Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 26. A „Budapest” utca Szófia központjában van, a „Dondukov” körút szomszédságában. Nem különbö- ' zik a bolgár főváros többi központi utcájától még azzal sem, hogy látványos új lakótömbök épültek benne.' Ellenkezőleg. A főváros régebbi részének tipikus utcája. Ám a „Budapest” utca 9. szám néhány évvel ezelőtt azzal vált ismertté a szófiaiak alőtt, hogy egy új intézet, a Szuggesztológiai Intézet kezdte mea működését dr. Georai Lozanov vezetése alatt. SÖDAPESU A kis hangjátékokról, amelyek nem olyan műgonddal készülnek általában, mint „nagy testvéreik”, legutóbb, egy jó példa ürügyén, már szóltam. Most két olyan darabot emelek ki az elmúlt hét műsorából, amelyek igazolják a tételt: nagyobb figyelmet érdemelnek ezek a kisebb rádiójátékok is. Don Juan dédunokája i A zenés rádiókomédiát az ifjúsági rádió vidám színpada mutatta be, feltehetően könnyű nyári szórakozásnak szánva. A hallgató szeret nevetni, szívesen is vette — csak azt nem értjük, miért kell a jó alapötletnek sablonfigurák tucatján elsikkadnia. Nem azt vetem a szerző, Gyárfás Endre szemére, hogy mesébe illő csodával fűszerezi a cselekményt, hanem azt: ha már mai fiatalokról akar szólni, miért nem ismeri kicsit jobban őket. A darab picit ügyefogyott, ám fülig szerelmes főszereplője Don Juan szolgája, Leporelló segedelmével egy bűvös pánsíppal hódítja a lányokat, ám a síp mindenkinek csak egyszer szól. Élvezetes lenne a játék, ha nem éreznénk mondatról mondatra egyre inkább, ezek a fiúk- lányok sokkal inkább hasonlítanak egy éltes középkorú elképzeléseihez, semmint körülöttünk lebzselő, de azért bizisten gondolkodásra is képes tinédzsereinkhez. Így aztán a mese is veszít varázserejéből, s nem marad más, mint Gábor S. Pál beat- utánzatú zenéje, no meg a Gemini együttes — ami a műsoridő kitöltéséhez bizony vajmi kevés. Mint minden újdonságot, úgy a szuggesztológiai központot is (később a központ elnevezését intézetté változtatták) eleinte szkepticizmussal fogadták. Kételkedtek létjogosultságában. Ám az intézet 1967 óla dolgozik, és működési körét egyre bővíti. A szuggesztológia a szug- gesztió tudománya. Az intézet létesítését az tette szükségessé, hogy szakembereinknek nyelveket kell tanul- niok, minél rövidebb idő alatt elsajátítaniok. A nyelv- oktatás előzetesen megállapított program szerint történik. A módszer eltér a hagyományos nyelvtanfolyamok módszerétől. Az intézet hallgatói nyugodt, pihentető környezetben 25—28 napot töltenek az illető nyelv közbeszédben használt állományának az elsajátításával. Az intézet tanfolyamain eddig mintegy 3 ezren vettek részt, köztük tanulók, egyetemi hallgatók, orvosok, mérnökök, stb. 18 és 60 év között. Jelenleg nyolc csoport működik, egyenként tizenkét hallgatóval. Megmutatták nekem a francia nyelvi csoport tankönyvét. A leckék beszélt nyelven különböző témákat dolgoznak fel — a legegyszerűbb társalgástól a bonyolultabbakig, amelyek már a hallgatók életkörülményeivel és munkájával kapcsolatosak. A tanfolyam alatt a hallgatók mintegy kétezer olyan szót és kifejezést sajátítanak el, amely az illető idegen nyelv tudásának az alapja. Különleges hangosbeszélő készülékeknek, valamint a szavak és kifejezések ismétlésének segítségével a hallgatók rövid idő alatt annyi ismeretet halmoznak fel emlékezetükben, amennyihez normális körülmények között sokkal több időre lenne szükség. — A szuggesztió — magyarázza dr. Lozanov — az az információs áradat, amely többé-kevésbé közvetlenül behatol a tudattalan pszichikai szférába. Puszta visszaverődés, de a tudattalan pszichikai tevékenység szintjén. Az intézet igazgatójával folytatott beszélgetést félbe kell szakítanom, mert a budapesti szuggesztológiai bizottság két küldötte, Solti Gábor és Bakody István jelentette be látogatását. Dr. Lozanov munkatársai elmagyarázták nekem, hogy Magyarországon is- érdeklődnek a bolgár intézet munkája iránt. Ám nemcsak ott. A tanulásnak ezt a módszerét a Szovjetunióban is széles körben használják. A Leninről elnevezett moszkvai pedagógiai intézetben az idegen nyelvek tanszékének első és második évfolyamán a szuggesztológiai módszert alkalmazzák és kísérletek folynak az iránt is, hogy a harmadik évfolyamon is bevezessék. Nemrég Kanadából küldtek az intézetbe továbbképzésre három nyelvtanárt, akik hazájukba visszatérve dr. Lozanov módszere szerint tanítottak. Az elért eredmények megvitatására szimpóziumot rendeztek, amelyre a bolgár intézet igazgatója is meghívást kapott. A szuggesztológiai módszerrel való tanítás iránt az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Dr. Lozanov szerint az emberi agynak, az emberi felsőfokú idegtevékenységnek rejtett tartalékait ezentúl az emberi tevékenység minden szférájában, így a termeié^ szférájában is fel fogják használni. Tájékozódási kísérleteket végeztek a matematika és még több más tárgy területén is. Ezek is mind kecsegtetőek. A szófiai 122. számú iskolában a növendékek a 9. osztályig szuggesztológiai módszerrel tanulnak. A gyermekek az 1974/75-ös tanév elejétől 1975. januárjáig két év anyagát sajátították el. Kiváló tudósok —| a világ tudományos szaktekintélyei — elismerően nyilatkoznak dr. Lozanov módszeréről. I. Ju. Sechlar docens (Szovjetunió) ezeket mondta: „Ez a módszer új, és ha minden részletében kidolgozzák, egészen új távlatokat nyithat mind az idegen nyelvek tanításában, mind a tanításban általában.” F. V. Bászin, a moszkvai orvostudományi egyetem professzora így nyilatkozott: „Nem fér kétség ahhoz, hogy a pedagógiai folyamat szuggesztív úton való beindítása az információk közlésének olyan lehetőségeit tárja fel, amely messze fölülmúlja a szokásos módszer lehetőségeit. Ezek a lehetőségek nem merülnek ki abban, hogy fokozzák a nyelvi tananyag emlékezetben tartásának készségét, hanem abban is (ami a legfontosabb), hogy ezt a nyelvi anyagot minél aktívabban birtokolják.” (A Mai Bulgáriából) „HfBegszeflidiftett* kipufogógázok A nagyvárosoknak egyre égetőbb gondja a levegő túlzott szennyezettsége, amit nagyrészt a járművek kipufogógázai idéznek elő. Rövidesen szigorú előírások lépnek érvénybe világszerte, hogy felszámolják a már- már tűrhetetlen helyzetet, és elejét vegyék a további levegőrontásnak. A nagy autógyárak már felkészültek a jövőre, megfelelő berendezéseket alakítottak ki a kipufogógázok „megszelídítésére”. A kipróbált tisztítási módszerek közül a leghatásosabbnak a kipufogógázok katalitikus utóégetése bizonyult A képen látható ún. autóoxidáló berendezés egy fémköpenyből áll, és a benne el helyezett máhsejt-szerkeze- tű szűrőbetétből, amelynek felületére rendkívül vékony rétegben platina- vagy plati- na-Tódium réteget visznek fel. A berendezéseken áthaladó forró gázok szénmo- noxid-tartalma széndioxiddá alakul át, a nitrogénoxid pedig nitrogéndioxiddá változik. Mindkét új változat az egészségre már teljesen veszélytelen. Uj ealékezet-mtiekHla Fogyókúrások figyelmébe A kiegyensúlyozatlan étrend is káros Széchenyi pasa tündöklései Zoltán Péter Híres történetek — nagy egyéniségek című sorozatában Kopányi György írt eseményjátékot, amelynek a nagy Széchenyi már közel sem olyan erős egyéniségű, ám hányatott életű fia, gróf Széchenyi Ödön a főszereplője. A rádió eseményjátékainak bevallott célja, hogy a hallgatóval egy-egy történelmi kort ismertessen meg közelebbről, s ha csupán ezt tekintjük, a darab megfelelt ennek. Az 1860-as évek, a Bach korszak Magyarországának milliőjét ugyanis jól érzékelteti, amivel adós marad az inkább a cselekmény sokrétűsége, pergőbb ritmusa. Ez azért is sajnálatos, mert Széchenyi Ödön élete — ez azért kiderül a játékból — sok olyan motívumot felölelt, amely izgalmasabb, fordulatosabb rádiódarab lehetőségeit hordozza magában. A helyzetet valamelyest menti a főszerepet játszó To- manek Nándor árnyalt alakítása, és szerencsére színésztársai sem sokkal maradnak mögötte. Eléggé nem dicsérhető viszont az a már szokássá vált módszer, hogy Zoltán Péter, a sorozat szerkesztője az eseményjáték után egy-egy, a kort jól ismerő szakemberrel beszélget. A hallgató szívesen veszi ezt, hiszen a hangjáték mégiscsak felkeltette érdeklődését, hálás a szakszerű. iníormációgazdag elemzésért. — trömböczky — A fogyás, súlycsökkentés terén gyors eredményt lehet elérni, ha valaki csupán fehérjében dús táplálékot fogyaszt, és szénhidrátokat egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben vesz magához. Mindeddig azt hitték, hogy ezt „büntetlenül” bármilyen hosszú ideig folytatni lehet. Amerikai kutatók azonban kimutatták, hogy ez a kiegyensúlyozatlan étrend előbb- utóbb a szervezet károsodásához vezet. A kísérletek során elhízott, de egyébként egészséges embereknek több héten át fehérjedús, szénhidrátszegény táplálékot adtak, s folyamatosan vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó tab- lettákal látták el őket. A várt drasztikusan gyors fogyás bekövetkezett ugyan, de az is kiderült, hogy a kísérleti személyek mindegyikének a vérében is bizonyos enzimek mennyisége megnövekedett, ami csak különböző fehérjeszövetek elbomlá- sa révén következhetett be. A vizelet kalciumtartalma is megnőtt, ami annak tudható be, hogy a létfontosságú anyag a fogyókúrások csontjaiból vált ki. Individualista méhek A méhek, amelyekről mindig azt tartották, hogy közösségi, társas rovarok, úgy látszik, magányosan is tudnak élni. Ezt állapították meg a lettországi természet- védelmi egyesület aktivistái. A köztársaság nemzeti parkjának területén ilyen individualista méheknek egész települését fedezték fel, a Gauja félreeső, erdőkbe ékelődő ősi folyóteraszán. Minden nőstény méh különálló, 10—12 oldalrekesszel épített homok-fészekben él. A méhtelepen nincs dolgozó méh :a nőstények maguk gondoskodnak az utódokról. Érdekes, hogy ezek a méhek nagyon finnyásak, a virágporgyűjtésnél a csillagfürtöt és a lucernát minden más növény elé helyezik. MOSZKVÁBAN BEFEJEZÉSÉHEZ KÖZELEDIK a világ legnagyobb, víztisztításra használt ózonfejlesztő állomásának szerelése. Teljesítménye 1200 000 köbméter víz tisztítását teszi lehetővé naponta. Az állomás valamennyi munkafolyamatát automatizálták, és egyetlen diszpécser-pultról irányítják. Az ózonnal történő kétszeres tisztítás után ál> átsző, kékes árnyalatú, kellemes ízű vizet nyernek. Az ivóvizet a képünkön is látható medencében telítik ózonnal, aminek következtében átlátszó, kellemes ízű, kékes színű lesz. Nagyon leegyszerűsítve különböző emlékezetfajtákat figyelhetünk meg a természetben: a fajemlékezet például azt biztosítja, hogy a nyálból mindig nyúl lesz; az individuális emlékezet az egyedi tapasztalatokat tárolja; az immunológiás emlékezet a sajátot különbözteti meg az idegentől, stb. A fajemlékezet már jól Ismert, a sejtmag fehérjéihez, az ún. DNS-hez kötött. Az immunológiás emlékezet is kémiai anyagokhoz kapcsolódik. Kézenfekvő, hogy az individuális emlékezet, azaz a tapasztalatok elraktározása és előhívása is kémiai folyamatokhoz kötődött. Az individuális emlékezet azonban nem azonos a fajemlékezettel, és nem a DNS-hez, hanem a sejt egy másik anyagához, az ún. RNS-hez kötődik, ami közvetlenül a sejtek fehérjeépítésének az irányítója. Az utóbbi időben egyre több feltevés azt erősíti, hogy a külső információk sajátos anyagi hordozója az RNS, amely tartós emlékezésként a fehérjeszintézisbe építi azt. Az utóbbi években számos kísérlet eredménye szól emellett. Az amerikai kutatók vizsgálatai különösen érdekesek e szempontból. Patkányokat arra treníroztak, hogy a fényt előnyben részesítsék a sötétséggel szemben. Az ilyen patkányokból olyan anyagot vontak ki, amelyet normál patkányba fecskendezve, ezeknél is fény-kedvelő viselkedést idéz elő. Az általuk kivont és később mesterségesen is előállított anyag az ún. skotophobin, amit az első emlékezet-molekulának neveztek, de a kutatók erre vonatkozó véleménye mégis megoszlik. Újabban a vizsgálatokat olyan aranyhalakkal is elvégezték, amelyeket arra idomítottak, hogy a zöld fényt részesítsék előnybe és a kék fénnyel megvilágított akváriumrészt kerüljék el. 10.000 ilyen idomított halból 15 mikrogrammnyi anyagot izoláltak, ami a kék szín kerülését a kezeletlen halakba fecskendezve kiváltotta. E hatóanyag is fehérjeszerű, de kémiai szerkezetének pontosabb kiderítése és szintetizálása még hátra van. A ve- gyület-rokonság alapján feltételezik, hogy a színelkerü- lés-emlékezet első „szava” egy meghatározott aminósav- 6orrend, (ahogy a genetikai kódé a bázissorrend.) Az a rész, amely ezen fehérjeszerű anyagok mindegyikénél azonos, az elkerülési reakciót irányítja, míg a többi a színt, világosságot, zörejt tartalmazza, ami az állatot megtanította az elkerülésére. További tüzetes vizsgálódással — a kutatók szerint - az emlékezés-kód megfejthető lesz. Az eredmények és elgondolások közlése után természetesen újabb kérdések merültek fel az emlékezés kutatóiban. Kérdés mindenekelőtt, hogy a skotophobin csak elősegíti-e az emlékezés létrejöttét, avagy maga tartalmazza a sötétség elkerülésére vonatkozó emjékezet-in- formációt. Lehet, hogy a skotophobin csak egy, a tanulási folyamatoknál képződő köztestermék. Emellett szól a kivont anyag viszonylag nagy mennyisége is, hisz az agwelőben nincs helv a sokféle információemlékezet mindegyikének ilyen mennyisége számára. Ezért is tartják ezt a fehérjeszerű anyagot inkább az emlékezet képződéséhez vezető katalizátornak, mintsem magának az emlékezet-molekulának. A vitái" mindenesetre a kérdés tisztázása felé új lendületet adtak a kutatóknak. T TUDOMÁNY-TECHNIKA Á „Budapest" utca 9.
