Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,- Ft Életünk alaptöruénye H aszonhatodik évüket töltik be már azok, akik alkotmányunkkal egyidőben születtek. Felnőtt egy nemzedék, amelynek történelmi lecke a korábbi időszak, lassan családosok azok is, akik tudják ugyan, hogy augusztus húszadika az alkotmány ünnepe, de nem tapasztalták azt a különbséget, amely miatt pirosbetűs e nap. Persze, a fiatalok is tudják, hogy mit foglal magában az alkotmány. Tudják, hogy jogokról, kötelességekről szól, hogy a legfontosabb valamennyi állampolgár számára. De vajon tovább megyünk-e, legalább az ünnepi alkalomkor gondolatban? Felidézik-e, akik emlékeznek, hallgatják-e, akik később születtek, az előzményeket? Csak annak a rövid négy évnek a történetét, amely a felszabadulástól 1949 augusztus húszadikáig telt el? A romok eltakarításával, az újjáépítéssel és a hatalomért vívott harccal. Küzdelmekkel, melynek tétje éppen az volt: a dolgozók érdekeit szolgáló társadalom épül-e vagy sem, a dolgozók jogait képviSelik-e a hatalmi szervek vagy sem, új típusú, szocialista típusú társadalom megvalósításába kezd-e az ország népe vagy sem. A küzdelem kimenetelét egyértelműen mutatja az alkotmány. Az állampolgárok egyenlőségét, jogainak és kötelességeinek egyenlőségét megfogalmazva. Érzékelheti ennek a kijelentő mondatnak az újdonságát, történelmi újszerűségét a huszonéves, vagy a még fiatalabb? Érzékelheti-e a változás nagyságát? Abban az országban, ahol sem kötelességből, sem jogból nem egyaránt jutott szegénynek és gazdagnak, ahol a rendi kiváltságok, a nemesi előjogok évszázados örökségként határozták meg a köznapok gyakorlatát is, ahol az ország sorsába beleszólni parasztnak, kétkezi munkásnak, de akár egyszerű értelmiséginek is veszedelmes álmodozás volt — ehhez képest micsoda változást iktathatott törvénybe az alkotmány? Megkülönböztetéssel megalázottaknak az állampolgári egyenlőséget. Megkurtított választási joghoz szoktatott millióknak a szabad véleménynyilvánítást, a közéleti tisztség betöltésének lehetőségét. Általános, közvetlen és titkos szavazással megválasztott parlamentet, melyben a dolgozó nép minden rétege képviselteti magát, melyben a népakarat juthat érvényre... Aki megélte az előzményeket, ünnepnek tartaná augusztus húszadikát, akkor is, ha a naptár nem piros betűkkel jelölné a napot. Ünnepelné, mert teljes jogú állampolgári mivoltát az alkotmány szentesítette. Minderre érdemes emlékeznünk az évforduló idején. Nem mintha a múlt emlegetése nélkül nem tehetnénk dolgunkat, de a múlt ismeretében bizonyára nagyobb ambícióval tesszük. Mert az alakulás, a formálódás óhatatlanul azt is eszünkbe juttatja, hogy életünk alaptörvényében, az alkotmányban nemcsak a jogok szerepelnek. Ünneprontó és bántó szándék nélkül: mintha a jogokat emlegetnénk többször és ritkábban a kötelességeket. Hogy például a munka nemcsak jog, nemcsak az fontos, hogy mindenki képességei szerinti tevékenységet folytathasson, hanem az is, hogy valóban képességei szerint dolgozzék. A pihenés, a szórakozás jogát kérjük számon valahányszor megzavarják szabad óráinkat, valahányszor kevésnek bizonyul a kulturált szórakozóhelyek száma. És ritkábban emlegetjük a munkahelyi kötelességszerű „pihenőket”. Büszkén soroljuk a tanulás jogából következő adatokat: a diplomások, a kvalifikált szakmunkások arányának növekedését. És — okkal egyébként — rejtegetjük a tudatlanság jegyeit. Nagyonis szelíden noszogatjuk az általános iskola befejezésére azt a több tízezernyi gyereket (néhány év múlva teljes jogú állampolgárt), aki a tanköteles korban nem végezte el a nyolc osztályt. V alljuk be őszintén, van még hajlandóság az ügyeskedésre, a könnyebb rész választására. Mintha nem a magunkét gyengítenénk kissebbítenénk vele. Az apróbb-nagyobb hiányosságok országos összege vajon mekkora, s hány százalékos lehet a kötelességteljesités országosan? A kérdés sértő lehet mindazoknak, akik nemhogy a kötelezőt vállalják, de még azon túl is. Nem is ők a kérdés címzettjei. Csakhogy hiba volna a kiváló és a jó teljesítmények fényében megfeledkezni az átlagosnál, a joggal elvártnál is kevesebbet nyújtókról. Különösen, ha a jogokért az elsők között nyújtózkodnak. Alkotmányunk huszonhat éves. Embernek felnőtt kor. Ennyi időnek ahhoz is elegendőnek kell lennie, hogy az alapdokumentumot mindannyian jól értelmezzük, és akként is éljünk. Indulnak a cukorgyárak A hét közepén a cukorrépa felszedésével megkezdődik az őszi mezőgazdasági betakarítási szezon. Elsőként az alföldi gazdaságokban indítják a betakarítógépeket, és a környék cukorgyárai veszik át az első szállítmányokat. A Dunántúlon, ahol a növények érése hátrább van, csak később látnak hozzá a cukorgyári alapanyag szedéséhez. A terméskilátások általában kedvezőek. A határszemlék tanúsága szerint a répagyökér és a lombozat egyaránt jól fejlett. (Ez utóbbinak az idén különös jelentősége van, tudniillik a száraztakarmányok tápanyagtartalma az állandó esőzések miatt nem megfelelő és szükség van egyéb takarmány-kiegészítésre, például a répafej felhasználására. A gazdaságokban 123 ezer hektárról takarítják be a répát. Ez a terület mintegy 30 ezer hektárral nagyobb az elmúlt évinél, s azt jelzi, hogy a cukorellátás hazai alapanyagból való fedezése b'ztosítása érdekében a termelők a korábbinál nagyobb területen rendezkedtek be cukorrépa termesztésére. A fontos ipari növénnyel több mint ezer gazdaság foglalkozik, legtöbbjük hosszú lejáratú termelési szerződést kötött az iparral. A cukorgyárak és a termelők ezekben a napokban megállapodnak az átvétel helyében és pontos időpontjában. Olyan menetrendet állítanak össze, amely figyelembe veszi a vasúti és országúti szállítási kapacitást is. Idén a VOLÁN országúti fuvarozással ismét a termelők segítségére siet. ALKOTMÁNYNDPI NAGYGYŰLÉS fl 900 ÍVES SZOLNOKON Közös akarattal a nép ügyét szolgáljuk Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet Tegnap országszerte megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek. Délután Budapesten az Országház előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját. A Gellért hegyen ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a munkásmozgalom vörös lobogóját. Szolnok fennállásának 900. jubileumára rendezett ünnepségsorozatnak kiemelkedő eseményére került sor tegnap: a város vendége volt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Losonczi Pál volt az előadója az alkotmány ünnepére rendezett nagygyűlésnek, és ő avatta fel a város jubileumára készített emlékművé| — Gyurcsek Ferenc szobrászművész és Kampis Miklós építész alkotását — amelyet a város és a megye lakói közadakozásból állítottak örök időkre szóló emlékként az évfordulóra. Az Elnöki Tanács elnöke délelőtt 10 órakor érkezett Szolnokra. A megyei pártbizottság székházában dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Szekeres László, Barta László, Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkárai és Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskola parancsnoka fogadta a magasrangú vendéget. A pártbizottságon baráti beszélgetésre került sor Losonczi Pál és a vendéglátók között. Az Elnöki Tanács elnöke ezután látogatást tett a városi tanácsnál, ahol a megye és a város párt-, állami-, társadalmi- és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. Ez alkalommal kitüntetések átadására is sor került. Délután 4 órakor a zászlóés virágerdőbe öltözött vasútállomás előtti téren több mint húsz ezer ember gyűlt össze, hogy részese legyen a nagy ünnepségnek. Hiába esett szinte szünet nélkül az eső, az ünnepi hangulatot nem tudta elrontani. Transzparenseket, feliratokat, zászlókat, színpompás dekorációkat hoztak magukkal a városból összesereglett, a megye különböző településeiről autóbuszokkal érkezett emberek. Köszöntötték alkotmányunk ünnepét és a 900 éves Tisza-parti várost, Szolnokot, amely most megújulva, megfiatalodva érte meg kilencszázadik születésnapját. Ott voltak az ünneplők között a csepeli munkások küldöttei, akik ezen a nyáron a megye állami gazdaságaiban önzetlenül segítették a gabona betakarítását, és ott voltak az Országos Ifjú Gárda Szemlén részt vett fiatalok is. Úttörők vörös szekfűkkel üdvözölték a nagygyűlés elnökségének tgajait: Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, dr. Gergely Istvánt, az MS?MP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Hegedűs Lajost, a megyei tanács elnökét, Szekeres Lászlót, Barta Lászlót, Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárait, Sándor Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, Kukri Bélát, a városi tanács elnökét, Árvái Istvánt, az SZMT vezető titkárát, Oláh Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, M. Szabó István vezérőrnagyot, megyei rendőrfőkapitányt, Brassói Tivadar vezérőrnagyot, a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskola parancsnokát, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviseletében megjelent Szuhlák Sztyepán Antonovics és Bikovec Nyikolaj Petro- vics alezredeseket, a megye és a város párt-, állami, társadalmi- és tömegszervezeti vezetőit, a munkásmozgalom régi harcosait, veteránokat, szocialista brigádvezetőket, a megye járásainak, városainak képviseletében megjelent párt- és állami vezetőket, tsz-elnököket és tsz-tagokat, közéleti személyiségeket. A Himnusz elhangzása után Sándor László, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget: — A mai politikai nagygyűlésünknek sajátos hangulatot, , megkülönböztetett tartalmat ad az a tény, hogy alkotmányunk születésének 26. évfordulójával együtt városunk alapításának 900. évfordulóját is ünnepelhetjük. Augusztus húszadika nagy múltú, hagyományos ünnepe népünknek. E napon emlékezünk az államalapításra, köszöntjük az életet jelképező új kenyeret, az azt megtermelő munkásokat, a szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozóit. — Kedves Losonczi Elvtárs! Engedje meg, hogy mielőtt felkérném ünnepi beszédének megtartására és a Jubileumi emlékmű fel— Alkotmányunk születésnapja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdte beszédét Losonczi Pál. — Az egész nép köszönti a gazda jogán és felelősségével az önmaga alkotta művet, ösz- szegezi eredményeit, számba- veszi teendőit és feladatait. Alkotmányunkat olyan alaptörvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadalmi, politikai, gazdasági és eszmei rendünk értékét. , Alkotmányunk egyrészt híven tükrözi elért, kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget és keretet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek, így az alkotmánynak is a gyakorlat a próbaköve. A mi alkotmányunk nem holt betű, hanem élő valóság. Alkotmányunk minden tételének és egészének lényeges jellemzője: a szocialista avatására, hagyományunkhoz híven átnyújtsuk az új búzából készült kenyeret. A kenyérnek valót a megye szövetkezeti parasztsága, az állami gazdaságok dolgozói széles társadalmi összefogással, az időjárás viszontagságaival dacolva aratták le, és a jó munka érzésével, becsülettel, jó szívvel teszik minden dolgos ember asztalára. demokrácia a jogok és a kötelességek elválaszthatatlan- ságának elvén nyugszik. Nincsenek jogok kötelesség nélkül, mint ahogy kötelezettség sem létezhet jogok nélkül. Alkotmányunk napját az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új életünket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a munkásparaszt szövetség. Társadalmunk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja az alkalmat, hogy ismételten kinyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapját, közösen védEzután átadta a nemzetiszín szalaggal átkötött piros-barnára sült kenyeret, — amelyet a népviseletbe öltözött fiúk és lányok vittek az elnökségi emelvényhez — Losonczi Pál elvtársnak, a jelenlévő sok ezer ember nagy tapsának közepette. A megkapó, kedves percek után az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. te és szilárdította meg a népi hatalmat, a jövőben is egy úton halad előre. Közös akarattal szolgálja a nép ügyét és boldogulását. Ezért joggal számít az egész nép, a társadalom minden tagjának cselekvő közreműködésére. Az idei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlődött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk, nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a tervünkben megszabott ütemben és mértékben, sőt egVes területeken annál is gyorsabban növekedett. Pártunk Központi Bizottságának 1974. decemberében hozott határozata — amit jó. (Folytatás a 3. oldalon.) ftz Elnöki Tanács elnökének beszéde Az alkotmánynapi nagygyűlés elnöksége. Losonczi Pál ünnepi beszédét mondja Fotó: N. Zs. \
