Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara :80 filléi! XXVI. év.?. 241. sz. 1975. október 21., kedd KözmíísffelöfitBs, emberformálás K özművelődésünk mintha beérné annyival: ki-ki olvasson minél több könyvet, járjon tárlatra- múzeumba, nézze meg a művészileg értékes fil­meket, színdarabokat, s ha módja van rá, ismerkedjen meg a zeneirodalom remekeivel. A többi már úgyszólván jön magától. A remekművek hatása előbb-utóbb mindenképpen érvényesül. Ez azonban csak részigazság. Shakespeare, Tolsztoj, Solohov valóban nem szorul mankóra, de az sem lehet vitás, hogy műveik emberformáló hatását elősegítheti vagy hát­ráltathatja az a közeg, amely az olvasót körülfogja. Innen származnak kétségei, fogékonyságai, érzékenységei, érzéket­lenségei. Ez oltja belé azokat a tulajdonságokat, amelyek olvasói énjét kialakítják. Pontosabban: alakítják, tudniillik ez a folyamat sohasem zárul le. Akár tudomást vesz róla közművelődésünk, akár nem. Mi energiáink javarészét az indításra összpontosítjuk. Munkánk eredményességét a többi között azzal érzékeltet­jük, hpgy például az ország lakosságának egyötöde könyv­tári olvasó, s a tavaly szóbanforgó 2 millió 240 ezer ember mintegy 56 millió kötetet olvasott el. Arról azonban keveset tudunk, hogy ez az 56 millió kötet miként hatott rájuk, változtatott-e valamit gondolkodásmódjukon, sokan vagy kevesen voltak-e közöttük, akikben az olvasottak megindí­tottak bizonyos folyamatokat, s hányukról pergett le nyom­talanul mindaz, amit az írók szerettek volna megértetni velük. Még kevesebbet tudunk arról, hogy miféle úton- módon lehetne elősegíteni az elolvasottak emberformáló hatásának minél erőteljesebb érvényesülését: mit tehetnénk azért, hogy a könyvekben, festményekben, filmekben, szín­művekben megfogalmazott művészi igazságok mind több embert ösztönözzenek társadalmilag értelmes cselekvésre. Tehát ne csak gyönyörködtessenek, ne csak az okos időtöltés — csöppet sem lebecsülendő! — eszközei legyenek, hanem ennél sokkal többé váljanak: a közvetlen környezet átfor­málásának indítékaivá. Kár volna tagadni: közművelődésünk egyelőre keresi a fenti, nehezen nyomon követhető folyamatok befolyáso­lásának módját. Még mindig túlságosan leköti azonban annak a feladatnak a megoldása, amelynek célja a művészi értékek iránti érdeklődés fölébresztése. Holott napjainkban már kulturális forradalmunk túljutott a kezdet kezdetén, és hatékonysága mindinkább attól függ, hogy a milliókban immár meglévő igényesség kellőképp segíti-e elő szocialista szellemiségük kiteljesedését. Ez, persze, nem jelenti a'mind­máig föllelhető kulturális „fehér foltok” fölszámolásáért folytatott szívós munka szükségességének megkérdőjelezését. Csupán arra utal: időszerű volna fontolóra venni, ésszerű-e közművelődési energiáink jelenlegi fölhasználásának rend­szere. Nem volna-e gyümölcsözőbb, ha nagyobb gondot for­dítanánk az olvasóklubokra, a különböző művészetbarát körökre, s olyan közösségek létrehozására, amelyek tagjait nemcsak egy-egy kiállítás, film, színházi előadás megtekin­tésének élménye fűzi össze, hanem az utána következő kötetlen eszmecsere is. B ár az említett eszmecsere bizonyos formái kiala­kultak, korántsem lehetünk elégedettek velük. Az író-olvasó találkozók, a munkások, parasztok és művészek részvételével rendezett ankétok meglehetősen for­málisak. Túl sok protokolláris udvariaskodás tapad hozzá­juk, s a kölcsönös feszélyezettség is meggátolja azt, hogy ezek a találkozások — eredeti szerepüknek megfelelően — hozzásegítsék a közönséget a műalkotások lényegének meg­értéséhez. Szintén nem arról van szó. hogy fölöslegesek, hanem arról, hogy többnyire egykaptafára rendezik őket. Márpedig aligha kell bizonyítani: minden bizonnyal megérné a fáradságot, ha megpróbálkoznánk ötletes, találékony, kísérletező kedvvel újszerű módon megújítani ezeket a talál­kozókat. Pszichológusok, pedagógusok, szociológusok, s más szakemberek valószínűleg sok segítséget tudnának ehhez adni. Sőt. ahhoz is, hogy közművelődésünk a művészetek emberformáló hatásának bonyolult folyamatát más, fejlet­tebb, eleddig nem ismert módszerekkel 'is befolyásolhassa. V 1VT Kádár János fogadta a SZOT vezetőit Vízügyi szakemberek tanácskozása Ma délelőtt kezdődik Szol­nokon, az Országos Vízügyi Hivatal és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szervezé­sében a négynapos országos vízügyi műszaki-gazdasági, tervezési és műszaki fejlesz­tési tanácskozás. Az ország valamennyi vízügyi igazgató­sága, s a vízügyi munkában érdekelt vállalatok műszaki és gazdasági vezetőinek rész­vételével megtartott tanács­kozás célja, hogy a vízügvi tervezők és a műszaki fej­lesztés szakemberei kölcsö­nösen tájékoztassák egymást a szakterületükön elért ered­ményekről. A rendezvénysorozat első napján előadást tart Vincze József, az OVH elnökhelyet­tese is, aki ismerteti a víz­ügyi ágazat ötödik ötéves tervének feladatait. Ezt köve­tően az OVH több osztályve­zetője tart előadást a szakte­rületével kapcsolatos igé­nyekről, majd a tervezés és beruházás egyes kérdéseiről szóló referátumokkal folyta­tódik a tanácskozás. A résztvevők az utolsó két napban látogatást tesznek a Szolnok megyei vízügyi léte­sítményeken, így például megtekintik a kiskörei .víz­lépcsőt, a nemrég felavatott mezőhéki öntözőfürtöt és az alcsiszigeti evezőspályát. Az eredmények összegezé­sével, a bemutatók értékelé­sével Szolnokon fejeződik be a tanácskozás péntek délelőtt. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap, az MSZMP Központi Bizottságának Székhazában fogadta a Szak- szervezetek Országos Taná­csa vezetőit. A SZOT részé­ről jelén voltak: Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Virizlay Gyula, Gál László, Herczeg Károly, a SZOT titkárai. (Tudósítónktól.) Az Illetékes felügyeleti szervek döntése alapján 1976 január 1-től a Budapesti Mezőgazdasági. Gépgyár irá­nyításával megszervezésre kerülő mezőgépipari nagy- vállalat részeként működik majd a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat. A szervezeti válto­zás a fejlődés új útjait nyit­ja meg a vállalat előtt, amely termékeivel már ed­dig is jó hírnevet szerzett a hazai és a külföldi piacokon. Az új szervezetben a terme­lési struktúra érdemben nem változik, a termelési érték azonban jelentősen nő. Az előzetes tervkoncepció alap­ján az ötödik ötéves terv időszakában az 1975-ben vár­ható 526 millió forintról évi 710 millió forintra emelkedik a termelés volumene. A vállalat feladatkörében továbbra is kiemelt helyet kap a szolgáltatás, a mező- gazdasági gépgyártás és to­Az elvtársi légkörű talál­kozón időszerű politikai, gaz­dasági kérdésekről, a szak- szervezetek munkájáról, a szakszervezetek kongresszu­saival összefüggő kérdések­ről folyt eszmecsere. A megbeszélésen részt vettek: Pullai Árpád, a KB titkára, Jakab Sándor, a KB osztályvezetője. vábbra is tervezik az épület­acélszerkezet gyártását. Dön­tés született arra is, hogy 1976 január 1-től a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat lesz a mezőgazdasági rendeltetésű Diesel-motor felújítás egyet­len hazai bázisa. Természe­tes követelmény, hogy az új szervezeti formában megnö­vekvő termelési feladat szá­mottevő beruházásokat is igényel. A következő évek­ben mintegy 135 millió fo­rintot szándékoznak költe­ni épületberuházásokra, na­gyobb részben pedig a gép és technológiai berendezés korszerűsítésére. A Diesel­üzem munkaterülete — a rekonstrukció keretében — közel 1500 négyzetméterrel bővül. Felépül egy szétszere- lő-mosó üzemrész. A javítási folyamathoz illeszkedve át­települ a forgattyústengely, hengerpersely, adagoló-szi­vattyú felújító üzemrész. Számottevő az a fejlesz­tés, amelyet a vállalat tósze­Moszkvába utazik Lázár György Lázár György, a Minist tertanács elnöke, ma Alek- szej Kosziglnnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elJ nőkének meghívására hi­vatalos baráti látogatásra Moszkvába utazik. (MTI) (Kommentárunk a 3. j oldalon.) gi gyáregységében kezdtek meg. Az épületacélszerkeze­tek és a mezőgazdasági gé­pek gyártásához mintegy 1000 négyzetméterrel bővítik a munkaterületet. Üzembe helyeznek korszerű szem­cseszóró, festő és szárító ka­binokat, amelyekkel a gyárt­mányok korrózióvédelmét és esztétikus külsejét biztosít­ják. A vállalat termelésének 53 százalékát a gépek és berendezések gyártása teszi ki, keresettek a mezőgazda- sági szárítóberendezéseik, épületvázaik és egyéb gyárt­mányaik. Kisebb arányt kép­visel az alkatrészgyártás. Do­hányszárító berendezéseik például Csehszlovákiában ke­resettek. Január 1-től tőkés partne­re is lesz a vállalatnak. Az NSZK-beli Claas kombájn­művekkel kötött előzetes megállapodás alapján kom- bájnrészegységeket, alkatré­szeket gyártanak exportra. Csaknem 200 millióval növeli termelését a szolnoki MEZŐGÉP November 4—13: A szovjet kultúra napjai November 4—13 között rendezik meg hazánkban a szovjet kultúra napjai, gaz­dag művészeti programot kí­náló eseménysorozatát. Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár tegnapi sajtótá­jékoztatóján elmondta, hogy a november 4-i megnyitó díszelőadáson az Erkel Szín­házban a Leningrádi Filhar­mónia Szimfonikus Zeneka­ra és a leningrádi Kirov Opera balettművészei lépnek fel. A későbbiekben is nem­zetközi hírnévnek örvendő művészek szerepelnek majd színpadjainkon. Hazánkba látogat például a Moszkvai Szovremennyik drámai szín­ház társulata, amely Szol­nokon is fellép. A nap híreiből A Csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége Budapesten A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára tegnap reggel dr. Tomás Travnicek elnökhelyettes ve­zetésével hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett a Cseh­szlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának küldött­sége. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec. a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Tegnap a Belgrádrakparti népfrontszékházban megkez­dődtek a HNF Országos Ta­nácsának vezetői és a Cseh­szlovák Nemzeti Front köz­ponti képviselői közötti hi­vatalos tárgyalások. Pártmunkősküldöttség utazott Moszkvába A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására tegnap ma­gyar pártmunkásküldöttség utazott Moszkvába. A kül­döttséget Borbély Sándor, az MSZMP KB ipari, mezőgaz­dasági és közlekedési osztá­lyának vezetője, a KB tagja vezeti. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Grósz Ká­roly, a Központi Bizottság osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt B. D. Sevikin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtaná­csosa. Svájci napok a Technika Házában Svájci gazdasági és műsza­ki napok kezdődtek tegnap a Technika Házában, az MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezésében. A négynapos eseménysorozaton svájci szakemberek számol­tak be magyar kollégáiknak a legkorszerűbb ipari terméke­ikről, gépekről és különféle berendezésekről, hogy ezzel is elősegítsék a két ország műszaki szakembereinek kap­csolatait, gazdasági és keres­kedelmi egyUttműködésct. A 18 előadás többsége a szer­számgép-gyártással foglalko­zik, ezekből a gépekből eddig is már sokat exportáltak Ma­gyarországra. Ezen kívül a svájci óraiparról, a speciális vasúti vámrendszerekről, finommechanikai eljárások­ról és vegyipari technológi­ákról esik szó. Kollégium tanyai gyerekeknek A Bács-Kiskun megyei kol­légiumépítési alapból újabb diákotthon épült fel a tanyai gyerekek számára Bócsán. A negyvenszemélyes intézményt november 7. tiszteletére ad­ják át. A megye egyik legna­gyobb tanyavilágú falujában ezzel befejeződött a körzete­sítés. A diákotthon leendő la­kói — felső tagozatos tanyai kisdiákok — már a tanév kezdetétől a község közDonti iskolájában tanulnak. Utaz­tatásukat néhány hónapra a helyi mezőgazdasági üzemek vállalták. Egy mondatban — Albert Schweitzer, a ne­ves polihisztor, orvos, zene­tudós, a kiváló Bach-inter- pretátor születésének 100. és halálának 10. évfordulója al­kalmából tegnap orgonahang­versenyt rendezett a Szegedi Orvostudományi Egyetem. — Az idén 303 család ka­pott lakást Győr-Sopron me­gyében az OTP munkáslakás- akci ójában. — Megkezdték Tatabánya legnagyobb bányász művelő­dési közoontjápak korszerű­sítését, bővítését. — Bondor József építés­ügyi- és városfejlesztési mi­niszter vezetésével tegnap hattagú delegáció utazott Schwerinbe (NDK), a KGST építésügyi állandó bizottság 40. ülésére. — Bolgár delegáció érke­zett tegnap Budapestre, a ma, gyár—bolgár kulturális együttműködési vegyesbizott­ság' III. ülésére. ' — Tegnap a Magyar írók Szövetségének meghívására Budapestre érkezett Linna Vainö, Lenin Békedíjas finn író. ŐSZ! BNV Meikezdodtek a szakmai napok A hivatalos program sze­rint a csütörtöki zárásig dél­előttönként most már a szakembereké az őszi Buda­pesti Nemzeti Vásár. Tegnap a vásár második félidejében megkezdődtek a szakmai na­pok annak érdekében, hogy a hazai és a külföldi kiállí­tók, partnereik nyugodt kö­rülmények között dolgozhas­sanak, zavartalanul fejez­hessék be tárgyalásaikat, realizálhassák üzleti megbe­széléseiket. A Nehézipari Minisztérium sajtótájékoztatóján elmon­dották, hogy az ágazat 19 vállalata a BNV négy áru­csoportjában kállított ter­mékeivel bemutatja a vegy­ipar szerepét a mindennapi életben. A kiállításon fel­hívják a figyelmet arra, hogy mit tett és mit tervez a vegyipar a háztartás kemi- zálásában, a kényelem szol­gálatában. Az őszi BNV hivatalos ven­dégeket is fogadott. Meglá­togatta az árubemutatót az MSZMP megyei bizottságai első titkárainak küldöttsége, megtekintették a kiállítást az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagjai. A vásárrendezőség jelen­tése szerint jól sikerült vi- kenddel — az elmúlt két nap alatt csaknem 200 000 látogatóval — zárultak a közönségnapok az őszi BNV-n, amelyet az érdek­lődők hétfőtől csütörtökig már csak délutánonként, 14—19 óra között tekinthet­nek meg. Jogászok közgyűlése A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete tegnap ülést tartott, amelyen részt vett dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Nagy László, a Jogász Szövetség elnökségének tagja és dr. Hársfalvi Rezső, a Jo­gász Szövetség titkára is. Dr. Magyari József, a megyei szervezet titkára számolt be a 304 tagú demokratikus szervezet négyévi munkájá­ról. A beszámolóban különö­sen hangsúlyt kapott a szak­osztályok tevékenysége, amely 1971 óta sokat fejlő­dött A beszámolót a szövetség tagjai elfogadták, majd meg­választották a megyei szerve­zet elnökségét és vezetőségét Az elnök ezúttal is dr. Iglói József megyei főügyész, az elnökhelyettes dr. Jenővári László, a megyei bíróság el­nöke és dr. Lánczi Ferenc, az Ügyvédi Kamara elnöke lett. A szervezet titkárának ismét dr. Magyari Józsefet a me­gyei bíróság elnökhelyettesét választották. Ezután arról döntöttek, hogy a megye 500 jogászát kik képviseljék a Magyar Jogász Szövetség de­cember 6-i országos küldött- közgyűlésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom