Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

1975. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fl kapusbódétól a zúzalékraktárig Mostoha körülmények között dolgoznak a vasutasok a betonelemgyárban Iparművészet, népi díszítőművészet a mezőtúri biállítecsarnokban Részlet a kiállításról Szeptember 28-án délelőtt Czakó Jánosné, a megyei ta­nács vb népművelési cso­portvezetője nyitotta meg a VII. Iparművészeti és népi díszítőművészeti kiállítást a mezőtúri kiállítócsarnokban. A megye amatőr alkotóinak tárlatán a népi iparművészet, díszítőművészet produktu­mait, népi faragásokat, fa szobrokat, hímzett párnákat, térítőkét láthatnak a látoga­tók, valamint néhány ipar- művészeti alkotást. Ebben az esztendőben első ízben választották külön az ama­tőr képzőművészeti munkát, amelyeket tavasszal állítot­tak ugyanitt közönség elé, a népművészeti alkotásoktól. Meg kell jegyezni;, a külön­választás szerencsésebb lett volna, ha a képzőművészetet az iparművészettel állítják párba, tehát nem a népi Kerámia biennálé Pécsett Pécsett mégnyilt az orszá­gos kerámia bienpálé, A bi- ennálén 36 kerámikus mint­egy másfélszáz műve látha­tó, amelyek jól reprezentál­ják a kortárs magyar kerá­miaművészetet. Ez alkalom­mal vették át a biennálé dí­jait a legszebb kerámiák al­kotói : Csekovszky Árpád, Szekeres Károly és Geszler Márta. A IV. országos kerá­mia biennálé november 2-ig látható. « Mintha hajszárítóval fuvattak volna ar­comba — így éreztem, ami­kor Bagdadban kiszálltam a repülőből. Pedig este volt, 11 felé járt az idő, a hőmérő mégis 30 fok körül mutatott, és fújt a száraz szél. Más­nap reggel, mikor a Nap is sütött, akkor vált teljesebbé a változás, amit az itteni éghajlattól érez az ember. Irak ez a 435 ezer négy­zetkilométernyi ország első­sorban a meleg égöv sajá­tosságait mutatja. Kivétel ta­lán az északi rész, ahol a hegyek mérséklik a meleget. Másutt egész évben csak 11 napig lehet felhőt látni, eső is csak 50—100 milliméternyi esik, és a tél sem hidegebb 15 foknál. így aztán érthető, hogy a júliusi nap perzsel, árnyékban is 35—40 fok a hőség és az európai időjárás­hoz szokott ugyancsak meg­izzad. iparművészettel és díszítő- művészettel kerülnek falra a batik munkák, s a lemez­domborítások. A bemutatón több isme­rőssel találkoztunk, így a jászberényi Tanítóképző Fő­iskola hímző szakkörének munkáival, amelyre a zsűri I. díjat adott. A másik I. dí­jat a jászszentandrási Dávid Sándor nyerte faragott szé­kével, finomrajzú fali téká­jával, harmonikus díszítésű súlykolóival. A mezőtúri Fazekas Szövetkezet fiataljai már több ízben vitték el a pálmát. Közülük most Varga Gábor minden elismerést megérdemlő II. díját üdvö­zölhetjük. ötletes sárga-zöld csöcsös korsói, illetve fű­szer-, liszt-, cukortartó kész­lete, kávés, pálinkás edényei bő fantáziáról tanúskodnak. Akunhegyesi Lengyel Andor A nyugdíjasok hagyomá­nyos őszi ünnepét vasárnap rendezték meg Cibakházán. A községi művelődési ház­ban, illetve a Bátonszöllőn több mint négyszáz, munká­ból kiöregedett embert látott vendégül a községi tanács, a társadalmi szervek és a Vö­rös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A nyug­díjasok találkozójának volt Az első napon még volt hajlandóságom, hogy dél táj­ban nekiiramodjam gyalog "az új felfedezésére, de egy kilométernyi séta után fel­adtam. Feladják ilyenkor az itt lakók is, bezár a bolt, ki­hal a bazár, és mindenütt üzemszünet van, ahol nincs légkondicionáló. A kereske­dő a boltban ágyára hever, más hazamegy és ott fek­szik le. Egytől négyig itt megáll az élet. Sok minden világossá válik a meleggel való első talákozás után. A hajnali munkakezdés, a la­pos háztetőkre rakott ágyak, a régi és új házak okos elv szerint épített ablakai, me­lyeket védenek a naptól, a lomha járás, ami óv a roha­nással járó hevüléstől... A bagdadi Dar-es-Salam Palotában hűvös 23 fokban ismerteti a programot kísé­rőm, Adnan Hashim, a tájé­koztatási minisztérium mun­bőrmunkáival sem első ízben találkozhatunk, öv, erszény, vadász-táska kollekcióját szintén II. díjjal értékelték. Farkas Miklós lemezdom­borításaival ez év tavaszán mutatkozott be Szolnok kö­zönségének, a Szigligeti Szín­ház előcsarnokában. Virág motívumokból komponált fa­li képeivel a mezőtúri tárlat egyik III. díjasa. Ugyancsak III. díjat nyert Kovács Ká­roly cserkeszőlői fafaragó bájosan naív fa szobraival. Minden esztendőben odaíté­lik a rendező város, Mezőtúr különdíját. A VII. Ipar- és népi díszítőművészeti kiállí­tás kiemelt prémiumát a Fazekas Szövetkezetben dol­gozó Kőműves Lajos kapta zöldmázas, formagazdag bu- telláiért — egri — egy kiemelkedően szép ese­ménye is, a kortársak és a családtagok körében tartotta aranylakodalmát Késmárki István és neje Horváth Má­ria, illetve Bata Pál és fele­sége Liszkai Julianna, a Vö­rös Csillag Tsz nyugdíjasai. A csaknem az egész falut meg­mozgató szép esemény vidám hangulatban a helyi Páva­kor és citerazenekar műsorá­val ért véget. katársa. A forradalmi ün­nepségek időszakára ugyan­csak gazdag ajánlatot tesz­nek az újságíróknak. Csupán címszavakban: találkozás po­litikai és gazdasági vezetők­kel, látogatás az olajmező­kön és az Arab-öbölben, ahogy itt a Perzsa-öblöt ne­vezik, babiloni utazás, ismer­kedés a síita mohamedánok központjával. Fogadások, múzeumlátogatások és egy sor városnézés, tájismertetés szerepel a javaslatban. A sokadik üdítő után új­ra inni kell egy jó narancs- dzsuszt, mert csupán a hal­lott program is • melegít. A kormány tehát úgy gondos­kodik az idegen látogatók­ról, hogy az lehetőleg teljes képet kapjon erről a sokszor rosszul vagy alig ismert or­szágról. Irakról hallván a legtöbben megrekednek az ezeregyéjszakánál, mások még eljutnak Szdnbádig, és A szolnoki „betonelem- gyár” iparvágányain naponta 30—40 vagon gurul. Átvéte­lüket, jegyzésüket az 1969- ben iderendelt vasutas dol­gozók végzik, akiket a bu­dapesti MÁV Igazgatóság és a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára kö­zött létrejött megállapodás alapján „vettek kölcsön” a betongyáriak. Sajnos, a szer­ződés egyetlen pontja sem utal a vasutas dolgozók munkakörülményeinek biz­tosítására. Végehossza nincs a vasutasak panaszainak: — Egyik helyről a másik­ra vándoroltunk. Legelőször a kapusbódéban húzódtunk meg: három raktárnak, két bárcázó, az árupénztáros meg a pénztári segéderő. j Innen hamarosan kiköltöz­' tettek bennünket, de nem is bántuk, mert az új iroda­épületben emberi körülmé­nyek között dolgoztunk. A brigádvezető Hegedűs Sándor megerősíti, hogy most is milyen embertelen körülmények között dolgoz­nak. — Az irodaépületben sem maradhattunk véglegesen. Azzal indokolták, hogy éj­szakára nem maradhat nyit­va az irodaház — a pénztár miatt. Pedig a raktárnokok éjszaka is dolgoznak. Egy garázsban szorítottak tehát Négyen állnak a park fái alatt. Járműveik: egy roller, egy kerékpár és egy pedálos autó — Ford Mustang típus — egy kupacban az egyik öreg fenyő alatt. A kék rö­vidnadrágot viselő 6 éves kisfiú élménybeszámolót tart a többieknek: az ötévesnek, aki irigykedve, a hétévesnek, aki a beavatottak elnéző fen- sőbbségével és a kétévesnek, aki szájtátva hallgatja. — Képzeljétek el olyan da­gadt volt a táskám, hogy alig bírtam el az iskoláig. Füzet, könyv, tolltartó, számolóko­rong, pálcika. Ezt mind vinni kellett... És a saroktól telje­sen egyedül mentem. A hétéves, akit Gábrielnek hívnak, távoli emlékein mé­lázva bólogat:, — Tavaly én is egyedül mentem a saroktól. Az én táskám is szörnyű nehéz volt. Most még nehezebb, de már meg se kottyan. A másodiko­sok többet elbírnak. ha valaki a múltat is nézi, esetleg Babilon és Mezopo­támia históriájára gondol. Pedig ennél több van ma itt! Irak ma az arab világban, de a fejlődő országok között is előkelő helyet foglal eL Az 1958-i, majd a hét évvel ezelőtti békés forradalom megteremtette annak az alapját, hogy gazdagságát sa­ját fejlesztésére fordítsa. Nem kétséges, közben kiala­kult nemzetek fölötti arab politika koncepciója is, ami csak növelte a lendületet, abban a hitben, hogy ez erő­síti Irak hatását az arab vi­lágban. A ma itt élő 10 millió em­ber — többségük arab, mint­egy 20 százalék kurd — bonyolult belső viszályok és gondok után jutott el oda, hogy egyre nagyobb szerepet követeljen magának a gaz­dasági életben, a politikában. A felhalmozódó tőke, az olaj konjunktúra révén, a mesés ezeregyéjszaka után ma a mesés nappalok Ígéretét is felvillantja. Amint az ország területe is szélsőséges — he­gyek és sivatagok —, olyan végletes képletek élnek itt egymás mellett, erős közpon­helyet, ahol néha elviselhe­tetlen erős gőz és savszag volt• Ismét kértük, vegyék figyelembe, így nem lehet dolgozni. Az igaz, hogy itt legalább kezet moshattunk, volt vízcsap, nem úgy, mint a jelenlegi helyünkön. A jelenlegi szolgálati he­lyiség egy raktár. Régebben szállítómunkások étkeztek itt kecskelábú asztalnál. El­mentek, a helyükbe a vas­utas dolgozók jötték. A ha­talmas, betonépítmény szel- lős raktár, ahol zúzalékkö­veket tárolnak. Szilikátfal- lal választották ketté a helyi­séget. A vasajtót kitámasz­tották a falhoz, ne döngesse a szél. A kapu parányi ab­lakain a tavalyi légyirtó nyoma éktelenkedik. Bent az „alkalmi” irodában farost­lemez-álmennyezet csüng alá. Az előtérben látjuk az eget, be — esik az eső. A szekrény belseje átned­vesedik, a papírok, iratok átitatódnak, ha fúj a szél, a huzat miatt, a papírok a földre kerülnek, onnan kap­kodják össze- A fal és a plafon találkozásánál gye- rekkamyi hézag tátong. — Egy éve vagyunk itt. Félünk a nyártól, de éppen úgy a téltől is. A betonépü­let olyan, mint a jégszek­rény. Hiába van olajkály­hánk kettő is, nem sokat ér, ha kinn süvít a szél. Gyak­Az ötéves nem hallgatja sokáig szó nélkül a „nagyok” eszmecseréjét és közbevág: — Jövőre ón is iskolás le­szek már és az idén egyedül mehetek az oviba. Pedig messzebb van, mint az iskola. Az iskola és az óvoda tá­volságát illetően elvitatkoz­nak egy darabig. Aztán a hat­éves egy pálcával rajzol a földre, magyarázza, hogy merre kell menni az ő osz­tályába. Micsoda lépcsők, fo­lyosók vannak ott és milyen nagy az udvar! Az osztályte­rem bemutatása következik: padok — ő az ötödikben ül, tábla — arra kell majd írni, a tanító néninek külön aszta­la van és a falon sok-sok kép, harkály, ló, alma, olló, kör­te, labda, ház... Az ötéves, a sok csodát hallva belátja, hogy az iskola rangosabb do­log, mint az ovi. Még egy kérdést azért megkockáztat: — Hogy hívják a tanító né­niteket? tosított hatalmi vezetés alatt.' Mindezt tudván, izgalma­sabbnak ígérkezik a prog­ram, amely a turistának szánt érdekességen túl az ran kértük, csinálják meg ezt az épületet, mert jó he­lyen van, el is férünk ben­ne. Azt mondták, erre a szi- Hkátfalra nem lehet tető- szerkezetet tenni, mert nem bírja el. A mosakodást, vagy legalábbis a kézmosást „há­zilag” oldottuk meg. Az ál­lomásról kis víztartályt, meg lavórt hoztunk, az ivóvizet pedig kanéban hordjuk a kútról, — mondja Lukács József raktáros. — Én „régi" ember vagyok, húsz éve dolgozom itt, de azt mond­tam, ha ezen a helyzeten nem változtatnak a beton­gyár vezetői, én elmegyek. A betonelemgyárban Hin­ter Lajossal, az anyaggaz­dálkodási és értékesítő osz­tály vezetőjével beszélget­tünk, aki elmondta: a vas­utasok képviselőjének régeb­ben felajánlották, hogy a dolgozók részére kialakíta­nak egy megfelelő helyet a garázs épületében, ahol van víz, mosdó és WC- De ez nern felelt meg nekik. Megnéztem a felajánlott helyet. Lényegében újra a garázsról van szó. Hat éve embertelen kö­rülmények között végzik fontos munkájukat a vas­utasok. Meddig várjanak még, hogy helyzetükön segítse­nek?! Abrahám Ildikó Ez nehéz diónak bizonyuL A hatéves, akit különben At­tilának hívnak, magyarázko­dik, mondja, hogy milyen színű a tanító néni haja, mi­lyen a szeme, milyen magas, milyen cipőt hord, de a ne­vét nem tudja. Gabriel a má­sodikos segítene, de ő se tud­ja, hogy hívják az illető ta­nító nénit. Az ötéves meg­nyugszik: lám, az iskolások sem tudnak mindent. Fölszedik az eldobált jár­műveket, elindulnak. A két­éves, aki eddig ámulva hall­gatott most fut utánuk és miközben apró, pöttyös já­téktáskáját a feje fölé emeli, sírós hangon kiabál: „Nekem isz van máj káa- tám! Én isz megyek holnap iszkolába tanulni!” A három srác megáll, meg­várják a kicsit, és megint hosszú magyarázat követke­zik. Szabó János iraki hétköznapok sokféle keleti színességébe is bepil­lantást igér. Bürget Lajos »Folytatjuk) Nyugdíjasok vasárnapja Cibakházán UTAZaS IRAKBAM Ezeregy nappalok Én is járok iskolába... A Dar-es-Salam-palola Bagdadban }

Next

/
Oldalképek
Tartalom