Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
/ 1975. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hektáronként hetven mázsa búza A Jászsági Fajtakísérleti Állomás eredményeiről k ~ Nyolc éve, hogy Jászboldogházán létrehozták a Jászsági ' Fajtakísérleti Állomást, azzal a céllal, hogy mielőtt elkezde- ■ nék egy-egy új növényfajta nagyüzemi termesztését, kis parcellákon kísérletezzék ki tulajdonságait. Akkor még kevesen gondoltak arra, hogy a kísérletek néhány esztendő elteltével minden korábbinál jobb termesztési módszereket eredményeznek. Az állomás munkájáról beszélgettünk Gyöifnrei Sándorral, a Fajtakísérleti Állomás vezetőjével. — Állomásunk 80 hektár /Szántóterületen gazdálkodik. 1 Ebből 20 hektáron kisparcel- lás kísérleteket, 60 hektáron- pedig magas szintű „nagyüzemi” gazdálkodást folytatunk. Nagy biológiai értékű vetőmagokat termesztünk. Évi 15—20 vagonnal szállítunk szerződéses alapon a Szolnok megyei Vetőmag Vállalatnak. A búzán kívül sok más vetőmagot is adunk a gazdaságoknak. Az idén például a kanadai borsó, a tápiószel.ei tarkabab és a retekmagvak egy sor, eddig ismeretlen tulajdonságát fedeztük fel. A kísérletek eredményeit fajtabemutatókon ismertetik a gazdaságokkal, a nö- /'vénytermesztő szakemberek- ! kel. öt év alatt több mint 30 bemutatót tartottak. Ezek eredménye, hogy a megye gazdaságai közül sokan — például a jászapáti Velemi, az abádszalóki, a jászkisé- ri, a jászberényi Lenin, a jásztelki. Tolbuchin, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Tsz — a Jászboldogházán előállított vetőmagokból és a kis- parcellákon kikísérletezett módszerek felhasználásával termesztik a kenyérgabonát A Fajtakísérleti Állomás híre túl jutott a megye és az ország határain. Gyakori vendégei az állomásnak szovjet, lengyel, holland, arab, indiai, kínai, izraeli mezőgazdasági szakemberek. — Sokéves kísérletek eredményeként jutottunk el a felismerésig, hogy a búzát mesterségesen és módszeresen kell etetni. Alapvető követelmény a jelszó: akkor azt, és annyit adjunk a növénynek, amikor, amit és amennyit megkíván. Módszereink eltérnek a hagyományos műtrágyázási szokásoktól. A mi módszerünk, hogy a műtrágyát mindig a növényre és a növény által legelérhetőbb helyre szórjuk. A műtrágyázásnak ciklusai vannak. A nyár végén, a vetés előtti talaj munkák alkalmával, a kiszórandó ösz- szes , mennyiségnek csupán 25 százalékát adjuk közvetlenül a magágyra. Kivárva kapja a növény az úgynevezett starter műtrágyát. Ez biztosítja a csírázáshoz szükséges tápanyagot. A harmadik ciklus, a tél végére eső szokásos módon végzett fejtrágyázás, amelynek 4 fázisa van. — Hogyan fogadják a gazdaságok az új, jóval több munkát igénylő módszert? — A Jászság néhány gazdaságában, ahol az új módszerekkel termeszlenek, már az első évben 25—30 százalékkal több termést takarítottak be. A mi kis parcellás kísérleteink alapján ezekkel a módszerekkel a nagyüzemi gazdaságokban búzából elérhetik a hektáronkénti 70 mázsás átlagtermést. — Milyen kísérleteket végeznek még az állomáson? — A kenyér- és takarmánygabona termesztési módszereinek korszerűsítésén, a hatékonyabb vetőmagvak előállításán kívül kísérletezünk kertészeti növényekkel (paprika, paradicsom, uborka, hagyma, diny- nye, bab, stb.) Keressük a gépi művelésre és betakarításra alkalmas paprika- és paradicsomfajták kialakításának lehetőségeit. — Az eddig elért eredmények alapján sokat várunk például egy amerikai és egy hazai (kecskeméti) paradicsomfajtától, amely nagyszerűen bírja a gépi művelést. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tagjaként részt vesznek a KGST és a FAO kutatási programjában, országos vállalatokkal, intézményekkel alakítottak ki kapcsolatot. Kísérleteket végeznek a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalatnak. Az Egyesült Vegyiművek megbízásából a búza folyékony műtrágyázásának hatását vizsgálják, kísérleteznek a CHINOIN Gyógyszerárugyár- nak a gabona szalmáját rövidítő szereivel. Á tiszaszöllősi húsüzemben Nehéz kezdet után jobb folytatás A tavaly november 7-én átadott tiszaszöllősi húsüzem erre az évre 6000 sertés feldolgozását tervezte, amelynek értékesítése 18 millió forintot hozott volna a tsz konyhájára. Ebből az elsőiéi évben azonban csak 5 millió forintot forgalmaztak. A lemaradás elsősorban a kezdettel, a beindulással járó nehézségek okozták. Kevés volt a tapasztalt szakember és az értékesítés sem ment mindig könnyen. Például a nagy mennyiségben termelt zsírt többször nem tudták időben eladni. Most a házi készítésű zsírcsomagoló gépek segítségével előállított, égykilós polipack csomagolású, finom sült zsír értékesítése már nem okoz gondot. Szeptembertől már Szolnokra és Törökszentmiklós- ra is szállítják áruikat. Eddig csak a tiszafüredi járást látták el, valamint Ózdra és Miskolcra jutottak el termékeik. Áruikkal elégedettek a fogyasztók. A szöllősi császárszalonna, lángolt kolbász, hurka, megkülönböztetett rangot vívott ki magának. Most már a kapacitásnak megfelelően történik a sertések feldolgozása, heti 100— 120 hízóból 33—34 féle füstölt, pácolt és töltelék árut készítenek. Néhány hete 4, — húsipari szakmunkással bővült az állomány. Több tapasztalt szakember dolgozik most már az üzemben. Ebben az évben új raktárát építettek. Az üzem vezetői, dolgozói azt remélik, hogy a következő évben zökkenő- mentesebb lesz a termelésük. Az üzem működésével kapcsolatban van, ami elgondolkoztató, az egyre nagyobb idegenforgalmú járási székhelyen, Tiszafüreden nem értékesítenek friss tőkehúst, pedig a legjobb indulattal sem lehet azt mondani, hogy Tiszafüreden jó lenne a húsellátás. Sz. J. Néhány hete a mély vízben A folyosón biztató tekintetek, barátságos félmondatok, buzdító hátbavágások. Mély lélegzet, kezében a tétel. Röpke félóra után nehezen megtalált kilincs, s kint a sorstársak kérdései már áttörik a csöndet. Hunyorogva néz a napba, szinte zsebében érzi a kékfedelű diplomát. Aztán mégegyszer magára ve^zi az ünnepi öltönyt. — Gépészmérnökké fogadom — mondja a rektor. Ma már távolinak tűnik ez a koranyári délelőtt, Molnár József azóta a zagyvaré- kasi Béke Termelőszövetkezet gyakornoka. A szárító telephez motoron érkezik, alig veszi le a bukósisakot, máris telefonhoz hívják. — Négy hete dolgozom a gazdaságban, de ha valami műszaki hiba van, már engem is megkérdeznek — mondja. — Látom, örömmel segít. — A lehetőségeim korlátozottak, hiszen csak most ismerkedem a szövetkezettek Viszont, ha már itt vagyok, minél előbb megpróbálok tenni is valamit, elvégre ezért tanultam öt évig. — Miért ezt az üzemet választotta? — Már egyetemista koromban eldöntöttem, hogy termelő üzembe megyek. Jártam olyan helyen is, ahol esetleg hónapokig egy rajzon pepecsel az ember. Ez nem vonzott A mezőgazdaság sokkal változatosabb. A gépek sem egyformák: traktor, gépkocsi, repülőgép... — A körülmények? — Van még javítani való. A munkaszervezés sem az igazi. De azért dolgozunk, hogy mindez jobb legyen. Szolnoki létemre sem jöttem volna Zagyvarékasra, ha ennek a lehetőségét nem látnám a szövetkezetben — amely különben is a megye egyik legjobb gazdasága. — Ezek szerint jól választott? — Igen. Lehet, hogy nem innen megyek nyugdíjba, ennek megítéléséhez még túl fiatal vagyok. Néhány évig azonban itt maradok, ez biztos. — Min változtatna? — Úgy érzem, hiányoznak a középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek, s így nem egyszer mérnököknek kell elvégezni az ő feladataikat is. És a gépészeket ne csak akkor hallgassák meg, amikor baj van már, hanem akkor is, amikor eldöntik: melyik gép hová megy dolgozni. Elvégre a teljesítőképességükkel, állapotukkal mégis csak mi vagyunk legjobban tisztában. — Ez megoldható? — Szerintem igen. Persze, ahhoz, hogy mindent átlássak, még túlságosan keveset voltam „mélyvízben”. — Az egyetem nem hiányzik? — Nemrég jártam Gödöllőn. .. Bizony furcsa lesz, hogy szeptemberben nélkülünk kezdik a tanulást. Az ország, a megye mező- gazdasági üzemeiben többszáz szakember kezdte meg a közelmúltban a munkát. A vezetőknek, dolgozóknak is érdeke, hogy ezek a fiatalok megtartsák a magukkal hozott frisseséget, kezdeményezőkészséget. Dolgozhassanak, mozoghassanak, ahogy a mély vízben úszni tudókhoz illik. f — braun — A bérnövekedés új szabályozása fl legnagyobb kiállító A pénteken nyíló 68. országos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállítás és vásár és az Agromasexpo ’75 legnagyobb kiállítója a Mező- gazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztje lesz. A bemutatón szereplő termékekről és a mezőgéptröszt tevékenységéről dr. Gölöncsér Gábor vezérigazgató kedden sajtótájékoztatót tartott a Duna Intercontinental ’Szállóban. A Mezőgéptröszt 6000 négyzetméter szabad és 1500 négyzetméter fedett kiállítási területén felsorakozó gépek között állnak azok a munkagépek, amelyeket korábban főként tőkés országokfc 'l kellett importálni, de most a tröszt vállalatainál készülnek. Itt szerepel a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Géogyár KLC 7—45 nagyteljesítményű ekéje, a Kecskeméti Mezőgéo Vállalat nagyteljesítményű gabona- és kukoricavető géoe és a cukor- répahetakarítás önjáró egységei. A kiállításon azok a legkorszerűbb speciális zöldbab-, zöldborsó- és uborkabetakarító gépek is szerepelnek, amelyek már sikerrel működnek az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben' csakúgy, mint a paradicsom-termesztés teljes gépsorai. Külön csoportosításban azok a gépek láthatók, amelyek a KGST országok közötti együttműködés eredményeként, közös fejlesztésben készültek, ilyenek többek között a legmodernebb szárítógépek, az állattenyésztés gépei, berendezései, valamint a szőlőtermesztést segítő gépek. Emellett a tőkés kooperációban gyártott és fejlesztett génekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A háztáji gazdaságokban folyó munka megkönnyítésére a tröszt vállalatai egész sor különböző gépet fejlesztett ki, s ezek közül különösen nagy az érdeklődés a kiállításon is szerepelő kistrak- torok munkagépei és a Kaposvári Mezőgép Vállalatnál gyártott fejőgépek iránt. Több mm! 5 millió aktív kereső túlnyomó része vállalati dolgozó, az ő keresetük — pontosabban: a vállalati bérfejlesztés mértéke és üteme — döntő mértékben függ a gazdálkodás eredményeitől, a nyereségből képződő részesedési alap növekedésétől. Volt már arra is példa, hogy a vállalati nyereség és részesedési alap nem nyújtott fedezetet a népgazdasági tervben előirányzott bérfejlesztésre, ezért került sor 1973-ban az iparban és az építőiparban központi bérintézkedésekre. Ebben az esztendőben ellenkező előjelű gondok keletkeztek: a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő meghaladja a tervezett mértéket. Az idei nép- gazdasági terv azzal számolt, hogy a lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek s ez a fogyasztói árszínvonal növekedése közepette is biztosítja a reáljövedelem tervezett növekedését. Nos, az év első felében a lakosság pénzbevétele nem 8, vagy 9, hanem 10 százalékot jóval meghaladó mértékben nőtt s ebben része volt annak is, hogy a , munkabérek és egyéb bérjellegű kifizetések növekedési üteme ugyancsak felgyorsult. Ahogy két esztendővel korábban indokolt volt a központi bérintézkedés a bér- fejlesztés és a reáljövedelem kívánatos mértékű növelése érdekében, most a vásárlóerő kiáramlásának pontosabb és szigorúbb szabályozását követeli a népgazdasági érdek. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy amikor _ a cserearány-romlásából származó veszteség milliárdok- kal — több tíz milliárd forint értékkel — csökkenti a belföldön fogyasztásra és felhalmozásra felhasználható javak mennyiségét, a tervezettnél nagyobb vásárlóerő kiáramlása és kereslete nem találhat árukínálatra, következésképpen egyensúlyi zavarokat okoz. Hadd emlékeztessünk arra, hogy az elmúlt évben a fogyasztás és a felhalmozás szükségleteit csak igen tekintélyes külkereskedelmi passzívum — az export értékét jóval meghaladó import — árán tudtuk kielégíteni s hogy az idei esztendő első harmadában már csaknem akkora külkereskedelmi passzívum jött létre, mint az elmúlt esztendő egészében. A bér formájában kiáramló többlet-vásárlóerő — akarva akaratlanul — a magyar gazdaság export-teljesítményeit csökkenti, importját és passzívumát növeli. A bérnövekedés és a részesedési alap felhasználásának az év derekán életbe lépő újbóli szabályozása a vásárlóerő kiáramlásának tervezett keretek közötti tartását szolgálja. A vállalatok ugyanis minden tekintetben igyekeznek felkészülni az új tervidőszakra, egyebek között számukra kedvező úgynevezett bázis-bérszínvonalat kialakítani. Erre a részesedési alap és a bérszabályozás eddigi rendszere lehetőséget is ad. Az új sza-- bályozásnak az a lényege, hogy az 1975. évi bérnövekedést csak korlátok között —■ általában 6 százalékos mértékben — lehet átvinni a következő esztendőre s ez az előírás a részesedési alap idei felhasználását is korlátozza. Lesznek vállalatok — épp a nagy nyereséggel, részesedési alappal rendelkezők —, amelyek nem használhatják ki maradéktalanul a bérfejlesztés lehetőségeit, s így annak pénzügyi forrásait tartalékolni kényszerülnek. Másrészt az év végi részesedés, jutalmazás és premizálás összege ezután is növelhető. Mindebből kitűnik, hogy az új szabályozásnak, amely az eddigihez képest kétségkívül szigorítás, nem általában a bérnövekedés korlátozása, megakadályozása a szándéka és célja, éppen ellenkezőleg a bérek és reálbérek — népgazdasági tervvel összhangban álló — növekedését kívánja biztosítani. Ez azonban az év első feléhez viszonyítva a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő növekedési ütemének mérséklését jelenti. Magyarország az őszi brnói vásáron Szeptember 10—18. között rendezik meg a 17. őszi brnói nemzetközi gépipari vásárt. A szocialista országok közül az NDK, a Szovjetunió és Lengyelország után Magyar- ország a legnagyobb kiállító. Az idén 18 külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi jogú vállalat állít ki. Köztük olyanok is, amelyek eddig nem jelentkeztek Brnóban, vagy néhány éves szünet után 'mutatkoznak be ismét. A Medicor Művek például ezúttal elsősorban sorakoztatja fel termékeit ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propagandairoda szervezésében a Budavox híradástechnikai berendezéseket, az Elektro- impex ipari tv-láncot, az Elektromudul alkatrészeket, az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat irodagéneket, a Komplex mező- gazdasági gépeket, a Labor Műszeripari Művek laboratóriumi műszereket állít ki. A Lampart Zománcipari Művek autoklávokat, a Medicor Művek orvosi műszereket, a Metrimpex különféle műszereket, a MOGÜRT garázsipari berendezéseket, a Magyar Optikai Művek geodéziai műszereket mutat be. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat konfekcióipari gépeknek, a Technoimpex szerszámgépeknek, a Transelektro erősáramú berendezéseknek, a Videoton számítógépeknek ad helyet A Nikex és a Chemo- limpex pedig információs irodával képviselteti magát A brnói vásár szervezői a múlt évben a számítástechnikában elért integrációs eredményeket demonstrálták. Az idén a szerszámgépipar kap különös hangsúlyt. A szerszámgépek egy részét az A- pavilonban mutatják be, a számjegy vezéxlésű konstrukciókat a B-pavilonban állítják ki. A szervezők elképzeléseinek megfelelően a Teehnoimpex is megkülönböztetett figyelemmel állította Össze a bemutatásra kerülő magyar szerszámgépek listáját. Az integrációs programban elért eredményeket hivatott például bizonyítani az a gyártási vertikum is, amelyeket a csehszlovák szakemberek állítanak majd össze. A tervek szerint ebben a komplex gépsorban kap helyet a magyar gyártmányú FK—320/05 típusú fogköszörű is. *
