Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-06 / 209. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 6. 4 Hátitáska vagy aktatáska? Szép, formatervezett háti- táska — kisiskolásoknak, amely, az üzletekben is megtalálható Nagy pillanat: az iskolába járó gyermekeknek iskolatáskát kell vásárolni. A szülők tanácstalanok, milyet vegyenek, hiszen a kereskedelem többfélét kínál. Mi — elsőosztályos tanítónők — már a nagycsoportos óvodások szüleinek is azt tanácsoltuk a májusi első szülői értekezleten: lehetőleg háton viselhető, hagyományos hátitáskát vegyenek, de legalább olyan kombinált, akta-hátitáskát, amelyet I—IÍ. osztályban háton, később kézben hordhat a gyermek. Nem lehet tudni, hogy miért, de az iskolába kerülők nagy része „nagylányo- sabb”-nak, „felnőttesebb”- nek tartja az aktatáskát és szégyelli a hátán viselni az iskolatáskát. Tudva ezt, mi már előre kérjük a szülőket, csináljanak kedvet a kis iskolásjelöltnek a táska háton viseléséhez. Magam is mindig megdicsértem az első napokban hátitáskával érkező kis elsőseimet. „Ezekről a gyermekekről látszik, hogy igazi iskolások!” Az elismerés hatására szép lassan visszakerültek a kombinált hátiaktatáskákra a szíjak és fokozatosan elértem azt, hogy minden tanítványom a hátán viselte a táskáját. Mindenekelőtt legfontosabb érv az, hogy a jól telecsomagolt táskát sokkal könnyebb háton viselni, mint egy kézben. Gondoljunk) csak önmagunkra! Mennyivel könnyebben megyünk hegymászó túrára hátizsákkal, mintha ugyanazt az utat úgy kellene megtennünk, hogy a hátizsákba csomagolt terhet egyik kezünkben, kézitáskában vinnénk. A hatéves gyermek izom- zata még gyenge ahhoz, hogy a gerincferdülés veszélye nélkül cipelhesse egy kézben a nehéz táskát. Ezeknek a kis aktatáskásoknak a válla egészen lelóg a terhelt oldalon és a táska a bokájukat verdesi. A hátitáskát viselő gyermek szép testtartással jár és mindkét keze szabad, ami segíti a biztonságosabb közlekedésben. Dr, Gergely Károlyné Munkahelyen vagy otthon Érdekes és szemléletes adatokat közöltek nemrégiben a gyermekgondozási segély — népszerű rövidítésével, a „gyes” — eddigi két és fél esztendejének „karrierjéről”. Szó szerint karriert lehet írni, hiszen nem kevesebb derült ki minthogy: a gyermeket szülő dolgozó nők közül minden négy kismamából három — élt vagy él ezzel a lehetőséggel. A fizikai munkát végzők háromnegye, a szellemi foglalkozásúak pedig több, mint a fele otthon marad újszülött gyermekével —• egy, két vagy éppen három esztendeig. A „gyes” szépívű felfutása — néhol — fellobbantja viszont a már-már elavult, parazsukba fulladt viták lángját is. Nevezetesen: azt a véleményeket és ellenvéleményeket ütköztető — vitát: mi jobb a nőknek? Dolgozni — vagy csak gyereket nevelni; csak és kizárólag feleség, illetve anyaszerepet vállalni. S bármilyen idej étmúlta felfogásnak tűnik az utóbbi, szólalni kel.1 róla, mert sokhelyütt ma is tetszetős érvelésnek tűnik. Még akkor is, ha az élet megcáfolja. Egyik nagy textilüzemből való a példa, a „cáfolat” egy megnyilatkozása. Nem a legszerencsésebb módszerrel — de a szorító munkaerőgondtól hajtva — a munkaügyisek sorra járták az otthon levő kismamákat, „beígérték” a bölcsődei helyeket, (jegyezzük meg, hogy meg is teremtette a gyár a megfelelő bölcsődei körülményeket) s majdhogynem külön jutalmat is kilátásba helyeztek: jöjjenek mielőbb a gépekhez az asszonyok. A példa — más megfogalmazásban, más vetületben — korántsem egyedülálló. Legyen szó tantestületről, vagy kereskedelmi egységről, gyógyszertárról, vagy kórházi osztályról — a nyíltan is kimondott nézet: jó lenne, ha az ifjú mamák minél előbb ismét munkába állnának. A női munkaerőkre roppant nagy szükség van. Ez már hovatovább világjelenség lesz, még ha nem is a miénkhez hasonló nagyság- rendű igényként. De van a kérdésnek egy másik oldala — legalább olyan érv a vitában, mint a munkaerőgond — ez pedig a nők állásoontja. Ifjú gyógyszerésznőkkel beszélgetve mondották el né- hányan: a szakmai „becsületük”, a hivatásérzetük is diktálja, hogy kizárólagosan a gyermeknevelésre fordított évek után visszatérjenek a pultok mögé; szakkönyveket böngésszenek — s tulajdonképpen hiányzik még a legszebb gyereknevelési foglalatosságuk közepette is a munkájuk. Korántsem kell ennek az érzésnek a fellobba- násához feltétlenül az, hogy a nő magasabban kvalifikált munkát végezzen. Az egyik kisebb műszerüzemben hallottam fiatal asszonyoktól — nem is a legkönnyebb munkát végeztek, két műszakban —, hogy nem elégíti ki őket a háziasszonyoskodás. Fáradtabbnak érzik magukat az otthoni „asszomi munka” után, mint az üzemi műszak nyomán. A munka életszükséglete a nőknek. Es nemcsak a kenyérkereset, a családi jövedelem gyarapítása okán. Inkább: mert olyan természetes tartozéka lett az egyenjogúságnak, amely teljesebbé teszi az életet. Teljesebbé — és egy kicsit bonyolultabbá is. Mert a munka mellé jön az anyaság vállalása, a házimunkák ma is tekintélyes II csecsemők és gyermekek gyógyszeradagolása A kellő nagyságú, hatékony gyógyszeradag meghatározása sok esetben nem kis gondot okoz a szülőknek. A gyakorlatban egyszerű tapasztali módszer, hogy a felnőttadagot osztjuk el a kornak, vagy súlynak megfelelően. Nem kell hangsúlyozni, hogy a modern gyógyszerek használati utasításain ma már mindig szerepelnek útmutatások a csecsemők és gyermekek részére. Volt időszak, amikor képleteket próbáltak népszerűsíteni, de azt hisszük, hogy ez ma' sem a legpraktikusabb járható út. A gyógyszerfelhasználást illetően három alapvető kort szoktunk megkülönböztetni: csecsemőkor 1—12 hó között, kisdedkor 1—6 év között, iskoláskor 7—14 év között. Az újszülöttkor azonban, egyáltalán az első három élethónap külön elbírálást igényel a gyógyszeradagolás szempontjából. A mai szokás szerint többnyire a felnőttkorban használatos gyógyszeradagokat számítjuk át. Fontes, hogy a felnőtteknek szánt adag mennyiségét pontosan számoljuk át a gyermek korának és súlyának megfelelően. A felnőtt Kor adag hányada 1 hó 1/10 6 hó 1/5 12 hó 1/4 3 év \ 1/3 7 év 1/2 12 év 2/3 A fenti táblázat némi útmutatás ad az otthoni gyógyszerhasználathoz, a széles hatósugarú antibiotikumok, morfinszármazékok hormonok valamint a Chlorocid esetében azonban kérjük ki kezelőorvosunk véleményét. Dr. Szebeni József Hare a kilók ellen Tíz perc torna Sokan bosszankodnak, ha észreveszik, hogy csípőben ismét gyarapodtak egy centit. Ez rendszerint az ülő munka, vagy más, mozgásszegény életmód velejárója. Naponta tíz perc tornával, természetesen, ha hosszú ideig kitartóan végezzük, eredményesen harcolhatunk e jelenség ellen. Kezdjük el, bemelegítésül kis helyben járással és utána: 1. Két karunkat előrenyújtjuk, lábunkat pedig váltakozva hátralendítjük, legalább tíz-, tizenkétszer. 2. Jobb lábunkat lendítsük előre és érintsük meg a bal kezünkkel, majd ez után a bal lábunkat lendítsük előre és a jobb kezünkkel érintsük meg. Ezt a gyakorlatot, váltakozva, nyolcszor — vagy tízszer végezzük el. 3. Letérdelünk, nyújtott karral támaszkodunk a földön és váltakozva lendítjük a jobb és bal lábunkat, térdben meghajlítva nyolcszor, tízszer, felfelé. A torna mellett — ha van rá lehetőség —, fussunk naponta egy keveset! része, esetleg még a kert, a háztáji „vidéken” is tennivaló jócskán. Sok? Igen. Sok. Vállalja mégis a nőknek immár 85—90 százaléka országunkban — azért, mert teljesebb életet biztosít annak a nemnek, amely elé sokszor ma is a „gyengébb” jelző konvencionális tartozékát fűzik. A „csak háziasszony”, „csak anya és felelség” tábor természetesen létezik még. S nem is csupán azért, mert az idősebb generáció sok-sok derék tagja ezt kapta élete részéül. Fiatal nők körében is akadnak hívei. Talán — mert még nem ismerik az élet másik felét. Talán — mert néhol „elegánsnak” tűnik az otthon levő feleség szerepe: talán, mert hódít még néhol az a férji szemlélet is, hogy „eltartalak maradj itthon”. (Utóbbit igen sokszor az apró egoizmusok léggyökerei táplálják; több idő* jut a főzésre, a mosásra, a férfi kényelem „összkomfortjának” megteremtésére — asszonyi energiával.) Vitázni — lehet. A számok viszont objek- tívek. Nemcsak azt jelzik, hogy pici gyerek mellett soksok asszony boldogan eltölt néhány évet. Hanem azt is, hogy amint lehet, visszatérnek az asszonyok a munkahelyükre. A szidott, esetleg a nehezebb munkához is. Mert az élet teljesebbé válását adja. Várkonyi Margit Hová menjünk kirándulni? Dunaújváros Dunaújváros hazánk első szocialista városa. Történelme azonban nemcsak arra a két évtizedre nyúlik vissza, amely alatt nagy iparvárossá alakult, hanem több ezer évre. A város helyén lévő Dunapentele életét ugyanis a helytörténeti múzeumban gazdag lelet- anyag dokumentálja. A bronzkortól a római időkön át napjainkig fontos szerepet töltött be ez a község a környék életében. Igazán jelentős szerephez azonban csak az 1949— 50-es évben jutott. Akkor kezdték meg itt a vasmű építését. Az ipari létesítményekkel párhuzamosan, gyors ütemben épültek a lakónegyedek. Most Dunaújváros hazánk egyik nagy, korszerű iparvárosa. Az építkezések során a városnak három fő részét alakították ki. Ezek közül leghangulatosabb az óvárosi rész. Itt még számos emléke megtalálható a hajdani kis falunak. A dimbes-dombos területeken kanyargó utcák mentén még látunk parasztházakat, sőt mintegy emlékeztetőül a múltra meghagytak néhány löszfalba vájt barlanglakást is. Az óváros központjából vezet az út a Szalki-sziget- re, amelyet tulajdonképpen már csak szokásból neveznek így. Valójában félsziget, amelyet a régebben végzett folyószabályozások alkalmával alakítottak ki. Ezen a félszigeten kemping van, ahol minden kiránduló helyet kaphat és kellemesen érezheti magát. A forgalmas kikötő érdekes látványt nyújt a látogatóiknak. A város másik része az Újváros, amelynek fő útvonala a Vasmű út. Ezen a széles, nyílegyenes sugárúton mutatkozik meg igazán a mai, korszerű Dunaújváros. A teljes hosszában kiépített Duna-partról, szép kilátás nyílik a folyóra, és az Alföldre. Az Ady Endre utcában van a múzeum, ahol a város hajdani életének emlékei mellett gondosan összeállított tablókon tárul fel előttünk a város alapítását, fejlődését bemutató,- gazdag helytörténeti anyag. Dunaújváros nevezetessége, hogy itt működik az ország legnagyobb — 32 tantermes — általános iskolája. A város legfontosabb része a Dynai Vasmű, a modem ipar egyik fellegvára. Turista csoporttal az üzem területére az Idegenforgalmi Hivatal szervez látogatásokat. Idegenvezetők kalauzolják a vendégeket, akiknek egy-egy ilyen út felejthetetlen élményt jelent. Dunaújvárost vonattal csak átszállással lehet megközelíteni, így az utat mindenekelőtt gépjárművel utazóknak, csoportos kirándulóknak ajánljuk. — B — Korszerű gépesített otthon háztartás A nagy varázsló, a mér- földes léptekkel haladó technika behatol az élet minden területére. Nemcsak a felhők között jár a legkorszerűbb repülőgépek formájában, kering a világűrben, nemcsak a tengerfenékre ereszkedik le, hogy a legkorszerűbb eszközökkel hajtson végre utazásokat, hanem eljut az otthonokba is, ahol a háztartás gépesítésével teszik könnyebbé a dolgozó emberek életét. Modern konyha vagy inkább laboratórium? Kezdjük a konyhával, amely napjainkban is már kevéssé hasonlít akár a húsz év előtti, konyhákhoz is. Sokkal inkább egy laboratóriumhoz, amelyben kukta főzök, elektromos gépek, villanytűzhely, kávé- és teafőzők, resók, forróvíztárolók, a főzést szinte kézi erő nélkül előkészítő konyhai robotgépek, infravörös sugárral párolok és egyéb korszerű konyhai eszközök segítik elő a dolgozó asszonyok házi munkáját. A technikusok, tudósok újabb kísérletei alapján további újdonságok várhatóak ezen a téren, s egyre inkább közeledünk az úgynevezett sugárkonyha felé. Ez nemcsak a percek alatti főzést, sütést teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az ételanyagok vitamintartalma és íze szinte maradéktalanul menjen át a kész ételbe. A sugárkonyha legtöbb darabja napjainkban még csak kísérleti, úgynevezett minta- példányokban, kiállítási tárgyként szerepel, de csak rövid idő kérdése, hogy sorozatgyártásra kerüljön, és a háztartásoknak olyan mindennapi darabjává váljék, mint napjainkban a mosógép, vagy a villany vasaló. Ugyanezt adhatjuk a gépesített otthon másik fontos kellékéről: a robotemberről. A kibernetikusok műhelyében ma már olyan ördön- gősen bonyolult gépek születtek meg, melyek szinte túlszárnyalják Capek vagy Wells fantáziáját is. Ezek közül első helyen említhetjük a közel harminc műveletet végző robotembert, azt a háztartási automatát, mely a mosogatástól a favágásig (pontosan beállítható, szabályozható mértékben), a csomagolástól a padlókefélésig a, legkülönbözőbb és legbonyolultabb munkafolyamatokat elvégzi. A kultúrgéptől a klimatériumig Egy leningrádi kiállításon hatalmas feltűnést keltett a kultúrgép, amely a könyvtár, a televízió, a film és a hangverseny élményeit egyesíti. Kézérintésnyi távolságra hozza a távoli városok képkiállításának anyagát, felcsendíti a meleg otthon nyugalmában a koncertek puha, léleksimogató muzsikáját, a lakásba varázsolja a forró színházi esték élményeit. Folytatásos regényeket közöl vetített képekben. A gép szinte csúcspontja annak, ami a rádióval kezdődött, és a televízióval folytatódott. Legyőzi a távolság mellett az időt is, kiszűri a mindennapok kultúrprog- ramjából a legértékesebbeket. Az ugyanabban az időpontban egymástól távoleső helyken játszódó művészi eseményeket kényelmes körülmények között családi környezetben az otthon meleg nyugalmában élvezheti majd a pihenésre és szellemi felüdülésre vágyó ember. Ma még költséges, így magánháztartásokban egyelőre nem használják a klimaté- riumot, az úgynevezett „klímagépet”, de bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül sok lakásban találkozunk az ötletes szerkezettel. Egy évtizeden belül pedig olyan nélkülözhetetlen és mindennapos cikk lesz, mint napjainkban a jégszekrény. k. g. WÁVhVírMí-: ‘ Horgolt pulővr©r A modell 600 g türkizkék fonalból 5-ös tűvel készült. Mintája: A megfelelő hosszúságú láncszemsort behorgoljuk egyráhajtásos pálcával. 2. sor: 3 láncszem (ez egy egyráhajtásos pálcát képvisel) * a 3. pálcára négy egyráhajtásos pálcát öltünk, 2 pálcát kihagyunk és a 3. pálcára egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem és egy egyráhajtásos pálcát öltünk * ismétlés, végül a 3. pálcára egy egyráhajtásos pálca, 3. sor: 3 láncszem. * egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca az előző sor két pálca közötti egy láncszemes ívbe. 4 egyráhajtásos pálca az előző sor négy egyráhajtásos pálcájára * ismételünk s végül a szérpálca. 4. sor: 3 láncszem * egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca az előző sor egy láncszemes ívé-be * ismétlés, szélpálca. 5. sor: 3 láncszem * 4 pálca a 4 pálcára, egy pálca egy láncszem, egy pálca az előző sor egyláncszemes ívébe, * ismétlés, végül szélpálca. 6. sor: 3 láncszem * 4 pálca az egy láncszemes ívbe, egy pálca, egy láncszem egy pálca a 2. és 3. pálca közé. A harmadik sortól ismételjük a mintát. Munkánkat a hátrész horgolásával kezdjük, azonos szélességgel készül egészen a karöltőig. A szabásminta szerint alakítjuk a karöltőt, majd a váll részt. Elejét a hátával azonos módon horgoljuk a karöltőig, onnan két részben folytatjuk a horgolást és a szabásminta szerint a nyakkivágás kerekítését' Ha készen vagyunk kitűzzük és átgőzöljük, maid összevarrjuk az oldalakat és a vállakat. Á nyakkivágásra a gallért öt sor egyráhajtásos pálcából horgoljuk, majd befejezzük a legyező mintával: 3 szorosszem után egy pálcát kihagyva a következő pálcára 5 egyráhajtásos pálcát öltünk, egy pálca kimarad és 3 szorosszemmel ismételünk.
