Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
Megnövekedett felelősséggel Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete Megválasztották a Szakszervezetek megyei Tanácsát és elnökségét A küldöttértekezlet elnöksége November 7-re teljesítik negyedik ötéves tervüket Ugrásszerű fejlődés a SZIM karcagi gyárában A Szerszámipari Művek a karcagi Gépjavító Állomást 1969-ben vette át, és az üzemet átalakította saját termelési feladatainak megfelelően. Erre a régi üzemre azóta rá sem lehet ismerni. Üj műhelycsarnok, új irodaház magasodik a gyár udvarán, új gépek dolgoznak a csarnokban, s a megváltozott viszonyok mellé melváltoztak, igazi munkássá váltak az emberek. A Szerszámipari Művek — ez a név nyolc gyárat és egy fejlesztő intézetet takar — termelési értéke az idei esztendő első félévében 909 millió 400 ezer forint volt. A karcagi gyár része ebből az értékből 41.7 millió forint ami 12.7 millió forinttal több a tavalyi év első hat hónapjának termelési eredményénél. E az „ugrás” — ahogy a gyár vezetői elmondták, — szinte természetes az üzem életében. Természetes, mert nagyon sok intézkedés, ami az előző hat évben született, most hozza meg gyümölcsét- Ebben az évben már a kívánalmaknak megfelelően dolgoztak az új műhelycsarnok tavaly vásárolt gépei, amelyeket a korszerű technológiai elrendezésnek megfelelően telepítettek. A gyár dolgozóinak begyakorlottsága is megváltozott — s az idei esztendőben már kiváló, szakmáját ismerő munkásokra számíthattak a gyár vezetői. Ezt igazolja az. hogy az elmúlt esztendő első félévében egy munkás termelése 87 ezer forint, ezzel szemben az idei év első félévében több mint 130 ezer volt, méghozzá úgy, hogy a létszám a tavalyihoz képest csökkent. A SZIM karcagi gyára szerszámgépekhez készít alkatrészeket — komplett szerszámgépeket itt nem gyártanak. Munkájukhoz sokrétűségét jelzi, hogy több mint hatszázféle termék került ki a készáruraktárakból, amelyeket aztán a SZIM más gyáraiban összeszerelnek. Hatszázféle termék, hatszázféle gond — az anyagbeszerzéstől a selejtmentes gyártásig. Nem történhet meg, hogy több százezer forintot érő gép azért álljon, mert egy filléres alkatrész nem készült el. Az anyagbeszerzési gondok nem kerülték el a SZIM karcagi gyárát sem, de munkaszervezéssel igyekeztek enyhíteni a problémákon. Az idén a gyár dolgozói úgynevezett minőségi prémiumot is kapnak, amelynek a hatása már most jelentősen érződik a selejt csökkenésén. A gyárban tizennyolc szocalista brigád dolgozik, akiknek munkája szervesen kapcsolódik az elért eredményekhez- Legutolsó vállalásaik egyike, hogy a gyár harmadik negyedévre szóló, 50.4 millió foriptos termelési értéktervét 54 millió forintra teljesíti. Ezzel is segítik, hogy a Szerszámipari Művek november 7-re teljesítse negyedik ötéves tervét-- ---------- • H. J, ö sszehívták Szolnok megye Tanácsát Tegnap reggel kilenc órakor a szolnoki Ságvári Művelődési Központ színháztermében Tabáit Lajos, a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsa elnökének megnyitó beszédével kezdődött meg a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete. A küldöttértekezleten százkilencvenhét küldött vett részt a megye százhuszonnyolcezer szervezett dolgozója képviseletében. A küldöttértekezlet elnökségében, a meghívott vendégek, a különböző iparágak és szakmák képviselői között helyet jogialt dr. Gergely István, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Du- schek Lajosné, a Központi Bizottság tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. A küldöttértekezlet levezető elnöke, Bányai János, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára tett javaslatot a napirendre és a munkabizottságokra. A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának szóbeli beszámoló.ját az írásban kiadott jelentéshez, határozathoz Árvái István vezető titkár, a számvizsgáló bizottság szóbeli beszámolóját Jankó Károly a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő. Már a kora délelőtti órákban megkezdődött a vita — Árvái István, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára szóbeli kiegészítésében a többek között a következőket mondotta: — A küldöttértekezlet elé a mai napon írásban és szóban előterjesztett számadás és mérlegkészítés nemcsak kötelező beszámolás az elmúlt négy évben végzett munkáról, hanem a jövő feladatainak felelősségteljes meghatározása is. A közelmúltban befejeződött szakszervezeti alapszervezeti választások, az iparági, ágazati megyei küldöttértekezletek átfogó képet adtak a négy esztendő munkájáról, eredményeiről, hiányosságairól. A tagság pozitívnak minősítette a szakszervezetek tevékenységét abban a tekintetben, hogy egyre nagyobb felelősséget vállalnak nemcsak az anyagi javak minél igazságosabb társadalmi elosztásában, hanem azok létrehozásában is. A szak- szervezeti alapszervek mindjobban megtanultak élni a rájuk ruházott jogokkal, hatáskörökkel, javultak a munkafeltételek, fellendült a szakszervezetek nevelő, kulturális munkája. Nőtt a társadalmi munka súlya, a tisztségviselők tekintélye és befolyása. A választásokon erőteljesen megnyilvánult a szak- szervezeti tagságnak az az igénye, hogy még nyíltabb legyen a szakszervezeti munka. Ez a kívánság jogos és reális. Több bizalmat kell hogy kapjon a tagság! Minden lényeges kérdésben szükséges jobban ismerni a tagság véleményét, hiszen csak így hozhatnak a vezető testületek megalapozott, körültekintő döntéseket. Főként azt kérik, hogy a vállalatok közben Vajda Jenóné dr.', a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést, — amely a késő délutáni órákig folytatódott• A vita lezárása után a küldöttértekezlet megválasztotta a szakszervezetek megyei tanácsának és a számvizsgáló bizottság tagjait. Az újonnan választott tanács megtartotta alakuló ülését. vezetői alaposabb és közérthetőbb információkat adjanak a vállalat, a szűkebb munkahely helyzetéről. Alapvetően kedvezőnek ítéljük meg a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom megyei helyzetét — emelte ki Árvái István. — Az elmúlt év tavaszán kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny társadalmi méretű politikai demonstrációvá fejlődött. A dolgozók kötelezettségvállalásai és azok teljesítése összhangban van a központi felhívásban megfogalmazott versenycélokkal, melyek egyben gazdaságpolitikánk alapvető célkitűzései is- Szinte vég nélkül sorolhatnánk azokat az egyéni, brigád- és vállalati kezdeményezéseket, melyek az ésszerű takarékosságra, a termelési költségek csökkentésére, a termelékenység emelésére, a szervezési tevékenység fejlesztésére, a termékek —, a munka minőségének javítására, a szerződési és szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítására irányulnak. A beszámolási időszakban jelentős előrelépés volt a nevelő munka fontosságának felismerése és fejlesztése — hangzott el a szóbeli kiegészítésben. — A megye szakszervezeti szervei által hozott döntésekben, állásfoglalásokban és intézkedésekben egyaránt tükröződik a nevelő munka tartalmi gazdagodása, színesebbé, hatékonyabbá válása. Tovább fejlődött a szakszervezeti politikai tömegoktatás, jól szolgálta a párt politikájának népszerűsítését, a politikai, társadalmi munkahelyi kérdések iránti érdeklődés felkeltését, kielégítését, a bérből és fizetésből élők minden rétegének mozgósítását a feladatok végrehajtására. A jövőben elsősorban a minőségi munka fejlesztését tekintjük fő célnak az oktatásban. Az elmúlt években a nevelő munka jobban alkalmazkodott a munkahelyek adottságaihoz, az egyes dolgozói rétegek sajátosságaihoz. A szakszervezetek munkahelyi nevelő tevékenysége alapvetően, az üzemi munkásságra, a dolgozó nők és fiatalok körében végzett munkára irányult. De a fejlődés elismerése mellett, látnunk kell azt is, hogy a tudatformáló munka hatékonysága változatlanul elmarad a társadalmi igényektől, a szakszervezetekkel szemben támasztott egyre növekvő követelményektől. Keveset mutat meg a dolgozók számára a szak- szervezeti munka sokrétűségéből, sokszínűségéből. A kritika nemcsak a szakszervezetek tudatformáló tevékenységével foglalkozó tisztségviselőket és intézményeket illeti, hanem a megye szakszervezeti irányító szerveit is, mivel a politikai nevelő munka, a kulturális tevékenység nem reszort tennivaló, hanem a szakszervezeti munka egész területét átfogó feladat Széles körű érdekvédelmi, mozgalmi munkánk megköveteli, hogy kiemelt figyelemben részesítsük a munkahelyi demokrácia fejlesztését — hangoztatta Árvái István. — A minőségi változás feltételeit mindenekelőtt a munkahelyeken kell megteremteni. Az üzemi demokrácia kiteljesedésével kapcsolatban a legfőbb tennivalónk az igények felkeltése, a valóságos érdekek felismertetése. Legfontosabbak az emberi feltételek. Az egyik oldalon az, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények vezetői részéről komoly igény és szándék legyen arra, hogy bevonják a dolgozókat a vezetésbe, a döntések előkészítésébe, a másik oldalon, a dolgozók tudjanak és akarjanak megfelelő módon és érdeklődéssel beleszólni az üzemi élet dolgaiba. A munkahelyi demokrácia fórumai, szervezetei, keretei mindezekhez adottak, sőt többre adnak lehetőséget, mint amit ebből eddig hasznosítani tudtunk. A szakszervezetek megyei szerveinek alapvető politikai feladata, hogy a dolgozók, akik egyszerre munkavállalók és tulajdonosok is, részt vegyenek a vállalatok gazdálkodási ügyeinek eldöntésében, végrehajtásában és annak ellenőrzésében, hogy a gazdasági vezetők munkaköri kötelezettségként megteremtsék a dolgozók érdemi részvételének feltételeit, hogy a szakszervezeti vezető testületek gyakoroljanak társadalmi ellenőrzést a gazdasági vezetés munkája felett, állásfoglalásaik tükrözzék a dolgozók véleményét, törekvéseit. Alapvető követelmény, hogy a figyelem azokra irányuljon, akik a közösséggel együtt akarnak boldogulni. — hangoztatta Árvái István szóbeli jelentésében. A vitát Homonnai János, a Szolnoki Járműjavító állami-díjas tüzikovácsa nyitotta meg. Elmondotta, hogy a szocialista munkaverseny(Folytatás a 3. oldalon) Elutazón a chilei pártkűldottség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1975. szeptember 17—20 között látogatást tett Magyarországon dr. Carlos Altamirano főtitkár veztésével a Chilei Szocialista Párt küldöttsége. A küldöttség tegnap elutazott Budapestről. ’S '. Véget ért a társadalomtudósok konferenciája Befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete szervezésében hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — részvételével rendezett nemzetközi konferencia, amelyen Kuba képviselője megfigyelőként vett részt. Negyvenéves a Papírgyár A Szolnoki Papírgyár fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából ünnepség- sorozatot rendeznek a gyár dolgozói. Hétfőn délután 14 A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a tanácsokról szóló 1971. évi I. tv. 30. § (1.) bekezdése alapján Szolnok megye Tanácsának ülését 1975. szeptember 26-án (pénteken) de. 9 órára összehívja. A tanácsülés napirendjére kerül: az 1975. évi országgyűlési képviselő és időközi tanácstagi választások eredményéről szóló A nap híreiből órakor nyitják meg az üzemi tanácsteremben a gyártörténeti kiállítást. A gyár udvarát régi gépalkatrészeket bemutató szabadtéri múzeummá alakították. A hét folyamán pedig ünnepi üléseket és tanácskozásokat tartanak a szakembereknek. Chilei vendégek Tiszafüreden Holnap délután 14 órakor a Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében chilei szolidaritási napot rendeznek. Az ünnepi beszédet Sólyom János, a Hazafias Népfront tiszafüredi járási Bizottságának titkára mondja, majd felszólal a két chilei vendég is. Ezután a gimnázium irodalmi színpada ad műsort Ezt követően a vendégek egtekintik a gyárat, és találkoznak a szocialista brigádok vezetőivel. Megnyílt a III. kisplasztika! biennálé A Képzőművészeti Világhét nyitányaként tegnap a Műtájékoztató; a Megyei Tanács VB. Építési-, Közlekedési- és Vízügyi Osztály ágazati tevékenységéről szóló jelentés; Szolnok megye élelmiszergazdaságának helyzete, közép- és hosszútávú fejlesztésének programja; a Megyei Bíróság tájékoztatója működéséről, a népi ülnökök tevékenységének tapasztalatairól. csarnok termeiben nyitották meg a III. Nemzetközi Kisplasztikái Biennálét Az ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Orbán László kulturális miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, s ott volt politikai és kulturális életünk sok más ismert személyisége Huszonnyolc ország több mint száz alkotója mutat be mintegy félezer művet a tárlaton, amelynek megnyitásán a kiállító művészek hazája magyarországi diplomáciai képviseleteinek számos vezetője és tagja is ott volt. A biennálén Garamvölgyi József kulturális miniszter- helyettes mondott beszédet. Egy mondatban — Ünnepséget rendeztek tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács székházában a szocialista szakmunkásképzés 25. évfordulója alkalmából. — Baranya városaiban kiállítással köszöntötték tegnap a hazánkban most először megrendezett Képzőművészeti Világhetet. — Az Erhard Krack főpolgármester vezette berlini tanácsi küldöttség tegnap délelőtt a Fővárosi Tanácsnál tett látogatást. Árvái István szóbeli beszámolója
