Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
1975. augusztus 0. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó pénzt hoz a Limousin Húsmarha-tenyésztés a Mezőtúri Állami Gazdaságban Hogyan lehet jövedelmezővé tenni az üzem szarvasmarha-tenyésztését? Nemrégiben még ez a kérdés foglalkoztatta a Mezőtúri Állami Gazdaság szakembereit A Limousin húsmarha tartásáról egyre jobb hírek érkeztek, az állattenyésztők sem tétováztak tovább. Szabolcs Mihály és dr. Juhász Sándor, az állami gazdaság főállattenyésztője, illetve főállatorvosa elmondta, hogy az elavult tartási technológiák miatt a szarvasmarhák tejtermelése éveken keresztül igen alacsony volt s ezért erre az ágazatra ráfizettek. Időközben a tehénállomány ás elöregedett, s ezért az üzemben elhatározták, hogy fokozatosan áttérnek az egy- hasznú húsmarhatartásra. Az átalakító keresztezést már megkezdték, és az állami gazdaság legelőin rövidesen csak Limousin marhák eszik a füvet Külföldről csak a szaporítóanyagot vásárolják, s így elég olcsón elérhetik, hogy az állatállomány 97 százalékos tisztasággal, speciális francia húsfajtává alakuljon át. A tenyésztési mód további előnye, hogy a Limousin marha igen kedveli a legelőadta takarmányokat. Az állami gazdaság több olyan területtel is rendelkezik, amelyek értéke 7—9 aranykorona hektáronként, s ezeket csak legelőként érdemes hasznosítani. Szakaszos legeltetéssel viszont az egész szarvasmarhaállományt el tudják látni takarmánnyal. A tartási mód nem igényel új épületeket, a régi . istállók használatával 10 millió forintos beruházást takarítottak meg. Az épületeket szinte ingyen alakították át úgy, hogy a 960 szarvasmarha elférjen bennük. Az is a Limousin tenyésztése mellett szól, hogy az állat jól fejlődik, gyorsan hízik és húsának 6zíne, minősége is nagyon hasonlít a közkedvelt magyar-tarka tehén húsára. Az állami gazdaság dolgozói is elégedettek az új tartási móddal. Dóra Lajos, gulyás elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt még gyárban dolgozott, s amikor Mezőtúrra nősült, ebben az üzemben keresett munkát. A beilleszkedéshez bizonyára az is hozzásegítette, hogy a havi fizetése 3 800—4 300 forint körül alakul, és a gazdaságtól szolgálati lakást is kapott Szin János ellető-mester véleménye sokat nyom a latba, hiszen, mint elmondta, hatéves kora óta állatok között dolgozik. Szerinte is könnyebb boldogulni a húsmarhákkal, pláne ha arra gondolunk, hogy nem is olyan régen még kézzel fejték a teheneket. Az állami gazdaságnak is jóval több pénzt hoz a Limousin, mint a keveset tejelő idős magyar-tarka állomány, s ez azt jelenti, hogy helyesen döntöttek a szakemberek akkor, amikor a húsmarha-te- nyésztést választották. Jubilál a Törökszentmiklósi Ruhaipari Szövetkezet Huszonöt évvel ezelőtt, 1950-ben tizenhárom szabómester alapította meg Tö- rökszentmiklóson a Ruhaipari Szövetkezetei. A negyed- százados szövetkezetben jelenleg mintegy háromszázan dolgoznak, főként nők. Saját tervezésű modelljeiket az egész országban ismerik és kedvelik. Ebben az évben 15—16 ezer kabátot, 60—70 ezer nadrágot készítenek. E két fő termékükön kívül sportruhákat, férfi, női és gyermek felsőruhákat is varrnak. A jövőben bemutatóterem építését tervezik, ahol kiállítják az új modelleket. Gyopgezdálkodási szakemberek tanácskozása Bemutatóval egybekötött tanácskozást tartottak tegnap Szolnok megyében 19 megye gyepgazdálkodási szakemberei. A résztvevők ellátogattak a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetbe, az egyik legjelentősebb megyei gyepgazdálkodási rendszergazdához, majd a jászla- dányl Egyetértés Tsz-ben különböző karámrendszereket tanulmányoztak. Sok még a hibás Mar Javait a háztartási gépek minősége A vevők többet reklamálnak A Kereskedelmi és Minőségellenőrző Intézet összegezte az év első felében elvégzett vizsgálatait. Ebből kitűnik, hogy összesen 45 690 termék minőségét ellenőrizték műszeres és laboratóriumi vizsgálatokkal, 2506 árumintával többet, mint múlt év azonos időszakában. Elsősorban a megbízásra végzett ellenőrzésekkel növekedett munkájuk. Így a vásárlók reklamációinak alapján a korábbinál 30 százalékkal több termék ellenőrzésére kaptak megbízást. A kereskedelmi felügyelőségek is több feladatot adtak az intézetnek, s közösen végeztek úgynevezett célvizsgálatokat a hús-, és húskészítmények, a zöldség- és gyümölcsáruk, a csecsemő és gyermekellátási cikkek, a konfekcióipari termékek, a mezőgazdasági kisgépek és kerti szerszámok minőségének ellenőrzésére. A műszeres,^ laboratóriumi vizsgálatok alapján 4 862-vel több szakvéleményt adtak ki, mint múlt év első felében. Az ország üzlethálózatának 918 kereskedelmi egységében tartottak hatósági ellenőrzést. Egyebek között a kiskereskedelmi hálózatban több mint háromezer kiló húsáru minőségét vizsgálták, s ennek mintegy 30 százalékát kifogásolták. Elsősorban a kolbászféléknél, a főtt-füstölt áruknál, a hurkánál és a felvágottaknál állapítottak meg hibákat az alapanyag kivágásában, aprításában és kidolgozásában, a szakszerűtlen kereskedelmi tárolásban, árukezelésben. A boltokban megvizsgált csaknem ezer tej- és tejtermékminta túlnyomó része — 95 százaléka — megfelelt a követelményeknek. Több mint négyezer péksütemény minőségét ellenőrizték. s ebből mindössze néhány darab adott kifogásra okot. A fővárosban és vidéken létesített több új, korszerű sütőüzem ellátási körzetében javult a kenyér és a péksütemény minősége. A géppel és a kézzel készített száraz tészták minősége ' is megfelelt, a forgalomba hozott áruk túlnyomó része első osztályú volt. A ruházati termékek minőségét kedvezően javította a korszerű textiláruk újabb változatainak forgalomba hozatala. A méteráruk, a felső-, és alsóruházati konfekcionált gyártmányok minősége a korábbinál ritkábban adott okot kifogásra. Ezúttal sem volt azonban kielégítő a cipők, főként a női cipők minősége. Sok volt a jogos kifogás a forgalomba hozott bútorok minősége ellen. A kereskedelmi hálózatban csaknem ezer különféle bútor minőségét vizsgálták, s ezeknek alig egyötöde volt kifogástalan. Technológiai mulasztások, konstrukciós hibák és silány minőségű anyagok felhasználása miatt a megvizsgált bútorok egyharmadánál hatósági intézkedést kellett tenni. A mosó-mosogató és tisztító- szerek minősége megfelelő volt, s ebben áz időszakban már a korábbinál kevesebb lejárt szavatosságú terméket találtak. Több esetben még kifogásolni kellett, hogy hiányzik a termék használati utasítása. A különböző gyártási hibák, vagy a kereskedelmi hálózatban elkövetett mulasztás miatt csaknem ezer esetben kötelezték a vállalatokat arra, hogy a nem megfelelőre minősített árukészletet vonják ki a forgalomból, vamr ármérsékléssel, a kifogásolt készlet átválogatásával és egyéb előírt módon oldják meg az árusítást. A vásárlók reklamációi alapján az intézet ez év első felében összesen 15 725 terméket, 3 592-vel többet vizsgált meg, mint múlt év azonos Időszakában. A megalapozott, jogos panaszok aránya azonban mérséklődött, 70-ről 67 százalékra csökkent. Kedvező, hogy a vállalatok mind nagyobb arányban élnek azzal a lehetőséggel, hogy a kereskedelmi forgalomba hozatal előtt nemcsak a kötelezően előírt, hanem más termékeket is előzetes minőségvizsgálatra küldjék, így a forgalombahozatal előtt összesen 1242 hazai terméket és 1085 import mintát vizsgáltak meg. Ebből mindössze 996 a kötelező vizsgálatra küldött termék. A megállapított súlyosabb hibák vagy a vásárlók érdekeit más okból sértő eset miatt összesen 490 terméket minősítettek a forgalomba hozásra alkalmatlannak, vagy meghatározott feltételekhez kötötték az árusítást Amíg a búzából liszt lesz Az ország kenyerének való búza hazánkban mostanában már évről évre biztonságosan megterem. Azonban hosszú az út, amíg a búzából liszt, majd ropogós cipó. lesz. A termést le kell vágni, be kell szállítani, esetleg szárítani, a felvásárlónak átadni, raktározni, megőrölni. Első láncszem az aratás, és ez a munka nemcsak az idén, de az elmúlt években is néhányszor aggodalmak között indult és zajlott le. Ebben az esztendőben például aratás előtt és közben — gyakran viharokkal kísérve — két és fél hónap alatt csaknem annyi eső esett le, mint máskor egy egész esztendőben. A búza sok helyen megdőlt, a szemek fejlődését fékezte a változékony idő, a talajt átitatta a víz. Ilyenkor vizsgázik igazán az ember és a technika. A statisztika szerint az ország mezőgazdasági üzemeiben mint egy 15 ezer kombájn van. Lehetne úgy is mondani, hogy ez elegendő. Normális esztendőben ugyanis ekkora gépi kapacitással 18—20 nap alatt be lehet fejezni az aratást. Csakhogy ez a mostani nem normális esztendő! A nedves idő miatt késett az érés, a sár miatt nem tudtak a táblára menni a kombájnok, a magas nedvességtartalom miatt alacsony volt a teljesítmény, az összevissza dőlt búzában keservesen forgolódtak a gépek. Persze, így is learatunk, csak nem az ideálisnak tekintett három hét alatt. Nagyobb betakarító kapacitásra, megnyugtatóbb biztonságra volna tehát szükségünk. A szakemberek véleménye szerint az lenne a kedvező, ha a kombájnpark két hét alatt végezhetné el a gabonabetakarítási munkát. Ehhez legalább annyit meg kellene tenni, hogy egytől egyig kiselejtezzék, kicseréljék az elavult kombájnokat, és helyettük modemet, nagyobb teljesítményűeket vásároljanak. Így a gépek száma nem változna, kapacitásuk viszont mintegy 30 százalékkal emelkedne. Nem ártana az se, ha minden gazdaságban lenne egy-két iánctalpas, vagy variálható féllánctalpas kombájn. Akkor ugyanis hamarabb megközelíthetnék a sáros táblákat, biztosabbak lehetnének abban, hogy a laposokban sem vész ott a búza. A búzából a lisztig terjedő út következő állomása a szállítás, és az átadás előtti, vagy utáni szárítás. Elmondhatjuk, hogy ezzel a láncszemmel semmi baj nincs. A szállító járművek és az örvendetesen szaporodó szárítóüzemek teljesítőképessége elegendőnek bizonyul. Nyáron. Csakhogy a nyár ma már a könnyebb évszak. Nehezebb az ősz. Gabonát kisebb területen termelünk, mint őszieket. És egy hektár búzaföldről fél vagon terhet kell lehozni. Ősszel egy hektár répaföldről három-négy vagon a szál- lítanivaló, és közben vetni is, szántani is kell. Az őszidőben csak nagyon szűkösen elég szállító- és szárítókapacitás most még győzi a munkát, de nem tudjuk, hogy milyen lesz az ősz. Tehát addig, ahol lehet, érdemes a gépek számát gyarapítani. A gabona átvétele — sajnos — zavartalan. Azért sajnos, mert ez csupán a speciális körülményeknek „köszönhető”. Tavaly hosszú vontató és teherautó sorok állottak az átvevő helyek előtt Most egyenlőtlenebb volt az érés, lassúbb a betakarítás, kényszerszünetek szakították meg a munkát Az átvétel zavartalan, de a telepeket jó lenne modernizálni, mert bíznunk kell abban, hogy nem mindig fogunk ki ilyen keserves esztendőt Ä láncolat „legszűkebb keresztmetszete” a tárolás. Igaz, nem kell már prizmában, ponyvával takarva búzát tárolni, de ez még nem ok a megnyugvásra. A Gabonatröszt tiszteletreméltóan fejleszti raktár- és silóhálózatát. Az igyekezet a korábbi években csupán arra futotta, hogy a terméshozamokkal nagyjából összhangban fejlődjön a tárolókapacitás, de a hiány nem csökkent. Az idén a trösztnek százezer tonnával nagyobb a silótere és kétszázezer tonnával több a tárolószintje, mint tavaly. Tehát a termés nagyobb részét tudja raktározni. De még így is kénytelen megkérni az üzemeket, hogy mintegy 850 ezer tonna gabonát saját raktáraikban helyezzenek el, vállaljanak bértárolást. Ezután már csak az őrlés következik, Hagyományaink ebben világhírűek; lévén, hogy valamikor mi voltunk Közép-Európa molnárai. A malomipar — becsületére legyen mondva — jól használta ki az. elmúlt évtizedeket. A- malmokat megfelelő területi elhelyezéssel centralizálták, a gazdaságtalanokat megszüntették, az elavultakat modernizálták és bővítették, de teljesen új, korszerű malmok is épültek. A láncnak ez a szeme akkor is bírná a terhelést, ha nálunk emelkedne a liszt- fogyasztás. Erre azonban a táplálkozási szokások megváltozása miatt aligha kerül sor. Ra ezek után még szükséges az összefoglaló, akkor azt mondhatjuk, hogy a vertikumban súlyos problémák nincsenek, de a lehetséges veszteségek minimálisra szorítása miatt indokolt a nagyobb biztonságra törekvés, a korszerűsítés és az ésszerű bővítés. Földeák! Béla Kiállításnézőben Szemtől szembe a vásárlóval — Az őt nap, ami a kiállításból eltelt, tapasztalat- gyűjtésben felért egy évvel — hallom az Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat főmérnökétől.— Nem túlzás, hisz’ a fogyasztóval mi csak közvetett módon találkozunk. Ügy mérjük le a vásárló igényét, hogy a kereskedelmi vállalat, a csemegeüzletek vezetőinek megrendelését összesítjük, illetve lebontjuk. — Ez a következtetés nem pontos, kiderült ez a sok-sok kérdésből, érdeklődésből amivel a nézők, vásárlók fordulnak hozzánk. — ötvenféle húskészítményt hoztunk, köztük újakat is. Véleményt kértünk és vártunk a vásárlóinktól. S hogy ez milyen hasznos volt, arra csak egy példát említek: az olcsó sertésláb. és fejrészeket, azok új főzési, sütési módjait akartuk népszerűbbé tenni, gondolva a nagycsaládosokra, kisebb keresetűekre. Kiderült, hogy sokan vennék, de nem kapják. örülnének is neki, olvashatjuk a vendégkönyv bejegyzéseiből. Ezen segíthetünk, több ilyen olcsó árut szállítunk, illetve ajánlunk a kereskedelmi vállalatnak. — Társvállalataink „kíváncsiságát” is kielégíthettük: a közeljövőben vállalatunk korszerűsödik, fejlődik. A hűtőházak bővítésével nagyobb készleteket tarthatunk, kínálatunkat még változatosabbá tehetjük. T. SZ. E. Az A,Halforgalmi- és Húsipari Vállalat szívesen látta szakmai napján a nézőket, a vásárlókat is. Hűtőpultjukban 50 féle készítményt mutatnak be