Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

Á M EGYE) TANÁCS LAPJA A M FZ G Y É I P Á RTB I ZOT T S A G VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK m Ara:80 fillér XXVL évf. 223. sz. 1975. szeptember 23., kedd Ipartelepítes B evezetőként egyetlen adat: az ország lakosságának 20 százaléka él a fővárosban, de itt, a kétmilliónyi em­ber lakókörzetében van az ország iparának 40 száza- lléka. Még rosszabb az arány, ha azt is figyelmébe vesszük, hogy néhány nagyvárosunk a fővároshoz hasonló mértékben rendelkezik iparral. A következmény: Budapesten és a nagy­városokban kevés a munkaerő, gépek állnak kihasználatla­nul, a két-három műszakban termelni képes üzemek egy részében még az is gondot okoz, hogy egyetlen műszak lét­számigényét biztosítsák. Az ország sok vidékén viszont ke­vés, a jelentkezőkhöz képest, a munkaalkalom. * • A megoldás már évek óta közismert: ipartelepítés vidék­re. Számtalan községbe jutott el így munkalehetőség. A több éves tapasztalatok bizonyítják azt is, hogy a vidéki iparte­lepítés, a nagyüzemek egyes részlegeinek, műhelyeinek meg­honosodása a falvaikban, mindkét fél számára hasznos, elő­nyös. Nem is az akaratban van a hiány. Inkább az a baj, Ihogy sok helyen nem készülnek fel megfelelően a vidéki ipartelepítés „következményeire”. Röviden megfogalmazva, sokkal többről van szó a vidéki ipartelepítésnél, minthogy azt csupán gazdasági mutatókkal mérhetnénk. Emberek tíz- és százezrei válnak ipari munkás­sá, s egyéni életük is ezzel párhuzamosan változik. Nem le­het közömbös egyetlen család számára sem, hogy a helyi ipar létrejötte után megszűnik a fizikailag, idegileg fárasztó napi­heti ingázás, megszilárdul a családi élet, az eddig utazásra fordított idő szabaddá lesz, művelődésre, szórakozásra is jut idő. A családok életének változása egyre inkább kihat a társadalomra. És erről a tényről sem a helyi vezetőknek, sem az ipartelepítőknek nem szabad megfeledkezniük. Az üzemi élet mindennapjai szervezett közlekedést kívánnak. Nem le­het sokáig megoldatlan az üzemi étkeztetés, s nem lehet úgy ipart telepíteni vidékre, hogy ne teremtenék meg az illetéke­sek a megfelelő szociális körülményeket. Mindezek azonban azt is bizonyítják, hogy az ipar meg­települése a falvakban nem csupán egyszerűen, forintban mérhető tennivalókat sürget. Tapasztalat például, hogy az ipartelepítés első évei után érzékelhetően megváltozik a te­lepülés közösségi arca. Egyetlen külső jel: néhány év alatt az emberek öltözködése városiassá változik. És nyilvánvaló, hogy nem csupán a külső jelek változnak, hanem az embe­rek belülről is formálódnak, igényeik is változnak, nö­vekednek. MA: öntözés • térdig vízben Riport a világjáró szolnoki vizesekről Tanító mesterek Tanárok szakoktatók nyilatkoznak hivatásukról 3. oldal Tudomány technika Melléklet 4. oldal Szabadulás után A börtönből szabadultak utógondozásáról Hontalanok zsákutcája N yugat-európai riportsorozat 3. része 5. oldal Az indiai államelnök Magyarországra látogat Losonczl Pálnak, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására F. A. Ahmed, az Indiai Köz­társaság elnöke szeptember 26—30 között hivatalos láto­gatást tesz Magyarországon. Hazánkba érkezik a Szovjetunió Legíelsib Tanácsának küldöttsége Az országgyűlés meghívá­sára ma hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezik a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának politikai küldöttsé­ge. A delegációt Pjotr Miro- novics Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, a Bjelorusz KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezeti. (Hírmagyaráza­tunk a 2. oldalon) Ma kezdődik Felgyorsul a községben a társadalompolitikai, kulturális fejlődés, a fiatal pályakezdők közül egyre többen válhatnak szakmunkássá, elindulhatnak a társadalmi, közéleti ranglét­rán. Az az igazság, hogy nincs falusi család, amely az ipar megtelepedésének anyagi haszna mellé, ne tudna felsorakoz­tatni forinttal nem mért, de az életüket szebbé, jobbá for­máló tényeket. A z MSZMP XI. kongresszusán az ipartelepítésnek az a forintokkal nem mérhető haszna így fogalmazódott meg: „Azon munkálkodunk, hogy tovább csökkenje­nek a különbségek az azonos jellegű települések, valamint a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi ellátá­sában. Településeink nyújtsanak a szocializmust építő em­bernek mind kedvezőbb feltételeket.” Íme, az ipartelepítés így éri el igazi célját Megkezdődött az ENSZ-közgyüés általános vitája (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Olajipari fiatalok találkozója Szolnokon Az Alföldi Olajipari KISZ­bizottság a házigazdája a ma kezdődő, és öt napon át tartó VIII. olajipari ifjúsági találkozónak. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt üzemeinek fiataljai ezúttal Szolnokon, a Tiszaligetben adnak egymás­nak randevút. Százhúsz KISZ-fiatalt hívtak meg és várnak az ország minden tá­járól a gazdag programú seregszemlére. A ma délutáni megnyitót holnap tájékozta­tó követi, amelyen Kukri Béla, Szolnok Város Taná­csának elnöke 900 éves me­gyeszékhely fejlődéséről tart ismertetőt, majd „A magyar szénhidrogén-bányászat és feldolgozás jövője, a fiatalok előtt álló feladatok” címmel háromórás fórumon cserél­hetnek gondolatot a találko­zó résztvevői az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával és a KISZ trösztbizottsági titkárával. Csütörtökön a KISZ idő­szerű feladatairól hallgathat­nak előadást, majd e témát is fórum követi, ahol megje­lenik a KISZ KB ifjúmun­kás osztályvezetője, a Ne­hézipari Minisztérium IB elnöke, a Bányaipari és Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára is. Pénteken az alföldi olajipar politikai, gazdasági, társadal­mi vezetőivel találkoznak a fiatalok és ellátogatnak az olajipari fiatalok klubjába. A körété! eseményei Dr. Orbán László kulturá­lis miniszter vezetésével kül­döttség utazott vasárnap este Bukarestbe, a szocialista or­szágok minisztereinek érte­kezletére. A delegáció bú­csúztatásán a Keleti pálya­udvaron megjelent dr. Mol­nár Ferenc kulturális állam­titkár. • * • Tegnap megérkeztek a bol­gár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, az NDK, a román és a szovjet küldöttségek a szocialista országok szakok­tatási szervei vezetőinek szer­dán kezdődő budapesti ta­nácskozására. * « * Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkárának vezetésével teg­nap szakszervezeti küldött­ség utazott Prágába. Huszonöt éves a KFKI A Központi Fizikai Kutató Intézet jelentős nemzetközi megbecsülésnek örvend, alap- kutatási eredményeit nagyra értékelik szerte a világon, al­kalmazott kutatási eredmé­nyeit sokoldalúan hasznosít­ja a hazai ipar és újabban a mezőgazdaság is — ez hang­zott el bevezetésként azon a sajtótájékoztatón, amelyet Pál Lénárd főigazgató tartott az újságíró szövetségben. Az intézmény negyedszázados születésnapját köszöntő saj­tótájékoztatón az újságírók megtudhatták, hogy a sok konkrét eredmény és az egész eddigi tevékenység legna­gyobb hatását abban a tudo­mányos és műszaki kultúrá­ban kell látni, amit a KFKI kollektívája az elmúlt 25 év alatt teremtett meg és ter­jesztett el, sokszor az ország határain túl is. Falugyűlés Abádszalókon A nagyközség belterületén fekszik a kihasználatlan Ke­serű-tó, amelynek a Iecsapo- lásáról már korábban dön­tést hozott a nagyközségi ta­nács. Ügy tervezik, hogy a helyét parkosítják. A febru­árban tartott falugyűlésen a község lakói határozatot fo­gadtak el, amelynek értelmé­ben a vízelvezetéshez szüksé­ges árokrendszert társadalmi munkában megcsinálják. Va­sárnap már hatvanan dolgoz­tak a vízelvezető-árok kiásá­sánál, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöksége pedig egy markológéppel vett részt a munkában. Az őszi betaka­rítás miatt most három hétig szünetel a munka, utána foly­tatják az árok kiásását. Dán fiatalok a megyében A szombaton hazánkba ér­kezett Dronten dán mezőgaz­dasági főiskola 114 tagú kül­döttsége tegnap megyénkbe látogatott Délelőtt a tisza- földvári Lenin Termelőszö­vetkezetben jártak, ahol megnézték a kukoricabetaka­rítást, majd a szövetkezet sertésszaktelepét. Délután a Szolnoki Galériában a me­gyei vadászati és vadgazdál­kodási kiállítást tekintették meg. A dán főiskolások a ko­raesti órákban visszautaztak Budapestre. Árvízvédelmi készülés A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap megkezd­te az árvízvédelmi művek őszi felülvizsgálatát. Ennek keretében az igazgatóság ke­zelésébe tartozó 650 kilomé­ter hosszú fővédvonalat — a Tisza Osongrád—Tiszafüred, a Zagyva Szolnok—Jászfel- sőszentgyörgy közötti, a Hár­mas-Körös torkolattól a Me­zőtúrig terjedő jobbparti és a Hortobágy—Berettyó szin­tén jobbparti szakaszát — vizsgálják felül. Az idei évre tervezett fejlesztési és fenn­tartási munkák — amelyek értéke meghaladja a 40 mil­lió forintot — jól haladnak, ezek befejezésével tovább nö­vekszik az igazgatóság térsé­gének árvízvédelmi biztonsá­ga. Egy mondatban — Tegnap a Magyar Nem­zeti Múzeumban megnyílt az V. nemzetközi török művé­szeti kongresszus. — A Suisse Romande sváj­ci pedagógus szövetség kül­döttsége Jean Jacques elnök vezetésével egyhetes tanul­mányútra Budapestre érke­zett. — A berlini tanács küldött­sége, amely az elmúlt na­pokban Budapesten tartózko­dott, elutazott a fővárosból. — Hassan Bel Khodia tu­néziai mezőgazdasági minisz­ter vezetésével küldöttség ér­kezett hazánkba. — Az őszi szolidaritási ak­ció keretében kétnapos ma­gyar—lengyel barátsági na­pok kezdődtek tegnap dél­előtt Békéscsabán. Bútoralkatrészek akácfából Országos pályázat szolnoki kezdeményezésre A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kez­deményezésére a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint a Könnyű­ipari Minisztérium közös pá­lyázatot hirdetett az akác és nyár fűrészárut, bútorlécet és bútoralkatrészt termelő erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, erdő- és vadgazdaságok, fa­ipari vállalatok, valamint a félterméket felhasználó bú­toripari vállalatok körében. A pályázattal ösztönözni kíván­ják a hazai fafajták, elsősor­ban az akác és a nyár fűrész­áruk és féltermékek fokozott felhasználását a drága im­port csökkentése érdekében. Az utóbbi években, erőtel­jesen fejlődő és korszerűsödő erdő- és fafeldolgozó gazda­ság követendő jó példával jár előL Elsőként ismerte fel aa értékes faállomány hazai fel­dolgozásának, intenzívebb bútoripari felhasználásának szükségességét és népgazdasá­gi előnyeit. A gazdaság pusz- tavacsi üzemében például je­lentős befektetéssel akácfá­ból készült bútoralkatrészek előállítására rendezkedtek be. Az értékes fa bútoripari felhasználását hosszabb távra biztosítják. A budapesti Bú­toripari Vállalattal kötött együttműködési szerződés alapján például 1980-ig éven­te 6200 köbméter megmunkált faanyagot szállítanak. Meg­született az elvi megállapo­dás a csongrádi Tisza Bútor­ipari Vállalattal is, amellyel a közeli napokban írják alá az ugyancsak 1980-ig szóló középtávú szállítási szerző­dést. ' E. S. Hétvége a teherpályaudvaron Kevesebb a iálldogáló vagon Néhány hete annak, hogy ellátogattunk a szolnoki te­herpályaudvarra megnézni, hogyan halad hét végén a rakodás, az áruszállítás. Amit akkor tapasztal­tunk, egyáltalán nem volt megnyugtató. A vagonok — liszttel, cukor­ral, edénnyel, karékpórral — megrakva „gazdátlanul” áll­tak a síneken hosszú órákig. Az álldogálás még csak hagyján — de az érte kifi­zetett „súlyos” ezrek érzéke­nyen érintették a vállalato­kat. Vajon azóta változott-e a helyzet? — ez a kérdés fog­lalkoztatott bennünket, ami­kor a hét végén ismét útba ejtettük a teherpályaudvart. A helyzet hétvégén is ugyanaz volt, mint hétköz­nap. Egymásután futottak be a megrakott vagonok. A mostani szombat—vasárnap mozgalmasabb is volt az ed­digieknél. A beérkezett va­gonok tartalmának nagy ré­szét elvitték a Volán teher­gépkocsijai. Szombaton 99 kocsi „rakomány” érkezett, ebből ötvennégyet még az nap elszállítottak. Vasárnap 82 vagon áru jött, amelyből estig 38-at fuvaroztak a meg­rendelőkhöz. Ee hány vagon vesztegelt? Erre a kérdésre sokkal „szebb” választ tudunk ad­ni, mint néhány hete. Jóval kevesebb volt az álló vagon. Vasárnap reggel 6 órakor a Vidiának egy kocsijai 12 órát késett. A Szolnok-Békés me­gyei Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalatnak egy vagon lisztje és egy vagon cukorja hat—hat órát várt. A víz­ügyi igazgatóság kővel teli vasúti kocsija 18 órát vesz­tegelt, amelyet még aznap este kiraktak. A Fűrész- és Hordóipari Vállalat 9 órás állásidő után rakta ki va­gonját, a Szolnoki Állami Gazdaság kocsija hat órát állt. A tegnap reggeli hat órai .helyzetkép: öt vasúti kocsi — 18 órás késés. A Vidiának 3 vagonja, a Szolnok—Békés megyei Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalatnak 2 va­gonja állt a teherpályaudvar területén. Tegnap reggelre más vállalatnak nem volt „késett” kocsija. Megállapíthatjuk, hogy a néhány, hete tapasztalt hely­zet némileg javult. Akkor 30—40 órás késésekről ír­tunk, most a legtöbb mind­össze 18 óra volt. A vállalatok tehát Igye­keztek minél előbb — a Volán segítségével — el­szállítani árujukat. Elgondolkodtató viszont, hogy a Vidia és a Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat neve állandóan szerepel — de nem a „legjobb” helyen. — sze — Chilei szolidaritási gyűlés Tiszafüreden Tegnap a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyár­egységében chilei szolidaritá­si nagygyűlést rendeztek, amelyen két chilei vendég is részt vett. Az elnökségben a vendégeken kívül helyet foglaltak a járás, a község és az üzem párt-, állami és gazdasági vezetői. A gyűlés nyitó aktusaként elhangzott a chilei himnusz, majd a Kossuth Lajos Gim­názium irodalmi színpada mutatta be „Anatéma” cím­mel chilei költők verseiből összeállított műsorát. Az irodalmi műsor után Sólyom János, a HNF nagy­községi bizottságának titká­ra szólt a chilei nép utolsó négy esztendejének történe­téről, megemlékezve a jun­ta áldozatairól. A beszéd után a • chilei vendégek fel­szólalása következett. Kö- szönetüket fejezték ki a ma­gyar népnek — közvetve az MHD dolgozóinak is — az irántuk való szolidaritásért, és azért a segítségért, ame­lyet a chilei menekülteknek hazánk nyújt. A forró, baráti hangulatú gyűlést követően . a vendé­gek megismerkedtek a fiatal gyáregység munkájával, majd szívélyes hangulatú beszélgetésen találkoztak a gyár szocialista brigádveze­tőivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom