Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-21 / 247. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 21. a TUDOMÁNY—TECHNIKA Bűnöző az üveg alatt ICufsBtő mikroszkóp A „felügyelő” belenézett a mikroszkópba és elégedetten mondta: megvan, Listeria monoeitogenes! Kattant az acéldrót bilincs és a hosszú ideje keresett veszedelmes bűnöző fölött ösz- szezáródott a Petri-csésze üvegteteje. A nyomozást vezette dr. Durst János, a Szolnok megyei KÖJÁL bakteriológus főorvosa. A gyanúsított eddig bizonyíthatóan bűnös agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, vérmérgezés okozásában, de gyanúsítható, mandulagyulladás, influen- ziaszerű tünetek, sőt bőrgyulladás előidézésével is. Szelektív gyomirtás — a mikrovilágban Nem is kell nagyon erőltetni az analógiát: amikor a szántóföldön a kultúrnövények között növő gyomot akarják kiirtani, olyan vegyszerrel permetezik le, amelyik a hasznos növényt nem károsítja, a gyomot pedig elpusztítja. Szelektál. A mikrovilág növényeit, a baktériumokat ugyanúgy szelektíven lehet elkülöníteni, a nagyüzemi gyomirtás mintájára, csak éppen a vegyszert is ki kellett kísérletezni, amelyik a többi baktériumot pusztítja, a listeriát meghagyja. Ez a szelektív anyag ... de ez maradjon Durst doktor titka. Több száz minta vizsgála- 1 ta, vegyszerkezelése után Betegeknél listeria A feltett kérdésre egészséges és beteg emberek mintáinak elemző, összehasonlító vizsgálatával — hónapokon keresztül gyűjtve a tapasztalatokat — lehetett csak megkockáztatni a választ. Az egészséges embereknél is előfordult elvétve, viszont a betegeknél aránytalanul többször volt kimutatható, s azok közül is azoknál legsűrűbben, akiknél a bélfertőzés pontos okát (kórokozóját) nem sikerült megtalálni. Azt nem, de ott volt a listeria. A kutatóorvos kimutatta, eredményéKis betegségből sürgős eset A múlt héten., mint arról beszámoltunk, szombaton tizenöt vidéki kórház sebészorvosai találkoztak Szolnokon, hogy tudományos előadásokon beszámoljanak a közelmúlt időszakában végzett munkájuk egy-egy érdekesebb, orvosi szempontból komplikáltabb esetéről, s annak diagnosztikus és operációs problémáiról, illetve azok megoldásáról. A bemutatott esetek többek között gyomorvérzés, súlyos epehólyag-csavarodás, hasnyálmirigy gyulladás, hashártyagyul- ladás — egyszóval gyors beavatkozást igénylő akut hasi megbetegedések voltak. Az elhangzottak jelentőségéről kérdeztük dr. Kulka Frigyest, a Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti klinikájának professzorát. — Ez a Cobra—1 típusú oltópisztoly kiválóan alkalmas tömeges oltásra. Tű nélkül, fájdalommentesen, a bőrön keresztül préseli be az oltóanyagot a szervezetbe. Lábpumpával működik, pisztalylövésszerűen adagol, és óránként akár ezer személyt is be lehet vele oltani. A készüléket a szolnoki orvosi műszer kiállításon vásárolta a Szolnok városi Egyesített Egészségügyi Intézmény a fővárosi Orvosi Műszer Szövetkezettől. Kísérletképpen Haj- dú-Bihar megyében már használtak ilyen oltópisztolyt és nagyszerűen bevált. Kezeléséhez elég egy személy, hordozható, könnyű, kisméretű és bárhol üzemeltethető. Hazánkban még nagyon kevés van forgalomban, ez az oka annak, hogy nem készültek fel a hozzátartozó, oltóanyagot tartalmazó ampullák gyártásához. Amennyiben ez az akadály is — a jelek szerint hamarosan — megszűnik az oltópisztolyt rendszeresen alkalmazzák majd az iskolások oltásánál Bevált az új modell Szervezés a jobb betegellátásért Körzeti fogászat Szolnokon 3ÖÖAPEVE A Spull er családnál Bizonyára igaza van az újpalotai lakótelepet dicsérő egyik kerületi vezetőnek, hiszen a Spuller család háromszobás lakásában oly sokan elférnek, hogy nem győz rajta csodálkozni a rádió- hallgató. A Szabad szombat című rendszeresen jelentkező kétórás műsor legutóbb ugyanis ebben a lakásban ütötte fel főhadiszállását, innen közvetített sokszínű hangulatos műsort. Az összeállításban oly sok- mindenről hallhattunk, hogy annak felsorolására nincs mód, egy dologról mégis érdemes szólni. Ebben a magazin-szerű műsorban ugyanis amellett, hogy végig érdekes és szórakoztató, szerencsésen jelentkezik az, amit már sokszor hiányoltunk: a közéleti töltés. Szepesi György úgy irányítja a beszélgetéseket, hogy nemcsak Budapest új városrészével, a ma már 60 ezer embernek kulturált lakóhelyet biztosító Újpalotával ismerkedünk meg, hanem az ott lakók mindennapos gondjaival is. . (Sőt még arra is akad példa, hogy épp e közvetítés „intéz el” közérdekű problémákat az ott lakóknak.) Mivel a házigazda immár 28 éve a MAHART Hajójavító dolgozója, szó esik a magyar hajózásról, egy különleges munka szépségeiről, s sok minden másról. A család kérdéseire válaszol egy- egy sportoló, művész — mindez mégsem kelti az előre eltervezett műsor benyomását, szinte az az érzésünk, minden gondolat ott, abban a pillanatban fogalmazódik meg, amikor elhangzik. Ez a közvetlenség azonban most nem kerékkötője, de sava-borsa a műsornak. Épp az a jó, hogy csupán az egymást követő beszélgetések mondandója utalt arra, szerkesztett összeállításról van szó — nem is akárhogyan szerkesztettröl. Szavakban Sajnos kevésbé „róható fel” a közéletiség a Rádió Kabarészínháza októberi műsorának, amely most szüret ürügyén Nagyrédről jelentkezett. Sokat nevettünk persze; a természetes színhely szemmelláthatóan használt színésznek, műsornak, egyaránt; mégis, (egy-két kivételtől, mind például a zug- pálinkafőzőknek, osztogatott tanácsoktól eltekintve) inkább a viccelődés dominált. A kabaré láthatóan keresi önmagát —- erre utal az is, hogy most vidékre költözött a „stáb” — jó lenne, ha ennek iránya a fellelhető visz- szásságok pellengérezése felé irányulna. Űj magazint indított a Rádió, Szóljatok szép szavak címmel, amely az amatőr színjátszás eredményeinek, gondjainak hivatott hangot adni. Nos, híradásnak már most is kiváló, hiszen sok érdekes dologról hallunk, például nemzetközi fesztiválokról Írországtól az USA-ig, reméljük , hogy a műhelymunka bemutatása is egyre több helyet kap majd a sorozatban. Ejtsünk még szót a Rádió kevésbé látványos, de annál dicséretesebb vállalkozásainak egyikéről. Az elmúlt hetet ugyanis a magyar nép- daftiak szentelte a Rádió, szerencsére nem csupán zenei bemutatókat nyújtva, hanem ismei'eteinket is , növelve. S talán ez utóbbiak, az ismeretterjesztő műsorok még fontosabbak, a népköltés kincseit segítenek mindjobban becsülni. — trömböczky — — Mit jelentened a sebészeti gyakorlatban az akut hasi megbetegedések? — Gondot, s nem keveset. Az akut hasi problémák ugyanis a sebészeti osztályok leggyakoribb esetei, ugyanakkor nagy részük épp a legsúlyosabbak közé tartozik. De gondot jelentenek azért is, mert ezek a betegnek, orvosnak egyaránt nehéz helyzetet teremtő betegségek többségükben elkerülhetők lennének. — Nem kellene sebészkéshez nyúlni? — Kellene, csak korábban. Az akut hasi problémák előzményei általában (sebész szemmel nézve) kis betegségek, mint például epekő, vakbélgyulladás, sérv, amelyek időben megoperálva nem okoznak komplikációt. De a perforált (kilyuA kutatónak — akárcsak a bűnöst kereső nyomozónak — egy információ, egy eredmény arra jó, hogy arra alapozva újabb kérdést tegyen fel. Ennél, a főleg gyermekeket megtámadó, kevésbé ismert baktériumnál a legfontosabb továbbmozdító kérdés, hogy milyen betegséget okozhat még? S mielőtt a határozott, célzatos vizsgálatok megkezdődhettek volna, először is meg kellett taláírd, s ki kellett „válogatni” az emberben előforduló baktériumok közül. Ha egészségesekben nem fordul elő,' akkor nem lehet lappangó kórokozó. A feltevésre ellentétes válasz jött. Akiknél megtalálták a listeriát, kadt) vakbél, az epehólyag, vagy egyéb a kizáródott sérv már nehezebben hozható helyre. — Hallottam egy esetet. A beteg két héten át panaszkodott az orvosnak, hogy fáj „ott, ahol a vakbele van.” Az orvos nyugtatgatta, hogy „elrontotta a gyomrát” és nem utalta kórházba. Két hét után a beteget perforált vakbéllel, tehát akut hasi megbetegedéssel vitte el a mentő. — Az a legfontosabb orvosi feladat, hogy az előbb említett kis betegségek hevennyé válását megelőzzük. Ez pedig az első észlelőén, a körzeti orvoson múlik elsősorban. Ne történjen meg, hogy a beteg későn kerül intézetbe. — Mégis gyakran kerül körházba ilyen súlyos beteg s nem is mindig a megszokott nappali munkaidőben. Kitől függ ilyenkor a sorsa? kivétel nélkül egészséges felnőtt emberék „bacilusgazdák” voltak. A vizsgálat után otthonukban felkeresték őket a járványügyi állomás orvosai és alapos környezettanulmány kivizsgálás és egészség- ügyi adatfelvétel után feltűnt egy első látásra jelentéktelen tényező. Az egészséges gazdák közül sokan „egy kicsit” betegek voltak. Kicsit, mert bajukat olyan jelentéktelennek tartották, (s nem is okozott különösebb panaszt), hogy orvoshoz forduljanak. Az egészen enyhe nátha, alig érezhető torokgyulladás sokunknál nem számít betegségnek. Ez esetben jelző volt — talán az lehet a jövő kutatásai számára. Mindemellett vizsgálta a szolnoki főorvos a baktérium és a környezet kapcsolatát: milyen tényezők segítik a terjedését. Az átoltási kísérlet kimutatta, hogy a hűvös idő kedvez a terjedéséhez. Támsdás a baktérium eüDii Ha a baktérium megtámadja az embert, az védekezik. Ellentámadásba lendülnek a fagocitáló fehér vérsejtjei, megkezdődik a harc a behatoló baktérium ellen. Mindehhez csapaterősítéseket a gyógyszerek szolgáltatnak. A Petri csészébe zárt pármikronos fenevadon eddig 24 féle gyógyszert próbáltak ki természetesen csak a laboratóriumban. A gyógyszerek oldatával átitatott szűrőpapírkorongokat ráhelyezték a baktériumtelepre. A hatástalan helyén tovább díszlett az agar-agar táptalajon nőtt baktériumtelep, míg a ránézve veszélyes helyén — miként egykor Fleming baktériumtenyészetében — kipusztult a kórokozó. A tapasztalatok szerint több, egyébként hatásos antibiotikum visszavonulót fújt, így például a sok csatát nyert Polymixin míg az Ampicillin sikerrel vette fel a harcot listeria őfelsége haderejével — a lombik — csataterén. Dr. Durst János aspiráns hat éve megkezdett listeria- kutatásainak kötetre való anyaga nemsokára összeáll: kandidátusi disszertáció lesz belőle. Reméljük, sikerül megvédenie. — Az ügyeletes orvostól, akinek azonnal döntenie kell. Az ügyeletben általában fiatal orvosok dolgoznak, s rendkívül nagy felelősség nehezedik a vállukra, mert meg kell találniuk a legjobb megoldást. A megoldás kulcsa a sebész kezében van, de fontos a társ-szakmák együttműködése is. — Hogyan értékeli a szolnoki sebész-rendezvényt? — A szakmában nálunk nincs Budapest centrikusság. Ezt példázza az is, hogy most éppen itt rendeztük a Magyar Sebész Társaság dél-magyarországi csoportjának a szakmai konferenciáját, ami tulajdonképpen tapasztalatcserét, szakmai továbbképzést is jelent. Fontosnak tartom ezt az akut hasi diagnosztikában, hogy a fő gondolat a tévedések lehetőségeinek csökkentése volt. Mint egyetemi oktató pedig jó érzéssel nyugtáztam azt, hogy a nagyon sok, Szegeden végzett, vagy ott szakvizsgázott fiatal sebészorvost (van köztük főorvos is), érett szakemberként láthattam viszont — színvonalas szakmai előadásokat tartva. Jó lett volna — épp a már említett problémák miatt is — ha körzeti orvosok is részt vesznek a konferencián. Szolnok két éve szervezte meg a városi tanács egészségügyi . és szociálpolitikai osztálya a körzeti fogászat hálózatát, amelyben jelenleg tizennyolc fogorvos látja el a lakóhely szerint hozzá tartozó betegeket. Ez a rendszer az országban először Szolnokon valósult meg, s a közelmúltban Szegeden tartott egészségügyi szervezési kongresszuson is élénk érdeklődést váltott ki az ezzel kapcsolatos tapasztalatok ismertetése. A rendszer bevezetéséről és a vele kapcsolatos eddigi tapasztalatokról tájékoztatott bennünket dr. Koncz József osztályvezető főorvos. Közelebb a lakossághoz A korábbi években a rendelőintézet fogászata volt a legzsúfoltabb osztály, mert a város valamennyi fogbetege az itt levő rendelőkbe járt. Az intézkedés egyik indítéka éppen ez volt: megszüntetni a túlzsúfoltságot, míg a másik, hogy a szak- rendelést közelebb vigyék a lakossághoz. Így létesültek- a város különböző pontjain először kihelyezett rendelők, majd ezeket fejlesztették tovább körzeti szakrendelőkké, s bevezették az 5+1-es rendszert, amely szerint az orvos a hét hat munkanapjából egyet az iskolafogászatnak szentel. Minden körzethez tartozik ugyanis egy vagy két iskola és óvoda. Előrelépés volt ez az előző rendszerhez képest az iskolafogászatban, ahol most a korábbi egy helyett évi két nap juthat kötelezően egy gyermek vizsgálatára, s előrelépés volt a felnőtt beteg- ellátásban is, ahol a több orvos beállításával az egy szakorvosra jutó lakosok száma 3 ezer 800-ra csökkent, ami az országos átlaghoz (csaknem 5 ezer) képest jó, s ez a szint már a fővárosival azonos. Míg előzőleg nem volt ritka a 750— 800-as havi forgalom, most ugyanez 400—450-re csökkent, így pedig egy betegre több ideje jutott az orvosnak: jelenleg csaknem húsz perc az átlag. Megmenteni a fogat A fogászati ellátás hatékonyságát a szakemberek a foghúzások és tömések egymáshoz viszonyított arányában mérik le. Ez érthető, hiszen a fogorvos feladata végül is nem az, hogy mielőbb megszabadítsa a beteget a fogaitól, hanem, hogy megmentse őket. Ha több ideje jut rá, akkor erre is tud gondolni, s nemcsak a fogóra, vésőre, csipeszre. A kétévi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a körzetesítés - a „mentőakciók” számának növekedését eredményezte. Míg 1973 előtt száz foghúzással, szemben csak nyolcvan tömésre került sor, addig 1974-ben már több volt a betömött, tehát megmentett fog, mint a kihúzott: száz húzottra százhúsz tömött jutott. Még szembetűnően emelkedett az egyéb fogászati szakmunkák száma. Így például 69 százalékkal több gyökértömést, 147 százalékkal több fogkőeltávolítást végeztek, mint a szervezés előtti időszakban, ugyanakkor beépített fémkoronák, és hidak száma is duplájára emelkedett, s a kozmetikuskoronákból is 71 százalékkal több került a betegek fogaira. Mindezek jó hatással voltak a fogtechnikai vállalat munkájára is, amely az előzőekhez képest, új típusú (öntött nemesfém-j) munkákat is elvégzett. Tervben: a gondozás A két éve működő fogászati körzetekkel és a fél éve átadott parodontológiai szakrendelővel megteremtődött a lehetősége az egész város lakosságára kiterjedő gondozó jellegű fogászat kialakításának. A tervek szerint rövidesen bevezetik az eddigi könyvbeírással szemben a parodontológián már megvalósított fogászati kartonrendszert, amellyel a beteg „fogtérképét” rajzolják meg, szaknyelven: felveszik a fogstátusát. Ebben feltüntetik, melyik foga rossz és milyen kezelést kapott. Miután a beteg a körzeti fogorvoshoz tartozik, az ismeri és nyomon is követi egészségi állapotának alakulását — a rendszer kiépülésével majd egészen az óvodáskortól kezdve. Nemrég indult meg a terhes anyák fogászati gondozása is. A kartonrendszer alapján a beteg behívható — gondozható lesz. Két év nem nagy idő egy új rendszer kipróbálására, de a kezdeti eredmények már jól mutatják, hogy bevált a szolnoki modell. A tudomány-technika Hívat anyagait írta: Igriczi Zsigmond nagy sokára sikerült izolálni ezt a veszedelmes baktérium- fajt, amelynek „törzstenyészete” végül is a további kísérletek és összehasonlító vizsgálatok alapjául szolgál. A listeria okozta betegségek hazai szakirodalma igen csekély. Egy angol szaklapban viszont enterális megbetegedés (bélfertőzés, hasmenés) előidézésével vádolták a baktériumot. Vajon igaz lehet-e? Erre indult a kutató. Ismét több száz minta, ezúttal egészséges, illetve has- menéses beteg emberektől. Ha ez utóbbi mintákban „tetten érik”, újabb adalék lesz a bűneihez. ről rövidesen egy NDK-beli bakteriológussal közös publikációban számol be, megfogalmazása mégis óvatos: a listeria „gyanúsítható” ennek okozásával. Az sem mindegy sem a járványtani szakemberek, sem a kezelőorvosok számára, hogy égy kórokozó fertőzés útján terjed át a betegre, vagy éppen észrevétlenül lappang a szervezetben, s csak a kiváltó okra jelenik meg? Újabb kérdés — újabb feladat. Egészséges gazdák — vagy mégsem? A módszer (máskor is) ugyanaz: több száz, több ezer minta, hónapokig tartó vizsgálat — s most egészségesektől származó anyag elemzése.
