Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-30 / 203. szám
1975. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kiállítások Tallinnban Örkény ősbemutató Két gyermekelőadás—Színházi napok Évadnyitó társulati ülés a szolnoki Szigligeti Színházban Tegnap délelőtt évadnyitó társulati ülés volt a szolnoki Szigligeti Színházban, amelyen megjelent dr, Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Bíró Boldiisár, a városi tanács elnökhelyettese is. Székely Gábor igazgató-főrendező köszöntötte a vendégeket, a társulatot, a színház új tagjait, Andai Katit, Cserhalmi Györgyöt, Horváth Jenőt, Valló Pétert, Györgyfalvay Pétert, Rácz Tibort, Ivánka Csabát, Varsa Mátyást. Észtorszáq ^5 esztende- - je tartozik a Szovjetunió köztársaságai közé. Az év rendezvényeit ez a jubileumi szám jelöli, s teszi a programokat jelentősebbé, ünnepélyesebbé. Többek között a köztársaság iparművészeti és képzőművészeti tárlatokat is, amelyeket a Művészek Házának többtermes kiállítóhelyiségében rendeztek meg. Az észt iparművészet nem ismeretlen megyénk lakosai előtt, hiszen az év első negyedében a Szolnoki Galériában láthattunk termékeikből egy igen szép kollekciót. Természetesen a tallinni anyag sokkal gazdagabb volt, s ízelítőt kaptunk a mi kiállításunkról hiányzó üvegművészetből is. A különböző pasztellszínekben játszó, raf- finált formákból, gömbökből, virág-levél motívumokból, fodros és síma elemekből komponált üvegek jellegzetessége a kerámiához, fémedényekhez hasonlóan a dekoratív, interieur-díszítő funkció. A különböző metszési, festési technikával díszített bőrtárgyak, ötletes emeletes dobozok, könyvkötések és albumok szép választékát láttuk idősebb mesterektől és fiatal tanítványaiktól egyaránt. Ugyanígy gyönyörködtünk a színes-pompás faliszőnyegekben, kerámia vázákban, faliképekben, padlóra állítható szobadíszekben. A dekoratív férhedények változatait, festett és metszett falitálakat éppúgy megcsodáltuk, mint a drágakövekkel, borostyánnal, kagylókkal, kavicsokkal ékesített nemesfém ékszer variánsokat. Ami azonban számunkra ■— mert ritkábban látjuk — érdekfeszítő, s összehasonlítva másutt látott iparművészeti anyaggal, újszerű, az az észt szakemberek szemében már sajnálatos megrekedés a néhány évvel ezelőtti eredményekhez képest. A Sirp ja Vásár — a mi Élet és IrodaTegnap megérkeztek Szolnokra a Tisza-menti fiatalok találkozójának első vendégei. A KISZ Központi Bizottságának mezőgazdasági ifjúsági tanácsa és a KISZ Szolnok megyei Bizottsága első ízben rendezi meg ezt a fesztivált, amelyre az ország minden tájáról hívtak fiatalokat. Tegnap délután a környező megyék mintegy nyolcvan KISZ-istáját fogadták a vendéglátók a tiszaligeti KISZ- táborban. A fiatalok a találkozó első napján közös islom lapunk megfelelője — néhány művésszel, művészeti vezetővel, pedagógussal folytatott „kerekasztal” beszélgetést a köztársasági iparművészeti kiállítás tanulságairól. A résztvevők véleménye szerint az észt iparművészet jelenleg zsákutcában van. A technikai bázis elég erős, magas a művésziesztétikai színvonal is, de a művészek jelentős része ugyanazon az úton jár, mint 4—5 évvel ezelőtt. Kiemelik a Szolnokon is kiállított Arrak Urve bőr ülőpárnáit, hatalmas kézformájú dobozait; mint a formai útkeresés egyik lehetőségét. A vegyes technikájú- 3 faliszőnyegek között a legszebb minden kétséget kizáróan Erm Leesi kárpit triptichonja volt. A. háromrészes szőnyegkompozíció a lilás-rózsaszí- nes alapból kiemelkedő apró zöld harangjaival, bogyóival, és kacsáival a virágzó mezőt varázsolta elénk. Ugyancsak tetszett Männi Merike lila-fekete szálakból egymáson átbújtatott gubancokból, áttört és összefüggő felületekből szőtt, Barlang című munkája, amely már nem a „fali” kárpit szerepét tölti be, hanem az egész belső teret önálló művészeti alkotásként uralja. Az iparművészeti bemutató után rendezték meg a köz- társasági képzőművészeti tárlatot. A sokszorosított grafika erőssége itt is megmutatkozott. Azok a qualitások, amelyeket a szolnoki közönség már jól ismer hazai észt kiállításainkról, jelen esetben a festészet és szobrászat legfrissebb produkciói mellett még jobban kirajzolódik. Lehet, hogy itt is a néhány évvel korábban választott úton haladnak a művészek, de a lapokon felvetett gondolatok, a legtöbb emberhez utat találó kérdések továbbra is érdekfeszítően izgalmassá teszik az észt művészeti kiállímerkedés! estet tartottak a szövetkezeti ifjúsági klubok IV. tiszántúli találkozójának részvevőivel. A ma délelőtti szakmai programban továbbképzés kezdődik a Tisza II. vízlépcső, a húsprogram és a környezetvédelem KlSZ-véd- nökségeiben szerepet vállaló KISZ-szervezetek vezetői részére. Délután a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetet keresik fel a fiatalok, majd Kiskörére látogatnak. tások grafikai részét. Ugyanezt már nem mondhatjuk el a festészetről, s a plasztikáról még kevésbé. A festészeten belül erős az elbeszélő tendencia, a pop-art elemek gyökér nélküli adaptálása, s a szürreális-szimbolikus kifejezési forma divatja. Egy keskeny vonulatot tudunk csak felfedezni képzőművészetükben, amely kapcsolódva az első észt képzőművészeti iskola, a tartui Pallas kialakította hagyományokhoz — festői, színgazdag és bensőséges. Subbi Olev, Marán Olev, Terri Olga, Kor- masov Nikolai s a legfiatalabbak között Mudist Peter jelentik ma elsősorban az észt festészet figyelemreméltó, s továbbfejleszthető vonalát. Míg a Művészeti Szövetség termeiben ez a két nagy jubileumi kiállítás kapott helyet, addig a művészeti Szalon utcai helyiségében egymást követően két fiatal művész mutatkozott be anyagával. Először Lehis Maile élénk színű, aprólékosan megfestett virágokat, apró bogarakat, indákat, gyümölcsöket megörökítő serigráfiákat, akvarelljeit láthattuk, majd Uustalu Naima ötletes elemekből gazdagon variált fali kerámia kompozícióit. Mindkét bemutató fi■ ■■ gyelemre méltó azért is, mert így együtt az anyag sokkal többet mond el a művész szándékairól, teljesebbé teszi az egymás mellé helyezett művek élvezetét, mintha egymástól elszakítva, egyet- egyet látunk belőlük. Másrészt bizonyítja az ambiciózus fiatal nemzedék energiáit, amely egyben válasz is a Sirp ja Vásár kérdéseire. Amíg ilyen tehetséges művészek gyűjteményes anyagában gyönyörködhetünk, addig nem kell félteni az észt művészet jövőjét Egri Maria I Szolnoki művész sikere A Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári kiállító helyiségében csütörtökön nyílt meg a „Mezőgazdaság a képzőművészetben” címmel meghirdetett országos pályázatra beküldött alkotásokból az a kiállítás, amelyet Pogány Ö. Gábor, az Üj Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója rendezett A kiállításon megyénk alkotói közül Chiovini Ferenc, Ba- ranyó Sándor, Nagy István és Papi Lajos szerepelt A pályadíjak közül Nagy István szobrászművész a HUNGEXPO különdíját nyerte eL Minden évben, minden új műsorterv összeállításakor az a meggondolás vezet bennünket, mondotta Székely Gábor, hogy az elmúlt évadokra egyfajta gondolati folytonosságát vigyük tovább. Természetesen figyelembe vesszük azt is, hogy ez ne okozza írók, művek és műfajok monoton ismétlődését,, sőt érezhető legyen mindig egy kis előrelépés is. Tudatos célunk, hogy bebizonyítsuk, a színház képes szórakoztatva ismeretanyagot terjeszteni. Megtudtuk, hogy a színház — a nagy sikerre való tekintettel — szeptember 19- én, 20-án és 21-én újra műsorra tűzi Déry—Adamis— Presser Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című musical- ját, majd október 3-án lesz az első bemutató: Gogol: Revizor című komédiájával. A további bemutatók: Federico Garcia Lorca BernarVéget ért a nyári vakáció. Elcsendesedtek, bezárták kapuikat az úttörőtáborok, kialudtak a tábortüzek. Hétfőn az általános és középiskolákban megkezdődik a tanítás. Az idén nyáron Szolnok megye 44 ezer úttörője közül minden negyedik részt vett táborozáson vagy országjáráson. S hogy hol? Felsorolni szinte lehetetlen. Az ország különböző pontjain a Balatontól a Bükkig mindenütt találkozhattunk megyénk úttörőivel. Több mint háromezer-ötszázán váltótáborokban töltötték a nyár egy részét; a törökszentmiklósiak Kápta- lanfüreden, a túrkeveiek Pa- rádfürdőn, a kisújszállásiak Magyarhertelenden, a karcagiak Felsőtárkányon, a szolnoki úttörők pedig Bala- tonszepezdfürdőn. Az állami gondozott tanulók Abrahámda Álba háza, Örkény István Kulcskeresők című komédiájának ősbemutatója, P. Buk- hard Tűzijáték című musi- calja, Shakespeare Athéni Timon c. tragédiája, Mark Twain Egy jenki Artur király udvarában című regényének musicalváltozata, vagy a hazánkban ebben a szezonban színre kerülő Till Eulenspiegel c. musical, két egyfelvonásos, Bornemissza Péter Magyar Elektrája és Csokonai Karnyónéja. A szezonzáró operett ebben az évadban Oscar Strauss Va- rázskeringője lesz. Két, bérleten kívüli gyermekelőadást tervez a színház, a Pinokkió kalandjai és Emil Kästner Emil és a detektívek című zenés mesedarabját, de továbbra is műsoron marad az elmúlt idényben már nagy sikerrel játszott Óz, a nagy varázsló. Eseménydús évadnak ígérkezik a mostani: november 6-án és 7-én Szolnokon játhegyen táboroztak több mint háromszázan július 1-től augusztus 15-ig. A Balaton-menti úttörőtáborokban, Vonyarcvashegyen, Balatonföldváron, Balatonszárszón, Zamárdiban, s Zánka-Űtörővárosban hétszáz gyerek élvezhette a gondtalan vakációt A Börzsönyben a jásztelki és jászberényi, a Dunakanyarban a jászladányi, a jászfény- szarui, a besenyszögi, a kun- madarasi, az abádszalóki, a tiszaörsi és a tiszaszöllősi általános iskolások táboroztak. A Bükkben töb mint ezren, a Mecsekben hatszázan, Nóg- rádban mintegy ötszázan, a Zempléni hegységben négyszázan, Sopronban pedig százan nyaraltak, kirándultak, ismerkedtek hazánk városaival, tájaival. A kéthetes országos vándortúrákon, a Battonya, a szik a moszkvai Szovreme- nyik Színház, Gorkij Éjjeli menedékhelyét mutatják be. Januárban, illetve februárban megrendezik a szolnoki színházi napokat, több vendégtársulat részvételével Székely Gábor évad ismertető megnyitója után a társulati ülésen felszólalt dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. Jóleső érzés részt venni ezen a társulati ülésen, jnon- dotta, mert a szolnoki színház világnézetileg elkötelezett, politikus színház, hatékonyan vesz részt az ember- formálás nagy, nemes munkájában. Külön örülünk annak, hogy a szolnoki színészüknek, hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára, az egész ország közvéleménye előtt jól csengő nevük van, mintegy bizonyítván, a vidéki színházak művészi rangját. A 900. éves Szolnok szívébe belopta magát ez a társulat, s a megyei vezetés nagyra értékeli azt a művészi tevékenységet is, amelyet a színészek a színházon kívül fejtenek ki, mondotta üdvözlő beszédében dr. Majoros Károly. — fi — Bakony expedíción, a vöröskői vándortáborozáson kétszáz, míg az ugyancsak kéthetes autóbuszkirándulásokon több mint száz Szolnok megyei úttörő vett részt. A nyári programból nem maradt ki a kerékpártúra sem. Kilencven gyerek kerékpározott el Kiskörére, a Tisza II. vízlépcsőhöz, Battonyára, Pusztaszerre, Szarvasra, Szegedre, Kiskőrösre, Mohácsra, Pécsre, Kaposvárra, Sopronba, Győrbe, Tatára és Vi- segrádra. A megye kisdobosai közül ezerháromszázán ismerkedtek a táborozással, többek között Cserkeszöllőn, Gyopá- rosfürdőn, Dobogókőn. Salgótarjánban, Szilvásváradon, Balatonszárszón, Egerben, Debrecenben, Visegrádon és Pécsett. T. G. Tisza menti fiatalok találkozója a Zempléni hegységig Minden negyedik úttörő táborozott a nyáron Hasink talál VÁR A TISZA FELETT Q Hatalmas földtömeg magasodik a Tisza fölé. A szabolcsi földvár. Távolban, 10 kilométernyire, Tokaj. A parányi község, Szabolcs vármegye hajdani székhelye, szinte elbúvik a földvár völgyében. „Vallatják” a dombot. A feltárást Németh Péter, a nyíregyházi Jósa András múzeum igazgatója vezeti. — Sok mindent elmondott már az irdatlan földtömeg? — Azzal kezdem, amit mottónak is szánok; Móricz Zsigmondot idézem, aki 1929- ben a/ Est-ben megjelent riportjában nemzeti kincsnek nevezte a szabolcsi földvárat. Az alapos kutatás 1968-ban kezdődött el. A feltárás hatalmas munkát jelentett, tengernyi pénzt, hiszen a földvár méretei lenyűgözőek: a derékszögű háromszöget formáló sáncok hossza 790 méter, magasságuk 10—22 méter között változik. A földvár megépítéséhez közel félmillió köbméter földet kellett megmozgatni. Mikor készült, melyik nép építette? Ez volt az alapkérdés. Anonymus — kinek műve és kiléte körüli vita napjainkban ismét fellángolt, — az 1200 körüli években írott Gestá- jában a vár építését a honfoglalás utáni időkre teszi. Szerinte a vezérek egyike, Szabolcs „megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, ki- okoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát — társainak közös tanácsa szerint is — összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott. és igen erős várat épített földből. Ezt most Szabolcs várának hívják.” A millennium körüli években végzett kutatások szerint a várat 3000 éve emelték, tehát a bronzkorban, Szabolcs vezérnek csak a megújítás munkája jutott. — Mit bizonyítottak a legújabb vizsgálatok? — Azt, hogy a szabolcsi földvár a honfoglalás után, a X. század első harmadában épült. A bronzkori cserepek jelenléte csak arra utal, hogy olyan helyről szállították a földet, ahol korábban ilyen korú település állott. — Szabolcs, az építtető személye bizonyos? — Igen, mint Árpád legidősebb férfirokona a keleti országrészt birtokolta és a besenyő veszély ellen ő építette a földvárat. — A kormeghatározás hogyan történt? — Átvágtuk a sáncot, ahogy a kenyér közepéből egy szeletet kimetszünk. Csakhogy az a szelet 2,5 méter széles, közel 12 méter magas, és 21 méter hosszú volt. íP'""típ' v ' ■ - ,w'' aí kkífljj y' . J A szabolcsi földvár A feltárás nyomán napvilágot láttak a tárgyi emlékek többek között a kormeghatározáshoz a döntő bizonyítékot szolgáltató sírhely is. Az ott megtalált bronzcsat hasonmását nagyon is jól ismerték a honfoglalás előtti időkből. — De hogy került a honfoglalás után épült földvárba honfoglalás korabeli sír? — A 910—920 közötti években a szabolcsi várépítők kitermelték azt a földtömeget, amely a honfoglalás kori harcos maradványait tartalmazta és beépítették a földvárba. — És Szabolcs? A vármegye székhelye mikor kapta ezt a rarigot? — I. István uralkodása kezdetén. Szabolcs nemcsak a királyi várbirtok gazdasági központja, közigazgatási és egyházi székhely volt: a vár alatt elfolyó Tisza és kapuja előtt elhúzódó országút a korai Árpád kor jelentősebb városai közé emelte. A vár melletti országúton bonyolították le a keleti (kievi) kereskedelem jelentős részét. 1092-ben május 20-án szent zsinat volt a városban, amelyen László király is részt vett. Az ott hozott zsinati határozatokat László úgynevezett I. törvénykönyve néven ismerjük. — Mikor pusztult el Szabolcs? — A tatárjáráskor. De több mint 700 éves névtelenségét feledve, a tudományos kutató munka nyomán kibontakozó átalakulás a móriczi jóslás beteljesülését jelenti: Szabolcs a magyar nemzeti kincsek közé tartozik. (FOLYTATJUK) Tiszai Lajos
