Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-10 / 212. szám
1975. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 YflSfiRNÉZSBEN Pavilonról pavilonra a megye kiállítói között Egymás mellett a kiállítás két legkeresettebb erőgépe: a Rába-Steiger és aK—700-as traktor Társadalmi aktivitás és tudatosság R társadalmi aktivitás a társadalmi gyakorlat tartománya magában foglalja a politikai-közéleti és a munkatevékenység területeit. Olyan politikai kultúrát és hozzáértést feltételez, amely maga is csak a részvétel — az aktivitás „mezője'’ — folyamatában formálódik és fejlődik. Kritikus pont tehát — akár fejlesztésének nehézségeit, akár fontosságát nézzük. A problémák forrása, hogy a társadalmi aktivitásnak — legyen szó intézményekről, vezető testületekről és egyénekről, vagy a tömegek aktivitásáról minőségi követelményei vannak. Csak ezeknek az érvényesítésével kerülhetjük él a formalizmust és a látszataktivitást. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát. Egy üzem kollektívája teljes odaadással, túlórázással dolgozik a terv teljesítésén, avagy túlteljesítésén. Ám a gyártott termékről kiderül, hogy nem üti meg a közgazdasági követelmények mércéjét. A munka tudatos vállalása, a lelkesedés és a magas fokú aktivitás kiáltó ellentmondásba kerül a tényleges eredménnyel. Az aktivitást könyörtelenül feleslegesnek, nyilvánítja a társadalom azzal, hogy szükségletei nem esnek egybe a munka eredményével. (A visszahatás magára az aktivitásra nem lehet kétséges.) A tanulság viszont fontos követelményre hívja fel a figyelmet: az aktivitásnak, a tevékenységnek szervesen kell illeszkednie a társadalmi termelés objektív törvényszerűségeihez. Ha vo- luntarisztikusan eltekint ez utóbbiaktól, saját magát kérdőjelezi meg. A gazdaság vaskos tényszerűség, amellyel nehéz ujjat húzni.' A politikai és közéleti tevékenység más területein azonban —— úgy tűnhet — nem működnek ennyire „objektív” kritériumok. Ez azonban csak látszat. Mert először is a társadalom termelési és újratermelési folyamatától soha nem függetleníthető a társadalmi gyakorlat egyetlen más területe sem. Különösen nem a szocializmusban, ahol — a magán- tulajdon és a kizsákmányolás kényszerítő mechanizmusai híján, s a munka, ma még nem egyszer nagyon is megerőltető jellege mellett a társadalmi aktivitás és tudatosság magasabb foka szükségeltetik magában a termelési folyamatban is. Másrészt a mindenkori társadalmi aktivitás, különösen, ha a társadalom alapvető csoportjait érintően esik róla szó, maga is meghatározott folyamatként érvényesül a társadalomban. Ez a meghatározottsága részben történelmi, s mint ilyen a konkrét nemzeti fejlődés keretében a politikai tudatosság kialakulásának múltbeli lehetőségei által meghatározott. Részben azonban napjaink társadalmi tapasztalatainak terméke is. Az utóbbi hangsúlyozása különösen fontos. Hiszen feltétlenül a társadalmi érdeklődés és részvétel csökkentéséhez vagy stagnálásához, egyfajta elkedvetle- nedéshez vezet, ha az egyének úgy tapasztalják, hogy törés mutatkozik á szavalt és a tettek között. Ha más az, amit mondanak nekik, vagy olvastatnak velük, és más az, amibe mindennapi életünkben esetleg nap mint nap béleüt- ltöznek. A konkrét, személyesen is felmérhető kör-» nyezet: a munkahely, az üzemrész, a műhely, a brigád, a lakónegyed területén tapasztalt ellentmondások és visszaélések esetén még a legjobb politikai célkitűzések és eszmék is elveszíthetik erejüket. Mert mit érhet például egy munkáját becsülettel és tehetséggel végző állampolgár szemében a „mindenkinek munkája szerint” — elv ott, ahol ez legfeljebb falragaszokon érvényesül, miközi ben időről-időre csak megszövését tapasztalja. Nyilvánvaló, hogy a túlzott aktivitás és lelkesedés ilyenkor maga is gyanús és formális: a karrierizmus és törtetés veszélyére figyelmeztet inkább, mintsem önelégültségre adhatna okot. A társadalmat formálni kívánó szándék szempontjából ez a figyelmeztetés is eggyel több okot szolgáltat! arra, hogy a társadalmi aktivitás kérdését a maga mélységében értelmezzük, s lenyesegessük a formalizmust és ^ hamisat az igazról, a társadalmilag hasz-, nősről. Az aktivitás tartalma a fontos, az aktivitást kísérő tudatossághoz hasonlóan. Mi több: éppen ezek az utóbbiak a legfontosabbak. Ám, ha így van, igazolódik kiinduló tételünk, hogy a társadalmi aktivitásban közvetlenül vagy közvetítettebben, mindig a társadalmi gyakorlat egésze tükröződik. Ahogy egy-egV nagy pontosságú műszeren ott tükröződik az elvégzett munka a maga letagadha- tatlanságában és végső meg- mérettségében, úgy a társadalmi egyéneket is társadal-i mi érintkezésük sokfélesége formálja, s bennük az előbbi tükröződik a maga konkrét valóságában és tényszerűségében. Nagy tanulság hát a politikus, a vezető és a társadalmat fürkésző tudat számára: arról árulkodik, hogy eszméinkből és célkitűzéseinkből mi vált valóban embert formáló valósággá és tényszerűséggé, és mi az, ami ellenállásba ütközött, megtört vagy éppen visszájára fordult a társadalmi közegen, ennek az újjal szembeforduló mindennapiságán. A legfontosabb társadalmi rétegek átlagegyénei, mint megannyi finom műszer, rögzítik magukban a társadalmi fejlődés állását. Ezért kell rá odafigyelnünk. „A nevelőt magát is nevelni kell”, — írta Marx. Ez a nevelés azonban éppen ennek az odafigyelésnek az eredpnényé lehet. Hogy mélyebbek legyenek társadalmi ismereteink, hogy jobban tudjuk, mit, mikor, és hol kell tennünk. A tudatos társadalomformáláshoz és társadalmi aktivitáshoz, ha ma még tömegszinten. nem is mindenütt és mindenkor, de vezetői szinten — lentebb és fentebb — feltétlenül ez is hozzátartozik. H. J. Készruha Kunmadarasról A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet búzatermesztési rendszerének sok látogatója akadt a mezőgazdasági kiállításon. Ottlétünk rövid félórája alatt is egymásnak adták a kilincset az érdeklődők. Nemcsak termelőszövetkezetek, hanem oktatási intézmények képviselői is bekopogtattak, hogy az elkért prospektusokból áttanulmányozhassák a zárt rendszer technológiáját TarsÜaH a lisz3iö!ifyáriak Wirtmann Mihály a TBR vezetője nem számított ekkora népszerűségre. — Amikor 1974-ben megkaptuk az engedélyt, hogy kidolgozhassuk a korszerű termesztés technológiáját, nagy kedvvel láttunk munkához. A hat alapító nagyüzem termésátlaga az első évben hektáronként 43 mázsa volt, pedig olyan gazdaság is belépett, ahol előzőleg csak 20—25 mázsa búzát adott a föld. Az idén már 44 ezer hektárról vágták le a kombájnok a rendszer technológiája szerint vetett kenyérgabonát. Viszont a kedvező kilátások ellenére csak 38 mázsa búzát takarítottunk be egy hektárról. Azt hittem, ez majd csökkenti az érdeklődést, de szerencsére nem így történt. Nagyon örülünk neki, hiszen a rendszer jó, csak az időjárás ... — Más öröm is érte a búzatermesztőket. —• Az aranyéremre gondol? A gesztorgazdának Illik úgy dolgozni, hogy aranyérmet kapjon a növényére. A legmodernebb gépek ellenére — valamennyit szocialista országból szerezzük be — Mivel szerepelnek még a kiállításon? — A cukorrépánk tavaly száraz körülmények között több mint 540 mázsával fizetett. Ebben az évben, mivel a Tisza II. csatornáiból öntözhettünk, egy hektárra 600 mázsát terveztünk. A Budapestre hozott répánkat a zsűri aranyéremmel jutalmazta. A szakosított sertéskombinátunkat, ahonnan évente 12 ezer hízott állatot adunk el, Kahyb sertések képviselik, amelyek a kiállítás teljesít- ménynagydíját kapták meg. Kis álla! „kis díj” A Palotási Állami Gazdaság kacsatenyésztési rendszere a külföldi kiállítók előtt sem ismeretlen. De. amíg az egynapos, pelyhes kis jószágból hét hét alatt majd’ 3 kilós 'Cherry-Vallei kacsa lesz, sok tápot meg kell etetni a gondozóknak. — Érdemes kacsát tenyészteni — mondja Sziráki Gyu- láné — hiszen nemcsak a gazdaság, az ország, hanem mi asszonyok is jól keresünk velük. Különben biztosan nem keltetnénk évente több mint kétmilliót. Tudja, a környékünkön elég rosszak a földek, a növénytermesztés ezért háttérbe szorul. Aztán ott az a sok tanya, s bennük a lányok, asszonyok. A 42 ezer kacsa gondja egy embernek nem kevés, de még mindig könnyebb, mint zsákolni, a havi háromezer forint pedig nagyon jól jön. — Vannak-e érdeklődők? — Csak győzzem számlálni! Biztosan azért, mert már kezdetben is sokat lehet keresni ezzel a tenyésztési eljárással. Azt sajnálom egyedül, hogy Palotásról eddig még elég kevesen jöttek. Pedig sokat lehet ám tanulni ilyen helyen! Hz érmeket nem adják ingyen A Héki Állami Gazdaság nagy sikereket ért el, sok érmet kapott. Méltán jókedvű tehát Nyeső Péter és Kovács István, a gazdaság két tehenésze. Örömükhöz az is hozzájárul, hogy Nagy Endre, a székesfehérvári állatfelügyelőség munkatársa nagyon dicséri az állami gazdaság szarvasmarháit. — Magyarországon először az Enyingi Állami Gazdaság hozta be ezt a kanadai fajtát, de nem sokkal később a Szolnok megyei üzemek is követték a jó példát. A szemre is tetszetős állatoknál az is a gazdaságok mellett szól, hogy ezek a tehenek évente legalább 4—4500 liter tejet adnak. Nagy Endre véleménye sokat nyom a latba, hiszen tíz éve ezzel a szarvasmarhával foglalkozik. A tehénistállótól jóval távolabb ismét a Héki Állami Gazdaság kiállításával találkoztunk. Guba Kálmán agro- nómus éppen a cukorrépatermesztési zárt rendszerről beszélt a látogatóknak. — A megalakuláskor, a társgazdaságokkal együtt, 4 ezer 600 hektáron vetettünk cukorrépát, de jövőre már 10 ezer hektáron kerül földbe a mag. — És a termésátlag? — Az idén 29 nagyüzem átlagához 420 mázsát várunk, de Héken 520 mázsánál is több lesz. Nem adták ingyen az aranyérmet. Élelmiszergazdasági kiállítás. Három pavilon kínálja, ami „szem, szájnak ingere”. A változatos, sokféle-fajta élelmiszer — gondos elhelyezéssel — önmagát ajánlia. Nem egyszer hallottuk, írtunk már arról, hogy a csomagolás mennyire emeli egy- egy élelmiszer rangját! Nos, itt ízelítőt kapunk a csomagolás magasiskolájából is. Vegyük például az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vitrinjeit, a vágott baromfit, a konyhai félkész áruk választékát. A törökszentmik- lósiak „Puszta” pulykáján úgy feszül az átlátszó, tapadó papír, hogy már így az asztalra kívánkozik. Nem is szólva a zúzák, nyakak csomagjáról! A magyar hűtőipar társnak „szegődött”, a jászberényiek Lehel mélyhűtő-hűtőpultjai feledtetik a kinti kánikulát, méltó társai a felsorolhatatlanul sok és gusztusos hús- és töltelékárunak. Karcagi asszonycsoport közé vegyülök, rácsodálkozá- suk egv-egy árura jobb kalauz a hivatalos prospektusnál. A Magyar Édesipar bemutatóterme nemcsak látványával, hanem illatával is csalogat. Ugyanitt a terítés művészetéről is képet kaphatunk. Szakmai napok, lovasparádé, divatbemutató A kiállítás szervezői naponta sok színes programmal várják a látogatókat. Egynapi összeállítás a hétből: édesipari börze, .természetesen kóstolóval. Mezőgazdászoknak a Lucernatermesztés időszerű kérdései, A talaj termelékenységének megóvása című előadások a MTA rendezésében. Délelőtt, délután lovas, fogatos bemutatók, erőgépek felvonulása a lovaspályán, ugyanekkor a szabadtéri . színpadon divabemutató, zene. Érmek, elismerések Sikereket értek el megyénk állattenyésztői is a mezőgazdasági kiállításon. A díjak és elismerések bizonyítják, hogy az országos élmezőnyben tartják számon a Héki Állami Gazdaság szarvasmarháit, a Jászapátiban tenyésztett sertéseket, de a palotásiak, a túrkeveiek és a tiszasülyiek is szép kitüntetéseket kaptak állataikért, tenyésztési módszereikért. A hékiek 28 vemhes üszőt mutatnak be a kiállításon, sikerük száz százalékos. Hat arany-, öt ezüst-, négy bronzérmet és tizenhárom elismerő oklevelet kantak a vöröstarka Holstein Friz keresztezett szarvasmarha fajtákra. A jászapáti—jásziványi Ve- lemi Endre Tsz nagy fehér hússertései aranyérmet, a túrkevei Táncsics Tsz növendék fésűs merinó tenyészkosai teljesitmény-nagvdíjat. a Palotási Állami Gazdaság kacsái aranyérmet, a Tiszasülyi Állami Gazdaság fehér lan- desi lúdai és a BL—libái bronzérmeket kaptak. P. A. — T. SZ. E. Bemutatkozik a szovjet építőipar Évente 2 300 000 új lakást ad át a dolgozóknak a szovjet építőipar, — mondotta Szergej Georgievics Zmeul, a Szovjetunió lakás- és középületépítő állami bizottságának első elnökhelyettese tegnap a szovjet kultúra és tudomány házában tartott sajtótájékoztatón, amelyen a Szovjetunió lakás- és középület építéséről rendezett kiállítást ismertette- A ma megnyíló bemutatón 36 nagyméretű tabló — sok képpel, rajzzal — és több makett dokumentálja a szovjet építőiparnak a háború óta elért fejlődését, eredményeit. A bemutató tulajdonképpen jubileumi kiállítás is, hiszen kapcsolódik a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójához, felvázolva azt a három évtizedes utat, amelyet a szovjet építőipar tett meg a lakó- és középületeket ért súlyos károk nyomainak eltüntetésében, új városok építésében. A több mint 300 házgyárral ellátott korszerűen felszerelt szovjet építőipar most évente több mint 20 új várost épít, elsősorban Szibériában, de az ország más területein is. Az új lakások 40—45 százalékát adják a szovjet házgyárak, amelyek közül több mint 20 már nem fal-paneleket, hanem egész lakásokat, lakásrészeket tartalmazó térelemeket gyárt. A kiállítás — amelyet október 5-ig tekinthetnek meg az érdeklődők a szovjet kultúra és tudomány házában — újabb alkalmat nyújt a magyar és a szovjet szakemberek tapasztalatcseréjére. 40 ezer mázsa dohány Az idén az 5000 hektáros dohánytermő terület nagy részén korábban kezdték a dohány törését, mint tavaly. Ennek eredménye, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest már a kétszeresét: 60 vagon dohányt szállítottak szerte az országból a Szolnokon működő Dohányfermentáló és Beváltó Üzembe. Az előreláthatóan október végéig tartó begyűjtési és szállítási időszakban mintegy 40 ezer mázsa dohány kerül az üzembe. Ennyi füstölnivaló fermentálása egészen a jövő év februárjáig elhúzódik. Kulcoricatermesztési bemutató .Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás irodájának szervezésében tegnap a • mezohéki Táncsics Tsz rákócziújfalui üzemegységében- országos kukoricatermesztési bemutatót tartott a nádudvari kukorica iparszerű termelési rendszer. A résztvevő szakemberek — mintegy kétszázan — megtekintették a Táncsics Tsz mélybarázdás öntözési módszerét, amellyel rekordtermést értek el. Tanulmányozták a kukorica-betakarítás korszerű gépeit és a legmodernebb Claas Apollo-Mobil szárítóberendezést. A résztvevők valamennyi gépet üzem közben tekintették meg, mivel a múlt hét végén már megkezdődött a kukorica betakarítása. A látogatók elismeréssel szóltak a teljesen gépesített kukoricatermelés eredményeiről és az öntözés hatékonyságáról. A Táncsics Tsz ugyanis 1500 hektár átlagában 71 mázsás csöves kukoricatermést takarít be. A nagyüzem 1200 hektár területtel vesz részt a KITR magasfokú termelési rendszerében, amely az idén országosan is kitűnik szép termelési eredményeivel és a termés várható jó minőségével. 1973. június 1-én indult meg a termelés a Modell Nőiszabó KSZ kunmadarasi telephelyén. A nyolcvankét munkást foglalkoztató kisüzemnek indulása pillanatától fontos küldetése volt: helyben munkalehetőséget biztosítani a kunmadarasi nőknek. A dolgozók valamennyien betanított munkások, legtöbbjük otthonról, a háztartásból vagy a mező- gazdaságból jött. Két műszakban, szalagrendszerben, teljesítménybérezéssel folyik a termelés. A leggyakrabban gyártott ruhatípusok: női felsőruhák, szoknyák, blúzok és a honey-kart,ónból szovjet exportra készülő nyári ruhák. Kunmadarason a kiszabott ruhák összeállítását végzik: havonta mintegy 4000—4500 darab készruha kerül ki az asszonyok, lányok keze alól. 1
