október 1-e óta újabb főorvosi állás biztosításával a város- környéki községekre is kiterjeszthették. Foglalkozott a vb-ülés az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemmel, amelynek kedvező változását szemlélteti, hogy 1973-ban három új körzetben bővült a gyermekorvosi hálózat, s ezzel együtt az iskolaorvosi feladatokat a körzeti gyermekorvosokra ruházták, s öt iskolai véáőnői állást is szerveztek. A szakmunkásképző1 intézetek és a középiskolák iskolaorvosi ellátását pedig részfoglalkozású orvosok köz. reműködésével oldják meg. Jelentősnek ítélte a végrehajtó bizottság azt a - törekvést, hogy bővült a város-; ban a terhestanácsadás köre, ugyanakkor azonban rámutatott arra is, hogy a tanácsadás színvonala sok esetben nem megfelelő, s nem sikerült még megvalósítani az egységes nővédelmi ellátást sem. Kedvező lépés azonban, hogy a tanácsadást decemberl-től főfoglalkozású szakorvos látja eh A bölcsődei helyzet alakulásánál örvendetes, hogy 1973-tól száznegyvennel növekedett a helyek száma, bár még az idén nem tudták az igényeket kielégíteni. Kedvezőnek mutatkozott az orvosok létszámának alakulása, mert (annak ellenére, hogy még 1975 első félévében is tizennégy üres állás volt) az év végiig már csupán négy betöltetlen orvosi állás 'lesz Szolnokon. Jelentős egészségügyi szervezési feladat volt a város- környéki községek bekapcsolása, hiszen a város ellátásának irányítására két éve szervezett — országosan egyedülálló — egyesített egészségügyi intézmény felállítása maga is sok gondot jelentett. A kezdeti lépések az együttműködés javulását ígérik. A városi egészségügyi hatósági feladatok végrehajtását elemezve megállapította a vb, hogy a legnehezebb terület az alkoholisták kötelező gyógykezelése, arflelyrielc ügyintézése annak ellenére, hogy 1975-ben már ötvenkét esetben volt rá példa (1972- ben tíz!) még mindig körülményes. A vb határozatai között szerepelt, hogy az ötödik ötéves t^rv előkészítésekor keresni kell a lehetőségeket az ifjúsági, és az üzemegészségügyi ágazati és hatósági tevékenységének fokozott segítéséről továbbá arról, hogy a helyi lehetőségekhez mérten 'javítani kell az egészségügyi középkáderek jelenlegi bérezését. L Za.
