Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

1975. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanulás után jólesik a kikapcsolódás a tiszafüredi középiskolai kollégium klub­szobájában Karcagon Könyvtár afóérietfien Korlátozások - közérdekű A tanácsi testület felelós a település életének minden mozzanatáért, rajta múlik, hogyan alakul a község, a város képe, hogyan valósulnak meg a rövidebb, hosszabb távú fela­datok. Ezek érdekében törvényes jogait gyakorolva, gyakran olyan rendeleteket hoz, amelyek valamilyen vonatkozásban korlátozásokat jelentenek — s olykor súrlódást okoznak a tanács és a lakosság között. Földvári Imrénével, a karcagi Városi Tanács VB titkárával azokról a szabályozó rendele- tekrőj beszélgettünk, amelyek következetes megvalósításáért a város érdekében olykor korlátozni, s tilalomfákat kell állí­tani. • A karcagi Csokonai könyv­tár két évvel ezelőtt költö­zött át a művelődési házból az úttörőházba. Akkor arról volt szó, hogy mindössze né­hány hónapig lesz ott, addig, amíg a művelődési házban felszerelik a központi fűtést. Egyik elképzelésből sem lett semmi. A radiátorokat fel­szerelték ugyan, de robba­násveszély miatt a kazánt nem üzemeltették. A könyv­tár pedig maradt ott, ahová „átmenetileg” költöztették, így telt el az 1973-as, az 1974- es év, így telik el az 1975- ös, és még ki tudja mennyi Idő. Áldatlan állapotot okozott a könyvtár költözködése. Megfelelő helyiségek hiányá­ban funkcióját semmiféle­képpen nem tudja teljesen betölteni. Főleg télen nem, amikor a könyvespolcok kö­zött fagypont alatt van a hőmérséklet Az úttörőház könyvtárrá alakított színház- termét lehetetlen befűteni. Színvonalas tájékoztató és kutatómunkáról, rendezvé­nyekről szó sem lehet ilyen körülmények között. S az olvasói létszám növelése is körülményes, mert távolabb került a központtól, keve­sebb embernek esik útjába a könyvtár. Ez az egyik oldal. A má­sik is elgondolkoztató. Az úttörőház színháztermének, könyvraktárnak használt más helyiségének igénybevétele károsan érinti az ifjúsági szervezet munkáját. A város egyetlen úttörőcsapatának sincs otthona. Az úttörőház szakkörei foglalkozásukat a KISZ-bizottság és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda irodahelyisé­geiben tartják. A közművelődési és az if­júsági párthatározat valóra váltása egyaránt nagy buk­tatókkal jár ilyen körülmé­nyek között. A város megfe­lelő anyagi lehetőségeinek hiányában új könyvtár épí­tése nem várható. Helyben azt mondják: „Az egyetlen lehetséges megoldás: társa­dalmi összefogással segítem a helyzeten.” Szó, ami szó, Karcagon alaposan megérett a helyzet arra, hogy segítő figyelem irányuljon a könyvtárra és az úttörőházra. Gazdag választék, olcsó áru „Csak pénz legyen, mert áru van bőven a boltokban”. Jászszentandrási emberek beszélnek így a község áru­ellátásáról és a dicséret a helyi ÁFÉSZ-nek szól. Valóban gazdag a válasz­ték a fogyasztási szövetke­zet élelmiszer-, iparcikk és ruházati boltjaiban. A lehe­tőségekhez mérten igyekez­nek kielégíteni a vásárlók igényeit a TÜZÉP telepen, a terményboltban. Ezt bizo­nyítja, hogy a kiskereskede­lem forgalma az év első fe­lében 14 millió 300 ezer fo­rint, a vendéglátóipar forgal­ma 2,5 millió forint volt. Az élelmiszerboltokban a megfelelő választék biztosí­tása érdekében az ÁFÉSZ áruszállítási megállapodást kötött több megye élelmi­szer nagykereskedelmi válla­latával. A zöldség- gyü­mölcsellátást helyi felvásár­lásból oldják meg. Eredmé­nyesen, mert a boltokból szinte soha nem hiányzik a friss zöldség és a gyümölcs. Hiánytalanul kielégítik a vásárlók igényeit húsárukból is. Sertéshúsból az ellátás ki­emelkedően jó — Melyek okozzák a leg­több gondot a karcagi ta­nácsnak? — Az állattartásról hozott rendeletek, amelyek szerint a városközpontban egyálta­lán nem lehet, a tőle távo­labbi övezetekben korláto­zott számban engedélyezünk állattartást, míg a város szé­lén akkora farmja lehet min­denkinek, amekkorát akar. — Betartják? — Az észrevételek, beje­lentések, szabálysértések ta­núsága szerint vannak, akik nem. Karcagon még mindig sokan dolgoznak a mezőgaz­daságban, s aki tsz-tag, ra­gaszkodik a haszonállattar­táshoz. annál is inkább, mert a háztáji révén könnyen jut takarmányhoz. Éppen ezért bizonyos határig türelme­sek vagyunk. Először figyel­meztetők, időt adunk a farm felszámolására. Ha nem használ, akkor szebálysértési eljárást indítunk. Akit nem érint, elégedetten nyugtázza az intézkedést, akinek azon­ban ennek nyomán le kell mondania a pluszjövedelem­ről, nehezen nyugszik bele, keresi a kiskaput, alkudozik. Tulajdonképpen nagyon sok tanácsrendeletnek vannak korlátozó szabályai, de ami ide kínvánkoznék még, az az építési engedélyek ügye. Kunmadarason már javá­ban zajlik az őszi művelő­dési évad. Olyannyira, hogy a szocialista brigádok több- fordulós vetélkedőjének résztvevői már a november 7-i döntőre készülnek. A ve­télkedőn kívül néhány elő­adóestet is rendeznek a mű­velődési házban a szocialista brigádok számára: Mensá- ros László, Jancsá Adrienne, Faragó Laura fellépésével. Gazdára találtak a szín­ház- és hangversenybérle­tek. A Déryné Színház hat, felnőtteknek szóló darabbal — Vannak engedély nél­kül épített házak? — Nincsenek. Korábban volt több is. azokra pedig azóta a bírság kiszabása mellett fennmaradási enge­délyt adtunk, én azonban nem erre gondolok. — A beépítési előírások­ra? — Igen. Már elkészült Karcag 30, évre szóló város- rendezési terve. Ennek alap­ján kell meghatároznunk, hogy a város melyik terüle­tére milyen típusú lakóház épülhet, s ennek szellemében adunk, vagy tagadjuk meg az építési engedélyt. — Volt visszautasított engedély? — Nem, ugyanis már köz­tudottak a beépítési előírá­saink. s azt senki nem koc­káztatja meg, hogy azokkal nem egyező tervet készíttes­sen pár ezer forintért. Ide már el sem jut a visszauta­sítható terv. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki egyetért az előírásokkal. Aki ragaszkodik a földszintes házhoz nincs más választása ott kell telket vennie, ahol hagyományos családi házat építhet. Sokan szeretnék, ha megváltoztatnánk, a „tilal­makat”. Hálás dolog is lenne igent mondani, de nem le­szerepel Madarason az idei évadban, és bérleten kívül három ifjúsági előadást tart. A Filharmónia négy előadás­ból álló népszerű ifjúsági hangversenysorozatára két­száz fiatal váltott bérletet A filmbarát kör foglalkozá­sait. vetítéseit, nagy kedvez­ménnyel, bérlettel látogatja a mintegy kétszáz érdeklődő. Tiszafüreden szintén hat bérletes előadással szerepel a Déryné Színház és négy ifjúsági hangversennyel a Filharmónia. Mindkét soro­zatra elkelt a 350—350 bér­let hét. Még akkor sem, ha arra hivatkoznak sokszor, hogy most még nyoma sincs an­nak. ami 30 évre szóló terv­ben szerepel. — Valóban, ma még ott földszintes házak vannak, amelyek helyére a tervek szerint modern lakótelep épül majd. — Igen, de a harmincéves program megvalósításáért már most meg kell tennünk az első lépéseket Ma már annak érdekében kell — ha tetszik, ha nem — korlátozó intézkedéseket is hozni. — Milyen esetekből van a legtöbb reklamációjuk, fellebbezésük? — Túlnyomórészt a ráme­nős ügyfelek jóvoltából. Gya­kori, hogy a törvényes és részletesen megindokolt el­utasítás után is bejönnek, hátha a „feljebbvaló” meg­változtatja a döntést. Rend­kívül nagy súlyt fektetünk arra. hogy meggyőzzük az embereket arról, miért nem teljesíthető a kérésük. Ha kell, szóban is elmondjuk ér­veinket. Vannak akik en­nek ellenére sem nyugodnak bele. Való igaz, a szabályozó, korlátozó rendszabályok, a kérelmeket elutasító dönté­sek nem mindig szimpatiku­sak, s nem is mindig értik meg azok, akiket éppen érint. Rendszerint pedig azért nem, mert vagy egyéni érdekei­ket nem hajlandók a közös­ségnek alárendelni, vagy azért, mert néha kellő infor­máció hiányában nem látják be, hogy egy tiltó Intézkedés, egy elutasítás is a jövő a vá­rosának a közösségnek érde­keit szolgálja. L ZS. Harmadszor rendezik meg a szocialista brigádok vetél­kedőjét, várhatóan az előző évekhez hasonló sikerrel. Az első forduló novemberben lesz, jelenleg a vetélkedő elő­készítése folyik. Novemberben egy héten át tartanak majd a szovjet kultúra napjai. Decemberben az évek óta megrendezett pályaválasz­tási hónap keretében több esemény lesz: kiállítás, film­vetítés, szervezett üzemláto­gatás. Művelődési tervek Kunmadarason és Tiszafüreden Érik a bor a tokaji pincében B Alföldi ember szá­mára kuriózum­számba menő mesterségek űzőivel találkozhat itt az ember. Mészégetőkkel, elvét­ve kígyóvadászokkal, akik a vipera gyógyszergyártáshoz hasznos mérgét gyűjtik, és sokkal szélesebb körben bá­nyászokkal akik a külföldön is igen keresett kaolin, per- lit, bentonit, és más ásványi kincsek tömegét hozzák fel­színre. E táj Európa-szerte ismert nevét mégis szőlőtermesztése alapozta meg. A tokaji bor világhírű. S nemcsak a Zempléni hegység legdélebb­re szakadt tagja, a tokaji Nagykopasz lankáin termett nedű az. Nektárt terem az egész Hegyalja. A Zempléni hegység Al­föld felőli része peremlép­csőinek aljába települt 28 község határa összefüggő szőlőterület. Hasznossága mellett fenséges látványt nyújt. Kun Lajos pincészetvezető Kazincbarcika környékéről került erre a vidékre. — Megkapott a szépsége, az itteni emberek közvetlen­sége, nem tudtam szabadul­ni. S hányán voltak, akiket a tokaii bor ejtett rabul. Nagy Péter cár például szőlőt vá­sárolt Tokajban, s a király engedélyével kozákokkal őriztette, vitette Pétervárra a bort. Voltaire szerint: „A Tokaji bor abszolutum, most már vallom és hirdetem én is”. Dicsérő jelzőkben íróink, költőink sem adták alább. Figyeljünk csak rájuk: Köl­csey: „Tokaj szöllövesszején nektárt csepegtettél”. Eötvös József .„Régi lángod, régi fé­nyed, boraidban most is ég”. Petőfi szerint Tokajban „pa­lackba zárt aranyszínű lán­gok” vannak. Jókai Mór meg egyenesen a magyar címerbe akarta bevetetni a tokaji he­gyet, mondván, hogy a Hár­mashalom közül a tokaji a legkitűnőbb. Állítólag volt olyan had­vezér, aki díszmenetet vezé­nyelt a tokaji hegy előtt, azt vallva, hogy többet ér az a császárnál is. A Hegyalján már a XI. században rendszeres szőlő- művelés volt A tatárjárás után olasz telepesek kezdték újra ezt a munkát. 1875-ben a filoxéra pusztította el a szőlőtáblákat. A gazdák te­hetetlenek voltak. Ennek a rovarnak hét nemzedéke kel ki egy év alatt, s egy-egy rovar kb. ötven petét rak. Nem csoda, hogy akárcsak a tatárjárás után, újra kellett telepíteni a szőlőt. S egészen más okból jórészt ezt kellett tenni napjainkban is. Szüretelők csapatával be­szélgettem. Azt mondta az egyik kislány: — Kapáljanak csak az öre­gek, ha kedvük van hozzá. Én elmentem Szolnokra, a Vegyiművekhez, ahol az osz- tályozóban dolgozom. Semmi szakképesítésem nem volt, most meg egy év múlva technikus leszek. Más a gé­pet kezelni, mint a kapát forgatni. Nem igaz? Szüret­kor azért mégis hazajövök segíteni. Meg egy kis bort vinni a munkatársaknak... A szőlőmunkát kedvelő öregek kihalnak, a fiatalok meg így gondolkoznak, mint ez a Szolnokra került lány. Ezért is, a termelékenyebb és könnyebb munka miatt is nélkülözhetetlen a gépesítés. A régi telepítésű szőlők vi­szont nem alkalmasak gépi művelésre. Sok tábla kiöre­gedett. Minden az új telepí­tés mellett szólt. Az új telepítésben a To­kaj-hegyaljai Állami Gazda­sági Borkombinát jár az élen. Kezelésében most már csupán négyszáz hold' régi telepítésű szőlő van. Segít­ségével a termelőszövetkeze­tek és a szőlőtermelő szak­csoportok is egyre inkább rátérnek az új telepítési rendszerre. A rekonstrukció tehát az egész Hegyalját érinti. Első légcsőjében csupán a gépe­síthető telepítési rendszer kialakítása volt a cél. Ma­napság a figyelem a második lépcsőre irányul. Üj fajtákat telepítettek, de az ilyen irá­nyú munka még csak kísér­leti stádiumban van. Érthető, niszen termesztésük - minő­ségi változást nem jelenthet a1 tokaji borban. Zárt borvidék ez, más tá­jak borait nem szabad ide hozni. Mesebeszéd az, hogy össze-vissza kutyulják a bort, csak hogy minél jobban ér­tékesíteni tudják. Ellenke­zőleg, nagyon kínos gonddal ügyelnek termékeik minősé­gére. A betonhordókat pél­dául csak derítésre, szűrésre használják, nem úgy, mint más vidékeken, ahol táro­lásra is. Szüret után valóságos bor­tenger van Hegy alján. A Tokaj-hegyaljai Állami Bor­kombinát 200, sziklába vájt pincéjében 530 ezer hektoli­ter bort tud tárolni. Saját termése mellett a felvásárolt mennyiséget is. A tqrmeles mellett tehát az értékesítés­ben is segíti a termelő- és szakszövetkezeteket. Még a palackozást is lehetővé teszi számukra. Elősegíti ezt a 71 millió forintos beruházással épült tolcsvai új palackozó üzem. Közreműködése révén megannyi új „minőségi el­lenőr” mérlegelheti Hegy alj a nedűjét, s ennek a tokaji nektárt dicsérő írásnak hi­telét. Simon Béla / VÉGE Hazánk tájai TOKAJ SZÖLLŐVESSZEJÉN...

Next

/
Oldalképek
Tartalom