Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

XXVI. évf. 253. sz. 1975. október 28., kedd VILÁG PROLETÁRJAI EGYESULJETEKI Ara:80 fillér Mz táj műnket izeiig ara z aitalänos és egyre súlyosabb gondokat okozó mun- kaerőhiánnyal kapcsolatban többnyire — s napja­inkban szinte kizárólag — a vállalatok felelősségé­ről, nagyvonalú, csak a pillanatnyi érdekekhez igazodó, a mindenkori termelési helyzet szerint kapkodó munkaerőgaz- daikodásról szokás beszélni.' Való igaz: az ésszerűbb, a takarékosabb és átgondol­tabb munkaerőgazdálkodás érdekében sokat tehetnének a vállalatok. De pusztán ennek az óhajnak a megfogalmozásá- tól és szüntelen ismételgetésétől — aligha javul, változik a vállalati munkaerőgazdálkodás. A vállalatok — évek óta és még mmdig — azt látják, hogy olcsóbb és egyszerűbb a lét­szám bővítése, mint a beruházás és a felújítás, a műszaki fej­lesztés gyorsítása, a technológia, a munkaszervezés korszerű­sítése, a modern nagy termelékenységű termelőeszközök be­szerzése. De azt is tudják — tudniuk kell! — hogy az anya­gi termelés világában szétosztani, vagy újra elosztani csak azt és annyit lehet amivel és amennyivel rendelkezünk. Nem árt itt újra — s ki tudja hányadszor — elismételni az általános — s meglehetősen szomorú, vagy inkább elgon­dolkoztató képet nyújtó — munkaerőhelyzet jelzőszámait. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatása már ma is a demográfiailag lehetséges maximumon van. A számítások szerint a gazdaságilag aktív munkaképes korú férfiak száma, 1990-ig mindössze 6—7 százalékkal (150—200 ezer fővel) nö­velhető. Ez még arra is kevés, hogy a nyugállományba vo­nulókat pótolja. A munkaképes korú nők 64 százaléka állt munkaviszony­ban 1970-ben, az arány azóta is stagnál, s gyakorlatilag nem növelhető számottevően. Mindent egybevetve: a foglalkoztatottak száma, 1990-ig, jó esetben is csak 300 ezerrel növelhető, viszont — számítá­sok szerint — a népgazdaság teljes munkaerő-utánpótlási szükséglete ugyanebben az időszakban körülbelül 2,5 millió fő. A két adat közötti roppant különbség valamelyest enyhít­hető a már nyugállományban lévő, de még mindig munka­képes korúak nagyobb arányú, szervezett foglalkoztatásával, ám — kell-e mondani? — a gondok ezzel sem oldhatók meg. Az is nyilvánvaló, hogy ezeket a gondokat a vállalatok egye­dül nem képesek megoldani, legyen bármilyen körültekintő és korszerű is a munkaerőgazdálkodásuk. Fel kell tenni a kérdést: mi az ára egy-egy új munka­hely létesítésének, milyen áron lehet a sorra épülő új gyá­rakban, a gyorsan szaporodó intézményekben munkásokat, különböző képzettségű alkalmazottakat kapni? Mondjuk ki kereken: ma és a következő években egy új munkahelyet csak egy régi megszüntetésének érán lehet és szabad lé­tesíteni. Ez persze így túl egyszerűen hangzik, s úgy tűnik, mint­ha valamiféle megegyezéstől függne: hol és mit létesítünk, hol és mit szüntetünk meg. Nem erről van szó, háném a rendelkezésre álló munkaerőállomány tervszerű, központi át­csoportosításáról. Arról az ugyancsak sokat hangoztatott kö­vetelmény gyakorlati —és következetes végrehajtásáról, hogy a különböző szakképzettségű emberek olyan munkahelyeken dolgozzanak, ahol valóban szükség lenne rájuk, s ne a gaz­daságtalannak, — vagy éppen értelmetlennek — minősíthető munkakörökben „húzzák” ki a napi munkaidőt. Még kere­kebben fogalmazva: a következő években fel kell számolni a gazdaságtalan, vagy éppen bizonyos tradíciókat csak kegye­letből őrző munkahelyeket, ilymódon szabadítva fel a nép­gazdaság — a korszerű gazdaság — számára megfelelő mun­kaerő forrásokat ■mb z efféle átcsoportosítással jottányit sem csorbulnának a foglalkoztatáspolitika alapelvei, viszont, ha némi kényelmetlenség árán is — mert hiszen sokaknak új szakmát kellene tanulniuk, tovább kellene magukat ké­pezniük, új munkahelyet és munkakört kellene választaniuk — lényegesen enyhíthetők lennének a mai munkaerőgondok, s elvégezhetők a,társadalom számára elsőrendű fontosságú feladatok. Losonczi Pál Szomáliába és Dél-Jemenibe utazott Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Mohammed Sziad Barrénak, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsa elnökének és Szalem Ali Rubiánák, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Szomáliába, illetve Dél-Je- menbe utazott. Társaságá­ban van dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes, Török István külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese. Nagy Miklós, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnök- helyettese, és Kiss Sándor vezérőrnagy, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöké­nek helyettese. Tegnap délután az IL-18-as különgépen Szomália főváro­sába érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A függetlenségét másfél évtizeddel ezelőtt elnyert or­szág vezetői Losonczi Pált, az államfőnek kijáró tiszte­lettel fogadták. A magyar és Szomáliái nemzeti színekkel feldíszített repülőtéren sok- százan gyűltek össze a fo­gadtatásra. A repülőből kilé­pő Losonczi Pált elsőként a Szomáli Demokratikus Köz­társaság államfője, Mohamed Sziad Barre vezérőrnagy, a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács elnöke köszöntötte. Este az elnöki rezidencia kertjében Sziad Barre elnök díszvacsorája zárta a tegnapi programot. A yacsqrán Lo­sonczi Pál a Magyar Nép- köztársaság zászlórendjé­nek gyémántokkal ékesített első fokozatát nyújtotta át a szomáli elnöknek a népek közötti béke és barátság elő­mozdítása érdekében kifej­tett tevékenysége, a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztésében szerzett kima­gasló érdemei elismeréséül. Mohamed Sziad Barre a szo­máli csillagot, a legmagasabb Szomáliái állami kitüntetést nyújtotta át Losonczi Pálnak. Mik: Aktívabbá vált a KISZ tagsága Beszélgetés Deák Gáborral, a KISZ KB titkárával 3. oldal Történelemóra a múzeumban Az iskolák és múzeumok hasznos együttműködése 5. oldal A hétvége sporteredményei 7. oldal B€©t hónap utan a eulaoB’sgifiirBicin Ünnepi tanácsülés Törökszentmikloson és Marlfűn Ma flbádszalókon emlékeznek az évfordulóra Tegnap délelőtt 9 órakor ünnepi ülést tartott a török­szentmiklósi Városi Tanács. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács el­nökhelyettese is. Ünnepi be­szédet Vad András, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára mondott, majd Fehér Miklós, a vá­rosi tanács elnöke egy ta­nácstagnak és három taná­csi dolgozónak átadta a „Hu­szonöt éves tanácsi munká­ért” kitüntető jelvényt és el­ismerő oklevelet. Ezután a jelenlevő párt-, állami, gaz­dasági és ifjúsági szervek ve­zetői köszöntötték az ünnep­lő törökszentmiklósi tanácsot. Második napirendi pont­ként jelentés hangzott el a városi tanács igazgatási és rendészeti bizottságának te­vékenységéről. Az ülés részt­vevői határozatba foglalták, hogy a bizottságnak erősebb kapcsolatot kell kiépítenie a többi tanácsi bizottsággal, ugyanakkor elismeréssel szól­tak hatékony munkájáról. Martfű Nagyközség Taná­csa Is ünnepi ülésen emlé­kezett meg a tanácsok fenn­állásának 25. évfordulójáról. Az ünnepséget Oravecz Ká­roly elnök nyitotta meg. Ün­nepi beszédet Emészt Pé­ter, Martfű nagyközség párt­vezetőségének titkára mon­dott. A meghívott vendégek között volt B. Hegyes Já­nos vasas szakmunkás, a Ti­sza Cipőgyár nyugdíjasa, a községi tanács első elnöke is. Üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit dr. Náhoczky Jó­zsef, a megyei pártbizottság munkatársa, Komáromi Bé­la, a Tisza Cipőgyár pártbi­zottságának titkára, Kiss La­jos, a Tisza Cipőgyár vezér- igazgatója és B. Hegyes Já­nos. Ma délelőtt 9 órakor az abádszalóíki Nagyközségi Ta­nács tartja ünnepi ülését. A tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról Kun Jó­zsef, a községi pártbizottság titkára mond megemlékezést. Második napirendi pont­ként a községben élő nők társadalmi, gazdasági és szo­ciális helyzetéről tárgyalnak. Még mindenkiben frissen él a tavalyi csapadékos ősz emléke, amikor októberben, .novemberben városi dolgozó­kat, ipari munkásokat kellett mozgósítani a répabetakarí­tásra, mert a sárban a beta­karítógépek felmondták a szolgálatot. Most, míg szép az idő, teljes kapacitással tud­nánk dolgozni a répabetaka­rító kombájnok, de még fél­gőzzel sem mehetnek, mert a Szolnoki Cukorgyár nem győzi a feldolgozást. Átvétel november végéig Zelman Ferenc, a gyár igazgatója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt hét végéig csak a termés felét voltak képesek átvenni, feldolgozni. Az augusztusban kötött meg­állapodást — miszerint no­vember 10—15-ig átveszik a termelőktől az összes cukor­répát — fizikailag lehetetlen betartani. Az átvétel ideje így eltart november végéig, a közel 40 ezer vagon — még földben lévő — répát addig vagy a gyárban, vagy a ter­mőhelyen átveszik. A gyárudvaron nemcsak répahegyek, de gazhegyek is állnak. Az erősen gyomos A gaz és a lemosott föld, az iszap mellett legsúlyosabb gond a tárolás. A rendkívül meleg, 18—20 Celsius fokos október cseppet sem kedvez a kiszedett répának. Romlás­nak indul a termés, s ez a folyamat nagy mennyiségű cukrot von el. Elkocsonyáso­dik a répa, szeletelni nem le­het, masszaként kerül a fel­dolgozógépekbe, s a gazzal együtt tömíti, zárja a szűrő­ket. A szolnoki gyárban a répa cukortartalma — kampányát­lag — 11,6 százalék, egy má­zsából csak 7,7 kilogramm fe­hér cukrot nyerhetnek. A népgazdaságnak cukor kell és nem répa. Ezért mondják a gyáriak, hogy egyszerre nem lehet felszedni a termést, jobb helyen van egyelőre a földben, ott nem veszít cukortartal­mából. A termelők ha nem is lel­kendezve, de megértették a cukorgyáriak kérését: szü­neteltessék a betakarítást, álljanak le a szállítással két- három napra, vagy egy hét­re. A munkával, költséggel megtermelt ipari növény ne vesszen kárba, hisz a terme­lőnek, a feldolgozónak, a nép­gazdaságnak veszteséget okoz a kiszedett, szakszerűtlenül tárolt, erjedésnek indult ter­més. A nap híreiből A közélet eseményei Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke tegnap egynapos láto­gatásra Salgótarjánba érke­zett. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára tegnap egésznapos látogatást tett Komárom megyében. Németh Károly Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására tegnap Prá­gába érkezett Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi 'bizottság titkára. Jósét Kempny Csehszlovákia Kom nunista Pártja Központi Bi- •tts&ga elnökségének tagja, a központi Bizottság titkára *egnap fogadta Németh Ká­rolyt és a kíséretéhez tarto­zó személy1 ségeket. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára is fogadta tegnap a Prágában tartózko­dó Németh Károlyt, az MSZMP Pr'!1'-ni pi*-'"ágn tagját, a KB titkárát. A szí­vélyes baráti légkörben foly­tatott megbeszélésen szó volt a két testvérpárt, vala­mint a két ország további — mindenekelőtt gazdasági — együttműködése elmélyítésé­nek kérdéseiről. Gazdasági küldöttség utazott Moszkvába Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével tegnap Moszkvába érkezett a ma­gyar küldöttség, amely részt vesz a magyar—szovjet gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködési kor­mányközi bizottság 16. ülés­szakának munkájában. Csehszlovák vendég?!' Üjszászon Tegnap délután Üjszászro riogattak a Csehszlovák kulturális és Tájékoztatási Központ képviselői. A ven- iégeket a Hazafias Népfront -zolnoki járási titkárságának munkatársai kísérték el. A nagyközségi pártbizott­ságon a falu párt- és állami vezetői baráti beszélgetés so­rán mutatták be Üjszász éle­tét. Ezután közösen megnéz­ték a községi könyvtárat, a művelődési házat és a Szak- középiskolát. A program vé­gén a csehszlovák vendégek hazájuk közművelődési hely­zetéről tájékoztatták házi­gazdáikat. Kitüntetés a szolnoki munkásmozgalmi klubnak Tegnap délután kedves vendégek köszönthettek kö­rükben a szolnoki munkás- mozgalmi klub tagjai, Vidor Győzőt, aki a felszabadulás első éveiben a városi párt- b zottság egyik vezetője és Szolnokon az MKP 1945-ben első választott nemzetgyűlé­si képviselője volt. A találkozón részt vett Kukri Béla, a városi tanács dnöke is, aki megköszönte a veteránoknak a 900 éves Szolnokért végzett munkáju­kat, majd a klubnak és há­rom tagjának átadta a vá­rosi tanács elismerő emlék­lapját és jubileumi díszpla­kettjét. Ezután Vidor Győző a fel- szabadulást követő évek személyes élményeiről, az MKP küzdelmes harcairól, munkamódszeréről tartott színvonalas, nagy érdeklő­déssel kísért előadást. Munkásőrök közös gyakorlata Vasárnap még az éjszakai órákban kezdődött Tiszafü­red, Karcag, Kisújszállás mun- kAsöregységeinek őszt harci gyakorlata. A versenyrend­szerben lebonyolított gyakor­lat során a munkásőrök har­ci készültségük fokáról adtak számot. Obsitosok búcsúztatása A hadköteleskor felső ha­bárát elért „öreg katonákat” búcsúztatták vasárnap dél­előtt ünnepélyes külsőségek mellett a tiszafüredi műve­lődési központban. A tisza­füredi járás községeiből ösz- szegyűlt obsitosokat úttörők műsorral és virágokkal kö­szöntöttek. földeken a répával együtt nőtt gazok gyökereit is ha­lomba gyűjtik, szállítják a gé­pek. A zöld gazok a „főbű­nösök” a begyulladásokban, ezektől füstölög a répa a de­pón, a prizmákban, ezek — és az enyészetnek indult rot­hadó réparostok — okozzák a gyártógépek szűrőfelületé­nek, szitáinak eltömődését. Nagyon hátráltatja ez a fel­dolgozást, óriási veszteséget okoz időben, energiában egy­aránt. A tiszafüredi járásban há­rom helyen, az abádszalóki Lenin Tsz-ben, a kunmada- rasi Kossuth Tsz-ben és az MHD tiszafüredi gyáregysé­gében működik MSZBT-tag- csoport. A füredi Kossuth gimnázium tagcsoportja no­vember 6-án tartja ünnepi alakuló ülését. Üj vonás a tagcsopontok agitációs-propaganda tevé­kenységében, hogy néhány, a sajtóban megjelent cikkre, a tv és rádió műsoraira aján­Száliítás ütemterv szerint A feldolgozók gondján ez­után is a termelők, a szállí­tók enyhítenek. A szedési, szállítási ütem fegyelmezett betartásával, a kiszedett ré­pa szakszerű szántóföldi prlzmázásával nemcsak az átvevők dolgát könnyítik meg, hanem védik, óvják a termést, s benne a cukrot T. Sz. E. lás formájában rendszeresen felhívják a működésük te­rületén dolgozók figyelmét Az abádszalóki tagcsoport orogramjai közül a leghacá- sosabbak a Szovjetunóban járt tsz-tagok élménybeszá­molói voltak. Az MHD-ban szinte állandóan látható va­lamilyen szépen rendezett kiállítás, a kunmadarasiak pedig az egyik, hazánkban ;deiglenesen állomásozó szov­jet katonai egységgel tarta­nak fenn szoros kapcsolatot MSZEsT-tagcsoportok a tiszafüredi járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom