Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-10 / 187. szám
<■ 1975. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Közmüuelödés Kunmadarason Ami ma elég, holnap már kevés A szellemi erőket is egyesíteni kell A szegedi játékok hétvégi slágere a Háry János premierje; annak ellenére, hogy a mű nem számít már újdonságnak a nyári játékokon. Az 1962-es zajos sikerű előadásai óta három évadban szerepelt a dómszínpad műsorán. Az idei ötödik bemutatója abban különbözik többek között a korábbiaktól, hogy Háry megfor- málója prózai színész, a szerepben Bessenyei Ferenc mutatkozik be. Partnerei Házi Erzsébet, Fónay Márta, Berdál Valéria, ifj. Újlaki László, Kovács János. Az előadást Giricz Mátyás, a szegedi színház igazgatója rendezte. Képünkön: jelenet a második felvonásból. Az olvasás iskolája Á szó, az írás és a kép Bármennyire eltérő azonban az emberek érdeklődése, olvasónak mégis csak azt tekinthetjük, aki a szépirodalmat is szereti. Megint más kérdés, hogy ki milyen műfajt, s milyen formában kedvel leginkább. Itt már nemcsak egyéni eltérésekről beszélhetünk: a történelem korszakai is más-más műfajt állítanak előtérbe, az egyes népek irodalmában is nagyobb hangsúlyt kap egy-egy műfaj (pl. az ógörögöknél a dráma, a rómaiaknál a líra vezet, az angoloknál megint a dráma, az oroszoknál a regény, minálunk a líra áll az élen). Mindezekben szerepe van a gazdaságitársadalmi fejlettségnek, az életformának, de az adott nép sajátos alkatának is. A különféle egyéni vonzalmakat mindezek a tényezők befolyásolják, pontosabban: már kialakulását motiválják. A történelem korszakain végigtekintve látjuk, hogy maga az „irodalom” megelőzte az írást; írott forrásaink számára a szájhagyomány őrizte meg a műit mélységesen mély kútjából felfakadó emlékeket. A líra az ősi munkadalból született, az elbeszélő műfajok pedig a mítoszokban lelik eredetüket, a nemzedékek láncán végighullámzó történeteken, melyeket ősatyák, sámánok, mesemondók, dalnokok örökítettek tovább. Ha ezek az énekek és sok más hősi ének — fennmaradhatott, akkor számunkra szinte elképzelhetetlenül jó emlékezetük lehetett mindazoknak, akik a lejegyzésig megőrizték, még akkor is, ha feltehetően számtalanszor hallották. Persze nemcsak egyének, hanem összetartozó szoros kis közösségek (törzs, falu) kollketív, összehangolt emlékezete volt csak képes erre. Ezért virágzik a szóbeli, verses hagyomány minden olyan korszakban, amikor a társadalom ilyen zárt, kis közösségekre épül (népköltészet, hősi énekek, balladák) és ezért van rögtön szükség írásbeliségre, mihelyst a városi életmód e közösségeket felbomlasztja. Az egyéni emlékezet a megőrzésre nem elég; a városi ember nem pihen egész télen, hogy a hosszú estéken folyton újra hallja az elbeszéléseket; életmódja változatosabb, gondalatai tehát jobban szóródnak, közösségi élete ha van is — lazább. . A városiasodás hozza magával tehát a műköltészetet, a drámát, az elbeszélést, a regényt. Nem véletlen, hogy a könyvet demokratizáló könyvnyomtatás éppen az ipar és kereskedelem első nagy föllendülése idején, a reneszánsz nagy századában lép a történelem színpadára; föl kellett találni, mert szükség volt rá. Napjainkban sok szó esik a „Gutenberg ga- lakszis alkonyáról”, nyugati szociológusok aggódva tekintenek a televízió térhódítására. Lehetséges, hogy a szóbeli, majd írásbeli kultúrát a képi kultúra váltaná föl? Nemcsak könyvszerető reményünk, de a józan ész is ellene szól ennek a korántsem veszélytelen lehetőségnek. (A puszta képnézés ugyanis minimálisra csökkentené a fogalmi gondolkodást, elszegényítené a nyelvet, és szellemi süllyedést okozna.) Azonban sem a film, sem a tv nem létezhet irodalom nélkül: az adja az alapot, amiből a képre komponált művet alkotják. Az írás tehát, akár beszéd, embervoltunk, gondolkodásunk záloga: háborítatlanul megmarad kincsünknek. Mint látjuk, akár szóban, akár írásban terjedt a szépirodalom, ősidőktől fogva kíséri az embret, nem is lehetünk meg nélküle embervoltunk sérülése nélkül. Még a nemolvasót is eléri valamiképp; Akár illusztratív formában, mozgóképre átdolgozva; akár színdarabként még ha színházba nem is jár, a tv-ben a színházi közvetítést akkor is megnézi; de közvetlenebb módon is, hiszen versmondókat, irodalmi esteket gyakran hallgatnak olyanok is, akik maguk nem versolvasók, s bár nem azok, a verset mégis szeretik hallgatni. Rádión keresztül pedig azok az idősebbek is szívesen hallgatnak elbeszélést, folytatásokban felolvasott regényt, akik talán megromlott látásuk, vagy gyönge olvasási készségük miatt nem vesznek könyvet a kezükbe, ám a rádiót úgy hallgatják, mint régen a mesemondót. Az Új találmányok a rádió és a tv (ha jó irodalmi műsort sugároznak) ugyanazt a kultúra-demokratizáló szerepet töltik be, mint négyszáz évvel ezelőtt a könyvnyomtatás. Nem kétséges, hogy mindez csak indító az igazi könyvszeretet, szűkebben a szépirodalom szeretete felé, de valamiképp el kell indulni. Bozóky Éva Két évvel ezelőtt, 1973- ban nagy elhatározás született Kunmadarason. A nagyközség termelőszövetkezetei, a helyi ÁFÉSZ, valamint az építő- és javítóipari szövetkezet szerződésben rögzítették, hogy éves béralapjuk fél százalékát befizetik a községi tanács számlájára — köz- művelődési célra. A mintegy százharmincezer forint fel- használásáról a helyi közművelődési tanács dönt. A szerződés ma is érvényben van — egy másik hasonlóval együtt. A három gazdasági egység és a községi tanács ugyanis ez évtől kezdve közösen üzemelteti a művelődési házat, sőt a könyvtárad!) is. A fenntartás költségeihez a termelőszövetkezet kilencven, az ÁFÉSZ, továbbá az építő- és javítóipari szövetkezet húsz —húszezer forinttal járul hozzá. Mire futja ? Anyai gondjái tehát nem lehetnek a két közművelődési intézménynek, hisz számottevő a tanácsi támogatás is. A költségvetésből szépen futja... — mire is? A művelődési ház idén százezer forint céltámogatást kapott a közművelődési tanácstól— ebből újították fel a nagytermet. Az új gumiszőnyeg egyben azt is lehetővé teszi, hogy az általános iskolák alsósai — tornaterem hiányában — itt tornásszanak. De mi lesz a közös fenntartásból szerzett nem tanácsi támogatás sorsa? A könyvtár szinte teljes egé- széban könyvvásárlásra fordítja, így az egy lakosra jutó beszerzési keret meghaladja majd a kilenc forintot. Sokrétűbb, változatosabb módon kamatoztatja a renÁ Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat modern természettudományi stúdiót épített Pécsett. A program két szakaszban valósult meg: az intézmény első egysége elkészült, műszaki átadására pénteken kerül sor. A Mecsek déli lejtőjén megvalósuló természettudományi stúdió komplex módon mutatja be az érdeklődőknek a természet mikro- és makrovilá- gát. A most elkészült stúdióegységben szemléletesen muAmikor a Tisza a forrás- BM tói mintegy kétszáz kilométeres utat megtéve eléri az országhatárt, magával hozza a hegyek ajándékát, a messzire görgő durvaszemű homokot, amelyet medrében hol zátonyként lerak, hol megáradva magával sodor, hogy egy kanyarban elterítve mélyen benyúló, lapos, tengerparti fövennyel vetekedő stranddá varázsolja a vízmelléket. Anmenyire építeni tud a laza homokból, úgy rombolni, mély kutat delkezésre álló összeget a művelődési ház. A termelő- szövetkezet, az ÁFÉSZ, valamint az építő- és javítóipari szövetkezet összesen kilencvenezer forintját elsősorban a szocialilsta brigádok művelődési lehetőségeinek gazdagítására fordítják. Vetélkedcsorozat, irodalmiművészeti estek, komolyzenei hangversenyek, kirándulások, szakmai továbbképző tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások várják a látogatókat, s idén ősszel megszervezik majd a szocialista brigádok klubját is. Zene, film..., színház Klubokat, szakköröket, művészeti csoportokat egyébként már most is szép számmal találunk a két intézményben (szándékosan említjük a művelődési házat és a könyvtárt együtt, hisz a közös fenntartás Kunmadarason közös feladatvállalást is jelent) — ezek költségeit a tanácsi támogatás fedezi. Három ifjúsági klub működik például, de külön közösségük van a nyugdíjasoknak, a nőknek, az ifivezetőknek, a rejtvényfejtőknek; a gyerekeknek ráadásul több is. S ha már itt tartunk, feltétlenül meg kell említeni az irodalom- és filmbaráti kört, a sakk szakkört és persze a két zenekart. Két művészeti ágnak, a zenének és a filmnek sajátos megkülönböztetett jelentőségű szerep jut a művelődési ház munkájában. A két jóhírű zenekart már említettük, ám a madarasiak legalább ennyire büszkék a legfiatalabb nemzedék, a gyerekek zenetudására. Három csoportban folyik a képzés, melyet hatásosan segít az ifjúsági hangversenysorozat. tátják be a naprendszer szerkezetét és az égitestek mozgását. A nyolc méter magas és öt méter átmérőjű kupolára speciális vetítőberendezés varázsolja a csillagos égboltot. Itt működik majd a nagyteljestíményű Newtontávcsővel felszerelt csillag- vizsgáló. A természettudományi stúdióban helyezik el a panorámaszobát is, ahonnan periszkóp és vetítő segítségével közelről szemlélhető majd a hegy lábánál elterülő 2000 éves város. ásni is: a kitűzőhajók ezen a szakaszon 18—22 méteres medermélységeket is mértek. Az ilyen helyeken megvadul, bukik, fodroz, örvénylik, kiszámíthatatlanná válik a fo- lvó. * * * — Egy hete volt, hogy a kisvarsányi bálban vele táncoltam. Helyes lány volt, jókedvű és amolyan nagyszájú, folyton beszélő. Le akart menni a Tiszára — akkor éjszaka, velem. Még nappal se engednélek bele, mondtam Szó esett a filmbaráti körről — az archív filmsorozatról, a szabadtéri vetítésekről, a kisfilm estékről azonban még nem. Filmillusztrálással szereznek népszerűséget az ismeretterjesztő előadásoknak is, olyannyira, hogy augusztus 1-én már a százhuszonkettedikre került sor. Zene, film... és folytathatnánk a színházzal a sort. Tavaly 160 bérletet sikerült eladni a Déryné Színház előadásaira, az idei szezonra 180—200 bérletest terveznek. Rendszeresen sor kerül előadóestekre, ifjúsági bemutatókra, sőt bábelőadásokra is. Hz anyagiak után a szellemieket is Eredményes munkáról adhatnak számot Kunmadarason, s ez nagy mértékben a közös fenntartásnak, az anyagi erők koncentrálásának köszönhető. Ami azonban ma még elég, az holnap már kevés lesz. Hogyan tovább tehát? Ezt a kérdést igyekezett megválaszolni a legutóbbi nagyközségi tanácsülés is, melynek napirendjén a középtávú közművelődési terv megvitatása szerepelt. Az anyagi erők után a szellemieket is egyesíteni kel — foglalhatnánk össze az írásos anyag és a hozzászólások lényegét, s ezzel értünk egyet mi is. Egy nagyközség közművelődésének minden gondját két függetlenített népművelő és két könyvtáros képtelen megoldani. Segítségre van szükségük, elsősorban a pedagógusok és az agrárértelmiségiek segítségére. H. D. Kötetek a termelési rendszerekről A Mezőgazdasági Kiadó három kötetet jelentetett meg a termelési rendszerekről. A szántóföldi növénytermesztésben kialakult iparszerű termelési rendszerekről szól az egyik kötet. A kertészeti ágazatokban ismert termelési rendszereket mutatja be egy másik kötet: kitér a termelési technológiákra és a fejlesztési elgondolásokra is. neki, hisz nem is tudsz úszni, a Tisza meg harapós. Ha elkap, nem enged el. Nevetett. Tud ő úszni, nem is akárhogy, és ismeri a Tiszát, jobban mint én. Egyszer Tivadartól leúszott Naményig — mondta. Aztán másról kezdtünk beszélni, én el is felejtettem ezt a Tisza dolgot, s ő sem mondta többször. Tegnapelőtt vetette ki a víz. Azt mondják arra föntebb, a Szamos torkolaton túl nyelte eL Messze lehozta. Nem, nem hiszem, hogy valami közöm lenne hozzá, hisz, még csak ott sem voltam, hogy nekem akarta volna megmutatni, mit tud. Nem, képtelenség. Nem ismerté a Tiszát — csak hitte. .. Borzasztó. Ilyen hirtelen vége egy embernek? Egy hónap alatt ő a második. Tizenkilenc éves volt. * * * — Napokig vártam a parton. Lementem egészen a hídig, ahol a nagy örvényekbe belelátni. A szemeim úgy égtek az állandó figyeléstől, az álmatlanságtól, mintha meszet szórtak volna bele. Ott maradtam a holdvilágnál is. Néha elvesztettem a fejem, ordítottam, káromkodtam, szidtam ezt a rohadt vizet. Beleálltam, ököllel vertem. A hideg térített észre, olyankor aztán visszamentem, lefeküdtem a homokba, és törültem a könnyeim. Nem sírtam, de volt köny- nyem. Ki tudja, hogy van ez. Most már nem járok ki, úgy sem segít semmit. Egy hónapja és még nem került elő. Hát már eltemetni sem tudjuk? Olyankor kap el az őrület, amikor eszembe jut. hogy itt, ezen a strandon, ott a táblától két méterre történt az egész, fényes nappal, délelőtt és mindenki szeme láttára. Amikor először elmerült és sikoltott, nem figyeltek rá. Azt hitték, játszik. Másodszor mikor feldobta a víz és csak a keze látszott ki, tanakodni kezdtek. Senki nem ment érte, pedig akkor még megmenthették volna. Valaki azt mondta, hogy nem vagyok hajlandó ilyen test- hőmérséklettel a vízbe menni. Hagyták, hogv elvigye a Tisza. Ha legalább itt lettem volna! Az unokahúgom volt, tizenhét éves. • » • Ezen a környéken, a felső Tiszán minden másképp van, mint arra lentebb, Tokaj alatt akárhol. Ez a Tisza vadabb, izgalmasabb. Megállsz a szélén, a térdig érő vízben és kezdesz süllyedni. De nem azért, mert lehúz a ragadós iszap, hanem mert viszi ki a lábad alól a sodrás a homokot. Lépsz kettőt, derékig ér. Még kettőt, lehet, hogv csak bokáig, aztán újabb két lépés után merülsz tíz métert. Nagyon kell ismerni a Tiszát. Tudni, hol vannak a mély örvények, merre dob ki a nagy vízfodor a langó, mit kell tenni, ha behúz a csónak alá, de legfőképpen azt, hogy meddig tart a homokpad, hol mélyül hirtelen kúttá a mederszéL * * • Egyszer elkapott az örvény.' Hiába csápoltam én már akkor a karommal, csak vitt lefelé. El is engedtem magam, és süllyedtem, majdnem a fenékig. Ott oldalra vágódtam és kikerültem a húzásból. Arra már népi emlékszem, hogy eveztem a felszínre, csak az a hang cseng most is a fülemben, amikor először vettem levegőt. Mint amikor a disznót ölik: hörgés volt az, vagy valami hasonló. Ismerem a Tiszát, drága tandíjat fizettem érte — ezért még jobban vigyázok. Nem játék az. * * • Elmondta Balogh Sándor főiskolás, Tóth István hajógépész és Nagy László gimnazista. Feljegyeztem Vásá- rosnamény mellett a gergelyi ugornyai strandon, pár méterre a bagiszigeti parttóL Ott forgatták a Sodrásban című filmet. Talán nem véletlenül. (Folytatjuk) Igriczi Zsigmond Csillagvizsgáló és panorámaszoba Természettudományi stúdió épül Pécsett '■ ■■ IT SSW» Utazas a Tiszán HÍ" «wíí? . -. Hazank fajai
