Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ára 80 fillér XXVI. évf. 213. sz. 1975. szeptember 10., sz ifear sas isi®®»1! B izonyítékok késztetnek a be-, illetve felismerésre: nem tudunk értekezni. A gyanú értekezletről-érte- kezletre járva szilárdult meggyőződésemmé. Csak a tudatlanság lehet a magyarázata, hogy annyiszor rosszul csináljuk. Kormányelnököknek, államférfiaknak' rövid esz­mecsere is elég nagy horderejű nemzetközi kérdések egyez­tetéséhez. Mi a saját munkahelyünkön messze túlteszünk rajtuk. Órákig ülünk, tárgyalunk, vitatkozgatunk, mert te­lik az idő, vár a munka. A megbeszélés végén, míg mögött tünk kiszellőztetik a helyiséget, a folyosón percek alatt ösz- •szefoglaljuk a tárgyalás érdemi részét. Az előző órákból ennyi volt a hasznosan töltött idő, a többit elfecséreltük. A munkaidő alatt tartott munkaértekezlet a munkában gá­tolt meg bennürlket. Nem tudunk értekezni, hiszen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek természetét. Nem felejtenénk el, hogy minden tanácskozás egy vagy több, pontosan megha­tározott téma köré csoportosul. Ügy, ahogyan azt a meghí­vók szabályosan fel is tüntetik. Az értekezlet világosan kö­rülhatárolt tárgya megszabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszélni, felelősséget áthárítani, éppenséggel mentséget .■gyártani folyamatos mulasztásokra, ahogyan sokan vélik. Ók a tudatos félreártők- Többnyire hosszan fejtik ki vé­leményüket, aggályos szőrszálhasogatással ecsetelik nehéz­ségeiket, a szükséges, mindig másoktól várt elintézendőket. A furfangosak azt gondolják, hogy a meghívón szerep­lő téma fondorlatos ürügyével csupán a tett színhelyére •csalták őket. Megragadják az alkalmat, itt és most beszél­nek arról, amit máskor, máshol, valóban fontos lenne el­mondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem, mért nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intrikusok az objektivisták látsza­tát keltő hozzászólásokba bújtatják személyes sérelmeiket. Az anekdotázó hajlamúaknak a témáról hasonló, régi tör­ténetek jutnak eszükbe, kedélyesen elmesálgetik. Szakmai tudásuk csillogtatására néhányan a tárgyról gyorsan más témára váltanak, bonyolult fejtegetésekbe bonyolódnak. Akadnak, akik ilyenkor érzik szükségét, hogy elmélyüljenek a „nagy politikában”, megfeledkezvén, hogy most a munká­jukkal politizálhatnának leghatásosabban. A szerepelni vá­gyók, mondandó híján is szólnak, hallatni akarják a hang­jukat, ha már ott vannak az értekezleten. A szerényebbek azért bátorkodnak elő, nehogy sült halnak nézzék őket. És közben telik az idő. Mérgelődünk, feszengünk, de valami rosszul értelmezett udvariasságból, mégsem szólunk rá egymásra. N agyobb baj, hogy az értekezletek vezetői is hozzánk hasonlóan udvariasak. Nem szakítják félbe a mellé­beszélőket, a fecsegőket, hagyják, hogy az értekez­let kötetlen társalgássá fajuljon és elvonja az embereket a hasznos munkától. A nagy népgazdasági háztartásban is rákényszerültünk, hogy beosztóan, előrelátóan megnézzük a forintok helyét- Takarékoskodunk anyaggal, energiával, más költségekkel, gazdaságosabb termelésre törekszünk. Dehát időmilliomosok sem vagyunk! V. E. W Észt vendégeink látogatásai Szolnok megye kereskedel­mi hálózatáról, az ipari-szol­gáltató tevékenység meg­szervezéséről tájékoztatta az észt kereskedelmi delegáció tagjait tegnap Bálint Ferenc, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője. Vendé­geink második munkanapja is dús programmal telt el- A rövid tájékoztatót sok-sok kérdés követte. Részletes in­formációt kértek a ruházati áruk, a méretes, a mérték­utáni munkák színvonaláról, áráról, összehasonlították a konfekciós -termékekkel. Ér­dekelte őket a szállítás meg­szervezése, a tartós fogyasz­tási cikkek tárolása, tartósí­tása, az egységekbe szállítás módja, ideje. A vasipari vállalat szol­gáltató létesítményeit járva már útközben érdeklődtek az autószerviz munkájáról, az olaj, az alkatrész árusítás­ról és az ellátásról, a típus szerinti javító, szerelő mű­helyek rendszeréről, s nem utolsósorban a szolgáltatások felelőseiről, szervezetéről. A Patyolat vállalat igaz­gatója, Trigola István fogad­ta a Ságvári körúti modem önkiszolgáló vegytisztító sza­lonban az észt küldöttség tagjait. A szőrmetisztítás módsze­reiről, a-használt vegysze­rekről folyt — többek között — eszmecsere a magyar és észt szakemberek között. Ez­után ellátogattak egy fod­rászüzletbe. A délutánt Karcagon töl­tötték észt vendégeink, ke­reskedelmi egységeket, áru­házakat látogattak meg. Ma a mezőgazdasági kiál­lítást nézik meg a delegáció tagjai, és ellátogatnak a Bel­kereskedelmi Minisztérium­ba is. T. SZ. E. Marjai József felszólalása az ENSZ közgyűlésén (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Téma: a szocialista erdőgazdálkodás EM@mz@tközi tanácskozás Szolnokon Tegnap kezdődött meg Szolnokon az Országos Erdészeti Egyesület gazdaságtan! szakosztályának nemzetközi erdészeti gazdaságiam kollokviuma, melynek fő témája: a fa szerepe a jövő nyersanyag- és energiagazdaságában. MA: Vásárnéiőben Megyei kiállítók között a mezőgazdasági vásáron 3. oldal A szerkesztőség postájából Útban van a tejüzem A kunszentmártoni gondokról 4. oldal Matyóföldön jártam Munkatársunk riportjának befejező része A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió . elmúlt heti műsorairól 5. oldal A kollokvium megnyitóján részt vett dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, az MTESZ társelnöke, Brezvai István, a szolnoki városi párt- bizottság titkára, Kukri Béla, a szolnoki Városi Tanács el­nöke, valamint ár. Magyar János akadémikus, az MTA erdészeti bizottságának elnö­ke, Peter Kostow, a bulgári­ai Erdészeti Kutató Intézet osztályvezetője, Andrej Gem- barzevski, a Lengyel Erdé­szeti Minisztérium munka­társa. Dr. Keresztesi Béla akadé­mikus köszöntő szavai után dr. Gergely István nyitotta meg a kollokviumot. Hangsú­lyozta, hogy a rendezvény akkor éri el igazán célját, ha az itt elhangzottak a gyakor­latban is helyet kapnak. Az előadássorozat első előadója dr. Sáli Emil, a MÉM főosz­tályvezetője volt. Értekezésé­ben a magyarországi erdők élőfa-készletánek alakulásá­ról beszélt. Elmondta, hogy a felszabadulás után orszá­gunk 117 millió köbméter élőfa-készlettel rendelkezett, és ez a mennyiség napjaink­ban már eléri a 180 millió köbmétert. A növekedés nem áll meg — az ezredfordulóra mintegy 205 millió köbméter készlet várható. Ezek az ada­tok is bizonyítják, hogy a szocialista erdőgazdálkodás kialakításával és ésszerű szervezési intézkedésekkel a korszerű erdőtelepítési fel­adatok kijelölésével fa-be­szerzési gondjaink csökkent­hetők. Az erdészek között közis­mert kifejezés: „vágás-érett­ségi kor”. Azt az időszakot jelöli, amely alatt az elülte­tett facsemetéből kivágásra alkalmas, iparilag felhasznál­ható „felnőtt” fa lesz. Eddig ez az időszak fafajtánként változóan több évtized volt, az a fő törekvés, hogy az éré­si idő csökkenjen. Az előadó szólt az újabb erdőterületek telepítéséről is, melyeket vá­rosok, községek mellett, leve­gőtisztításra jelölnek ki. A délelőtt elhangzott elő­adásokban szó esett még az ötödik ötéves terv népgaz­dasági és fagazdasági célki­tűzéseiről, arról, hogy foko­zottabban kell alkalmazkod­ni az erdészeti gazdaságok­nak a változó közgazdasági feltételekhez. Hatékonyabbá kell tenni a beruházásokat, műszakilag és gazdaságilag meg kell teremteni a lehető­séget a beruházások minél gyorsabb befejezésére. Nö­velni kell az erdészeti gaz­dálkodásban a számítógépek számát, a számítástechnikai szolgáltatások színvonalát. A kollokvium résztvevői beszámolót hallhattak a fa­anyagok és faipari termékek árszínvonalának s árainak alakulásáról, az új árak ha­tásáról, szerepéről, valamint a bútorgyártás legújabb anyagairól. Szó esett még a nap folyamán az „ágazat” és a „vállalat” gazdasági kap­csolatáról, a 2000-ben feldol­gozható fafajtákról, azok mé­ret szerinti megoszlásáról. Az utolsó előadás témája, mint­egy mottójaként a rendez­vénynek, a faanyag-hasznosí­tás növelése és a fatermék felhasználási-szerkezetének ésszerűsítése volt. A délutáni előadások után — amelyeken részt vett Bar­id László, a megyei pártbi­zottság titkára — a kollokvi­um hallgatósága megtekintet­te a 900 éves Szolnokot, majd ellátogattak a szolnoki Bú­torgyárba. Ma hozzászólások­kal, vitával folytatódik a ta­nácskozás. H. J. Megkezdődött a IV. Finnugor Kongresszus Losonczi Pál a fővédnök Tegnap a MÉMOSZ szék­házában nagyszámú hazai és 24 országból érkezett csak­nem ezer külföldi résztvevő jelenlétében megnyitották a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszust. Az ünnepélyes megnyitá­son részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kong­resszus fővédnöke, továbbá dr. Orbán László kulturális és dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, kul­turális és közoktatási osz­tályának vezetője és Erdey- Gruz Tibor, a Magyar Tudo­Hazaérkezett a magyar párt­ós kormányküldöttség Hazaérkeztek a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása 30. évforduló­jának ünnepségein részt vett magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai: dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Rácz Pál külügyminisz­ter-helyettes, az MSZMP Központi Bizottságának tag- 3^­A delegációt Vietnamban Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal és az állami terv­bizottság elnöke vezette. Fogadás Bulgária és a KNDK nemzeti ünnepén Vladimir Videnov, a Bol­gár Népköztársaság budapes­mányos Akadémia elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Lauri Posti, a Finn Köztársaság oktatási minisztere, a kongresszuson résztvevő finn küldöttség ve­zetője, Kustaa Vilkuna pro­fesszor, a kongresszus nem­zetközi bizottságának finn alelnöke és A. P. Okladnikov akadémikus, a szovjet dele­gáció vezetője. Jelen volt a megnyitáson a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A kongresszust Ortutay Gyula akadémikus elnöki megnyitója vezette be. Ez­után Losonczi Pál emelke­dett szólásra, és üdvözölte a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, kormánya és a A nap híreiből ti nagykövete a szocialista forradalom győzelmének 31. évfordulója alkalmából teg­nap fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizotság tit­kára, Gyer.es András a Köz­ponti Bizottság titkára, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető szemé­lyisége. A KNDK megalakulásának 27. évfordulója alkalmából tegnap fogadást adott a nagykövetségen Kim Ze Szűk, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. A fogadáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Poü­Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében, és méltatta a finn­ugor tudományos kutatások történelmi érdemét. Az Elnöki Tanács elnöké­nek nagy tetszéssel fogadott beszéde után Erdey-Gruz Ti­bor mondott üdvözlő szava­kat, A külföldi vendégek ré­széről elsőnek Lauri Posti miniszter, a finn delegáció vezetője köszöntötte a kong­resszust, majd a szovjet kül­döttség képviseletében B. A. Szerebrennyikov akadémikus mondott üdvözlő szavakat. A tudományos program Benkő Lóránd, akadémikus „Az élő nyelvi múlt” című előadásával kezdődött­tikai Bizottságának tagja, s a politikai, gazdasági, kul­turális és a társadalmi élet sok más vezető személyisé­ge. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja is. Egy mondatban i — Kisújszállás úttörőveze­tői tanácskoztak tegnap a városi pártbizottság nagyter­mében és megvitatták a leg­utóbbi, 1973. októberben ren­dezett úttörővezetői konfe­rencia óta végzett munkát. — Jagjiwan Ram mező- gazdasági és öntözésügyi mi­niszter vezetésével tegnap indiai mezőgazdasági és ön­tözésügyi küldöttség érkezett hazánkba. — A Kőbányai Textilmű­vek budapesti szövőgyárá­ban tegnap kezdte meg teljes kapacitással az üzemszerű termelést a vállalat gépi re­konstrukciójával munkába állt 35 új szbt-berendezés. Hazaérkezett Prágából a szakszervezeti küldöttség Tegnap reggel Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével haza­érkezett Prágából az a szak- szervezeti küldöttség, amely részt vett a szakszervezeti világszövetség európai tag- szervezetei képviselőinek ta­nácskozásán. 11 jászberényi járásban Két esztendő kedvező útlerőmériege Tegnap Jászberényben, .az MSZMP székháziban meg­tartották az úttörővezetők konferenciáját, amelyen a járás úttörőinek kétéves munkáját értékelték. Széles körű társadalmi ér­deklődés és aktivitás bonta­kozott ki az úttörőszövetség tevékenységének megismeré­sére, az eredményes munka feltételeinek megteremtésére — állapították meg. A járás huszonkét úttörőcsapatában eredményesen hajtották vég­re a két évre megszabott út­törőprogramot. Szó esett a szakkörök mun­kájáról, a szabad idő hasz­nos, kulturált eltöltésének le­hetőségeiről. A járásban 163 úttörőszakkör működik, ben­ne kétezerkilencszázkilenc- ven pajtás tevékenykedik. Az elmúlt év nyarán tizen­hat' csapat vett részt önálló táborozáson. Az idén 1364 út­törő és kisdobos töltötte el a nyarat csapattáborban, Csil­lebércen, Zánkán, a Tiszali- getben, és a járási táborban. A nagy érdeklődéssel kí­sért beszámolót vita követte, majd megválasztották a har­mincöt tagú úttörővezető ta­nácsot és a tizenhárom tagú járási úttörő elnökséget. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom