Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-17 / 244. szám

1975. október IT SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Siion Ferenc és Széky Piroska kiállítása A kispesti Nagy Balogh Galéria adott helyet Simon Ferenc szobrászművész és Széky Piroska grafikusművész kiállításá­nak. Simon Ferenc munkáit többnyire is­meri a szolnoki közönség, valamennyit lát­hatták kollektív, vagy egyéni kiállításokon. Emlékműtervei közül a jubileumi pályá­zatra készített munkát az 1974-es Nyári Tárlaton mutatta be, Felszabadulási em­lékműterve legutóbb a Volán 7. sz. Válla­latnak a szolnoki művésztelep munkásság reprezentáló tárlatán szerepelt. Plasztikái közül a Diogenészt, a Pannóniát, a Folyó szimbólumot több megyei képzőművészeti bemutatón láthatta a közönség. Széky Piroska rézkarcait, néhány linóle­ummetszetét mutatta be a kispesti galéria falain. Gazdag belső világot, érzelmi fű­töttséget tükröznek lapjai. Témái, közül a legmegkapóbbak a társkereséssel, a ma­gánnyal foglalkozó munkái. Művészi tevé­kenysége mellett tanít, iskolásokat készít fel a művészet szeretetére, megértésére. Ugyanolyan hittel, meggyőződéssel teszi ezt, mint ahogy Simon Ferenc járja mun­káival megyénk városait, községeit és be­szélget látogatóival művészetéről, a művé­szet lényegéről. Mindketten úgy érzik: al­kotó tevékenységük akkor kap értelmet, célt, ha mások számára is képes örömöt adni. Ez a gondolat kapcsolja össze mun­káikat, teszi teljessé a kiállítást. — em — A rádiózás régi rajongói fogtak össze húsz évvel ez­előtt Jászberényben, hogy rádiós szakkört alakítsanak. A lelkes amatőrök támoga­tókra leltek, és 1955-ben meg­alakult a Magyar Honvédel­mi Szövetség — akkor még MHS — jászberényi városi rádiós klubja. Első „munkaeszközük* egy ma már muzeális tárgyként őrzött rövidhullámú adóbe­rendezés volt. Felbecsülhe­tetlen ajándéknak számított az az öngerjesztő 2 wattos URH-iadó, amelyet a klub 1968-ban kapott. A kezdet­leges „műkedvelő” masiná­kat egyre korszerűbb készü­lékek váltották fel. Ezekkel a klub rádlótáví-* rászai már több mint őtven összeköttetést, az URH nyári táborozásakor pedig 130 ösz- szeköttetést teremtettek. Köztük olyan svéd URH rá­dióállomással, amely 1200 kilométerre van a hívótól. A rádió klub megalaku­lásának 20. évfordulója al­kalmából kiállítás nyílt az MHSZ kiképzési központ emeleti oktatótermében. Fo­tódokumentációs és diafil­mes anyagával a kiállítás hű képet ad a klub két évtize­des fejlődéséről. Bemutatja azt a munkát, amelynek eredményeként több száz rádiótávírász vált a morzejelek, az adó-vevő készülékek kitűnő ismerőjé­vé. Több mint kétszáz ami­nősített rádiósok, huszonhat az adóengedéllyel rendelke­zők száma. A kiállítás látogatói ott ta­lálják a tablókon azoknak a klubtagoknak a fényképeit, életrajzát, akik az utóbbi években a megyei, az orszá­gos, néhány esetben nemzet­közi rádiótávírász versenye­ken, vagy rádió irányjelző vetélkedőkön bajnokságot nyertek, vagr jó helyezést értek eh Érdekessége a kiállításnak, az ugyancsak a jászberényi klubból „kinőtt” és az ön­állóan működő jászjákóhalmi B — típusú rádiótávírász klubot bemutató tabló. Felnőttek az iskolapadbaD A tiszafüredi gimnázium levelező tagozatán az idén százhuszan kezdtek tanulni. Emellett szakmunkások szá­mára egy hároméves képzési idejű levelező-esti tagozatot is indítottak, amelyen kizá­rólag az úgynevezett közis­mereti tárgyakat tanítják a hallgatóknak. Az új forma sikerét bizonyítja, hogy a várt negyven-ötven jelent­kező helyett száztízen irat­koztak be. A dolgozók esti általános iskolájának „gazdája” 1972. óta a Kossuth téri iskola. Az idei tanévben nyolcvannégy felnőtt ült az iskola padjai­ba. hogy hiányzó ismereteit pótolja. Jelentős könnyítés a dolgozók iskolája tanulói számára, hogy bevezettek egy intenzív oktatási formát. Ennek lényege, hogy a ta­nulók'tizenhat hét alatt vé­gezhetnek el egy osztályt, úgy hogy heti tíz óra elő­adáson és konzultáción kell részt venniük. EGYKÉK Tisztelet azoknak, akik vállalják, élik a szülők életét. Mert a gyereknevelés nem­csak öröm, temérdek gond és nagy felelősség is. S a fe­lelősség még nagyobb, ha csak egy gyerek van a csa­ládban. Pistike mindig Pistike volt. Máig is így szólítja apja, anyja. De a becézés még nem minden. Pistike tizenhatodik szüle­tésnapjára magnetofont ka­pott. A gondos apa névjegy- kártyát is csináltatott neki. És külön meghívót nyomdá­ban. A meghívó Pistike szü­letésnapjára hívta a baráto­kat. Jó pár éve történt mindez, a munkáskerületben. Pistike apja ugyanis tehette. Jól ke­reső, megbecsült munkásem- bev volt. Egyetlen gyerekétől miért is sajnált volna bár­mit? Pistike születésnapján csapra vertek egy hordó sört, a nagymama óriástortát sü­tött, a környék késő éjszaká­iig hangos volt a magnetofon­ból bömbölő tánczenétől. Amikor Pistike középisko­lás volt, a Váci utcából vet­ték a cipőjét, a Luxukból a pulóvereit. Élte vidám és könnyelmű életét. Házibulikat rendezett, s mire a tizennyolcadik szü­letésnap eljött, időnként ala­posan a pohár fenekére né­zett. A harmadik gimnázium­ban megbukott. Apja szívro­hamot kapott, anyja majd­nem beleőrült. Pistike azon­ban kijelentette: nem esnem tanul tovább. Nincs rá ideje. A barátok, a lányok, — ez volt minden. Pistike most, túl a harmin­con, segédmunkás. Nem könnyen él. Időnként elissza a falatot gyerekei szájából. Otthonában mindennapos a családi perpatvar. A felesége minden hónapban, fizetés­tájt elhatározza, hogy ha két gyerekkel is, de elválik tőle. — Nem magamért szólok, a családomért. A gyereke­kért. Kérem, értse meg. Ne­kem nagyon nehéz sorom volt az életben. Azt akarom, hogy a gyerekem boldog le­gyen, hogy mindent megad­jak neki, amit én nem kap­hattam. Nekem ez az egy gyerek az életem. Érthető, nem? Napjában hallom, s egyre inkább unom. Jolánkát is, a család egyetlen szemefényét. Jolánka ugyanis bármilyen kicsi még, nagyon neveletlen. Kiabál az utcán és földhöfe veri magát otthon, ha nem kapja meg, amit éppen és hirtelen kitalált. Most éppen bundára fáj" a foga. Hétéves. Látott egy kislányon tavaly télen egy csodabundát. Neki is kell. Az apa most különmunka után fut. Mert az élet nem olcsó. Sokba kerül a lakás, a mindennapi kenyér és a cso­koládé Jolánkának. — Azl, akarom, hogy szép bundája legyen. Jolánkáért mindent. Nem szabad csa­lódnia apuciban, anyuciban. Félek, Jolánka nem apuci­ban és anyuciban csalódik majd először. Inkább az élet­ben. S talán valamikor rá­jön, mindezért apuci, anyuci a felelős. Nem szeretném ti­zenöt év múlva Jolánka Ünnepi tanácsülés Jászberényben Tegnap Jászberényben a váro6 tanácsának ünnepi ülésén megemlékeztek a ta­nácsok megalakulásának 25. évforduló járói Az ülésen a tanácstagokon, a város gaz­dasági, társadalmi és tömeg­szervezeti vezetőin kívül részt vett Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Első napirendi pontként a városi tanács végrehajtó bi­zottságának 1975. évi mun­kájáról szóló tájékoztató je­lentést vitatták meg, és fo­gadták el a tanácstagok. Ezután Szentési László, a városi pártbizottság első tit­kára tartott ünnepi megem­lékezést. Többek között ar­ról szól, hogy minden ered­mény, amit Jászberény Vá­ros Tanápsa az elmúlt ne­gyedszázad alatt a városfej­lesztésben, a lakosság szol­gálatában elért, gondos, terv­szerű munka nyomán szüle­tett „Ezért az eredményes munkáért a pártbizottság ne­vében köszönetemet fejezem ki” — mondta befejezésül. Az ünnepi megemlékezés után Szalóki László a vá­rosi tanács elnökhelyettese átadta „A 25 éves tanácsi munkáért” kitüntető jelvényt Varga Antalné, Bognár Kál­mán, Boros András és dr. Székely András tanácstagok­nak. Az egészségügyi mi­niszter „Az egészségügy ki­váló dolgozója” kitüntetést adományozta dr. Soós Jusz­tina körzeti orvosnak és dr. Kovács András ^főorvosnak. A polgári védelem, a hon­védelem érdekében végzett 10—15 és 20 éves munkája elismeréséül a honvédelmi miniszter „Honvédelmi Ér­demérem” kitüntetésben ré­szesítette Erdős Lajost, Bagó Józsefet, Sass Miklóst, Já- nossi Tibomét és Gál Istvánt. A kitüntetések átadása után szót kért Sipos Ká­roly, a megyei tanács el­nökhelyettese. A megyei ta­nács elismerését és köszöne­tét tolmácsolta azoknak, akik 25 évvel ezelőtt a tanácsok­ban munkát vállaltak, mind­azoknak, akik ma is aktív részesei a tanácsi munká­nak. Ezután átadta a me­gyei tanács elnöke dicsérő oklevelét Kárpáti, Józsefnek, a városi tanács elnökének. A tanács fennállásának és eredményes működésének negyedszázados évfordulóját méltatta a város gazdasági és társadalmi szervezeteinek nevében Gorjanc Ignác, a Hűtőgépgyár Állami-díjas vezérigazgatója, országgyű­lési képviselő, Fekete József, a KISZ városi bizottságának titkára és Papp Imre, a Déryné művelődési központ igazgatója. Ünnepi ülésen emlékez­tek meg tegnap a tanácsok megalakulásának 25. évfor­dulójáról Jászalsószentgyör- gyön is, ahol Tugyi Lajos, a községi pártbizottság titká­ra tartott megemlékezést Veradecpiraras Szolnok megye és az idegenforgalom Szolnok megyéből küllőidre Napirenden Az országos szakmai bértáblázat tapasztalatai 27 százalékkal több vendég fordult meg, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Eb­ben olyan tényezők játszot­tak közre, mint a szolnoki jubileumi rendezvények és a két új szálloda átadása. Természeti adottságaink közül a gyógyvizek számít­hatnak szélesebb körű ér­deklődésre, különösen akkor, ha majd kiépítik mellettük a gyógyüdülőket, mint pél­dául Cserkeszöliőn, vagy Be­rekfürdőn. Á megyében Szol­nok idegenforgalma a legna­gyobb. Otmenti vendéglátó háló­zatunk azonban még nem megfelelő, kevés az átutazók gyors ellátását szolgáló étte­rem, eszpresszó. Ugyancsak kevés a főútvonal menti kemping (jelenleg csak Szol­nokon található). Jövőre vi­szont már nyílik egy újabb, A közeljövőben négy tu­rista szálló épül a megyé­ben: Tiszafüreden, Jászbe­rényben, Cserkeszöllőn és Karcag-Berekfürdőn. kosság utazási kiadásai a* összes fogyasztáshoz képest kétszerié gyorsabb ütemben növekednek. Az 1974-ben született kormányhatározat alapján a továbbiakban első­sorban a belföldi turizmust kell fejlesztem, de a kül­földi vendégforgalom növe­lése is fontos feladat. Szabó Rudolfné a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának közgazdász csoportvezetője Az idegenforgalom népgaz­dasági szempontból jelentős devizaforrás, s az is általá­nos tapasztalat, hogy az ide­genforgalomban gazdaságo­sabban értékesíthetők a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, mint az áru­export keretébem Az or­szágnak, s ezen belül Szol­nok megyének is fokozottab­ban kell gondoskodnia a külföldi idegenforgalom meg­tartásáról és növeléséről. Új szálloda, több vendig ' Szolnok megye az ország idegenforgalmában nem ját­szik kiemelkedő szerepet, nincsenek nagy hagyomá­nyokkal rendelkező üdülő- és kirándulóhelyei. Tavaly, az év közepén az ország idegenforgalmi szálláshelyei­nek mintegy két százaléka volt a megyében, s az itt megszállt vendégek aránya még a másfél százalékot sem érte el. Egy év alatt a szál­lodai kapacitás a négyszere­sére nőtt megyénkben, s így az idei év közepén már 3 ezer 400 szálláshelyünk volt, Bzemrehányását látni, halla­ni. Vendégségben volt a gye­rek. A háromgyerekes ven­déglátó családnál csirkeap­rólék leves, meg rántott csir­ke volt ebédre. Zoltán ía- nyalgott — Én csak a csirke comb­ját eszem meg. Azt is úgy, hogy anyuka lehúzza a bőrét. És őszibarackot is vesz ne­kem anyuka minden héten. És málnaszörp miért nincs? A háromgyerekes anya szót se szólt. Csak írt Zoltán szüleinek egy rövid levélkét. Felmondta a nyaralást. Nincs válogatás, nem is lehet, ahol három éhes gyerekszáj várja a njindennapit A szülők rohantak egy- szem gyerekükért I * * * A szülői majomszeretet nem csodákat, katasztrófákat sejtet. Tisztelet azoknak, akik nem így nevelik — még — ha egyetlen gyereküket is. Az élet ugyanis nem váloga­tós. Nem veszi tudomásul az egykék nyűglődéseit. Okosabban kéne élni, azt hiszem. Okosabban nevelni, félteni a jövőt. Sóskúti Júlia amely az országosnak 10 százalékát jelenti. 1960 és 1974 között országosan meg­háromszorozódott, Szolnok megyében mindössze 73 szá­zalékkal emelkedett a szál­láshelyeket igénybevevő vendégek száma. Ezen belül a külföldiek érdeklődése nőtt meg a megye iránt. Míg 1960-ban 1800 külföldi töl­tött néhány éjszakát a me­gyében, 1974-ben már 2 ezer 200. A megye idegenforgalma 1075-ben erőteljesen fellen­dült. Januártól szeptemberig A megye gazdasági és kul­turális fejlődését a fogadó idegenforgalom is segíti. Emellett azonban nagy sze­repe van a lakosság életé­ben az ország más tájaira és a külföldre irányuló utazá­soknak is. Szolnok megyéből többen utaznak külföldre, mint amennyi vendég ide érkezik. 1974-ben például az itt megszállt 22 ezer külföl­divel szemben 67 ezer Szol­nok megyei turista utazott a határon túlra. Az idegenforgalom hosszú távú fejlesztése szerint a la­Az országos szakmai bér­táblázat bevezetéséről és al­kalmazásáról szerzett tapasz­talatokról hallgatott meg be­számolót tegnapi ülésén az SZMT elnöksége. A HVDSZ megyei bizottsá­gának titkára, Gere Mihály beszámolójában többek kö­zött elmondta, hogy a har­mincnégy gazdálkodó egysé­gükben bevezetett szakmai bértáblázat eredményeként a különböző szakmákban azonos munkát végzők alapbérkü­lönbségei — tapasztalatuk alapján — mérséklődtek, s a végzett munka anyagi elis­merése jobban igazodik a képzettséghez, a gyakorlat­hoz. és a fizikai megterhelés­hez. Mérséklődtek az indo­kolatlan kereseti arányok, a mozgóbérek új módszerű jut­tatása is jobban kifejezi a munka értékelését. t I V Vendéglátás átutazóknak A megyén fontos tranzit­útvonal, a 4-es műút (az E—15-ös része) vezet át, ezért fő feladat az átutazók megfelelő ellátása. A főút­vonal megyei szakaszának korszerűsítése nemsokára be­fejeződik, s több üzemanyag- töltő állomás áll az áthaladó utasok rendelkezésére. Rö­videsen megszűnik az a gond is, hogy kevés a kiépített parkoló és pihenőhely. Ezek építésére ugyanis a megye 20 millió forintos támoga­tást kapott. Húszéves a rádiós klub

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom