Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,- Ft Életünk alaptöruénye H aszonhatodik évüket töltik be már azok, akik alkot­mányunkkal egyidőben születtek. Felnőtt egy nem­zedék, amelynek történelmi lecke a korábbi idő­szak, lassan családosok azok is, akik tudják ugyan, hogy augusztus húszadika az alkotmány ünnepe, de nem tapasz­talták azt a különbséget, amely miatt pirosbetűs e nap. Persze, a fiatalok is tudják, hogy mit foglal magában az alkotmány. Tudják, hogy jogokról, kötelességekről szól, hogy a legfontosabb valamennyi állampolgár számára. De vajon tovább megyünk-e, legalább az ünnepi al­kalomkor gondolatban? Felidézik-e, akik emlékeznek, hall­gatják-e, akik később születtek, az előzményeket? Csak annak a rövid négy évnek a történetét, amely a felszaba­dulástól 1949 augusztus húszadikáig telt el? A romok el­takarításával, az újjáépítéssel és a hatalomért vívott harc­cal. Küzdelmekkel, melynek tétje éppen az volt: a dolgo­zók érdekeit szolgáló társadalom épül-e vagy sem, a dol­gozók jogait képviSelik-e a hatalmi szervek vagy sem, új típusú, szocialista típusú társadalom megvalósításába kezd-e az ország népe vagy sem. A küzdelem kimenetelét egyértel­műen mutatja az alkotmány. Az állampolgárok egyenlősé­gét, jogainak és kötelességeinek egyenlőségét megfogal­mazva. Érzékelheti ennek a kijelentő mondatnak az újdonsá­gát, történelmi újszerűségét a huszonéves, vagy a még fia­talabb? Érzékelheti-e a változás nagyságát? Abban az or­szágban, ahol sem kötelességből, sem jogból nem egyaránt jutott szegénynek és gazdagnak, ahol a rendi kiváltságok, a nemesi előjogok évszázados örökségként határozták meg a köznapok gyakorlatát is, ahol az ország sorsába bele­szólni parasztnak, kétkezi munkásnak, de akár egyszerű értelmiséginek is veszedelmes álmodozás volt — ehhez ké­pest micsoda változást iktathatott törvénybe az alkotmány? Megkülönböztetéssel megalázottaknak az állampolgári egyenlőséget. Megkurtított választási joghoz szoktatott millióknak a szabad véleménynyilvánítást, a közéleti tiszt­ség betöltésének lehetőségét. Általános, közvetlen és titkos szavazással megválasztott parlamentet, melyben a dolgozó nép minden rétege képviselteti magát, melyben a népaka­rat juthat érvényre... Aki megélte az előzményeket, ün­nepnek tartaná augusztus húszadikát, akkor is, ha a naptár nem piros betűkkel jelölné a napot. Ünnepelné, mert tel­jes jogú állampolgári mivoltát az alkotmány szentesítette. Minderre érdemes emlékeznünk az évforduló idején. Nem mintha a múlt emlegetése nélkül nem tehetnénk dol­gunkat, de a múlt ismeretében bizonyára nagyobb ambí­cióval tesszük. Mert az alakulás, a formálódás óhatatlanul azt is eszünkbe juttatja, hogy életünk alaptörvényében, az alkotmányban nemcsak a jogok szerepelnek. Ünneprontó és bántó szándék nélkül: mintha a jogo­kat emlegetnénk többször és ritkábban a kötelességeket. Hogy például a munka nemcsak jog, nemcsak az fontos, hogy mindenki képességei szerinti tevékenységet folytat­hasson, hanem az is, hogy valóban képességei szerint dol­gozzék. A pihenés, a szórakozás jogát kérjük számon va­lahányszor megzavarják szabad óráinkat, valahányszor ke­vésnek bizonyul a kulturált szórakozóhelyek száma. És rit­kábban emlegetjük a munkahelyi kötelességszerű „pihenő­ket”. Büszkén soroljuk a tanulás jogából következő ada­tokat: a diplomások, a kvalifikált szakmunkások arányá­nak növekedését. És — okkal egyébként — rejtegetjük a tudatlanság jegyeit. Nagyonis szelíden noszogatjuk az ál­talános iskola befejezésére azt a több tízezernyi gyereket (néhány év múlva teljes jogú állampolgárt), aki a tankö­teles korban nem végezte el a nyolc osztályt. V alljuk be őszintén, van még hajlandóság az ügyes­kedésre, a könnyebb rész választására. Mintha nem a magunkét gyengítenénk kissebbítenénk vele. Az apróbb-nagyobb hiányosságok országos összege vajon mekkora, s hány százalékos lehet a kötelességteljesités országosan? A kérdés sértő lehet mindazoknak, akik nem­hogy a kötelezőt vállalják, de még azon túl is. Nem is ők a kérdés címzettjei. Csakhogy hiba volna a kiváló és a jó teljesítmények fényében megfeledkezni az átlagosnál, a joggal elvártnál is kevesebbet nyújtókról. Különösen, ha a jogokért az elsők között nyújtózkodnak. Alkotmányunk huszonhat éves. Embernek felnőtt kor. Ennyi időnek ahhoz is elegendőnek kell lennie, hogy az alapdokumentumot mindannyian jól értelmezzük, és akként is éljünk. Indulnak a cukorgyárak A hét közepén a cukorrépa felszedésével megkezdődik az őszi mezőgazdasági beta­karítási szezon. Elsőként az alföldi gazdaságokban indít­ják a betakarítógépeket, és a környék cukorgyárai ve­szik át az első szállítmányo­kat. A Dunántúlon, ahol a növények érése hátrább van, csak később látnak hozzá a cukorgyári alapanyag sze­déséhez. A terméskilátások általá­ban kedvezőek. A határ­szemlék tanúsága szerint a répagyökér és a lombozat egyaránt jól fejlett. (Ez utóbbinak az idén különös jelentősége van, tudniillik a száraztakarmányok táp­anyagtartalma az állandó esőzések miatt nem megfe­lelő és szükség van egyéb takarmány-kiegészítésre, például a répafej felhaszná­lására. A gazdaságokban 123 ezer hektárról takarítják be a répát. Ez a terület mintegy 30 ezer hektárral nagyobb az elmúlt évinél, s azt jelzi, hogy a cukorellátás hazai alapanyagból való fedezése b'ztosítása érdekében a ter­melők a korábbinál nagyobb területen rendezkedtek be cukorrépa termesztésére. A fontos ipari növénnyel több mint ezer gazdaság foglal­kozik, legtöbbjük hosszú le­járatú termelési szerződést kötött az iparral. A cukorgyárak és a ter­melők ezekben a napokban megállapodnak az átvétel helyében és pontos időpont­jában. Olyan menetrendet állítanak össze, amely fi­gyelembe veszi a vasúti és országúti szállítási kapacitást is. Idén a VOLÁN országúti fuvarozással ismét a terme­lők segítségére siet. ALKOTMÁNYNDPI NAGYGYŰLÉS fl 900 ÍVES SZOLNOKON Közös akarattal a nép ügyét szolgáljuk Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet Tegnap országszerte megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek. Délután Budapesten az Országház előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját. A Gellért hegyen ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a munkásmozga­lom vörös lobogóját. Szolnok fennállásának 900. jubileumára rendezett ün­nepségsorozatnak kiemelkedő eseményére került sor tegnap: a város vendége volt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Losonczi Pál volt az előadója az alkotmány ün­nepére rendezett nagygyűlésnek, és ő avatta fel a város ju­bileumára készített emlékművé| — Gyurcsek Ferenc szob­rászművész és Kampis Miklós építész alkotását — amelyet a város és a megye lakói közadakozásból állítottak örök idők­re szóló emlékként az évfordulóra. Az Elnöki Tanács elnöke délelőtt 10 órakor érkezett Szolnokra. A megyei pártbizottság székházában dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Szekeres László, Barta László, Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság titkárai és Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskola parancsnoka fogadta a magasran­gú vendéget. A pártbizottságon baráti beszélgetésre került sor Losonczi Pál és a vendéglátók között. Az Elnöki Tanács elnöke ezután látogatást tett a városi tanácsnál, ahol a megye és a város párt-, állami-, társadal­mi- és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Ez alkalommal kitüntetések átadására is sor került. Délután 4 órakor a zászló­és virágerdőbe öltözött vas­útállomás előtti téren több mint húsz ezer ember gyűlt össze, hogy részese legyen a nagy ünnepségnek. Hiába esett szinte szünet nélkül az eső, az ünnepi hangulatot nem tudta elrontani. Transz­parenseket, feliratokat, zász­lókat, színpompás dekoráció­kat hoztak magukkal a vá­rosból összesereglett, a me­gye különböző településeiről autóbuszokkal érkezett em­berek. Köszöntötték alkot­mányunk ünnepét és a 900 éves Tisza-parti várost, Szol­nokot, amely most megújul­va, megfiatalodva érte meg kilencszázadik születésnapját. Ott voltak az ünneplők kö­zött a csepeli munkások kül­döttei, akik ezen a nyáron a megye állami gazdaságaiban önzetlenül segítették a ga­bona betakarítását, és ott voltak az Országos Ifjú Gár­da Szemlén részt vett fiata­lok is. Úttörők vörös szekfűkkel üdvözölték a nagygyűlés el­nökségének tgajait: Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnö­két, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, dr. Ger­gely Istvánt, az MS?MP KB tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, dr. Hege­dűs Lajost, a megyei tanács elnökét, Szekeres Lászlót, Barta Lászlót, Majoros Ká­rolyt, a megyei pártbizottság titkárait, Sándor Lászlót, a városi pártbizottság első tit­kárát, Kukri Bélát, a városi tanács elnökét, Árvái Istvánt, az SZMT vezető titkárát, Oláh Jánost, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkárát, M. Szabó István ve­zérőrnagyot, megyei rendőr­főkapitányt, Brassói Tivadar vezérőrnagyot, a Kilián György Repülő-Műszaki Fő­iskola parancsnokát, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet alakulatok képviseletében megjelent Szuhlák Sztyepán Antonovics és Bikovec Nyikolaj Petro- vics alezredeseket, a megye és a város párt-, állami, tár­sadalmi- és tömegszervezeti vezetőit, a munkásmozgalom régi harcosait, veteránokat, szocialista brigádvezetőket, a megye járásainak, városai­nak képviseletében megjelent párt- és állami vezetőket, tsz-elnököket és tsz-tagokat, közéleti személyiségeket. A Himnusz elhangzása után Sándor László, a városi pártbizottság első titkára nyi­totta meg az ünnepséget: — A mai politikai nagy­gyűlésünknek sajátos hangu­latot, , megkülönböztetett tar­talmat ad az a tény, hogy alkotmányunk születésének 26. évfordulójával együtt városunk alapításának 900. évfordulóját is ünnepelhet­jük. Augusztus húszadika nagy múltú, hagyományos ün­nepe népünknek. E napon emlékezünk az államalapí­tásra, köszöntjük az életet jelképező új kenyeret, az azt megtermelő munkásokat, a szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozóit. — Kedves Losonczi Elv­társ! Engedje meg, hogy mi­előtt felkérném ünnepi be­szédének megtartására és a Jubileumi emlékmű fel­— Alkotmányunk születés­napja nemcsak állami, ha­nem igazi népünnep — kezd­te beszédét Losonczi Pál. — Az egész nép köszönti a gaz­da jogán és felelősségével az önmaga alkotta művet, ösz- szegezi eredményeit, számba- veszi teendőit és feladatait. Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. , Alkotmányunk egy­részt híven tükrözi elért, ki­vívott eredményeinket, más­részt tág lehetőséget és kere­tet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gya­korlat a próbaköve. A mi al­kotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság. Alkotmányunk minden té­telének és egészének lénye­ges jellemzője: a szocialista avatására, hagyományunkhoz híven átnyújtsuk az új bú­zából készült kenyeret. A kenyérnek valót a megye szövetkezeti parasztsága, az állami gazdaságok dolgozói széles társadalmi összefogás­sal, az időjárás viszontagsá­gaival dacolva aratták le, és a jó munka érzésével, becsü­lettel, jó szívvel teszik min­den dolgos ember asztalára. demokrácia a jogok és a kö­telességek elválaszthatatlan- ságának elvén nyugszik. Nin­csenek jogok kötelesség nél­kül, mint ahogy kötelezett­ség sem létezhet jogok nél­kül. Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is szá­mon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gon­dolkodásában. Alkotmá­nyunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás­paraszt szövetség. Társadal­munk két alapvető osztályá­nak összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a paraszt­ság, amely együttesen har­colva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen véd­Ezután átadta a nemzeti­szín szalaggal átkötött pi­ros-barnára sült kenyeret, — amelyet a népviseletbe öltözött fiúk és lányok vit­tek az elnökségi emelvény­hez — Losonczi Pál elvtárs­nak, a jelenlévő sok ezer em­ber nagy tapsának közepette. A megkapó, kedves percek után az Elnöki Tanács elnö­ke mondott ünnepi beszédet. te és szilárdította meg a népi hatalmat, a jövőben is egy úton halad előre. Közös aka­rattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép, a tár­sadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. Az idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdasá­gunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági kö­rülmények, amelyek kedve­zőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ága­zatokban a termelés a ter­vünkben megszabott ütem­ben és mértékben, sőt egVes területeken annál is gyorsab­ban növekedett. Pártunk Központi Bizottsá­gának 1974. decemberében hozott határozata — amit jó­. (Folytatás a 3. oldalon.) ftz Elnöki Tanács elnökének beszéde Az alkotmánynapi nagygyűlés elnöksége. Losonczi Pál ünnepi beszédét mondja Fotó: N. Zs. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom