Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

tsn. memmGm ft SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ' 3 Igen Jó, 22 mázsás hektáronkénti termést várnak a napraforgóból a fegyvernek—sza- párfalni Aranykalász Tsz vetésterületén. Még szeptemberben befejezik a fontos ipari növény aratását, melyet képünkön egy napraforgó adapterrel felszerelt SZK—1-es kom­bájn végez Az idén heyesebb a szabálysértés Ülést tartott a KBT elnöksége Egv ér alatt 500 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény könnyűszerkezetből Sajtótájékoztató a központi fejlesztési programról A helyszíni építési munka termelékenységét 4—5-szö- rösére lehet növelni, az épí­tés idejét pedig felére csök­kenteni a korszerű könnyű- szerkezetes építésmóddal, amelynek eddigi eredmé­nyeiről, a központi fejleszté­si program teljesítéséről tegnap sajtótájékoztatón szá­molt be Fodor Gyula, a könnyűszerkezetes prog­ramiroda vezetője és dr. Burger Béla, az Építésügyi Városfejlesztési Miniszté­rium műszaki fejlesztési fő­osztályának osztályvezető­je. Az építőiparban egy-egy gyökeresen új építési mód­szer meghonosítása gyakran több évtizedbe telik. Ilyen technológiai váltást jelentett a paneles építésmód, amely­nek hazai elterjesztése a hatvanas évek elején kezdő­dött, s most az újabb tech­nológiai váltást hozza a könnyűszerkezetes módszer. A múlt évben már 500 ezer négyzetméter alapterületű épületet valósítottak meg könnyűszerkezetekből, s egy­millió négyzetméter alapte­rületű létesítmény váza pe­dig acélszerkezetekből ké­szült Ezek többsége azonban még egyedileg tervezett és megvalósított épület volt a fejlesztési program viszont a sokkal gazdaságosabb, nagytömegű, ipari sorozat- gyártásban készített könnyű­szerkezetek gyártását szor­galmazza, mert ilymódon bontakozhatnak ki legjobban az építésmód előnyei. Ezért az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az ér­dekelt vállalatokkal együtt két külföldi licencet, vásá­rolt. Egy francia licenc alap­ján a Fémmunkás Vállalat és az Iparterv évi 100 ezer — 150 ezer négyzetméter gyártókapacitás megteremté­sével ABC-áruházak, irodák, és irtás közösségi épületek gazdaságos gyártására és építésére készül fel. Egy an­gol könnyűszerkezetes építé- tési rendszer meghonosításá­val pedig évi 300 ezer 400 ezer négyzetméter ipari csar­nok építésére fogott össze hét hazai vállalat. A fejlesztésben nagy teret szentelnek a nemzetközi munkamegosztásnak, elsősor­ban a KGST országok köny- nyűszerkezetes építési sza­kosításának, gyártáskooperá­ciónak, hiszen a szocialista közösség országai 1980-ig évi 50 millió négyzetméter alap- területű épülethez szükséges gyártókapacitást hoznak lét­re. Ezért összehangolják a beruházásokat, hogy lehető­vé tegyék komplett épüle­tek, épületszerkezetek, to­vábbá könnyűszerkezetet gyártó berendezések szako­sított, kooperációs gyártását. Tegnap a Szolnok járási­városi Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségének ülésén tájékoztató hangzott el a közlekedési szabálysértések 1975 évi alakulásáról. A tájékoztató ßzerint a megnagyobbodott szolnoki járásban a múlt évihez ké­pest csökkent a közlekedési szabálysértések száma. Sza­bálytalan közlekedés miatt 1974 első félévében 641, az idén 588 esetben indítottak eljárást. A tavalyinál viszont több a „kiemelt súlyú” sza­bálysértés — az engedély nélküli vezetés, rossz kor­mány- vagy fékberendezés­sel közlekedő gépjármű ve­zetése, szabálytalan előzés, ittas vezetés — miatt beérke­zett feljelentés. Az ülésen beszámoló hang­zott el a gépjárművek idő­szakos műszaki vizsgálatai­nak tapasztalatairól is, majd az Autófelügyeletnek és a BM-nek az új miniszteri rendelet-tervezetről szóló körlevelét ismertették, amely szerint 1976. január 1-től minden, utasfülkével rendel­kező gépjárműre kötelező lesz az ablaktörlő, ablakmo­só, napellenző, páramentesí­tő, két visszapillantó tükör, egységes boro6tyánsárga szí­nű irányjelző felszerelése. Nem hiányozhat a megfelelő tartalék izzó, biztosíték, és az elakadást jelző háromszög sem. Társadalmi munkában II rend lire - karszalaggal Az önkéntes rendőrök a közrend és a közbiztonság társadalmi védelmezői. Éj­szakába nyúló szolgálataikon néha előfordul: olyan hely­zetbe kerülnek, hogy nem elég a határozott erélyes szó, közbe kell avatkozni. Tavaly augusztus 20. után hetekig beszéltek a történ­tekről Jászjákóhalmán. Ba­nyáék megtámadták a kör­zeti megbízottat, és az ön­kéntes rendőrt, sőt a járőrt is. Ügyükben a Szolnok me­gyei Bíróság a múlt héten hozott ítéletet. Az előzményekről annyit, hogy 1974. augusztus 19-én verekedés robbant ki a helyi étteremben, amelynek a kör­zeti megbízott vetett véget. Banyáék rossz néven vették a rendőr intézked ásét. És másnap... De beszél len er­ről a történtek cselekvő ré­szese, Hevár Tivadar önkén­tes rendőr, az íszakmaevar- országi Vízügyi Igazgatóság gátőre. Olyan ember, akivel nem ajánlatos kötözködni, a keze szorítása akár a satué... Tizenegy éve jár önkéntes szolgálatba. — A bálba találkoztunk Banyáékkal, akik az előző napi eset miatt megjegyzé­seket tettek a körzeti meg­bízottra. Ott akartuk hagyni őket, de az öreg Banya nem tágított, jött mellettünk és beszélt, beszélt... Aztán egy­szerre csak ott volt az egész pereputtya. Mondtam a fő­törzsőrmesternek, hogy ne engedje magához közel őket. „Nem olyanok ezek” — mondta. — Mégis olyanok voltak. Használni kellett volna a gumibotot, de már nem tud­ta. .. Mindnyájan rajta csüngtek. Nagy volt a kava­rodás. .. Nem bírtunk a túl­erővel utána már csak egyet tehettünk: telefonon segítsé­get kértünk. A járőrt azon­ban Banyáék lapáttal, léccel, ólomcsővel fogadták. Nem ez volt az első eset, hogy Hevér Tivadarnak „be kellett vetnie” testi erejét... — Hogy milyen a vélet'^n, ez is augusztus 20-án tör­tént a Heves megyei Verken. Tömegverekedés tört ki a búcsúban. Nem nézhettem tétlenül, nem állhattam odébb, mint ahogyan sokan megteszik... Az önkéntes rendőri igazolvány kötelez... Civilruhában is. — A tavaly augusztusi eset óta lehiggadtak a kedélyek Jászjákóhalmán, de valahogy itt lebeg a község felett a történet árnya — fűzi tovább gondolatait. — Az a hír jár­ta már, hogy hamarosan ha­zaengedik Banyáékat, mert hogy nem is olyan nagyon vétkesek... Most az ítélet után azt hallani: megkan+^k mindnyájan, ki-ki a magáét, ahogy jár... Érzik az e.uje- rek, hogy k<=mgn” '"a— volt a büntetés. Hát persze, volt aki azt mondta nekem: letelik az öt év és Banyáék megkeresnek... — Járom a gátat és arra gondolok, hogy vannak — szerencsére nem sokan — akik nem é-+ík ^ tz-­vényt. A békesség, a rend törvényét, És hogy akik azt védik, sérthetetlenek. A be­csületes, rendes emberek nyugalmáért ők a felelősek. < TKL A Dieselnél is nagyobb etek Mindig alapvető kérdés volt: mit tud kezdeni az em­ber a földdel, mennyire tud­ja a maga hasznára fordíta­ni a természet erejét. Nem kevésbé fontos: mi­lyenné válik az ember ab­ban a küzdelemben, amelyet megélhetéséért folytat. A múltot nem kerestem, de belebotlottam. Nem vé­letlen ez, hiszen az évszáza­dos paraszti nyomorúság dű­lőútjain jártam, gróf Nemes, báró Nánay, Magyary, Szé- csy, Horthy — csupa „y”-os hajdani nagyság — volt föld­jeit tapostam. A mammutgaadaság útjai­nak hossza annyi mint ide Bécs, vagy talán több. Csu­pán a kerületi központok be­járásakor 300 kilométert számlál a terepjáró kilomé- termutatója. Nagy nyomorúság fért el ezen az irdatlan földön, ab­ban a képzeletbeli, 60 kilo­méter átmérőjű körben amely a gazdaság határait jelzi. Végtelen csigasor viszi a takarmányt a sertéseknek. A tiszaszentimrei kerületben „húsgyár” üzemel. Kálmán Antal állattenyésztési ága­zatvezető nagyot dobbant a vas- és betonkarámok fölöt­ti padlóúton. A jószágok felrebbennek. — Látja, milyen élénkek. Nézze a hátukat, milyen fé­nyesek. Egy pillanat alatt mindent látnunk kell. Ha nem is a gazda szeme hizlalja a jószágot... A szakosított sertéstelepet saját maguk építették, 35 millió helyett 22 millió fo­rintból. „Körbejárták” Euró­pát, mindenhol láttak ezt azt, leskiccelték, megálmod­tak, amit számukra legmeg­felelőbbnek véltek. — Bevált? — Be, hogy lekopogjam; De hogyan? A telep egyik végét megépítettük, a má­sikban már ott voltak a jó­szágok. Most már évente 92—94 vagon hízósertést ér­tékesítünk. Mit gondol, há­nyán dolgoznak a telepen? — Nyolcvanan... százan.: — Két aranykoszorűs szo­cialista brigád, összesen hú­szán. Fejenként, évente egy millió forint termelési érté­ket állítanak elő. Ez igen­csak rekord... — Kik ezek az emberek? Gazdag Alajos brigádveze­tővel nem sikerült megis­A II. kerületben, ahogy a tiszaszentimrei központot hi­vatalosan nevezik, 2 ezer 634 hektáron kétszázvalahány ember gazdálkodik, köztük három mérnök, három üzem­mérnök, tíz mezőgazdasági középkáder. A fizikai dolgozók 80 szá­zalékának megvan az általá­nos iskolai végzettsége. — Analfabéta...? Megmosolyognak ? — A fizikai dolgozók csak­nem háromnegyed részének van valamilyen szakmai ké­pesítése. Sokuknak kettő, há­rom, ,. — Jönnek, mennek.. •? Valaki tréfásan így titu­lálta Szabó Árpád mezőgaz­dasági mérnököt, a II. kerü­let vezetőjét. Fiatalember, a parancsnokoló katonatiszt és Erről akartam valamit megtudni, amikor a Közép­tiszai Állami Gazdaság vé- gehossza nincs földjeit jár­tam, amikor a több mint 25 ezer holdas gazdaság munkásaival, vezetőivel be­szélgettem. Errefelé, s innen északabb­ra voltak a Sarudyak répa­táblái is, ahol Móricz Kis Jánosát szenvedtette az éh­ség. Hagyjuk a múltot, nem szívesen idézi senki, de azt elmondták az itteniek, hogy ökörfarától jött emberek voltak mindannyian, amikor a gazdaság első és egyetlen Hoffer traktora 1949-ben meghúzta az első csíkot a tiszaszentimrei határban. Nem tudom hány lóerős volt ez a traktor. De az tény, hogy a gazdaság ma már 25 ezer lóerős erőgépparkkal rendelkezik. Közben történni kellett va­laminek, mert a gépek ke­zeléséhez kevés az ostorcsat­togta tás, a cselő, hujsz, hé, hó... merkednem. Fent van a vá­sáron, mondták, tájékozódik. De Sánta Péterrel, a másik aranykoszorűs brigádvezető­jével találkoztam. Fiatalem­ber, az agráregyetem negye­dik évfolyamát végzi. Egy elnyelt félmondatból tudom: a telepen kezdte, a kétkezi munka alsó grádicsain... A bejáratnál „fekete-fehér” öltöző, fürdő. Dél van, men­nek az emberek ebédelni. Tiszte cipők fényiének az asz­falton. Ahogy a virágok a kertben, a jószágok ezreitől pár méterre. A virágok il­latát érzem. — Tiz éve még, vagy tán annyi sincs, még azért is veszekedni kellett, hogy es­te fürödjenek meg... — Ma már másféle bajok vannak ugye? — Nincs..; a múltkoriban valaki „rosszul lépett”. A brigád kizárta. Azt mondta az illető: ha ezer forintra büntették volna, egy szót se szólna... De így! Micsoda szégyen. Elbujdosik. Ne te­gye mondtuk neki, majdcsak visszaveszik... talán jövőre, vagy azután... — Nem „sok a kocsma* er­refelé is? — Egyetlen Iszákos embe­rünk sincs. Mondok valamit, sokat következtethet belőle: újév hajnalán négy órakor mindig, mindenki a helyén van és dolgozik... — Tavaly kétszázalékos volt a fluktuáció. Az állatte­nyésztők 90 százaléka törzs­gárda tag. — Lopásért — elnézést, hogy ilyen illetlenül kérde­zem — hányszor kellett bűn­vádi eljárást indíttatni? — Tavaly volt egy, egyet­len ilyen jellegű fegyelmi ügyünk. Ez a föld nem tűr meg a hátán tisztességtelen embereket. Valamikor bizony még „elnézőbbek" voltak errefe­lé is a földek. De a grófok­ra, ispánokra már csak az öregebbek emlékeznek. a tudós szerencsés együttesét fedeztem fel magatartásá­ban. — A szüleim parasztembe­rek voltak, itt kezdtem én is a gazdaságban. Elküldték egyetemre. Visszajöttem, nemsokára kineveztek... — Nem fél, hogy „bele- vész” a mindennapi gon­dokba? — Nem, mert mindenki megteszi a kötelességét Azt tapasztalom, hogy az embe­rek csak megfelelő szerve­zettségben érzik jól magu­kat. Így teljes a biztonságér­zetük. Ennek egyik alapja a munkafegyelem. Ami a ma­gam helyzetét illeti: hol eb­be az országba „zavarnak el”, hogy nézzek már körül, hol a másikba. Persze, ezek szakmai utak, de amúgy is kirándulgatunk ide, oda... Furcsa fosztóka Errefelé a lányok fosztóka körben már nem találhatják meg a piros kukoricaszemet. De azért idejében férjhez mennek: a traktoroshoz, a gépszerelőhöz, a növényvé­dőhöz, az agronómushoz. De előtte nincs piros kukorica- szem, a baboskendő jóslata. Másképpen megy már a ku­koricatörés is, mint hajda­nán. Nincs la már kukoricatő- rés. Az „Aranyözön” szocia­lista brigád úgy termeszti a tergemyi kukoricát, hogy egyikőjük keze se érint egyetlen kukoricaszemet se. Elvetik, művelik — ez se jó: a vegyszer műveli! — beta­karítják, szállítják, szárítják, raktározzák... Fúrj János kombájnja be­ledöcög a táblába. Két mű­szak alatt négy vagon kuko­ricát takarított be. Fúrj János, az ^Arany­őzön” tagja, először vízhor­dó volt, majd növényter­mesztő lett, megtanult trak­tort vezetni, s most már gépszerelő és kombájnos. A kunföldek karrierútjait jár­ta be tizenhét éves kora óta. Tavaly 67 mázsa morzsolt kukorica volt az „Arany- őzön” terve hektáronként, — de 70 mázsát takarítottak bej Az idén talán többet.. ' >£•„ . V Magyarázat helyett Tiszaszentimrétől Bánhal­máig, egy másik kerületi központig, szekéren egynapi járóföld lenne az út. Hát még ha a kitűnő eredménye­ket elért gazdaság földjei közé ékelődött tizenhét falu határát bejárnánk! Tíz évvel ezelőtt átlagosan 3 ezer 200 munkaóra jutott egy gazdasági dolgozóra. Ta­valy már csak 2 ezer 400 óra... — Tudnak-e a különbség­gel mit kezdeni? Kedves kisérőim belenéz­nek „mindentudójukba”, ösz- szeadnak, kivonnak, szoroz­nak, osztanak. — A fizikai dolgozók je­lenleg összesen 22 tanfolyam­ra járnak. Persze, ki milyen­re. De rajtuk kívül is szinte mindenki tanul. A gazdaság ezerhatszáz dolgozójából öt- százharmincan szakmunká­sok, csaknem négyszázan be­tanított munkások. Ugyan­annyi á törzsgárdatagok szá­ma is. — Hogy „csinálták”? — keservesen. Eleinte na­gyon nehezen mentek tanul­ni. Szinte erőszakoltuk őket. De most már előre elkészí­tett oktatási tervek alapján dolgozhatunk. Jó, ha tizedét sikerült le­írnom mindannak, ami az első Hoffer traktor csíkja és a 25 ezer lóerő közötti idő­ben történt. De azt hiszem, ez sem kevés... Tiszai Lajos Dűltutak, madártávlatból Mindenki egymilliót... Mesterek és diplomások IrpáiL a vezér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom