Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
1975. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minőségi őriára! — Tiszamenti Vegyiművek Figyelemmel, fegyelemmel egyre jobbat Alapanyag és végtermék összefüggései Bár az összefüggés kézenfekvő, ritkán gondolunk rá. ’Energiában, nyersanyaban meglehetősen szegény az ország, /gazdasági fejlődésünk egyenletességét úgy tudjuk biztosítani, ha sokmindent importálunk. Az egyensúly feltétele viszont: értük cserébe exportálnunk is kell, lehetőleg minél többet, lehetőleg minél jobb minőségben — világszínvonalon. Ha termékeink minőségét nem tudjuk javítani, könnyen elveszíthetjük exportpiacainkat, áttételesen a lehetőséget arra, hogy létfontosságú anyagokat, energiát importálhassunk.-Az itthon gyártott áru minőségét azonban már az alapanyag meghatározza bizonyos mértékig, itt zárul a kör. Importált vagy itthon előállított alapanyagaink milyensége tehát egyáltalán nem közömbös. Mennyiben befolyásolja a nyersanyag a végtermék minőségét, s milyen technológiai beavatkozással lehet az esetleg kifogásolható nyersanyag minőségrontó hatását kompenzálni? Erre a kérdésre kerestünk választ a Tiszamenti Vegyiművekben. Több munka — több költség Az ország kénsav-termelésének 90—92 százalékát a szolnoki TVM adja. Á kénsav egy részét, mintegy 100 ezer tonnát szilárd alapanyagból, piritből állítják elő, ennek milyensége a végtermék minőségét ugyan nem befolyásolja jelentősen, de a választott technológiát, annak bizonyos fázisait módosíthatja. A kénsav nagyobb részét elemi kénből állítják elő, ennek szennyezettsége szintén a technológiai folyamatot zavarhatja meg. Ha a feldolgo- • zásra kerülő kén arzént is tartalmaz például, az tönkreteszi a katalizátort, romlik a gyártás hatásfoka, nő a veszteség, sok kéndioxid gáz megy el a levegőbe. Bár a gyártott kénsav elvárt minőségét a vevők többA vegyiművek foszfortartalmú műtrágyából évente 530—600 ezer tonnát gyárt. A nyersfoszfátot a Szovjetunióból és Algériából kapja a gyár, ennek minősége a végtermék hatóanyagtartalmát befolyásolja. A technológiai folyamat ugyanis a Szovjetunióból származó, jobb minőségű alapanyag felhasználását feltételezi, a gyengébb afrikai anyagból. — bár ezt drágábban vásárolja a TVM — csak olyan szuperfoszfát gyártható, amelynek hatóanyagkoncentrációja az előírtnál kisebb. (Mindez a felhasználót nem sújtja, az értékesítés, a hatóanyagtartalom alapján történik.) Felmerülhet persze, miért gyártanak műtrágyát gyengébb alapanyagból is. Nos, mert a hiányzó mennyiséget csak nyugati importtal lehet pótolni, s a drága alapanyagból itthon gyártott. kisebb hatóanyagtartalmú szuperfoszfát még mindig olcsóbb, mint a készáru tőkés importja. Míg a kénsavnál és a műtrágyánál minőségi kifogás, bár ritkán, de előfordul, a mosószereknél, a népszerű Tomi-családnál ez már nem Paprifcaszedő gép Hartán, a Kalocsa-vidéki konzerv- és fűszerpaprikaipari vállalat bázisgazdaságában, (Csütörtökön bemutatták a legújabb paprikaszedő gépeket. Az üzemi parcellákon négy gépet vonultatott fel az ipar és a kereskedelem. A régiek mellett láthatták a résztvevők a bolgár paprikakombájnt, s a mezőgépfejlesztő intézet új, ígéretes szedőelemét, amely minimális sérüléssel „fésüli le” a bokrokról a csövet. Ez utóbbi nem pótkocsira, hanem konténerekbe gyűjti a termést, ami egyszerűsíti a nyersáru mozgatását. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint a meglévő gépek további korszerűsítésével, s az újabb konstrukciókkal megoldódik a paprika gépi betakarítása. A technika alkalmazásához megfelelő új fajtákról gondoskodnak a kalocsai paprikanemesítők. sége előírja, ezeket a követelményeket a vegyiművek négy kénsavgyára teljesíteni tudja, igaz, . csak úgy. hogy — például akkumulátorgyártáshoz — a nagyobb tisztaságú kénsavat „összeválogatják”. A tisztább kénsavat ugyanis csak néhány napos, folyamatos termelés után kapják meg, az ilyen kénsav már a legkülönlegesebb igényeket is kielégíti. Sajnos, épp az alapanyag változó minősége okozhat többek között leállásokat. Bár a gyár igyekszik a feldolgozásra kerülő alapanyagok minőségére vonatkozó követelményeket szigorítani, legtöbbször hsak technológiái beavatkozással tudják a megfelelő minőségű végterméket előállítani. következhet be. A különböző mosóporok szigorú receptúra szerint készülnek, a KERMI előírta minőséget kell biztosítani. Gondot itt az okoz, hogy az alapanyagok több forrásból származnak, s bizonyos anyagok ára az utóbbi időben megnőtt. (Előfordult, hogy egyes típusok gyártását leállították, mert gyengébb minőségű termékkel nem akartak megjelenni a piacon.) Most már a tőkés importból származó hatóanyagok árai stabilizálódtak. ezzel a gondók is csökkentek. A gyár évente mintegy 10 ezer tonna mosószert állít elő, ebből 500 tonnát exportálnak a . Szovjetunióba. 3 ezer tonnát az idén Svédországba. A Tomi mosóporok egyenletes minőségét nemcsak a gyár, hanem a KERMI, a Kiváló Aruk Fóruma minden dobozon megtalálható minősítése is garantálja. A felhasznált alapanyag a legtöbb problémát a porfesték-gyártásban okozza. A festékeknél ugyanis- nem elég a kémiai, fizikai összetétel állandósága. A vevőt nem érdekli, hogy milyen összetevőkből áll a festék, ő színt, Sokan vásárolják Szolnokon az olcsó, szálanként négy forintért árusítóit szegfűt. Az időszakos árleszállítást az tette lehetővé, hogy a kertészetben tavasszal hatalmas üvegházat adtak át, amelyben ezerszámra terem a közkedvelt virág. S mivel nem a nyereség, hanem a lakosság jó ellátása az elsődleges cél, időnként olcsó vásárt is rendeznek. A lakosság ellátásának további javítása érdekében £ szolnoki kertészet újabb létesítményeket épít. A városi tanácstól most 3 millió fo-, rintot kaptak egy 1800 négyzetméter felületű üvegház építésére. A házba szükséges berendezéseket még az idén színező erőt. bedörzsölhető- séget, időjárásállóságot és hasonlókat ír elő. Előfordul például, hogy különböző országokból származó egyfajta nyersanyag kémiailag kimutathatóan nem különbözik, a belőlük gyártott festékek minősége mégis eltérő. Ilyenkor reklamálni sem könnyű, bár lehet. A közelmúltban például Japánból érkezett 300 tonna vasoxid, színe, színező ereje nem volt kielégítő, megreklamálták, meg is nyerték. A TVM évente 120—130 millió forint termelési értékben gyárt különböző porfestékeket. Ez meglehetősen nagy mennyiség, ugyanakkor az is feladata a gyárnak, hogy egyenletes ellátást biztosítson, hogy exportkötelezettségeit határidőre teljesítse. Ezért, ha csak egyetlen mód van rá, technológiai módosításokkal igyekszenek a kevésbé jó minőségű alapanyagot is megmenteni. Alapfeltételnek tekintik természetesen, hogy a végtermék minősége egyenletes legyen. Elleitárzés gyártás közben Á gyár valamennyi terméke közül a festék a legérzékenyebb. ezért egy sor gyártásközi ellenőrzést iktattak be, ezzel mintegy a meglepetéseket igyekszenek elkerülni, a minőséget javítani. Egyes festékeknél az alapanyagtól függetlenül a technológiai folyamat módosításával is sikerül a minőséget jobbá tenni. Például a horganysárga porfesték így lett ma már a világpiacon is versenyképes termék, 500—550 tonnát szállítanak évente a tőkés országokba, s ez a teljes termelésnek több mint fele. Más festékeknél az alapanyag megváltoztatásával törekednek az áru jobb minőségét elérni, ehhez kutatóintézetek, egyetemek segítségét is igénybe veszik. A veszprémi Vegyipari Egyetem épp a közelmúltban dolgozott ki egy javaslatot a krómoxid — zöld festék tulajdonságainak jobbátételére. * * • A Tiszamenti Vegyiművek termékei között tehát nincs egyetlen sem, amelyek minőségét ne befolyásolná az alapanyag milyensége. Az is látható azonban, hogy kellő figyelemmel, idejében történő beavatkozással a gyengébb nyersanyag minőségrontó hatása is kompenzálható, biztosítani lehet az egyenletesen jó, a javuló minőséget. Mindez — ahogy a gyárban elmondták — figyelem s fegyelem kérdése. Trömböczky Péter megvásárolják, az építést jövőre kezdik el. Az 500 négyzetméter alapterületű krizantémház viszont — amely mintegy 300 ezer forintba került — már elkészült. Ezentúl sokkal gazdagabb választék várja a vásárlókat az üzletekben, hiszen az új üvegházban termelt krizantémokat tartósítani tudják, és még decemberben is lehet majd vásárolni. Az idén elkészül a gazdasági épület is. amelyben helyet kap egy korszerű, a vágott virág válogatására alkalmas helyiség. Lesz benne hűtőkamra is, a virágok hosszabb ideig tartó tárolásához. fi KERMI minősít Továbbfejlesztik a szolnoki kertészetet ii Uvegház, válogató, hűtőkamra épül Vérszaporító kis borocska lesz Abádszalókon, a Vöröshadsereg út 2. szám alatti régi ámbitusos ház udvarán Dudás Pál komótosan csavar egyet a kicsiny prés hajtókarján. Molnár József pedig óriási üvegpoharat tart a kifolyó alá, és amikor az félig megtelik, a nap felé tartja, úgy vizsgálja a rubint ragyo- gású nedűt. Megkóstolja, aztán mondja az ítéletet: — Hála ennek a gyönyörű verőfényes ősznek, mégis csak lett a szőlőből valami. Jó, sűrű, édes a must. Ebből már tisztességes vérszaporító kis borocska lesz. Ki mint vet... napirenden a szakmunkásképzés Tegnap délután a szolnoki papírgyárban tartott- ták meg a MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnökségi ülését A tanácskozás legfőbb napirendi pontjaként megvitatták annak a felmérésnek a tapasztalatait, amelyet az idén készített a szervezet oktatási bizottsága. A felmérésben azt vizsgálták, mennyiben segítik a MTESZ-egyesületek a szakmunkások és a vezetők képzését. Megállapították, hogy az idén rendezett 26 tanfolyam és a több mint ezer hallgató szép eredmény, de még sok tennivaló vár a MTESZ-aktivis- tákra. Bővíteniük kell például az oktatási intézmények és az üzemek kapcsolatát. Segíteniük kell a továbbképzési igények fel- mésérében, vagy az üzemi, gyári és az egyéni érdekek összehangolásában. Az oktatás hatékonyságát növelné, ha nagyobb gondot fordítanának a korszerű oktatási eszközök és módszerek alkalmazására. Az egyesületekre vár az a feladat is, hogy munkabizottságok létrehozásával gondoskodjanak a helyi körülményeknek, igényeknek megfelelő tanfolyamok létrehozásáról. Az őszi talajmunka minősége nemcsak azt dönti el, hogy milyen vetőágyba kerül a mag, hanem egyben a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói, szakértelmének bizonyítványa is. A mezőgazdaságban minden a talajnál kezdődik, hiszen a kikelt növény abban hoz termést. S a lánc folytatódik a boltok pultjáig, ahol már a vásárlók is megérzik, jól dolgoztak-e ősszel a mezőgazdasági munkások. Természetesen addig még nagyon sok minden történik, de azt senki sem tagadhatja, hogy a rossz kezdés okozta hibákat nagyon nehéz, olykor lehetetlen kijavítani. A Kunsággal, főleg Mezőtúr, Túrkeve környékén, nem bánt szűkmarkúan a természet, amikor a kötött, szikes talajokat „osztotta”. Bankó Béla, a mezőtúri Vörös Október Termelőszövetkezet főagronómusa sem panaszkodhat 'őszönként, hogy unatkozik, hiszen az üzem olyan földeken gazdálkodik, amelyek művelése évenként, táblánként változik. Az idén az is tetézte a gondokat, hogy a tavaszi és nyári esőzések után a gépek szinte dagasztottak a sárban, — és ez bizony meglátszik a mostani vetőszántásckon is. Hiába művelték tizenöt sorosan a táblákat, mégsem kaptak mindenütt, a vetéskor megkívánt, dió és mogyoró nagyságú rögöket. A főagronómus véleménye szerint ez nemcsak rajtuk múlott. Évek óta hiába próbálnak megfelelő munkagépeket, elsősorban boronát és simítót beszerezni. A túrkevei Táncsics Termelőszövetkezet főagronómu sa Nagy László, úgy érezte,' hogy szinte nem is lehet szavakba foglalni mit jelent számukra a Rába—Steiger és a John Deere, ezért inkább megmutatta a határt. A vetőgépek porhanyós, nedves . földbe szórják a búzát és a frissen vetett földbe gyűrűs hengerrel azonnal lezárják. A betakarítok mögött közvetlenül ott haladnak a talajművelő gépek és a megtaposott földnek csak szellőzésre marad ideje, kiszáradásra már nem. A gyorsaságra csak egyetlen jellemző adat: egy 100 hektáros táblát előző nap reggel kezdett szántani a Jonh Deere, de másnap délután hiába kerestük ugyanott a traktorost, már a következő táblán találtuk. Balogh Lajos, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet főmezőgazdásza is a sekély, tárcsás talajművelés mellett tört lándzsát, hozzátéve persze, hogy ők is rendelkeznek- nagy teljesítményű-erő- és munkagépekkel. S ' mivel október közepét írunk, szó esett a búza vetéséről is. A magot — bármennyire is kötöttek a talajok — legalább öt-hat centiméter mélyen a földbe kell juttatni ahhoz, hogy jövőre is jó termés legyen. Sokan azt tartják, hogy őszönként legfontosabb teendő a betakarítás. De ha sorrendet akarunk felállítani, akkor a talajmunkát sem tehetjük nyugodt lélekkel az első helyről a másodikra. Mert az elkövetkezendő év termése azon múlik, hogy milyen földbe kerül a mag. Nem elcsépelt tehát a régi szólás: ki mint vet, úgy arat! — braun — Papírhegyek helyetí Négy éve, hogy a Keletmagyarországi Vízügyi (Tervező Vállalat merész előrelépéssel újította meg a dokumentumok hagyományos tárolási rendjét — a terveket, iratokat mikrofilmeken rögzítették. A mikrofilmes adattárolás vitathatatlanul nagy jövő előtt áll. A mikrofilm tekercseket, mikrokártyákat világszerte alkalmazzák, irattárak, tervtárak anyagának rögzítésére. Nggy előnye a’ 95 (!) százalékos helymegtakarítás. Egy zsúfolt irattár anyaga filmre fényképezve egy szekrényben elfér. De sorolhatjuk tovább az előnyöket: az eredeti dokumentumok védelme, az adatok hozzáférhetősége, a mikrofilm másolatok tartóssága stb. A KEVITERV „Dokumá- tor” elnevezésű felvevő gépsora, 30 méteres filmtekercsre fényképezi az adatokat. A negatívról pozitív filmmáso- latot készítenek, amelyet1 olvasóberendezéssel tanulmányozhatnak a szakemberek. Amennyiben szükséges, a laboratórium a kívánt méretre nagyítja a filmkockákat. A vállalat saját dokumentációjának fényképezésén kívül bérmunkát is végez. A KÖTIVIZIG részére ezidáig 700 méter negatív, és 1400 méter pozitív film készült, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság „felszín alatti vizek” dokumentációt jára 500 méter filmet fényképeztek el a KEVITERV fotósai. A mikrofilrríező gépsorhoz még ebben az évben üzembe helyezik a számítógépes egységet is. A betáplált adatok alapján a számítógép másodpercek alatt ad választ: x dokumentum melyik filmtekercs hányadik kockáján található. A számítógéppel összekötött filmező gépsor lényegesen könnyebbé, gyorsabbá teszi a KEVITERV mérnökeinek munkáját __ F öldrengésjelző állomás A Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai intézete és a Mecseki Szénbányák kutatási osztálya földrengést jelző, szeizmológiai állomást szerelt fel Pécs- Szabolcson. Ezzel teljessé vált a magyarországi szeizmológiai i hálózat. Megszűnt az a hátrány, amely a soproni, a budapesti és a mátrai állomások vonalirányú elhelyezkedéséből eredt. Hazánk déli részén, a mecseki állomáson is figyelemmel kísérik a földkéregben bekövetkező rengéseket. Az állomás másik fontos feladata a pécsi—komlói, bányák biztonságának szolgálata. Ismeretes, hogy a bá- ' nyaművelés közben kőzetek omlanak le és ezek rezgéseket idéznek elő, amit diagrammon szépen nyomon lehet kísérni. Ezek a rengések párhuzamosan mennek végbe a- termeléssel, de előfordulnak olyan helyzetek, amikor a kőzetben feszültséggócok alakulnak ki, ami biztonságtechnikai szempontból veszélyes. A, feszültségek átrendeződését a földrengés hullámok is elősegíthetik. A rengések és a váratlan szénás gázkitörések kapcsolata sem eléggé tisztázott kérdés. A jövőben ezirányban is kutatásokat végeznek.
