Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

1975. szeptember 2Í: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnövekedett felelősséggel Embermeniés a romok között Megkezdődött a megyei polgári védelmi verseny Ragyogó napsütéses időben, Szolnokon, a Besenyszögi úton, jól előkészített pályán kezdődött meg tegnap dél­előtt a megyei jubileumi polgári védelmi verseny, amelynek megnyitóján az ezt megelőző városi és járási ver­senyek győztesei sorakoztak fel — összesen 33 polgári vé­delmi szakasz. A jelentés és a Himnusz elhangzása után dr. Soós István, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyette­se mondott ünnepi beszédet, amelynek bevezetőjében kö­szöntötte a résztvevő ver­senyzőket és a megjelent el­nökség tagjait, akik között ott volt Lesték István ezre­des, az Országos Polgári Vé­delmi Parancsnokság törzs­parancsnoka, Dombóvári Já­nos mérnök-alezredes, az Or­szágos PV Parancsnokság osztályvezetője, Horváth Fe­renc, a megyei polgári védel­mi törzspara-ncsnok, dr. Zsmurin Lajos, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának osztály veztő je, valamint a megye városainak, járásainak állami vezetői. Dr. Soós István ünnepi be­szédében megemlékezett a második világháború befeje­zéséről és az imperialista hatalmak háború utáni poli­tikájáról, amelynek hatására a szocialista országok védel­mi erejének fokozása is szük­ségessé vált. Ezzel párhuza­mosan fejlődött a polgári la­kosság háborús csapások el­A hazai vegyiszálgyártás központjában, a magyar Vis- cosagyárban 1980-ig a jelen­legi évi 21 000-ről 36 000 ton­nára nő a vegyiszálak ter­melése. Közben a választék is bővül. Ezt segíti a válla­latnál tavaly üzembe helye­zett száltechnikai kutató in­tézet is. A vállalat kutatóintézeté- zetének sikeres kísérletei alapján több olyan új ter­méket gyártanak, amelyet az őszi BNV-n be is mutat­nak. Ezek között lesz a ha­risnyanadrágok alapanyagá­ul szolgáló úgynevezett po- liamid 66 fonál, amelyet ed­dig importált a Budapesti Harisnyagyár. Az új szál maximálisan megfelel a mi­hárítására történő felkészíté­se, s megalakult a polgári vé­delem, amelynek szervezett munkájában ma már több­ezres tömegek vesznek részt. A megyei tanács elnökhe­lyettesének megnyitó beszéde után színpompás légi bemuta­tóról gondoskodott az MHSZ. Vontató vitorlázógép-kettős „Üdvözöljük a verseny részt­vevőit” feliratú transzparens­sel repült el többször a pálya fölött. Ezt követően a magyar motoros műrepülő-válogatott keret tagja, Simon László bravúros mutatványból álló gyakorlatával szórakoztatta a versenyzőket. Ezután a délelőtti és dél­utáni versenyen négy—négy komplex csapat vett részt, és egészségügyi, vegyvédelmi és műszaki mentési gyakorlatok­ban mérte össze egy feltéte­lezett atomcsapás elhárításá­hoz szükséges felkészültségét. A versenyzők munkáját se­gítették a 633. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet vö­röskeresztes alapszervezeté­nek tanulói, akik sebesülteket imitálva hősiesen végigállták a többszörös mentési, elsőse­gélynyújtási gyakorlatot. A mai napon tovább folyta­tódik a verseny, s a délutáni órákban kerül sor az ered­ményhirdetésre. A legjobb eredményt elérő csapatok képviselik majd megyénket az októberi országos döntőn, — Szolnokon. nőségi és gazdaságossági kö­vetelményeknek. A vicosagyárialc műszaki fejlesztésének kiemelkedő eredménye a poliamid ojtott — terjedelmesített — fonal. A vállalat kutatóintézete szorosan együttműködik szá­mos egyetemi tanszékkel, kutatóintézettel és a szocia­lista országok vegyiszál-gyá­raival. Ezekből az együtt­működésekből is sok új ter­mék születik. Közéjük tar­tozik az ugyancsak bemuta­tásra kerülő úgynevezett bio­komponens szál, amelyet a Műanyagipari Kutató Inté­zettel közösen állítottak elő, két szintetikus szál társítá­sával. Ilyen szálakat csak a világ legnagyobb vegyiszál- gyárai készítenek. (Folytatás az 1. oldalról) ben üzemükben is szép ered­ményeket értek el a ver­senyző brigádok, de olykor az anyag- és alkatrészhiány akadályozta munkájukat. Felhívta a szakszervezetek megyei tanácsának figyelmét az üdülő- és szanatóriumi beutalók érdemesebb, gon­dosabb elosztására, s példá­val bizonyította eddigi rossz tapasztalatait. Szendrei Zol­tánná, az alumíniumárugyár tiszafüredi gyárának szb-tit- kára az öt éve települt gyár­egység munkájáról, gondjai­ról, az üzem életformáló ha­tásáról szólt. Megállapította többek között, hogy a dolgo­zó nők a tanulásban, és bi­zonyos mértékig a közéleti szereplésben is hátrányban vannak. Szabó Attila, a Ti­sza Cipőgyár vállalati szak- szervezeti bizottságának tit­kára közel hétezer munkás küldötteként elmondotta, hogy a munka termelékeny­ségének növelése, a gazdál­kodás hatékonyságának fo­kozása minden vonatkozás­ban kiemelkedő eredménye­ket hozott: a bőrcipő terme­lése 21 százalékkal, a mű- talpgyártás pedig több mint kétszeresére nőtt. A munká­sok keresete az elmúlt négy év alatt 24 százalékkal emel­kedett. Sajnálatosnak tartot­ta azonban, hogy a lakásépí­tés üteme Martfűn lassú, a negyedik ötéves tervben elő­irányzott 268 munkáslakás­ból eddig csak 94 került át­adásra. Jelenleg Martfűn a lakásigénylők száma megha­ladja az ötszáz főt. Szűcs Gyula, a vegyipari szakkö­zépiskola igazgatója, a Peda­gógusok Szakszervezetének képviseletében a közoktatás gondjairól szólt. A tanter­mi gondokon túlmenően ma már feszítő probléma a gyer­mekek étkeztetése, — mon­dotta. Nagyon sokat segitet-’ tek eddig is az üzemek, a szocialista brigádok, a tár­sadalmi szervek, hogy az ok­tatási intézményeink jól el­látottak, szépek, tiszták le­gyenek, s oktatáspolitikai célkitűzéseink megvalósítása továbbra is feltételezi a társadalmi erők maximális segítségét. Nyolczas Mária, az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének megbízott megyei titkára, arról szólott, hogy az egész­ségügyi dolgozók felelősség­gel, kezdeményező készség­gel és önzetlenül vettek részt az egészségügyi törvény és a végrehajtását szolgáló rendeletek előkészitésében, ismertetésében, megvalósítá­sában, valamint a né­pesedéspolitikai határoza­tok egészségügyi vonatko­zásainak megértetésében. Szólt a gondokról: megyénk kórházi és fekvőbeteg gyógyintézeti ágyszám tekin­tetében egyike az ország legrosszabban ellátott terüle­tének. A jelenlegi körülmé­nyek az egészségügyi dolgo­zóktól maximális erőfeszíté­seket igényelnek. Barta Pál- né, a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezete me­gyei titkára elmondotta, hogy az alacsony bérek és a gyak­ran kedvezőtlen munkakö­rülmények hatására a szak­ágazat területén nagy a munkerővándorlás, kevés a szakképzett dolgozó. A nagy fluktuáció és a szakképzet- len kereskedelmi és ven­déglátó dolgozók alkalma­zása a színvonal rovására megy. Bató István, a Jász­sági Állami gazdaság szb-tit- kára a mezőgazdasági üze­mekben dolgozó szocialista brigádok termeléstsegítő sze­repéről, a nehéz őszi betaka­rításban való helytállásukról szólt, majd kiemelte, hoPV az üzemi demokrácia szélesí­tése a legfőbb feladata ma is gazdaságuk szakszervezeti és gazdasági vezetőinek. Po- lónyi Mátyásné, a Május 1- Ruhagyár szolnoki gyárának művezetője az ifjúságpolitif kai munkáról, a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, tanulását, az üzemhez, mun­kahelyhez való kötődés segítéséről szólott. Vajda Jenöné dr. a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság megyei igazgató­ságának igazgatója a tár­sadalombiztosítás fejlődésé­ről szólott részletesen. El­mondotta, hogy a megye la­kosságának 99 százalékát be­vonták a társadalombiztosí­tásba, s az egy biztosítottra forditott kiadások összege — az 1971 évihez viszonyítva — 1974-ben 30 százalékkal volt magasabb. Csatai József, a jászberényi Hűtőgépgyár idomköszörűse — többek kö­zött — a munkásokkal való törődésről, a munkahelyi egészségvédelemről beszélt. Elmondotta, hogy gyáruk­ban milyen szakrendelések állnak a dolgozók rendelke­zésére, s hogy további fej­lesztésre volna lehetőség — bőrgyógyászati- szemészeti szakrendelés. — de a sze­mélyi feltételek ennek gátat szabnak. Juhász József, a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kőművese az A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a küldöttértekez­let résztvevőit Szekeres Lász­ló, a megyei pártbizottság titkára, majd így folytatta: Megyei pártbizottságunk a szakszervezeti munkát meg­illető érdeklődéssel, tekin­tett a mai tanácskozás elé, — s reményeink valóra vál­tak­Az elhangzott hozzászó­lásokra utalva kijelen tette: Az elvégzett munka értéke­lésével, a jövőre vonatkozó tervekkel — ezt megyei párt- bizottságunk nevében mond­hatom — egyetértünk és tá­mogatjuk azokat a törekvé­seket, amelyek a szakszerve­zeti munka hatékonyságának növelését célozzák. Szilárd meggyőződésünk, hogy mind az írásos jelentés, mind a szóbeli hozzászólások híven tükrözik az elmúlt négy év munkájának eredményessé­gét. Szakszervezeti szerveink többségben helyesen élnek jogaikkal, elvégzik feladatai­kat, és aktív harcosai a szo­cializmus építésének, jól képviselik dolgozóink érde­keit. Szekeres László ezután el­mondta, hogy a felszólalók elismerik a fejlődést, ugyan­akkor bátran megfogalmaz­zák a gondokat, problémá­kat, amelyeket környezetük­ben tapasztalnak, látnak. Hangsúlyozta, hogy munkál­kodunk a gondok-bajok meg­oldásán és kérjük a szak- szervezeti tagságot — s min­den dolgozót — hogy segít­senek a gondok megoldásá­ban! Egyben türelmet, meg­értést is kérünk, mert bizo­nyos „rangsorolás” szerint kell dolgoznunk, hiszen szá­mos olyan kérdés van az életben, amely nem a sor elején áll, hanem egy kicsit hátrább, egyszerre pedig minden problémát megolda­ni nem lehet. Ezután elisme­réssel szólt a megye 20 ezer szakszervezeti tisztségviselő­jének, aktivistájának mun­kájáról, akik odaadóan dol­goznak a párt és a szakszer­vezet határozatainak végre­hajtásáért, majd így folytat­ta: — A szocializmus építésé­nek alapvető követelménye — pártunk XI. kongresszusá­nak határozata is rögzíti —- hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesül­Duschek Lajosné, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkára tolmácsolta a SZOT elnökségének üdvözle­tét, s elmondotta, az elmúlt négy évben a szakszervezetek sikeresen oldották meg fel­üzemi demokrácia fejlődésé­ről szólt elismerően, de a hiányosságokat is megemlí­tette. Saját vállalatától ho­zott példával illusztrálta, hogy elsősorban a vezetés rendszerét kellene korszerű­síteni — főleg a közép- és alsószinten. Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára arról a sokoldalú együttműködés­ről beszélt, amely főleg az elmúlt négy esztendőben ala­kult ki a szakszervezetek megyei tanácsával. Szolnok város Tanácsa ne­vében Kukri Béla tanács­elnök köszöntötte a küldött- értekezletet, majd átadta a szakszervezetek megyei ta­nácsának a jubileumi cél­kitűzések elérését támogató munkáért a városi tanács által adományozott jubileumi emlékplakettet és emlékla­pot. jön. Az elmúlt évek tapaszta­latai bizonyítják, a munkás- osztály képes újabb lendüle­tet adni a szocializmus épí­tésének. Bizonyítéka ennek a kongresszus tiszteletére és a felszabadulásunk 30. évfordu­lójára meghirdetett munka­verseny megyei sikere, mely­nek eredményeiért ezúton is köszönetét mondok mind­azoknak, ókik ennek szerve­zésében, a vállalások teljesí­tésében aktívan részt vettek, munkájukkal növelték anya­gi erőforrásainkat. Közben fejlődött a résztvevők tuda­ta, s mind jobban megértik, hogy a munkásosztály boldo­gulása szoros összefüggésben van a szocialista tervgazdál­kodás fejlődésével, az elosz­tási rendszerünk tökéletesíté­sével. Szekeres László ezután ar­ról szólott, hogy a korábbi­nál kedvezőbb feltételek biztosítják azt, hogy a szak- szervezeti mozgalom még jobban betölthesse politikai hivatását: mozgalmi eszkö­zeivel segítse a termelési feladatok sikeres teljesítését, a korszerű technika bevezeté­sét, a munkakörülmények ja­vítását, az üzemi- munkahe­lyi demokrácia még szélesebb körű kibontakozását. — Pártunk XI. kongresz- szusának célkitűzései, a prog­ramnyilatkozat, az V. ötéves terv irányelvei ismertek — mondotta többek között a megyei pártbizottság titkára, majd így folytatta: — hogy mindezt meg tudjuk oldani, sok és nagy feladatot kell teljesítenünk. Ezután három tennivalóra hívta fel külön a küldöttek figyelmét: a szakszervezetek még aktívabb közreműködés­sel segítsék a gazdasági épí­tő munkát, fordítsanak ki­emelt figyelmet az üzemi- és munkahelyi demokrácia fej­lesztésére; erősítsék a szak- szervezeti mozgalom politikai, mozgalmi jellegét, ezekben a szakszervezetben dolgozó kommunistákra hárul külö­nösen nagy feladat, — hang­súlyozta. — Az elkövetkezendő idő­szak feladatai semmivel sem lesznek könnyebbek, de meg­győződésem, hogy a követke­zetesen végzett munka meg­hozza gyümölcsét, sokasod­nak az eredmények, melyek jobbá, gazdagabbá, tartalma­sabbá teszik a dolgozó ember életét — fejezte be hozzászó­lását Szekeres László. adataikat a megyében. A szakszervezetek megyei ta­nácsa a határozatok végre­hajtásában céltudatosan és nagyon tervszerűen munkál­kodott, az országos feladato­kat jól egyeztették a megye sajátos, mindennapi felada­taival. A szakszervezeti mun­kát elősegítette az új aktívák bevonása is. Eredményesen vettek részt a szakszervezetek a gazdasá­gi feladatok végrehajtásában, megfelelő volt a nevelő mun­ka, bár ezen a területen még többet kell tenni. A továbbiakban a mérték­telen túlóráztatás káros hatá­sáról szólott a SZOT titkára, majd bérezési kérdésekről fejtette ki véleményét. A női munkaerő — mondotta — sokszor azonos munkavégzés esetén sem részesül a férfia­kéval azonos bérezésben. A szakszervezeteknek ebben a kérdésben is sok még a tenni­valójuk. A szakszervezetek — amikor erre szükség van — éljenek kifogásolási joguk­kal, jogaik érvényesítésében bátrabban kezdeményezzenek — hangsúlyozta a SZOT tit­kára — majd az üdülési le­hetőségek igazságos elosztá­sáról beszélt. Auguszt Tiborné az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat statisztikusa, az ÉDOSZ kül­dötte az élelmiszeripari dol­gozók nevében elmondotta, hogy becsülettel eleget tet­tek azoknak az elvárások­nak, amelyeket a mezőgazda- sági termékek egyre növekvő ipari feldolgozása, a lakosság jobb ellátása érdekében tő­lük megköveteltek. Sajnos, ez az iparág is kapacitáshiány­nyal, munkaerőgondokkal küzd. A feladatoknak az élel­miszeripari dolgozók csak fo­lyamatos túlórázásokkal és a szabad szombatok feláldozá­sával tudnak eleget tenni. Lénárt József, a jászberé­nyi szakmaközi bizottság tit­kára a dolgozók munkavédel­mével, a szakmaközi bizott­ságok munkájával foglalko­zott felszólalásában. Majd hangsúlyozta, hogy a baleset­megelőző tevékenységet to­vább kell javítani, magasabb szintre kell emelni. Nagy Miklósné, a víz- és csatornaművek munkaügyi csoportvezetője, a HVDSZ küldötte arról szólott, hogy a szakszervezeteknek az ed­digieknél is következeteseb­ben kell fellépniük a mun­kafegyelem érdekében, és el kell utasítani a jogtalan kö­veteléseket. A vitát miután időhiány miatt tizenöten már nem kaphattak szót — Árvái Ist­ván, az SZMT vezető titkára foglalta össze. B választás A vita lezárását követően a küldöttek megválasztották az új vezető testületeket; a szakszervezetek megyei ta­nácsát és a számvizsgáló bi­zottságot. A hatvanöt tagú SZMT rhegtartotta alakuló ülését, ahol saját soraiból megvá­lasztotta a tizenkilenc tagú elnökséget. A szakszervezetek megyei tanácsának elnökévé Tóth Jánost, vezető titkárának Árvái Istvánt, titkárának Sípos Károlynét és Papp La­jost választották. Az elnök­ség tagjai: Szabó Pál, Bíró Sándomé, Magyar Márton­ná, Busi Károly, Gere Mi­hály, Barta Pálné, Bányai János, Márton Ernőné, Mun­kácsy Miklós, Kátai Mária, Szurgyi István, Lénárt Jó­zsef, Hegyes István, Szabó Károly és Nyolcas Mária. A héttagú számvizsgáló bi­zottság elnökének ismét Jan­kó Károlyt választották meg-' Munkában a mentők A viscosagyáriak kiemelkedő sikerei a holnapért már ma is dolgozni kell űz elmúlt négy év eredményei bizonyítanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom