Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 2. Véget ért az euréaai bizteasásii Etiaiferencia (Folytatás az 1. oldalról.) lamok és a Szovjetunió vi­szonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európá­ban a Kelet és a Nyugat kö­zötti kapcsolatokban. A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különö­sen fontos szerepet kell ját­szaniuk és sajátos felelőssé­get viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biz­tosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konst­ruktív együttműködést. A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodásnak és az NSZK, valamint a ke­let-európai országok közt lét­rejött szerződéseknek to­Románia úgy véli, hogy az összes országoknak és az összes népeknek fokozniok kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszilár­dítsák és elmélyítsék az eny­hülés folyamatát, elősegítsék egy újfajta nemzetközi po­litika kialakítását, amelyben minden egyes nemzet képes lesz arra, hogy anyagi és emberi erőforrásait függet­len gazdasági és társadalmi fejlődésre, a jólétre és a boldogságra fordítsa.” A záróokmányban foglal­takat elemezve Ceausescu többek közt kijelentette: „Ro­mánia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendel­kezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsö­nös bizalom fokozása, továb­bá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a Leonyid Brezsnyev a záróokmány aláírásakor vábbra is igen nagy jelentő­ségük van az európai hely­zet alakulása szempontjából — fűzte hozzá Bratteli. A délelőtti ülés utolsó szó­noka, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, az európai biztonsági konferen­cia jelentőségét hangsúlyoz­va kiemelte: első ízben tör­tént meg, hogy az európai kontinens országainak veze­tői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdeké­ben, hogy egyetértésre jussa­nak jövőjüket, az együttmű­ködés jövőjét, Európa biz­tonságát és békéjét illetően. „Fordulat történt — foly­tatta Ceausescu — a hideg­háború időszakáról, a fe­szültség és a konfrontáció politikájáról az együttműkö­dés politikája felé, és ez a fordulat elindította az eny­hülés folyamatát a nemzet­közi politikában. Nem sza­bad azonban említés nél­kül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhü­lés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus és vannak feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszé­lyeztethetik az enyhülést és újból súlyosabbá tehetik a remzetközi helyzetet, fenye­gethetik a békét és a népek biztonságát. Ebből kiindulva a leszerelés problémájának megoldása felé' Európában. Jóllehet nem teljes mérték­ben kielégítőek a záróok­mányban a hadgyakorlatok előrejelzésére vonatkozóan kidolgozott rendelkezések, jelentős szerepet töltenek be az európai biztonság megszi­lárdításában”. A konferencia utáni teen­dőkkel foglalkozva a román küldöttség vezetője hangot adott annak a véleményé­nek, hogy „az erre vonatko­zó rendelkezések ugyan nem teljes mértékben elégítik ki a Román Szocialista Köztár­saság kormányának várako­zásait és az európai népek óhaját arra vonatkozóan, hogy a jövőben összehangol­ják a biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseiket, mégis az a véleményünk, hogy mégfelelő kilátásokat nyitnak a tevékenység foly­tatására ezen a téren ... Ro­mániának az a meggyőződé­se, hogy egy állandó szerve­zetet kellene létesíteni, amely biztosítaná, hogy folyamato­san konzultáljanak az euró­pai országok közötti kapcso­latokban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének teljesebbé tétele érdekében” •— fejezte be beszédét Ni­colae Ceausescu. A délelőtti ülés helyi idő szerint kevéssel 13.00 óra előtt ért véget. fa érlctez’e! ttlslsá BBsaeSiáso Hrold Wilson brit kor­mányfő elnökletével tegnap délután, 15.18 órakor (helyi idő) megnyílt az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szó­noka, Walter Kieber liech­tensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alá­írásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredmé­nye, a diplomaták munkája, most végétért, a következő feladat a gyakorlati megva­lósítás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember fel­adata is. Ezután Gian Luigi Berti áanmárir.Á külügyi állam­titkár (külügyminiszter) szó­lalt fel. Beszédében a bizton­sági értekezlet sikeres befe­jezését „új korszak kezdeté­nek” nevezte Európa törté­nelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. „A 35 résztvevő ország egyetértésére, a kongresszus­ra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy körülhatárol­juk az 1975-ben elérhető enyhülés lehetőségeit és ha­tárait.” A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostino Casaroli érsek, a Vatikán küldöttsé­gének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biz­tonsági konferencia zárósza­kasza alkalmából hozzá inté­zett üzenetét, amelyben a ró­mai katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferen­cia résztvevőinek és remé­nyét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte, a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakor­lati megvalósításának fontos­ságát. A vatikáni küldöttség ve­zetőjének felszólalásával dél­után 4.30 órakor (helyi idő) véget ért az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet utolsó munkaülése. Eláfrás alis sarreadliea A délutáni ülés befejezté­vel, rövid szünet után a Fin- landia-palota nagytermében felállított hosszú ív alakú asztalnál tegnap délután he­lyi idő szerint 17 órakor a televíziós kamerák és a film­felvevők pergőtüzében a résztvevő 33 európai ország, az Egyesült Államok és Ka­nada legmagasabb szintű po­litikai vezetői aláírták — a francia abc sorrendjében — a halványzöld bőrkötésű, az értekezlet hat munkanyelvén készült záróokmányt. Az ünnepélyes aktuson a vendéglátó ország államfője, Urho Kekkonen finn köztár - sasgi elnök elnökölt. A záródokumentumnak a részvevő országok legmaga­sabb szintű politikai vezetői által történt ünnepélyes alá­írásával tegnap Helsinkiben, a Finlandia-palota nagyter­mében végétért az euróoai biztonsági és együttműködé­si értekezlet harmadik sza­kasza. Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egye­sült Államok elnöke írta alá az okmányt. Ezután a fran­cia abc szerint következtek tovább az aláírások. Tizen­egyediknek írta alá Urho Kekkonen, a Finn Köztársa­ság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB e'ső titkára, a magyar dele­gáció vezetője és harminc- negyediknek Leonyid Brezs­nyev, az SZKP K.3 .íJtitkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmá­nyon Joszip Broz Tito jugo­szláv elnöké. A harmincöt állammférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá balkézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakó­jának gomblyukában hatal­mas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az aszta-, Ion, és mindenki külön ol­dalon írta alá a dokumen­tumot. A záróokmány eredeti pél­dányait aláírásra Jo.el Pe- kuri, az európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta át minden egyes államférfiúnak. Az ünnepélyes aláírás után a konferencia Urho Kekko­nen finn köztársasági elnök rövid zárszavával ért véget, 6.00 óra előtt néhány perc­cel. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Ho- necker, az NSZEP KB első titkára csütörtökön este ba­ráti eszmecserét folytatott a finn kormány-áltál adott fo­gadás folyamán. Megvitatták a nemzetközi helyzet külön­böző kérdéseit, s ennek kap­csán kiemelték, hogy meny­nyire jelentős a biztonsági konferencia sikeres lezárása az európai és a nemzetközi enyhülési folyamat szemszö­géből. Szó volt Magyarország és az NDK testvéri együtt­működése elmélyítésének kérdéseiről is. Tegnap Kádár János Hel­sinkiben találkozott és ba­ráti eszmecserét folytatott Edward Gierekkel, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A meleg hangulatú, elv­társi eszmecserén foglalkoz­tak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseivel, s kiemelték az aláírásra kerülő okmányban összefoglalt alapelvek nagy jelentőségét az európai bé­ke és biztonság szempontjá­ból. Érintették a nemzetközi óiét egyéb kérdéseit is. Meg­állapították, hogy a két or­szág kapcsolatai harmoni­kusan fejlődnek és további intézkedéseket tesznek azok bővítésére. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alatt Helsinkiben találkozó­ra került sor Lázár György, e Minisztertanács elnöke és Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök között. Helsinkiben, az * európai biztonsági' és együttműködési értekezlet színhelyén pén­teken találkozóra került sor Púja Frigyes külügyminisz­ter és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között. A külügyminiszterek esz­mecserét folytattak a két or­szág kapcsolatai és a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseitől. L Brezsnyev megfeszllései Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken Hel- .sinkiben találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szo­cialista Köztársaság elnö­kével. Az elvtársi beszélgetés so­rán a felek leszögezték, hogy Köztársaság külügyminisz­tere is. A felek véleményt cserél­tek a szovjet—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatok né­hány kulcskérdéséről. Tegnap a Finlandia-palo- tában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára találkozott . ♦ Gerald Ford az aláírás pillanatában az európai biztonság és egy ütfcm űk öd és szempontjá­ból rendkívül jelentős a hel­sinki konferencia. Brezsnyev és Ceausescu véleményt cse­rélt az. SZKP és a Román KP közötti testvéri kapcso­latok, valamint a szovjet— román politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és más területeiden megvalósuló együttműködés további fej­lesztésének és elmélyítésé­nek kérdéseiről. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára megbeszélést. tartott Helmut Scümidttel, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi • kancellárjá­val. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP Közpo^i Bizottsága Pati­kai Bizottságának tagja,: a Szovjetunió külügyminiszte­re és Hans-Dietrich' Gen­scher, a Német Szövetségi Makcriosz érsekkel, a Cip­rusi Köztársaság elnökével. Ciprus elnöke köszönetét mond tt a Szovjetuniónak r.: ért a támogatásért, amely­ben a szigetország népét ré­si ’.csítette a ciprusi állam függetlenségéért, szuvereni­tásáéit és .területi épségéért folytatott harcában. Leonyid Brezsnyev sikere­ket kívánt Ciprus elnökének és népének azoknak a ne­mes célkitűzéseknek az el­érésében, amelyek az euró­pai tartós béke érdekeit hi­vatottak szolgálni. Ugyancsak tegnap találko­zott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Aldo Moro olasz kormányfővel. A találkozó barátságos légkör­ben foljjí? l4. Az olasz fél megerősítette ' a meghívást Leonyid Brezsnyev olaszor­szági hivatalos látogatására. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap találkozott Joop Den Uyl holland miniszterelnökkel is. Találkozóra került sor Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Pierre Grabe svájci szövetségi el­nök, továbbá Aldo Moro olasz miniszterelnök között. Tegnap délelőtt találko­zott Erich Honecker Fran­cisco da Costa Gomes por­tugál elnökkel is. Costa Gomes és Harold Wilson brit kormányfő kö­zött negyvenperces találko­zóra került sor. Angol' for­rások szerint a találkozó rendkívül őszinte légkörben folyt le. Brit hivatalos sze­mélyiségek rámutattak, hogy Wilson nemcsak saját or­szága, hanem a közös piaci országok nevében is tárgyalt a portugál államfővel. A brit miniszterelnök ismét ki­fejtette a Közös Piac tagál­lamainak véleményét a por­tugál folyamatról, s újra feltételekhez kötötte a Por­tugáliának nyújtandó esetle­ges közös piaci segélyt. A biztonsági konferencia tegnap délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője ta­lálkozott újságírókkal és vá­laszolt kérdéseikre. „Érzésem és meggyőződé­sem szerint az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet jól sikerült” — mondotta Kádár János a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában, majd emlé­keztetett arra a hosszú útra, amelyet végig kellett járni a mai napig, amikor az ezen a konferencián képviselt ösz- szes európai államok, az Egyesült Államok és Kana­da állást foglaltak a béke megszilárdítása és a békés egymás mellett élés tartós gyakorlati érvényesítése ér­dekében. Itt nagyon különböző or­szágok részéről szólaltak fel — folytatta Kádár János, — különböző világnézetű em­berek, különböző politikai rendszerek képviselői, és mégis ebben az egy alap­kérdésben egyetértés volt. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a többi szo­cialista ország erre töreke­dett, és most örülnünk kell annak, hogy a sok évvel ez­előtt felvetődött gondolat, amelyet az 19SD-es budapes­ti felhívás fogalmazott meg Európa népeihez, testet öl­tött és megvalósult. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az eddigi úton azért tudtunk végigmenni mosta­náig, mert keményen kellett dolgoznunk és küzdenünk ennek az értekezletnek az el­lenzőivel szemben. Ez a jö­vőben is ígv lesz. Előrehala­dás magától nem születik, de jobb feltételek kozott fo­gunk küzdeni. Nagy megelégedéssel sze­retnék szólni Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs csütörtö­kön elhangzott felszólalásá­ról, amely emelkedett han­gú volt, a lényegről szólt. Meggyőződésem szerint az értekezleten képviselt vala­mennyi küldöttség megelé­gedéssel és örömmel hall­gatta. Az itt képviseltek mindnyájan tisztában van­nak a Szovjetunió óriási vi­lágpolitikai szerepével, és ezért a Szovjetunió által megütött alaphang, Brezs­nyev elvtárs felszólalása nagy biztatás volt a jövőre nézve is. A mi szocialista országaink kiidötteinek itt könnyű dolguk volt. Orszá­gainkban nincsenek olyanok, akik a nemzetközi helyzet feszültségében, a fegyverke­zésben lennénk érdekeltek. A mi népeink békét kíván­nak, a szovjet nép béketö­rekvése közismert, és Leo­nyid Iljics Brezsnyev elvtárs ezzel az óriási háttérrel lép­hetett itt feL C Q 4 > 11' magyar Nlldittség tsgiáak találszássl

Next

/
Oldalképek
Tartalom