Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 23. J Szobafestés, tapétázás házilag „ / SSflC ü _.._J Az előkészítés Akik már próbálták, azt mondják, kis kézügyességgel és néhány nélkülözhetetlen alapszabály ismeretével bárki hozzáláthat lakása festéséhez, tapétázásához. A kézügyességet eleve feltételezzük — íme, amit még tudni kell! A festést és tapétázást egyaránt a fal előkészítésével kezdjük. A meglevő régi festék, vagy tapéta réteget mossuk, vagy kaparjuk le. A fal egyenetlenségeit — a szögek helvét, a sarkokban keletkezett réseket, az apróbb repedéseket — gipsz — tapasszal tüntessük el. Jó tudni a gipszről, hogy kötés közben előbb összehúzódik, majd térfogatát növeli, minden kis mélyedésbe benyomul. Hogy lassabban kössön, adjunk hozzá kevés enyvet és meszet. Fürdőszobák, konyhák, mosókonyhák, tehát az erősen párás, gőzös helyiségek és az új nem teljesen kiszáradt épületek első festéséhez legalkalmasabb a mészfestés (meszelés). Ehhez legjobb a hosszú ideig vermelt, kövér oltott mész. A festéket célszerű felhasználás előtt egy nappal elkészíteni. Oltáshoz lehetőleg lágy vizet használjunk. Jobban köt a festék, ha 5—10 százalék tejet és egy pici lenolajat (1—2 százalék) és egy kis konyhasót adunk hozzá. Gipsz-vakolatra soha ne meszeljünk — foltos lesz a felület. A mészfestést halvány árnyalatokban színezhetjük is. Ajánljuk a gipszet nem tartalmazó mészfestékeket és a színes földfestékeket: okker, őzbarna, vas- oxid-vörös stb. Háztartási- és festék boltokban kaphatók. Vigyázzunk, hogy a színes festék ne legyen több a keverék-10 százalékánál. Ha sokat adunk hozzá, száradás után leporlik a falról. Meszelni kétszer, ha a gipszelés előtt alapozó festést végzünk — háromszor szükséges. Száraz helyiségeket, lakószobákat, úgynevezett enyves festéssel szépíthetünk meg. Ennél a festési módnál a felület kijavítása után más előkészítő munkákat is el kell végeznünk. A falakat szappanozzuk és timsózzuk. Egy kiló káli kenőszappanhoz keverünk egy vödör vizet. Az oldatot korongecsettel egyenletesen kenjük fel. Mindjárt utána követkerzik a timsózás. Egy kiló forralás közben előre feloldott tim- sóhoz adjunk egy vödör vizet és egy fél liter enyvolda- tot. Szintén korongecsettel vigyük a falra. A parkettát takarjuk le, mert a timsós lé fekete foltot hagyhat. Akkor jó a festék, ha kicsurog az ecsetbőL Vlan, aki a „kacsaláb” próbával győződik meg a helyes keverésről. Kézzel nyúljunk a fes- tékes edénybe, ha ujjaink között hártya képződik — kezdhetjük a munkát. Festéskor az ajtókat, ablakokat tartsuk zárva; a huzat evvenlőtlen száradást, folto- sodást okozhat. A helyiség hőmérséklete legalább +10 fok legyen. A mintázás A mintázás hengerezéssel történik. Ennek legfontosabb szabálya, hogy a már teljesen megszáradt alapszínre pontosan függőleges irányban dolgozzunk. Az egymás mellé hengerezett minták ne fedjék egymást, csak finoman érintkezzenek. A fal a lehető legsimább legyen. Az egyenetlenségek a hengert kitéríthetik útjából. Legnehezebb a sarkok mintázása. Ezt csak különleges egyoldalas hengerrel végezzük. A fröcskölés igen divatos és kedvelt díszítő eljárás. Fröcskölhetünk 6ötétebb alapra világosabb színnel, vagy megfordítva. Festékkel töltött hosszú korong-ecsettel csináljuk. Keverjünk a festékhez egy kevés tejet. Szabadkézzel dolgozzunk; az ecsetet a faltól legalább egy méter távolságban a kezünkhöz, vagy egy, a kezünkben tartott teniszlabdához ütö- gessük. A tapétázás Ha sikerül öntapadós tapétát vennünk, akkor a ragasztással nincs különösebb gondunk. Ha mégis ragasztót kellene készítenünk, akkor csináljunk csirizt. Hét liter vízhez két kiló hulladék rozslisztet, búzalisztet, vagy burgonyakeményítőt keverjünk. Ügyeljünk arra, hogy a massza csomómentes legyen. Az üzletekben időnként kapható a glutolin csiriz. Száraz, szemcsés formában, használati utasítással együtt árulják. A fal előkészítés a festéshez hasonló. A felületet simára gletteljük, illetve a régi tapétát gondosan leporoljuk. Üj épületben — kivéve a panelházakat — csak 1 év után tapétázzunk. Fontos előre kiszámítani, hogy mennyi anyagot vegyünk. Mindig több kell, mint a valóban beburkolandó felület. Egy tekercs tapétából, a szélek levágása után, általában 3,2 négyzetméter hasznosítható. Akkor járunk jól, ha a szoba falainak összfelületét (az ablakokat és az ajtókat is beleértve) elosztjuk az egy tekercs hasznos területével, vagy 3,2 négyzetméterrel. A kapott eredmény a szükséges tekercsek számát adja meg. A tapétát ollóval, vagy késsel 15—20 cm-es csíkokra vágjuk. (Vigyázzunk, hogy a minták pontosan egymás mellé kerüljenek.) Ezeket kenjük be egyenletesen ragasztóval, majd függőleges irányban illesszük a falra. Ezután tapétázó kefével, vagy puha flanell-rongyda- rabbal belülről a szélek felé haladva szorítsuk ki a levegőt alóla. Végül egy praktikus jótanács: festékmaradékot, enyvet, ragasztót csak erősen felhígítva öntsünk a mosdóba, WC-be, különben a lefolyó eldugul és a megkeményedett anyagot onnan feloldani nagyon nehéz. S. N. E. R kenyér a táplálkozásban A felszabadulás előtt sok család fő tápláléka a kenyér volt, szalonnával és hagymával. A gyerekek üres, vagy zsíroskenyérrel, siettek az iskolába. Manapság, amikor a kenyér mellé bőven kerül vaj, méz, sajt, sonka, felvágott, — természetesen — egyre kevesebbet gondolunk arra az időre, amikor a „puszta” kenyér is örömet jelentett, mert sokszor még arra sem tellett. Ma viszont nagyon sokszor pazarlóan bánunk a kenyérrel. Ha megnéznénk csak egyetlen nap a nagyvárosi szemetes kukák tetejét, láthatnánk, mennyi kenyeret, süteményt, kalácsot dobnak ki a szemétbe. A bőség nem jelenti azt, hogy pazaroljunk! De mit csináljunk az étkezéseknél megmaradt kenyérrel? Vagy azzal, ami már nem friss és senki sem akarja megenni? A válasz egyszerű: — Ne dobjuk el! Gyűjtsük szel- lős vászonzacskóba, a piacokon szívesen megveszik állatok etetésére. Vagy: mindenki tudja, hogy mennyi kenyérféle fogy el a családban. Csak annyit vásároljon, amennyi elfogy. Meg lehet enni a másnapos, sőt harmadnapos kenyeret is. Pirítsuk meg, vajjal vagy zsírral, felvágottal kitűnő vacsora. Adjunk hozzá citromos teát. Felmerült már az is, hogy manapság, amikor annyit olvasunk, hallunk az egészséges táplálkozásról és arról, hogy kevesebb tésztafélét és kenyeret fogyasszunk, van-e olyan „rangja” a kenyérnek a táplálkozásban, mint azelőtt? Igen, van. A kenyér fontos emberi táplálék, csak a naponta elfogyasztott mennyiséget kell ideális mennyiségre lecsökkente- nünk,,ha nem akarunk elhízni. 10 deka fehér.pékkenyér 261 kalóriát tartalmaz, szénhidráttartalma 53,3 százalék. (Az ember napi kalóriaszükséglete nemenként, korosztályonként, foglalkozásonként, stb. változó. Ülőfoglalkozású nő kalóriaszükséglete kb 2000, férfié kb 2400 kalória.) Balkonládák növényei A balkonládába -ültetett növények szinte közelebb hozzák a természetet a lakáshoz. Díszíthetjük velük az ablak- párkányt, vagy a balkon korlátját. A növények számára a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a balkonládában levő föld hamar kiszárad. Sok esetben több éven keresztül ugyanabba a iöld- keverékbe ültetik a növényeket, ami szintén káros. A ládákat kötöttebb földkeverékkel töltsük meg, hogy jobban tűrje a szárazságot. Ä palántákat májusi fagyok elmúltával ültetjük ki, de cserépben nevelt virágos palántát, muskátlit stb. június végéig ültethetünk. Gondot okozhat az ablak, vagy az erkély fekvése is. Kevesebb növény viseli el a déli oldal nagv melegét, mégis az északi oldalakon látunk kevesebb növényt. A ládába olyan növényeket ültessünk, hogy legyen közte felfelé növő is és lecsüngő is. A csüngő növények közül, mind déli, mind az északi oldalra a petunia és a muskátli csüngő változatai a legalkalmasabbak. A déli oldalra ültethetjük még a közönséges muskátlit, az őszirózsa alacsonyabb típusait, a ka- kastarélyt, a lobéliát, a nyári violát, a porcsinrózsát, a rezedát, á vasvirágot, a rézvirágot stb. örök divat Ingruhák Az ingruha örök divat és mégis idényről-idényre változik. Nagyon célszerű ruhadarab és az a jellemzője, hogy mindig, mindenhová és minden alkalommal felvehető. Erre a nyárra az ingruhákhok alapanyagként a kékfestő anyagot, a köny- nyű kartont, vagy a kasmírt, az egyszínű puplint, pamutvásznat és a selymet is ajánlhatjuk. Az ingruha vonalvezetésére jellemző: a szoknyarész erősen bővül és rendszerint a rakott szoknyához derékban elvágott. Még praktikusabbnak mondható az egybeszabott ingruha. ezt övvel szintén a derékhoz szoríthatjuk, így a felsőrész és a szoknya hú- zottnak hat. Rajzaink közül az első modell: elől hólpántos gom- bolású, férfi ingnyakú, bevarrott ujjú, derékban vágott, vászonból vagy puplin- ból készült ingruha. A felsőrészen féloldalasán elhelyezet kis zseb, egy színben teljesen elütő, beállított csíkon van elhelyezve. Elől, a szoknya-része rakásokkal bővített. / Második modell: kihajtott nyakú, betét részes, ujjatlan, egybeszabott ruha, keskeny övvel a derékhoz simul, praktikus, ha két zsebet is elhelyezünk a ruhán. Színes selyem stólát köthetünk ,a gallér alá, divatos apróság még hozzá a svájci sapkára elmékeztető lyukacsos horgolt sapka. A harmadik rajzunkon látható ingruha, megkötött övvel viselhető, szoknya-része trapéz-vonalú, bő sziluettel is. A ruha vágásából kihajtott nyak, bővonalú könyékig érő ujjak az új divat jellemzői. A ruhát nagy virágos selyemből vagy nyomott virágos vászonból egyaránt készíthetjük. N. V. Hová menjünk kirándulni? Székesfehérvár 1. ősi múltban, történelmi emlékekben, műemlékekben kiemelkedően gazdag városunk Székesfehérvár. Néhány évvel ezelőtt ünnepeltük fennállásának ezredik évfordulóját. A város a Dunántúl egyik legforgalmasabb helye, a főváros és a Balaton közötti út középpontjában. Hangulatos, barátságos belvárosában patinás régi épületek, kulturális intézmények, jelentős közgyűjtemények, turisztikai jelentőségek vonzzák évről évre látogatók, kirándulók sokaságát. A közeli Vértes hegység, a Bakony nyúlványai pedig biztosítják a környéken a természeti szépségek felejthetetlenségét. A történelmi előtti korokból is sok nép hagyta itt keze nyomát, építve, alakítva a környéket. Az István király Múzeumban rézkorj, bronz- és koravaskori leleteket őriznek. Ezek beszédesen bebizonyítják ezt. A város alapjait ezer évvel ezelőtt Géza fejedelem rakta le. Ezen a környéken volt a honfoglaló Árpád vezérnek és fejedelmi törzsének az első szálláshelye is. Itt alakult ki az állami szervezet első központja, I. István korában már fallal övezeték a települést és különböző kiváltságokkal ruházták fel. Ugyancsak I. István építette fel itt az első székesegyházat és a királyi palotát. Az ország székhelye hosszabb idő óta Esztergom majd Buda volt már, amikor a királyokat még itt koronázták, és az uralkodóház tagjait még jórészt itt temették el. A török időkben a székesegyházat és a királyi palotát felrobbantották, a város is csaknem teljesen elnéptelenedett, de a XVIII. században újra betelepítették. Az újraéledt város később sok neves embernek adott otthont. Itt diákoskodott Vörösmarty Mihály, Vajda János később pedig Ybl Miklós. Nevüket, emléküket a város lakói szobrokkal, emlékművekkel örökítették meg. A város megközelítése mind a fővárosból induló vonatokkal, mind gépkocsival eléggé gyors és egyszerű. Budapesten át gépjárművel közelebb esik, Dunaföldvár felé pedig többet láthatunk a szép tájakból. — B — Régi receptek gyűjtője Hurka marcipánnal, torta zúzával, tea méh fűből Letűnt korok ízlését kutatja hobbyból egy budapesti nyugdíjas. Rudnay János egykor élelmiszeripari technikus, majd tanár volt, s mindig is vonzódást érzett a régi-étkek iránt s immár négy évtizede gyűjt ritka, régi ínyesmester könyveiket. /Tudományos munkát ;s végez: számos tanulmánya és könyve jelent már meg e témában. A legutóbbi „A magyar cukrászat remekei”, amely az elmúlt 150 év legjobb édességreceptjeit tartalmazza. A Nemzetközi Szakácsszövetség éremmel tüntette ki munkásságáért. — Ráth-Végh Istvántól, apám barátjától kaptam kedvet a kuriózumok gyűjtéséhez — mondta. — ö, mint ismeretes a kultúrtörténet mestere volt, s egyebek között az emberi butaság írásos emlékeit kutatta. Engem az emberek gyomra foglalkoztat: régi korok mesterszakácsainak ételkülönlegességeit, valamint a korabeli étkezési szokásokat kutatom. Sok porosodó ritkaságra bukkantam már eddig is. Féltve őrzött „leletei” között található egy francia nyelvű katalógus 1803-ból, amely az akkor használatos cukrászati és pékszerszámokat sorolja fel. Annyira mások, mint a ma használatosak, hogy néhányról a szakemberek ki sem tudták deríteni, hogy^ni célt szolgálhattak. Ő találta meg az idősebb Dumas (A három testőr írója) konyhatechnikai kézikönyvének — Magyarországon ez ideig egyetlen — példányát, amelyet 1879-ben adtak ki. Gyűjteményének értékes darabja „Czifray István szakács mester Magyar Nemzeti Szakácskönyve magyar Gazda Asszonyok szükségleteihez alkalmaztatva”. A könyv 1845-ben jelent meg Pestén, s ez volt az 1648 receptet tartalmazó, 1648-ban írott eredeti mű hetedik kiadása. Olyan ételek készítési módja olvasható benne, mint a „Befojtott kácsa apró rerjs- hagymával”. A hosszú lire eresztett „technológiai utasításból” az derül ki, hogy a kacsát rézlábosban kell párolni. pirítani, majd levéből mártást csinálni, s hozzá vajban pirított hagymaszeleteket adni. Rudnay János kutatásai is tanúsítják, hogy az emberek ízlése, az évszázadok múlásával alaposan megváltozott. Ki enné meg ma a régi idők kedvenc csemegéit: a marcipános véreshurkát (receptje 1686-ból származik). vagy a csokoládékrém- torfát tyúkzúzával, amelyet 1830 körül fogyasztottak elődeink. Ugyancsak idegenkednénk az olyan húsfrissítő eljárásoktól, aminőket Zempléni Sz. Antónia 1888- ban megjelent képes szakácskönyve tartalmaz. Antónia assszony szerint jól kiégetett őrölt faszénnel lehet a romlott hús szagát elvenni. A húst is másképpen puhítottájc, mint mi: „Kemény, öreg húst porhanyóvá tehetünk, ha vászonba takarjuk be és egy-két órára, 30 centiméter mélységre a földbe ássuk.” A nyugdíjas tanár összeállítást készíteft az Orvosi Hetilap részere a gyógyító hatásúnak tartott régi magyar étkekről. A korabeli szakácskönyvekből több száz olyan ételreceptet gyűjtött össze, amit a szerzők többek között agylágyulás, hideglelés, bágyadtság és szédülés ellen javallottak. Ide tartozik a már idézett Zempléni Sz. Antónia szakácskönyvéből a villámütött elsősegély- nyújtása: "...földfürdöt is lehet alkalmazni. Ez abban áll, hogy az egész testet, a fej kivételével a földbe ássuk. Ha eredmény követi, és a beteg ismét tud nyelni, néhány kanál bort öntsünk szájába és méhfűből teát”. Rudnay a vendéglátóipari dolgozókkal foglalkozó, nemrég megjelent munkásmozgalmi könyvet is kiegészítette : adatokat talált arról, hogy a spanyol polgárháborúban négy magyar cukrász Is harcolt. Kerepest! úti lakása jelenleg is zsúfolva könyvritkaságokkal,, még a heverők ágyneműtartóiban is ezeket őrzi. Pedig már rengeteget elajándékozott: szép gyűjteménye van múzeumok és könyvtárak köszönőleveleiből is. (czippán) /
