Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

1975. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Aktívabbá vált a KISZ tagsága Beszélgetés Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával Megközelítően másfél esztendős múltra tekinthet vissza a KISZ Központi Bizottságának az ifjúsági moz­galom belső életét továbbfejlesztő határozata. Az 1974. áprilisi határozat megvalósításának tapasztalatairól be­szélgettünk Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával. ZAVARTALAN A PRÓBAÜZEM a karcagi Ruhaipari Szövetkezet új üzemében. A nagy, világos varróműhelybea svájci és NDK- exportra készülnek műszálas és kord anyagokból a farmernadrágok. Az üzemben dolgozó mintegy kétszáz lány és asszony hamar megszokta és megszerette az új üzemet, amelyben a műhelyeken kívül tágas, kényelmes öltözők, zuhanyozik is helyet kaptak. A létesítmény hivatalos, ünnepélyes átadása november 4-én lesz ÉJjeJ-nappa! szántanak a traktorok Határszemie a Tiszazugban — A KISZ vezető testü­letéinek megítélése szerint milyen fejlődést hozott az ifjúsági szövetség életében az 1974. áprilisi határozat? Sikerül-e elérni az ak­kor kitűzött célokat? — A régi mondás szerint a pudingnak az a próbája, ha megeszik. Határozataink­nak, döntéseinknek pedig az, hogy miként értik meg és hajtják végre őket. Nos, az 1974 áprilisa óta eltelt csak­nem másfél év gyakorlati tapasztalatain mérve hatá­rozatunk kiállta a próbát. Ezért ifjúsági szervezetünk központi bizottsága a valóra váltásban elért kezdeti ered­ményeket politikai sikerként könyvelte el. Mindenekelőtt azért, mert tovább erősödött a KISZ kommunista, politi­kai jellege, a KISZ tagjai felkészültebben, szilárdabb meggyőződéssel állnak ki a párt politikája mellett és munkálkodnak megvalósítá­sán. Ügy is fogalmazhatnám, hogy a tagság nagyobb ré­sze politikailag értékesebb cselekedetekkel vállal részt az alapszervezeti közösség tervszerűbbé vált munkájá­ból. Nem kevésbé fontos to­vábbá, hogy a KISZ egész tevékenységének középpont­jába az alapszervezetek ke­rültek, s ez a szemlélet mindinkább érvényesül a gyakorlatban. — A határozat egyik alapgondolata volt, hogy jobban a figyelem előteré­be kell kerülnie az egyes KISZ-tagok személyes te­vékenységének. Mennyiben tudták ezt elérni? — Ügy tapasztaljuk, hogy az alapszervezetek többségé­ben jobban számításba ve­szik az egyes KISZ-tagok sze­mélyes képességeit és ambí­cióit, erőteljesebben építenek ezekre a közösségi progra­mok kidolgozásakor és meg­valósításakor. Ezt örvendetes A szakszervezetek 25 éve látják el a munkavédelmi ellenőrzést, irányítják, koor­dinálják a munkavédelmi agitációs, propaganda tevé­kenységet. Munkájuk közép­pontjában kezdettől fogva a társadalmi ellenőrzés meg­szervezése, a nevelő-felvilá- gosító munka, a szemlélet jó irányú formálása áll. Meg­szervezték a munkavédelmi szakemberképzést, amelyben csak az elmúlt öt évben 630- an szereztek mérnöki vagy technikusi diplomát. Kiala­kították a nevelő-felvilágosí- tc, agitációs propagandamun­ka módszereit és olyan cél­ravezető eszközeit: mint pél­dául a munkavédelmi út­mutatók, plakátok, kéziköny­vek és a több mint 400 munkavédelmi film. Ezek évente több millió dolgozó neveléséhez, felvilágosításá­hoz nyújtanak segítséget. A különböző vállalatoknál, mezőgazdasági üzemekben körülbelül 200 ezer munka- védelmi aktivista és őr tevé­kenykedik, akik mindennapi munkájuk mellett látják el társadalmi megbízatásukat Az alapvető munkavédelmi jogszabályokon túl a dolgo­zók különböző rétegeinek fo­kozott védelmét szolgáló tör­vényerejű rendeletek, előírá­sok is megjelentek, például a fiatalkorúak az egészségre káros munkakörökben dolgo­zók — fokozott védelmét, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártérítését, a csök­kentett munkaképességű dol­gozó rehabilitációjának tá­dolognak tartjuk, amit to­vább kell erősíteni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy mindenütt jól értsék az egyéni és közösségi ér­dekek összefüggéseit. — A határozatnak megfe­lelően a KISZ a korábbinál nagyobb követelményeket tá­maszt tagjaival szemben, Ezek a követelmények gya­korlatilag a KISZ-tagok megbízatásaiban, egyéni fel­adatvállalásaiban öltenek testet. Nagyon fontos, hogy e megbízatások testhezállók legyenek, mert csak ezeknek van húzóerejük. Hiszen akár­csak a magasugrásban, a túl magasra vagy túl ala­csonyra állított léc itt is komolytalanná teszi a dol­got, nem sarkall erőfeszí­tésre. — A múlt év tavaszán kezdődött mozgalmi évünk­ben az alapszervezetek mint­egy háromnegydében tettek a fiatalok egyéni feladatvál­lalásokat, s ez az arány idén tovább nőtt. Örömmel láttuk és helyeseljük, hogy a dolgo­zó fiatalok alapszéryezetei- ben a feladatvállalások je­lentős része a párt XI. kong­resszusán és az MSZMP KB 1974. december 5-i ülésén megfogalmazott gazdasági feladatok megoldásához. A helyesen megválasztott és konkrét vállalások mozgósí­tó erejét bizonyítja például ifjúsági szövetségünk úgy­nevezett Radar-mozgalmá­nak sikere, vagy a fiatalok jelentékeny szerepe a Dol­gozz Hibátlanul munkarend- szer elterjesztésében. — Az egyéni vállalások teljesítését és általában a KISZ-tagok tevékenységét az alapszervezetekben nem­rég személyenként értékel­ték. Mi jellemezte ezeket az értékeléseket? — Az értékelés új elemei közül a legfontosabb talán az, hogy most először volt igazi tétje: a megítéléstől mogalását szolgáló rendelke- zések Az 1954 óta működő SZOT Munkavédelmi Kutató Inté­zet mintegy 80 jelentős ta­lálmánnyal s több száz, már az üzemekben is bevezetett kutatási eredménnyel segíti a munkakörülmények fej­lesztését, az egészségi ártal­mak csökkentését. Jórészt a megelőző felvi­lágosító munkának köszön­hetően nagymértékben csök­kent az üzemi balesetek szá­ma. Az 1950—54-es évek át­lagához képest a 100 000 munkásra jutó balesetek szá­ma 57, a halálos baleseteké G7 százalékkal mérséklő­dött. A szilikózis, ólom, ben­zol és növényvédő szerek miatt megbetegedettek szá­ma nagy arányban csökkent. A műanyagipar és a vegy­ipar fejlődésével újabb ár­talmak keletkeztek, ezeket azonban korszerű munkavé­delmi berendezésekkel igye­keznek megelőzni, örvende­tes, hogy 1974-ben a foglal­kozási megbetegedések szá­ma 66, a keresőképtelenséget okozó megbetegedések szá­ma pedig 62 százalékkal csök­kent az 1966—67-es évek át­lagához képest. A szakszervezetek az ága­zati vezetőkkel együtt foko­zottabb követelményeket tá­masztanak a vállalatokkal szemben a baleseti előírások betartására, és a legkisebb mulasztás esetén is határo­zottan fellépnek, hogy az eddigieknél is hatékonyab­ban védjék a dolgozók egészségét. függött, hogy az illető fia­tal továbbra is tagja marad­hat-e a KISZ-nek. Ez nagy felelősséget hárított mind a minősítéseket előterjesztő KISZ-vezetőségekre, mind a döntést meghozó taggyűlé­sekre. Elmondhatjuk, hogy a javaslatok is, a döntések is túlnyomórészt körültekintő­ek, megalapozottak voltak. A közösség előtt történt ér­tékelést általában a felelős­ségérzet és a bizalom szelle­me hatotta át, egyáltalán nem volt jellemző a szemé­lyeskedés vagy az egyéni sé­relmek emlegetése. Elsősor­ban az ipari üzemek alap­szervezeteiben volt az érté­kelés elvszerű, politikailag érett és határozott. Más szer­vezetekben viszont előfor­dult, hogy szemet hunytak egymás gyengéi fölött, elné­zően kezelték a hányássá vöt és a lustaságot. — Hogyan alakult az értékelések után a KISZ taglétszáma? — Az értékelő taggyűlé­sekkel megindult a KISZ egészséges öntisztulása, s többségében kikerültek so­rainkból 'azok, akik évek óta nem akartak semmit tenni közös céljainkért. Hozzá kell mindjárt tennem, hogy e fo­lyamattal egyidejűleg számos új tagot is felvettek, így szö­vetségünk taglétszáma kö­rülbelül azonos szinten ma­radt. A tagság összetétele azonban némiképp változott. Mint említettem, az üzemek­ben kritikusabb, politikailag érettebb volt az értékelés, a tagsági viszony megújítása­kor jobban elkerülték a li­beralizmust. Ez kedvező tény, viszont annál kedvezőtle­nebb, hogy a munkás fiata­lok körében csökkent a tag­felvételek száma. A tagfelvé­telt természetesen befolyá­solja az is, hogy az alapszer­vezet élete vonzó és tartal­mas legyen. Ehhez megítélé­sünk szerint az 1974. áprilisi határozat jó feltételeket te­remtett, s erre építve a tag- felvételi munkát mindenütt tudatossá és tervszerűvé le­het tenni — fejezte be nyi­latkozatát Deák Gábor. Burkolótégla Mezőtúrról Négy megye — Szolnok, Bács, Hajdú és Pest — 24 téglagyárának munkáját irá­nyítják Mezőtúrról. Sajnos, a gyárak többségében még a hagyományos körkemencék­kel dolgoznak, és csak a kunszentmártoni, a kisújszál­lási meg a hajdúszoboszlói üzemekben gyártják modern technológiával — gáztüzelés, alagútkemence, kör alakú anyagtároló — a téglát. En­nek ellenére a modern tech­nológiával dolgozó üzemek részesedése a 260 millió egy­ségtáblás idei tervből több mint 20 százalék. A tervek szerint 1980-ban ez a ré­szesedés már 80 százalék lesz. A 24 gyárban naponta 900 ezer „kisfali” egységtéglát égetnek ki. Ez a mennyiség 40—45 családi ház felépíté­séhez elegendő. A 12 Szol­nok megyei gyár termelésé­ből pedig, ami az idén több mint 120 millió tégla, 5—6 ezer családi ház épül fel. Legkelendőbb termékük — Mezőtúron készítik — a bur­kolótégla, amely szinte az ország minden házának fa­lában megtalálható. És egy érdekesség: a szürke színű mészhomok-tégla, amelyet Kiskunhalason égenek. I Sárguló leveleket so­dor a szél, visszavonha­tatlanul itt az ősz. De a kései napsütés még min­dig nem olyan bágyadt, mint amilyen október végén lehetne. Kirán­duló idő — így is ne­vezhetjük. A mezőgaz­dasági üzemek dolgozói mindenesetre a hétvége­ket is a határban töltik, hogy minél előbb mag­tárba, zsákba kerüljön a termés és földbe a ve­tés. I szetevényi Szikra Termelőszövetkezet tagsága nemrég még két műszakban törte a szépen fizető kukori­cát. A hónap végéig viszont befejezik a munkát akkor is, ha a kombájnok naponta csak tíz órát dolgoznak. Az őszi kalászosok kétharma­dát vetették el, a dohánynak már csak a hegyleveleit kell letörni. November elején kezdik a szárított dohány csomózását. Jó kedvvel, hi­szen az illatos növényből, negyven százalékkal több termett az idén a szelevényi határban, mint tavaly. Az őszi növények alá már mindenütt felszántották a tarlót, s a terület kilencven százalékán a vetőágyat is el­készítették. A gazdaság fő- agronómusa szerint ennél is előbbre tartanának, ha nem késett volna másfél hónapot a Rába-Steiger traktor, amely csak augusztus elején érkezett meg. A szervizszol­gálat hibája miatt — nem tudták beállítani a gép üzem­anyag-adagolóját — újabb 24 napig állt a traktor. Végül a A korábbi kellemes enyhe telek után az idén talán hide­gebb lesz az időjárás. Sokan fűtenek még szénnel a me­gyében, a begyújtáshoz pedig fára van szükség. Lesz-e elegendő tüzelő? Megvette-e már a lakos­ság a téli tűzrevalót? A vállalat szolnoki kiren­deltségének vezetője, Pányi László elmondotta, hogy szi­lárd tüzelőanyagból 20 ezer vagonnal szállítottak, illetve szállítanak a megye tizenöt THZÉP-telepére. Ahol nincs állami telep, ott az ÁFÉSZ- lerakóhelyeken vásárolhatnak tüzelőt a vevők. Legnagyobb gondjuk, hogy nincs elegen­dő tűzifa. Az Ipolyvidéki és a Nagykunsági Erdőgazdaság többszöri figyelmeztetés elle­nére sem tudja szállítani a megrendelt mennyiséget. Nin­csen szállítóeszköz, elegen­dő rakodómunkás. így a la­kosság nem kap tűzifát. A bányaipari vállalatok folyamatosan szállítják a sze­gyár szerelői megjavították de ez a huzavona a termelő- szövetkezetnek a szántásban ezerhektáros lemaradást je­lentett. Ezért a gazdaság dol­gozói a tavaszi növények alá csak a terület harminc szá­zalékán fejezték be a mély­művelést. R CSŐpSj Petőfi Termelő- szövetkezetben szinte már el is felejtették a szüretet, hi­szen a tőkékről három hete leszedték az utolsó fürtöt is. A kukoricaföldeken vi­szont még javában dolgoz­nak a kombájnok. A szárító is éjjel-nappal zúg. A hek­táronként 50 mázsát adó nö­vény felét törték le a tsz-ta- gok. A cukorrépának már csak egyharmadá vár felsze­désre, az átlagtermés jó: 400 mázsa hektáronként. A szabad területeket már bevetették, az ősziek magjá­nak 70 százaléka a földben van. Éjjel-nappal szántanak a traktorok, hogy a termésé­től megfosztott földeken mi­nél előbb jó vetőágyat ké­szíthessen a többi gép. A talajoknak használt a múlt heti kétnapos eső, a búza is könnyebben kikelhet. A ter­melőszövetkezet elnöke el­mondta: november tizediké körül befejezik a vetést, s arra is megvan minden re­ményük, hogy december ele­jén már egy tenyérnyi föld sem lesz szántatlan. fl ÜSZ3S3S! Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke nem kis büszkeséggel említette, hogy az idén idegen munka­erő nélkül, a nyugdíjas ta­gok segítségével szüretelték le a szőlőt. A lányok, asszo­net. Lengyel szénből már megkapták a megrendelt mennyiséget, sőt már el is fogyott. Korábban egyáltalán nem lehetett kapni, most elegendő mennyiségű német brikettet vásárolhatnak a vevők. Fennakadás az ellá­tásban eddig csak Jászbe­rényben volt. de a napokban ott is feltöltötték a telep készletét. Csökkentek a fo­gyasztói reklamációk is, ugyanis a TÜZÉP leértékel­te a minőségben gyengébb szénfajtákat. Így ebben az évben 4 ezer 800 tonna brikettet és szenet az iparnak ad­tak át. A nyári tűzelőakció során a szenet átlagosan 10 forint­tal, a brikettet pedig 15 fo­rinttal kevesebbért vásárol­hatták a megye lakói is, ezzel az őszi csúcsforgalmat akarta elkerülni a TÜZÉP. Az akció sikeres volt, a megyében a nyáron 53 ezer 600 tonna tü­njmk a tőkék mellől a fű­szerpaprika-földekre mentek, és ott gyűjtik be a szé­pen megpirosodott, jó ter­méssel fizető növényt. A fér­fiak egy része továbbra is a szőlőben dolgozik: a rekon­strukció alá vont terület új támberendezéseit állítják fel. November első hetében a kukoricatáblákról a magtár­ba kerül a termés utója is. Ezekben a napokban fejezik be a gazdaság dolgozói az ősziek vetését is. Ha idejé­ben megérkezik a Rába-Stei­ger traktor, akkor december elejére ebben az üzemben szintén minden tarló fekete lesz. fl tiszaugi Tiszagyöngye Termelőszövetkezet elnöke is a Rába-Steigert várja. Ha nem kapják meg idejében a gépet, akkor december kö­zepén, ha mégis megérkezik a napokban, akkor november végén fejezik be a mélyszán­tást. Az őszi vetések alá a talaj 90 százalékát törték fel, a búzának kétharmadát ve­tették el. A kukorica-beta­karítással sincs már sok gondjuk. Annál nagyobb fel­adatot jelent viszont a sző­lőbeli munkák befejezése. Néhány nap múlva meg­érnek azok a szőlővesszők, amelyekkel húsz hektáron telepítenek új bortermő faj­tákat. Olyan földeken kell 40—50 ezer köbméter homo­kot megmozgatni a terenren- dezés miatt, amelyekről az idén még szüreteltek. A gaz­daság vezetői úgv szervezték a munkát, csoportosították a gépeket, hogy itt sem lehet fennakadás. B. Ä., zelőt vásároltak meg az em­berek, ezzel 6.6 millió forintot takarítottak meg. Az év végéig még 1200 va­gon szenet és brikettet tá­rolnak a TÜZÉP-telephelye­ken, számolva azzal, hogy esetleg nagyobb tél lesz, és sokan ki akarják egészíteni a készletüket. A TÜZÉP szolgáltatásai közé tartozik a szén és fa el­szállítása is, ezért három te­herautóval és két, Zetor-von- tatóval állnak a lakosság rendelkezésére. Az építő­anyag-ellátásban nem ilyen kedvező a helyzet. A belvíz- károsultaknak a lehetőség szerint rövid időn belül biz­tosítják a szükséges építő­anyagot. A jelenlegi nagy­arányú vásárlási igényeket azonban a TÜZÉP a követ­kező két hónapban sem tud­ja kielégíteni. — Veres — Gyenes László 200000 aktivista az üzemi balesetek elhárításáért Legkelendőbb termékük Sikeres volt a nyári iüzetéakclá Kemény tétre készül a IÜZÉ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom