Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-18 / 245. szám
1975. október !8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 » JO GAZDI! IUBÖDJARA Őrzik a közös vagyont A húsztonnás teherautóról potyog a cukorrépa. Nem sok, de azért itt is, ott is puffan a betonon. Koros ember vonszolja félig telt zsákját, szedi az elszórt terményt. — Jó lesz a malackának... — biztatja önmagát. Erzsi néni pöröl. Már harmadszor sepri a háza elejét, és újból teli van szénacsomóval. „Ha az uram élne, megmutatná, hogy kell tisztességgel meghúzni a vendégoldal köteleit!”... A napszítta arcú kerékpáros férfi kisompolyog ä dű-- lőútróL Megigazítja csomagtartója terhét, a kibukkanó kukoricacsöveket begyömöszöli, lámpáit felkapcsolja, s a „jól végzett munka” tudatában karikázlk haza. A csősz virradatkor földhöz vágja a botját mérgében. „Vadkaszások” nyomát leli a szénatábla szélén, pedig alig egy órája bóklászott erre, s akkor csend, nyugalom fogadta. Meg az öt napja ott veszteglő szénakaszáló. Azt is vihetnék már, mert javításra szorul. Elszórt forintok Szép az őszi betakarítás: a halomba rakott gyümölcs, a bálákba szorított széna, lucerna a répahegyek, a rikító sárga kukorica. így együtt, „szövetkezeti méretekben” még inkább: ezrekben számolunk: hektárt, mázsát tonnát. De a bőség csábít is a rosszra. „Egy zsáknyi krumpli, kukorica fel sem tűnik, egy köteg széna se a világ...” A tíz-húsz kiló elszórt répa se aggasztja a szállítót. Marad elég... nem ökrösszekér ez, hogy utánalépkedjen a gazda... Idős parasztember — útitársam sóhajtott fel a buszon: „Tudja, ha jó lábam lenne, én is megtenném én isten úccse ezt az utat gyalog. Megmutatnám, hogy szép summa pénzt hagynak veszendőbe az útszéleken! S mennyi lenne, ha még hozzáadnánk az esti határ járókat! Nem a csillagot számolják, az biztos!” Jó gazdák a mi tagjaink Zs. Varga István, az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke nem emlékszik még egy .fia terménydézsmálásra sem >az utóbbi években. Ügy mondja, hogy az éjjeliőr estétő„reggelig elnök. Ahol megadják neki ezt a becsületet, ott nincs ilyen jellegű baj. Már pedig náluk így idestova tizenöt éve. A tagok is vigyázzák vagyonukat. A „miénk” fogalom — úgy érzi — eljutott az „enyém” korábbi rangjára. * A háztáji földek is szép hasznot hóznak, ha gondosan művelik, és a közös is megfelelően oszt gabonát, szálas takarmányt, egyéb terményt. A szolnoki Damjanich Termelőszövetkezet „városközelsége” bizony hátrány e|y„ némely dologban. Például a vagyon, a társadalmi tulajdon védelme itt több gondot okoz. — Más ez faluhelyen — mondja az elnök, —1 hisz ott ismerik egymást az emberek, s hosszú időre becsületét veszíti a falu előtt, akit rajtakapnak, mégoly kis „csené- sen” is Erős, jól szervezett őrség vigyázza birtokukat, termésüket, s sokat segít a körzeti megbízott rendőr is. A szövetkezet tagjai is éberek, nem egyszer jelentettek lu- cerna-y burgonyalopást. Legtöbbször szabálysértőket fülelnek le, de sajnos az idén már rendőrségi nyomozást is igénybe kellett venniük, nagy mennyiségű lucerna „kelt lábra”. A tetteseket megtalálták, büntetésük nem maradt el. A vagyon védelméről sok szó esik Tiszasason is, a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Főleg az új telepítésű szőlőt óvják, két őr állandóan körülötte strázsál, de a motoros mezőőr is gyakran veszi arra az útját. U lucerna a „legkapósabb” Hat éjjeliőr ügyel a téesz vagyonára, dolguk leginkább lucernakaszáláskor szaporodik. Nem egyszer figyelmeztettek már tilosban járót, de tolvajt is füleltek le. Tavaszi eseteket említettek: kedvezményelvonással büntették a raj takapóttakat. Mindig kijelölnek „haszonmentőket” a kombájnos betakarításhoz. A fordulóknál szétszórt, kiszedetlen termést két embér gyűjti, rakja. Sok kicsi sokra megy. T. Szűcs Etelka \ 15 év alatt Egymillió-aegyvenezer lakás épül fel Megkezdte munkáját az ÉpftOk Szakszervezetének XXXII. kongresszusa A magyar szakszervezet! mozgalom egyik legrégibb szakmai szákszervezetének, a mintegy 390 ezer tagot számláló Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXII. kongresszusa tegnap az építők székházéban megkezdte kétnapos munkáját. A tanácskozáson csaknem 400 választott küldött a minisztériumok és más főhatóságok meghívott vezetőivel értékeli a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát, és meghatározza az újabb feladatokat. Megjelent Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Bonckor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gál László, a SZOT titkára, Reszegi Ferencnek, az Építők Szakszervezete elnökének megnyitó szavai után Gyöngyösi István főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolójával a központi vezetőség írásos jelentését és a kongresszus elé terjesztett más dokumentumokat. Hangsúlyozta, hogy a kivitelező építő-, szerelő- és mélyépítő ipar a szakmai szak- szervezet legutóbbi kongresz- szus óta új technológiai módszerek. gépek, anyagok fel- használásával fejlesztett munkáját, amelynek eredményeit újabb házgyárak, gyáróriások jelzik, s ugyancsak e fejlődést mutatja az is, hogy éppen napjainkban került sor a 15 éves lakásfejlesztési programban előirányzott egymilliomcdik lakás átadására. Az írásos dokumentum azt is rögzí.i, hogy az év végére várhatóan egymillió helyett egymillió- negyvefiezer lakás épül fel. Az utóbbi két évben a munka termelékenysége Is jelentősen emelkedett, és bár még lassan, de a minőség is javult. Fontos feladat, hogy a szak- szervezeti testületek következetesen ellenőrizzék, segítsék a dolgozók munkakörülményeinek javítását. Minden alkalommal számon kell kérni a gazdasági vezetőktől, hogy az építkezés megkezdése előtt mutassák be a szak- szervezeti bizottságnak a felvonulási tervnek azt a részét, amely a dolgozók elhelyezésének, étkeztetésének, tisztálkodási feltételeinek megteremtését irányozta elő. Gondoskodni kell arról is, | hogy ne az építkezéssel párhuzamosan, hanem ezt megelőzően állítsák fel a dolgozók szociális létesítményeit. A szóbeli kiegészítést, majd a számvizsgáló bizottság jelentését követően megkezdődött a vita. Felszólalt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresz- szust és az ágazat szervezett dolgozóit. Elismeréssel szólt munkájukról és eredmény/ - ikrái. Többek között hangsúlyozta. hogy az építőmunkások jogosan lehetnek büszkék új gyárainkra, lakótelepeinkre és más alkotásainkra, de az elbizakodottság nem lenne helyén való. hiszen sok még a tennivaló, a következő időszakban jóval nagyobbak a fe'adatok, s az ém'tSiojr fejlődésében. növekedésében is a korábbinál eevenleíesebb ütemet kell elérni. A kongresszus ma folytatja munkáját. Hangtompítók 392 változatban Magyar szabadalom alapján Kaposvárott, a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat gyártja az úgyneve-i zett Silka hangtompító berendezéseket. A sorozatgyártást 1972-ben kezdték , meg. Akkor még csak 400 ezer forint, az idén már 12 millió forint értékben készültek, illetve készülnek a lakótelepek, az ipari és mezőgazda- sági létesítmények tetőszel-, lőző ventillátorai, a kompresszorok szívási zajának csillapítására alkalmas hangtompítók. 392 változatban — a zaj formáknak megfelelő nagyságban — gyártják. Kiváló Aruk Fóruma Tegnap kiállítás nyílt 400 Kiváló Áruk Fóruma emblémát viselő termék bemutatásával a Divatcsarnok Lotz termében, ahol azok az élelmiszer- és vegyipari cikkek is felsorakoznak, amelyek most nyerték el ezt a kitüntető címet. Az Országos Piackutató Intézet évente megrendezi a Kiváló Áruk Fóruma kiállítást, hogy ezzél is felhívja a közönség figyelmét, melyik árucikkeken keresse az emblémát. Eddig megközelítően 000 termék nyerte el ennek viselési jogát. A bíráló bizottság nemcsak a minőséget, de az esztétikumot is figyelembe veszi. A most újonnan Kiváló Aruk Fóruma embléma viselésére jogosult 73 termék között szerepel a Fővárosi Ásvány- és Jégioari Vállalat Deit italcsalád ia, harmatvize, egy literes Peosi Colája, a sátoral- iaúiheiyi Sütőipari Vállalat ronr,',ns sós pátrikáia, és mk f.„véb tar-pál< között a Bu- dBla’Oc Fes*Ak- és M'eypn- lanyár B fi folt‘!rz*jtó szere. A kiá’b'tás október 27-ig várta a látogatókat, és naponta 10 órától este 7 óráig tart nyitva a Divatcsarnokban. Jozef Novak * megyénkben Az elmúlt két napot Szolnok megyében töltötte Jozef Novak, a lengyelországi Szie- lona-Gora-i vajdaság pártbizottságának ideológiai titkára, aki az, MSZMP KB vendégeként előadói körúton tartózkodik hazánkban. A lengyel vendéget csütörtökön délelőtt fogadta Barta László, a megyei párt- bizottság titkára, majd dr. Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjének társaságában városnézésen vett részt és ellátogatott a megyei oktatási igazgatóságra is. Tegnap a szolnoki járműjavítóban tett látogatásával kezdődött a lengyel pártmunkás programja, majd hivatalában fogadta őt Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. Ezután Jozef Novak dr. Boros Ottóné társaságában Mezőtúrra utazott: a városi pártbizottságon tett látogatás után — ahol Móricz Béla első titkár fogadta a vendégeket — a DATE mezőtúri főiskolai karán, majd a Fazekasok Néoművészeti Háziipari Szövetkezetében folytatódott a nao programja. A délutáni órákban a vajdasági pártbizottság titkára a mezőtúri főiskolán is előadást tartott, majd az esti órákban visszautazott Budapestre. Cseppben a tenger Új ss ©Egásf^tásl igények Tiszapüspökiben Heti jegyzetünk Minek az a nagy trakla? Volt idő, amikor barátok, rokonok, munkatársak ültek és beszélgettek egy-egy csésze kávé mellett. A vendéglátás nem volt alkalom holmi bőségszaru bon- togatásra. Mostanában bezzeg ez is komoly előkészületeket igényel. Több a pénzünk, az üzletekben sok a csábító étel- és italkülönlegesség. Vendégségben terülj-asztalkámat varázsolnak eiánk, illik viszonozni. Teli hassal is ettünk-ittunk, mert a háziakat nem lehet megsérteni, érthető, hogy mindenfélét összevásárolunk, ha hozzánk jönnek látogatóba. Kiteszünk magunkért, viszonzásképpen, önérzetből, netán hivalkodásból — de mindenképpen felesleges bőkezűséggel. A sógorasszony háromfajta ételt főz a sógoréknak, sört, bort, pálinkát cipel haza, tortát a cukrászdából, mert őt is így fogadták. A munkatárs, a barát drága külföldi italt bont a látogatónak, hiszen őt is azzal kínálták. A másik faluból érkezett, vasárnapi ebéddel megvendégelt rokon gondosan ügyel, hogy délután, amikor a vendéglőben Ő állja a költségeket, ne maradjon alul. A vendégeskedés színvonalát a lapos pénztárca sem csorbíthatja, még mindig a jobb szomszédtól, munkatárstól kölcsönkérni, mint szégyenben maradni. Régi szokások porladnak, újak alakulnak, de sokszor csak a régiek öltözködnek megtévesztően divatos ruhába. Mi pedig hagyjuk magunkat megtéveszteni. Behódolunk a külsőségeknek, igyekszünk lépést tartani, nehogy megszóljanak bennünket. Még akkor is „tartjuk a lépést”, ha közben zihálunk a megerőltetéstől és titokban legszívesebben kiállnánk a sorból. A „magyaros vendéglátásnak” ezt a magunk között terjedő szokását kár újraéleszteni. Még akkor is, ha valóban telik rá, örüljünk, hogy egyszer megszabadultunk tóle. Pocsékolás helyett számtalan okosabb dologra költhet- jük a pénzünket. Az illendőségből, vagy hivalkodásból túlzsúfolt, asztaloknál még egy csésze kávé is egészségesebb. ’ V. E. Olyan volt Tiszapüspöki is az 1940-es évek végén, az ötvenes évek elején, mint a többi község. Volt vagy két cipész, talpaltak, flekkeltek, foltoztak... Sok munkájuk akadj, jól megéltek belőle. Volt három-négy asztalos is, csinálták a bútort... Nem így manapság! Két cioész van a községben, egyik nyugdíjas, a másik, Cs. Tóth István napközben a Rákóczi Tsz tagja, csak este cipész — működési engedéllyel. A mesterségét apjától, nagyapjától örökölte, de hát most már új cipőt vesznek az emberek, mintsem a régit javíttassák. „Kell egy bizonyos hely, mert a cipőjavítás után felkopna az állunk. No meg a nyugdíj, az SZTK...” — mondja. Ezért lépett már 14 esztendeje a téeszbe. s ott gumijavítással, lószerszámok, ponyvák javításával, gépek festésével bízták meg. így biztos a holnap. S az asztalosok? „Gyári bútor kell már!” — mondják a tiszapüspökiek a két- háromszobás, fürdőszobás házaik előtt. S valóban: az egykori mesterek közül csak Szigeti Béla dolgozik (mint nyugdíjas), de vele is csak ablakot üvegeztetnek. No és egy-egy polcot csináltatnak, a ruhákát foltozó szabómesterek? Ugyanaz a helyzet: új ruha kell, nem a folt hátán folt gúnya. ,S hogy hazánkban visszavonhatatlanul sorvadnak a régi, hagyományos szolgáltatások, jól mutatja a Statisztikai zsebkönyv két adata is. A textilruházati termékek mérték utáni készítése és javítása rovatcím alá 1970-ben még 713 millió forintot, három évvel később már csak 688 milliót lehetett beírni. A lábbeli mérték utáni készítése és javítása 1970-ben 363 milliót. 1974ben csak 245 milliót tett ki Magyarországon. Új igények jelentkeztek a szolgáltatásban. Tiszapüspö- kiben 32 személygépkocsi van, de autó-motorszerelő- kisiparos nincs, Szolnokra kell vinni a járműveket javítani. (Hazánkban 1960- ban ezer emberből még csak háromnak volt autója, ma már 47-nek van, a gépjármű javítás értéke az utóbbi 5 éveben csaknem megháromszorozódott.) Hetenként csak egyszer járnak ki a GELKA szakemberei Tiszapüspökibe. Sok készülék összegyűlik addig, van úgy, hogy a szerelő a felét sem tudja meg- reparálni. A 'tulajdonosok károsodnak: hetente legalább kétszer jöjjenek ki! (Magyarországon 15 esztendeje még csak 10 televízió jutott ezer emberre, ma már 212). Vegvtiszíításhoz még felvevőhely sincs — sorolják tovább a tiszapüspökiek. A harminc szolgáltató kisiparos közül az építőmestereket foglalkoztatják a legjobban. Talán már ebből is következtetni lehet a község fejlődésére. A 2356 lakos azonban nem csak a szép, új családi házakat nyugtázhatja elégedetten, hanem a néhány éve felépült törpe vízmüvet, a minden utcában lefektetett vízvezetéket, a minden házban égő villanyt, az utcák 90 százalékában meglevő járdákat, a jó autóbusz-közlekedést.. Felszámolták Ti- szapüspökioen a cigánytelepet (helyén sportpálya van). A Tisza partján pedig hétvégi házak nőnek ki a földből, városban lakó emberek járnak oda pihenni, akik magukkal viszik igényeiket. Ez ösztönzi a szolgáltatások fejlesztését, s növeli a falusiak igényeit, is mignem közel kerül egymáshoz a városi és falusi ember igénye, életmódja. A tiszapüspökiek közül sokan eljárnak dolgozni Szolnokra, Szajolba, Török- szentmiklósra — az iparba, ahol már többen dolgoznak (380 fő), mint a mezőgazdaságban (230 fő). További fejlődés forrása a mezőgazdaság is. Néhány hónap múlva egysSül a két törökszentmiklósi szövetkezettel a tiszapüspöki Rákóczi Tsz. „Az autó-motorjavítási gondokat talán meg lehetne oldani a helyi téesz felszabaduló műhelyében” — így tervezik a vezetők. És tovább erősödnek korunk új szolgáltatásai, tovább sorvadnak a hagyományosak. Tiszapüspöki olyan ezekben az években, mint a többi hasonló kisközség. Eredményei, gondjai hasonlítanak a többiekéhez. Cseppben a tenger. Körmendi Lajos Óriás turbinák sorozatban A Láng Gépgyár turbinaszereldéjé- jcben 1971 óta gyártják sorozatban az óriásturbinákat. Hamarosan elkészül a kilencedik &3Q megawattos turbina, amely a Tiszai Hőerőműben, Le- ninvárosban működik majd.
