Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

1975. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAt 3 llmstől otthon—a lakás Éjjel alszik, nappal ül — Szemre nehéz, súlya nincs Bútorválaszték az őszi BNV-n A BNV-n a szakmai napok tegnapi sorozatában előtér­ben a bútoripar és a kereskedelem vezetőinek szakembereinek találkozói álltak. Dobrotka László könnyűipari és dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter-helyettesek vezetésével a szakemberek a gyártmányfejlesztés, az áruellátás, az értéke­sítés színvonalával kapcsolatos eredményeket, problémákat és javaslatokat vitatták, meg annak érdekében, hogy a javuló ellátáson belül a vásárló közönség vá»lasztékigényt is ki tudják elégíteni. A szakmai napon osztoy^k ki a Könnyűipari Minisztérium bútorpályázatának díjait'és hirdették ki a ki­váló áruk fórumán a megkülöntjázfető minőségű jelzés vise­lésére újabban jogosult Lakberendezési tárgyak listáját. Hazánkban három évtized alatt milliók költözhettek új lakásba. Talán ezért is jeere- pelt oly sokszor, a terítéken a bútoripar színvonala és tel- jesítőképességej. Ezért volt időszerű elhatározás a negye­dik ötéves tervben a bútor­ipari rekonstrukció végrehaj­tása is. Mire jutottunk a re­konstrukció csaknem öt éve alatt, hol helyezkedik el a magyar bútoripar a nemzet­közi mezőnyben? — Ezekre a kérdésekre is válaszol a bú­toripar vásári választéka. Az összehasonlítás nem nehéz, hiszen a külföldiek is — kü­lönösen a jugoszlávok és a finnek — rengeteg új bútort kínálnak a magyar külkeres­kedőknek. Együtt a pénztárcával Változatlanul az úgyneve­zett rusztikus irányzat ural­kodik az egész világon, így a magyar bútorvezetők köré­ben is. Színekben, díszítések­ben és persze' mindenekelőtt a vonalakban, idomokban a darabos, a robusztusra emlé­keztető hatás. Középkori fla- mand háztartások, sőt, tö­mör, bástyás várak berende­zéseit idézik fel az ember­ben... Persze ez a mai diva­tos, nagyipari stílus csak han­gulatát adja vissza a hajda­ni kézműves bútorok mére­teinek,1 súlyának. Ez a mű­anyagok, a farostlemezek, a valódi nemes faanyagokat ki­tűnően utánzó fóliák modern csodája. Magas termelékeny­ségű gépsorokon előállítva annak a képmását, ami pár száz éve hónapokig készült. A magyar bútoripar techni­kája a rekonstrukciókban fel­zárkózott ehhez a színvonal­hoz. Kitűnői lakberendezéseket látni az idei vásáron. Tavaly óta például sokkal több lett a valódi és műbőr-garnitúra; hatalmas bőrkanapék és -fo­telek terpeszkednek minden­felé, ezernyi színben. Ezek nagy része azonban a ház­gyári lakások legtöbbjéhez alighanem nagy méretű. Nagy a pénztárcák többségé­hez is. Ezért van aztán iga­zán nagy sikere azoknak a szobaberendezéseknek, ame­lyek a családi jövedelmek alakulásához is igazodnak. Vagyis: évről-évre fokozato­san kerülhetnek be az ottho­nokba: előbb az alanbútorok, azután melléjük, föléjük, las- san-lassan, ahogy a rávaló meglesz — a kiegészítő dara­bok, elemek. Ezt az előnyt nyútja a modem vonalú ,,mo­duli-rendszer”, amelynek leg­főbb hazai profilgazdája a BUBIV. Az idei. vásárra is hozott a gyár új „moduli” variációkat. , Ma már a moduli-rendszer hódit a konyhabútorok kö­zött is. Ezeknek egyik legsi­kerültebb változatát a Tisza Bútoripari Vállalat hozta a vásárra: a „Moduli 15” kony­hát. Félévenként új bútor Az idei kínálatban aligha­nem a győri Cardo Bútorgyár termékcsaládjai a legötlete­sebben variálható rendszerek. A győriek Ónix és Főnix szekrénycsaládja például ele­mekből felépíthető: elemen­ként 130 cm magas, 45 cm mély és 45—60—90 cm szé­les. A kis méretű lakásokba kényelmes fotelválasztékot kínál a Kárpitosárugyár. Po- liuretánhab-borítású . .karos­székeinek szép a formája, kis méretűek és olcsók. A Salo­me, a Heléne, és a Titánia pedig alighanem a legsikere­sebb kárpitozott garnitúrák közé kerül rövidesen, ugyan­csak szép formájú és ízléses párnázatuk „ajánlásával”. Mellettük találjuk az egyre keresettebb legújabb fotel- ágy-típusokat. Sok lakás leg­hasznosabb bútordarabjai le­hetnek, hiszen így napközben az ágy, vagy a heverő nem foglalja a helyet, éjszakára mégis egy pillanat alatt ké­nyelmes fekvőhelyek teremt­hetők, akár több személynek is. Ahol nagy a rokonság és gyakran sok a vendég, ott ezek a fotelágyak igen hálás bútorok. örvendetesen sok a vásá­ron a gyermekek és az egye­dül élők igényeinek kiszolgá­lására tervezett bútorok szá­ma is. A ISIóni, a Vera, a Szil­vi gyermekgarnitúrák talán enyhítik is majd valamelylst a gyermekbútor-ellátás gond­jait. A Taurus Gumiipari Vállalat „Aktív” gyermekszo­bája alighanem bombaötlet: a mozgékony, az eleven gyer­mekek számára, mert sok ru­galmas, törhetetlen műanyag elemet is beépítettek a gar­nitúrába. Tornaszoba—hálószoba Formában új a „Garzon” kárpitozott lakószoba is, amelynek előnye, hogy egyes darabjai önállóan is használ­hatók és megszerezhetők. A bútorkiállítás érdekessége a hálószobában alkalmazható tornaszerek bemutatása. Se­gítségükkel egy-kettőre tor­naszobává alakítható a háló? hely, vagy a nappali: szobai evezőkészülékek, forgóko­rong, szobai bordásfal, földi korlát teszi egyszerűvé az el­foglalt mai ember otthoni, vagy téli testedzését. A hazai bútorgyártás egyik, és a vásáron is tapasztalható új, hasznos irányzata a búto­rok használhatósági színvo­nalának emelése: vagyis egy­re több a könnyen mozdítha­tó, variálható és kiegészíthe­tő, könnyen tisztítható bútor. Erőteljes a törekvés, hogy a lakberendezés ne okozzon sok gondot a háztartásban és így még ez is növelje az aktív pi­henésre, művelődésre fordít­ható időt. Gerencsér Ferenc 1 » 1 r ■ r •/. r Jászberényi újítás ÁT A MEGYEHATÁRON MEGYÉKBEN gondolkozó ország vagyunk. Olyannyira, hogy két, ismeretlen ember nálunk már akkor is földi­nek tartja egymást, ha csu­pán a ’ somogyi, baranyai, vagy békési születéshelyük egyezik. Pedig nincsenek ná­lunk nagy nyelvi különbsé­gek, íuzárólag csak magyar képes észrevenni és felis­merni, hogy valaki szegedi, nógrádi vagy vasi hangzás­sal beszél. Nagyobb etnikai különbségekről meg éppen nem beszélhetünk. Köztudatunkban a megyei- ségnek valójában másfajta, történslmi-hagyománybeli eredete van. A megyei intéz­mény még a török hódoltság idején különleges önállóság­ra és kiváltságokra tett szert, minthogy akkor a bizonyta­lan közállapotok és a csap­nivalóan rossz közlekedési viszonyok folytán a közpon­ti hatalom messze esett. („Messze van ide Bécs” — szólt a közmondás is). Ké­sőbb, a Habsburg királyok ' központosító közigazgatási reformjai se tudtak alapjai­ban változtatni ezen, és Mik­száth ezernyi anekdotája kedves humorral, iróniával örökítette meg azt is, ami ebben a megyei gondolko­dásmódban kisszerűvé, elzsí- rosodottá és provinciálissá vált, azt is, hogy a feudális világ szokásai, a rendiség vi­szonyai, hogy tükröződtek a megyei elzárkózásban és ne­mesi rátartiságban, s azt is, hogy mindezek mellett és el­lenére a megyék büszkesége, lokálpatriotizmusa, népeinek ertedetisége, honszerető ve­télkedése miként gazdagí­totta ég színesítette az életet. A megyeiság eme sokrétű tartalmi eredete persze, már csak történelmi visszapillan­tásokból tűnik ki, mert a társadalmi, gazdasági, kultu­rális és települési viszonyok gyökeres megváltozásával, az érintkezés és közlekedés mai szintjén a megyeiség régi tartalma többnyire érvényét vesztette. Maradt viszont egy reális gazdasági, igazgatási — és bizonyos értelemben kul­turális érdekazonosság az egy megyét lakók között, és ter­mészetesen, megmaradt a magyar megyét annyira ősz- v szefűző emberi kapcsolatok sok húrú érzelmi valósága. A jó értelmű lokálpatrio­tizmus is átcsap így a falu vagy város hatályain, s vo­natkozik már a szomszédos jó termelőszövetkezetre, a korszerű ipari létesítményre, a gyorsan fejlődő megyeszék­helyre, a közös sikerre is. És van természetesen, elfogad­ható és elismerhető vetélke­dés megye és megye között azért is, hogy több országos figyelmet kapjon egyik is, másik is te­rületének fejlesztésében, gaz­dasági erőforrásainak feltá­rásában, iparának, mezőgaz­daságának, kultúrájának fel­lendítésében. Minthogy egész tervezési, közigazgatási és költségvetési rendszerünk a megyei felépítéshez igazodik, a nemzeti jövedelem terme­lésében és elosztásában a megye érdekeit — s így az ottlakókét is. — az is alap­vetően érinti, hogy az ő pát­riájuk mivel járul h&zzá az ország gazdaságához és mit kap vissza abból. • Mindent egybe véve: a me­gye ma Magyarországon több, mint közigazgatási egység. Erős hagyományokkal ren­delkező, jellegzetes és meg­különböztethető közösségek együttese. Semmiféle olyan ok nem látszik sem közel­ben, sem távolban, amely a megyék eme szerepét és funkcióit lényegesen megvál­toztatná. Ám, ha meglátjuk benne azt az erőt és képességet, amelyet a hagyományok és a mai tényleges szerep ad­nak neki, látnunk kell azt is, ami megváltozott, vagy változóban van a megyék vi­szonyában. Csak néhány példát említsünk; ma már nemcsak a modern nagyipar telepítését és fejlesztését le­hetetlen egyetlen megye ér­dekeinek figyelembevételével tervezni, de még a mezőgaz­daságét 1 sem. Azt mindenki tudja, hogy egy bánya, egy fémipari vagy vegyipari kom­binát, de sokszor egy köze­pes nagyságú üzem munka­erő és nyersanyagforrása, szakember ellátása, koope­rációs tevékenysége nem zár­ható egyetlen megvehatár mögé. Sőt, hasonló helyzetek alakulnak ki ma már példá­ul az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a szolgál­tatások néhány ágazatában, vagy akár iskolák fenntar­tásában, fejlesztésében és lét­rehozásában. Amióta mezőgazdaságunk­ban terjednek a zárt rend­szerű termelési módszerek a kukoricitermesztésben, ser­tés-, baromfi-, és marhate­nyésztésben és más ágaza­A modem gazdaságfejlesz­tés, az élet, tehát ilyen érte­lemben maga lép túl a me­gyehatárokon, és hoz létre új kapcsolati formákat a meg­levők mellett. Mindez elke­rülhetetlenül azzal jár, hogy a gondolkodásmód, amely hagyományos módon jobbára megyei keretek között moz­gott; ma egyre gyakrabban követel regionális, vagy or­szágos megközelítést a gaz­dasági tervezésben, a fejlesz­tési elképzelésekben,' pz erő­források és kapacitásod ki­használásában, beruházási célok meghatározásában. Kezdenek kialakulni a megyék közötti együttműkö­dés új, baráti formái is. Kü­lönösen szakiskolák, intéz­mények, építő- és tervező- vállalatok, egészségügyi lé­tesítmények felhasználásá­ban, vagy éppen létrehozá­sában születnek megegyezé­sek szomszédos megyék kö­zött. Egyeztetik a munka­erő mérlegeiket, képzési ter­veiket ; válaszíákfrissítás cél­jából vásárolják egymás ter­mékeit; együttműködnek fel­szerelések vagy hiánycikkek gyártásában, összehangolják idegenforgalmi elképzelései­ket; vízgazdálkodási, talaj ja­vítási problémákat oldanak meg közösen. MINDEZ AZONBAN még viszonylag új, sem a mód­szerek, sem az új gondolko­dásmód nem vert még min­denütt gyökeret. És megta­lálható még néhol a versen­gésnek, vetélkedésnek az a formája, melynek segítségé­vel egyben-másban talán le lehet pipálni a szomszédot, de nem lehet megtalálni a legésszerűbb beruházási és fejlesztési megoldásokat. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy ebben sok­sok múltbeli tapasztalat is ludas: mert ha egyik megye hagyta kisiklani a kezei kö­zül egy iskola, egy egészség- ügyi intézmény, egy települő üzem felépítésének lehetősé­gét, akkor megkapta a má­sik, osztozás nélkül. E ta­pasztalatok, aztán jogsza­bályok korlátái miatt is, nem ritka még a fenntartás, az óvatosság. Mindezért nyil­vánvaló, hogy a megyék közötti együttműködésnek reális területeken,'' egyeztet­ve és logikus lépések fői-má­jában kell előrehaladnia. Az viszont nagyon is lehetséges, hogy ~r ami már a megyei pártbizottságok, tanácsok, képviselőcsoportok • között mindinkább gyakorlattá vá­lik, — váljék egyre sűrűbb gyakorlattá a megyehatáro­kon érintkező városok, fal­vak, üzemek és szövetkeze­A tanácsok megalakulása- nak 25. évfordulójára emlé­kezve, tegnap délután appa­rátusi értekezletet tartottak a Szolnok megyei Tanács­nál. Az értekezleten részt vett dr. 'Zsmurin Lajos, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának osztályvezetője is. Dr. Hegedűs Lajos megyei tanácselnök ünnepi beszéd­ben emlékezett meg az el­múlt negyedszázadról, majd az apparátus több dolgozó­jának kitüntetést adott át. A „25 éves tanácsi mun­káért” kitüntető jelvényt hatvannyolcán kapták a me­gyében, valamint a megyei tanács elnöke által alapított „Közszolgálati munkavi­szonyért” .. emlékplákett arany fokozatát is. Huszon­négyen kapták az államigaz­gatás, öten a belkereskede­lem, hatan az egészségügy, négyen a könnyűipar, nyol­cán a mezőgazdaság, négyen a nehézipar, hárman a pénz­ügy kiváló dolgozója kitün­tető jelvényt. Egy-egy dol­gozó a gépipar, az oktatás­ügy és az Országos Tervhi­vatal Kiváló dolgozója ki­tüntetést kapta. Két-két sze­mélynek a „Szocialista kul­túráért”, illetve a „Honvé­delmi Érdemérem” kitünte­tést adományozták. A megyei tanács elnöke az apparátusban és a hiva­talokban dolgozók között a tanácsi közszolgálati munka- viszonyt elismerő emlékpla­kettet, emléklapot és okleve­let adományozott. A huszon­öt éves . folyamatos munka- viszony elismeréseként az arany fokozatot kapta dr. Kuti György, a megyei ta­nács vb-titkára és Sűrű Jó­zsef az MTVB tervosztály főelőadója. A húszéves mun­kaviszony után nyolcán az ezüst, a tizenöt éves után ti­zennyolcán a bronz fokoza- • tot kapták. A tíz- és az öt­éves munkaviszony után el­ismerő oklevelet és jutalmat osztottak ki. Tanácsosi cí­met adományoztak Tapasztó Józsefnek, a túrkevei Városi Tanács VB személyzeti cso­portvezetőjének .és Szűcs Mi- hálynénak, a kisújszállási Városi Tanács VB titkárság szervezési osztálya főelőadó­jának. Sokan kaptak dicséretet, kiosztották a megyei tanács­nál rendezett gyors- és gép­íróverseny helyezettjeinek a díjakat, s átadták a tanácsok megalakulásának 25. évfor­dulójára meghirdetett pályá­zat díjait is. _ ... Inpert gép helyett saját készítésű menetvágé Bevált és gazdaságosabbá tette a termelést a vasipari vállalat jászberényi gyár­egységében az az új típusú örvénylő menetvágógép, amelyet a vállalat újítói ter­veztek és készítettek el. , A házilag gyártott menet­vágó mindazokkal a tulaj­donságokkal rendelkezik, «melyek alkalmassá teszik a gyár­egység egyik termékének a Bába-kocsikhoz szük­séges csigaíengelyek elő­állítására. Tökéletesen pótolja azt a nyugatnémet gépet, amit a vállalat nagy költségek árán im­portból szerezhetett vol­na be. A Győri Vagongyár meg­rendelésére készülő csigaten­gelyeket eddig hagyományos módszerekkel, közvetlenül az esztergagépen gyártották. Ennek, az eljárásnak szá­mos hátránya volt. Túlzottan leterhelte — lefoglalta — az univerzális, más művele­teknél is nélkülözhetetlen esztergagépet. Kezelése jól képzett szakmunkást igé­nyelt. Ennek ellenére nem volt elég termelékeny, órán­ként csupán hat darab ké­szült el rajta. A célgépként üzemelő új örvénylő menetvágó meg­szünteti ezeket a hátrányo­ka t. Öránként tíz csigaten­gelyt csiszol és „vág be”. Kezeléséhez elég egy be­tanított munkás. A kedvező tapasztalatok ha­tására határozták el magu­kat Jászberényben egy újabb menetvágó készítésére és üzembe helyezésére. A vasipari vállalat jászbe­rényi gyáregységében bíz­nak abban, hogy az új gyár­tási módszerekkel az idei 130 ezer helyett jövőre már 60—70 ezer csigatengellyel járulnak hozzá a Rába-ko- csik gyártásához. tokban, azóta nemcsak egy­mással szomszédos, vagy kö­zel fekvő megyékben műkö­dő gazdaságok kapcsolódnak össze, hanem az ország kü­lönböző vidékein és tájegy­ségein létezők is közvetlen termelési kapcsolatban van­nak egymással. Tavaly 2 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a tiszafü­redi lakosok, üzemi és szö­vetkezeti dolgozók, szocialis­ta brigádok. Az idén eddig 9 hónap alatt 5 millió 121 ezer forint értékű társadalmi munka — egy lakosra átszámítva 438 forint — segítette a nagy­község fejlődését. Rár még három hónap hátra van az évből, már majdnem meg­duplázódott a tavalyi telje­sítmény. Ebből a több mint ötmilliót érő munkából a legnagyobb „tételt” a község lakóinak társadalmi • mun­kája adja;1 utak, parkok, jár­tek között is, ha az ésszerű­ség így diktálja. A megyeszeretet, a tájsze­retet csak része lehet egy másiknak, az országszeretet­nek. Sőt, a kettő feltételezi egymást. dák építéséből, karbantartá­sából, virágültetésből, fásí­tásból, összesen több mint 4 millió forint értékű munkát számoltak össze a nagyköz­ségi tanácsnál. Szinte valamennyi tiszafü­redi üzem és szocialista bri­gád részt vett a felszabadu­lási emlékpark kialakításá­ban. Ott végzett munkájuk 530 ezer forintot „ért”. Hát­ra van ebben az évben még egy nagy társadalmi munka­akció: megkezdődik a leen­dő tiszafüredi üdülőövezet úgynevezett előfásítása. A fásítási akcióban üzemek, iskolák vesznek majd részt. Rózsa László Társadalmi munka Tiszafüreden Kitüntetések a megyei tanácsnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom