Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 18'.' ^ u. Á KGST tagországok elektrotechnikai együttműködése II legkisebbtttl a legnagyobbig A KGST XXIX. ülésszakán értékelték a tagországok kö­vetkező 5 évre szóló népgaz­dasági terveinek összehango­lására irányuló munkát, s meghatározták a gazdasági és a tudományos-technikai együttműködés főbb irányait. Felvetődött korunk leggazda­ságosabb motortípusának a villamos motorok gyártásá­nak a problémája is. Erről a témáról Oleg Zin- csenkóval a villamos motoro­kat gyártó össz-szövetségi Ipari Egyesülés elnökével be­szélgettünk. Oleg Zincsenko az „Interelektro”, a KGST villamcs motorok gyártásá­val foglalkozó bizottság elnö­ke. Az „Interelektro” a tag­országok ágazati terveit, szabványosítási intézkedéseit koordinálja. A bizottság legutóbbi ülé­sén a villonymotorok gyártá­sának problémáit vizsgálták az 1980-as évek végéig. Ki­dolgoztak egy egyezmény- tervezetet is, amelyben meg­határozták a tagországok szakosodási és kooperálási tehetőségeit. Hogyan oszlanak meg az egyes tagországok kötelessé­gei? — Minden tagország egy meghatározott típusú motor előállításáért felel. Ezzel le­hetőség nyílik, hogy az adott ország koncentrálja szellemi és műszaki erőit az adott probléma megoldására. For- dulatszám-csökkentővel ellá­tott villamos motorokat az NDK, a kis zajjal működő motorokat Magyarország, da­rumotorokat NDK, Lengyel- ország, Szovjetunió és Romá­nia fog gyártani. A robbanás­áé sújtólégbiztos motorok gyártására Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia jelentkezett A kötelezettségek elosztása előtt mélyrehatóan tanulmá­nyozták az egyes országok lehetőségeit Például a mag­netofonokban használatos törpemotorok gyártására Bulgária és Lengyelország kapott megbízást mert már jelenleg is megfelelő ipari háttérrel rendelkezik mind­két ország. Lengyelországnak emellett szabad kapacitása van sújtólégbiztos motorok gyártására. Ilyen módon mindegyik fél a részére leg­kedvezőbb gyártási profilt kapta meg. — A szakosodás új üzemek építését tételezi fel? — Természetesen. A tag­országokban jelenleg még folyik a régi üzemek rekon­strukciója és az újak építése. Például Bulgáriában, Szófiá­ban, és Plovdivban korszerű­sítenek két üzemet. Romá­niában felújítják az egyik bukaresti villamosgépgyáirtó üzemet, s két új gyárat ké­szülnek megnyitni. A Szov­jetunióban is felújítanak né­hány, villamos motorokat gyártó üzemet. — A tagországok hogyan segítik egymást? — Ahhoz, hogy az üzemeli a tudomány és a technika legkorszerűbb vívmányaival legyenek ellátva, egyeztetni kell a tagországok lépéseit. Erről természetesen nem fe­ledkezhetünk meg. Csehszlo­vákia a baráti országokat nagy teljesítményű sajtoló-, Lengyelország — a legmo­dernebb tekercselő gépekkel látja el. A Szovjetunió és az egyezmény többi résztvevő országa kölcsönösen biztosít­ja a szükséges, legkorszerűbb technikát. — Eddig ön a többoldalú együttműködésről _____beszélt, k érem, szóljon néhány szót a kétoldalú együttműködések­ről is. — Hat évvel ezelőtt a Szovjetunió és az NDK szak­emberei egységes program szerinti kutatásba kezdtek. Szovjet részről ebben a mun­kában részt vett az Össz-szö­vetségi Elektromechanikai Tudományos Kutató- Terve­ző és Technológiai Intézet, s több más tudományos szer­vezet, az NDK részéről a drezdai Elekrotechnikai In­tézet. Az együttes munka gyümölcse egy világszínvo­nalú motor lett, amely meg­felel a következő 5 éves terv­időszak végére várhatóan ki­alakuló követelményeknek is. 1973. októberében a Szov­jetunió és Csehszlovákia kö­zött hosszúlejáratú egyez­ményt írtak alá a villamos motorok közös tervezésérőL Az új motorok kidolgozásá­val a szovjet és csehszlovák szakemberekből álló Egyesült Szerkesztői-Technológiai Iro­dát bíztak meg. Az irodában különböző típusú szerszám­gépipari motorokat hoztak létre, A kialakított villamos motorok hatásfoka igen jó, súlyukat átlag 30 százalékkal, a gyártásukhoz felhasznált réz menyiségét pedig 20 szá­zalékkal csökkentették. A motorok sorozatgyártá­sát az elmúlt évben kezdték eL Már jelenleg is nagy ke­resletnek örvendenek az egész világon, többek között Nyugat-Európában is. A Bmoi Nemzetközi Vásáron aranyéremmel tüntették ki a közös tervezésű motort. Jelenleg a szovjet és a csehszlovák szakembereket még ennél is korszerűbb mo­tor létrehozásának gondolata foglalkoztatja. Ebben a mun­kában részt vesz a brnot „VUESZ” Tudományos Ku­tató Intézet, hét szovjet egye­tem és 12 szerkesztő-techno­ló »iái iroda. A készülő moto­rok összeszerelésére két új üzem felépítését tervezik, egyet Uzsgoródban, és egyet a csehszlovákiai Michalovce- ben. Nikolaj Oszipor Vízvédelem ot NDK-bon Minőségvizsgálat mozgó laboratóriumban Bulgária és TürSIrország között i Elektromos tómzeték Todor Zsivkor. a bolgár államtanács elnöke és Sülej- man Demirel török minisz­terelnök a közelmúltban fel­avatta a két ország közötti elektromos energia-rend­szert. Bulgária iSs Törökország már 1969-ben megállapodott az elektromos energia köl­csönös cseréjében, s e meg­állapodás alapján már 1969- ben hozzáláttak a szükséges berendezések és felszerelé­sek építéséhez. Az eddig megépített távvezeték révén körülbelül 100 millió ki­lowattóra áramcsere bonyo­lítható le. Az 1974-ben aláírt és az elektromos energia cseréjére vonatkozó megállapodás tel­jesítésének eredményekép­pen Bulgária 1975-ben 25 millió kilowattóra energiát továbbít Törökországnak, majd a jövő évben Bulgária a török energiarendszer ré­vén 76 millió kilowattóra elektromos energiát kap. Ezen kívül Bulgária minden hónapban körülbelül 50 mil­lió kilowattóra éjszakai ára­mot bocsát Törökország ren­delkezésére. A két ország energiarend­szere közötti kapcsolatot távvezeték biztosítja, amely a bolgár területen lévő Ga- labovo állomástól (amely a dél-bulgária „Marica-Iztok” komplexum tartozéka) a tö­rök területen lévő Babaeski alállomásig terjed. A veze­ték építése kereken három évig tartott. A felszerelés bolgár részét már az elmúlt évben 220 ki­lovolt feszültséggel elkészí­tették. Ha majd a még épí­tés alatt lévő „Marica-Iztok” energia-komplexum erőmű­ve is elkészül, a távvezeté­ken áramló elektromos ener­gia 400 kilovolt feszültségű lesz. Ä Német Demokra­tikus Köztársaságban környezetvédelem alatt elsősorban a víz tiszta­ságának védelmét értik. A sűrűn lakott, nagy­mértékben iparosított és fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország hatal­mas vízigényét nehezen tudja természetes vizek­ből kielégíteni. Az NDK- ban az egy főre esővízs- készlet 14-szer kisebb a világátlagnál, így a víz­zel sokkal jobban kell takarékoskodnia. mint bármelyik szomszédjá­nak. Mindenekelőtt a ve­gyipar hatalmas vízigé­nye okoz gondot. Az 1963. áprilisában a vizek védelméről és fel- használásáról, valámint az árvízvédelemről ho­zott törvény szigorú nor­mákat szabott meg a természetes vizek szeny- nyeződésének megaka­dályozására. Az Odera-y menti Schwedtben léte­sülő petrolkémiai kom­binát építésénél az ösz- szes költségek tíz száza­lékát fordították tisz­títóberendezések létesíté­sére. Az ivóvízhálózat tehermentesítésére 60 mélyfúratú kútat is épí­tettek. Mint az NDK töb­bi nagy vegyi üzemében, úgy itt is állandó bi­zottság őrködik az üzem­ből kikerülő víz tiszta­sága felett. Az új vegyi óriás, a Leuna II. építésénél már a tervek készítésénél gondoltak a szennyvíz- . tiszti tó berendezésekre, melyek a szennyező anyagok 93 százalékát távolitják el a vízfoől, mielőtt az a Saale folyó­ba kerülne. Míg a régi üzemek termelésük nö­vekedésének arányában szennyezték a vizeket, addig a Leuna II. min­den káros hatás nélkül érte el teljes kapacitását. Az NDK állami víz­felügyelete szigorúan őr­ködik azon, hogy az üze­mek betartsák az előírt normákat, mozgó labora­tóriumokban a helyszí­nen vizsgálja a víz mi­nőségét és szükség ese­tén nagy bírságot szab ki a rendelet megszegői­re. Ennek ellenére is akadnak azonban még szennyezett folyók. Az 1945. előtt épített üze­meknél legtöbbnyire nem törődtek a környezeti ár­talmakkal. ezeken a he­lyeken most kell felsze­relni a megfelelő beren­dezéseket. A zeitzi hid­rogénerőmű szennyvíz- tisztító berendezés 34 millió "márkába került; a premnitzi vegyiszál gyár biológiai tisztító művéért pedig több mil­lió márkát fizettek, mű­ködése óta a Havelben 12 kilométeres szakaszon ismét lehet fürödni. Az egyik berlini vegyi üzemben 1971. óta a szennyvizet mésztejjel semlegesítik. Más üzemek — és ez a legjobb megoldás — a vizet zárt körforgásban használják, azaz a szennyvizet úgy kezelik, hogy azt — tisztítás után — a termelési folyamat­ban ismét fel lehessen használni. Ezzel nagy­mértékben tehermente­sítik az ivóvízhálózatot. Havanna újjászületése Lengyel gyárak Marokkónak Marokkóban, Szafi hely­ségben hatalmas vegyipari kombinát épül két nyugat­német cég és Lengyelország részvételével. A lengyel fél három, komplettül felszerelt kénsavgyárat épít a nyugat­német vállalatokkal karölt­ve. Lengyelországból már megérkezett a helyszínre kb. 5000 tonna szerkezeti és kü­lönböző berendezési elem. A soron következő, kb. 11 000 tonnás szállítmány fokozato­san, tengeri úton érkezik. Ezeknek az üzemegységek­nek létesítése a 10 évvel eze­lőtt kötött lengyel—marokkói kereskedelmi kapcsolatok folytatását jelentik. Marok­kó első cukorgyárát is len­gyelek építették. Gyökeres változások nap­jait éli a kubai főváros. A központilag jóváhagyott ál­talános lakásrekonstrukciós program keretében a csak­nem kétmilliós metropolis­ban több mint 200 000 lakást bontanak le, illetve újíta­nak fel teljes egészében. Xlymódon szinte újraépül Havanna. A rekonstrukciós munkálatok során egész ke­rületek tűnnek el és szület­nek újabb szebb, modernebb köntösben. A forradalom győzelmét megelőző időszakban az or­szág lakáshelyzete szegényes volt. Több mint 2 800 000 vi­déki és külvárosi lakásból hiányzott a villanyvilágí­tás és a fővárosban is 400 000 család sötét és egészségtelen sikátorokban lakott. A népi Kuba a forradalom győzel­me után szinte azonnal hoz­zálátott fővárosának szépíté­séhez. Már 1959-ben beve­zették az ötemeletes típus­építkezési technológiát, amely azonban még a ha­gyományos építkezési mód­szereken alapult. A hatvanas évek elején kísérletezték ki és kezdték alkalmazni a Nagypanel-4 elnevezésű kor­szerű lakásépítkezési tech­nológiát, s lényegében ma is ezen alapul a főváros lakás­rekonstrukciója. Az elmúlt években felépített házgyá­rak ma már elegendő előre­gyártóit elemmel látják el az építőipari vállalatokat. 1974- ben, az általános rekonst­rukciós program indulási esztendejében csaknem 5 000 új lakás épült a kubai fővá­rosban és számos lakótömb rekonstrukciója valósult meg. Az idei tervek 6 600 új lakás átadását és ugyanennyi épí­tésének a megkezdését irá­nyozzák elő. A lakásokkal párhuzamosan új középüle­teket, ellátó- és szolgáltató intézményeket is építenek, bölcsődékkel és óvodákkal, valamint bevásárlóközpon­tokkal egyetemben. Észt és magyar onkológusok kapcsolata A Szolnok megye és az Észt SZSZK közötti baráti kapcsolat jegyeben került sor tavaly Jászberényben az észt és a magyar onkológu­sok találkozójára, tudomá­nyos konferenciájára, A ta­nácskozás fő témája; a da­ganatos betegségek megelő­zése és gyógyítása volt. Az észt orvosak előadásokat tar­tottak eddigi kísérleteikről, tapasztalataikról, megtekin­tették a budapesti Onkoló­giai Intézetet, s a szolnoki MÁV kórházat. Az idén, szeptemberben a jászberényiek viszonozták észt kollégáik látogatását. A delegáció programjában az Észt SZSZK tudományos kutatóintézeteinek, kórhá­zainak, rendelőintézeteinek megtekintése szerepelt. Tal- linnban előadásokat tartot­tak az emésztőszervek rend­ellenességeiről, s a betegség megelőzéséről. Az előadások megjelennek a két ország orvosi folyóirataiban. A Tallinnba látogató tu­risták kedvence a régi vá­rosháza. A gótikus stílusú épületet 1952 óta restaurál­ják, s idén szeptember vé­gére készül el; eredeti for­májában várja a vendége­ket. A műemlék jellegű vá­rosháza felújítása nem min­dennapi gondot okozott az építőknek, restaurátoroknak. Az elmúlt századok során nem egyszer átépítették, , s a gótikus stílushoz hasonló elemekkel egészítették ki. Nehezítette a munkát az is, hogy az eredeti tervek el­vesztek. A mérnökök, mű­vészettörténészek, kutató munkája eredményeként vé­gül is sikerült helyreállítani az értékes műemléket, amelynek egyik irodájában őrzik a város hatalmas kul­csát. A megújult épületben a jelképes kulcson kívül is számtalan látnivaló akad. Állandó kiállítás nyílik ré­gi könyvekből, dokumentu­mokból, egy másik terem­ben pedig népművészeti tár­gyak várják a látogatókat. A volt polgármesteri szobá­ban koncerteket rendeznek, s itt kerül sor a nemzetközi sakkversenyekre is. A he­lyiségeket középkori búto­rokkal rendezik be, s így az egész városháza a középkort idézi a turistáknak a mo­dern nagyvárosban. A jellegzetes magyar éte­lek: a gulyásleves, a halász­lé nagy népszerűségnek ör­vend az észt fővárosban is. Nyolc évvel ezelőtt építet­ték fel egy új lakónegyed­ben a Szolnokról elnevezett kávéházat, amelyben azóta is mindennap több százan fordulnak meg. A magyar ízek kedvelői nemcsak ott ebédelhetnek, vacsorázhat­nak hanem kívánságukra bármilyen ételt elkészíte­nek, s házhoz szállítanak. A konyha két „művésze” Tiju Remelkoop és Hilja Vejszon több ízben járt Szolnokon, hogy ellesse a híres magyar konyha titkait. Mestereik: Szántó András szakács és Hajdú Antal cukrász, viszonozták is a lá­togatásokat, s . Tallinnban, mint az étterem vendégei vizsgáztatták le „tanítvá­nyaikat”. A jövő év elején felújít­ják a kávéház épületét. Az éttermet magyaros bútorok­kal rendezik be, a falakra népművészeti tárgyak ke­rülnek. S, hogy a hangulat is „magyaros” legyen arról Kuno Ljukre zenekara gon­doskodik: műsorukban csár­dásokat, magyar népdalokat mutatnak be. Eduard Govorusko Lakles Fordította: Tál Gizella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom