Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 19. 4 RÖVID HÍREK Öntözés tengervízzel A Balti-tenger partja mentén eredményesen kísérleteznek a sós tengervíz növényi öntözésre való felhasználásával. Kiderült, hogy a káposzta, zab, lucerna és különféle takarmánynövények igen szépen fejlődnek, ilyen öntözéssel. A káposzta például kétszeres nagyságúra növelhető, cukortartalma is nagyobb lesz. A talaj mikro- flórájában nem tapasztaltak káros következményeket. Észtországban a tengerparti sávon 25 000 katasztrális hold földet fognak tengervízzel öntözni. Szemétszállító csővezeték Kevesebb lesz a szemétszállító autó és nagyobb a tisztaság a Néva-parti nagyvárosban, Leningrádban. Az egyik kerületben ugyanis földalatti pneumatikus csőhálózat épült, amely 12 kilométeres távolságra viszi el az összegyűlt szemetet és hulladékot. A rakományt hat kocsiból álló vonat viszi, azt pedig sűrített levegő hajtja egy csövön át, 25 tonna terhet szállítva óránként 45 kilométeres sebességgel Automata madárriasztó Az Egyesült Államokban a kukoricásokban évente 15 millió dollár kárt okoznak a feketerigók. A madarak riasztására évek óta különféle fény- és hangriasztó berendezésekkel próbálkoznak. Ezek közül új típusú az un. Zon készülék. Szőlőben is kipróbálták, amelynek hatására a 80 százalékos kár, mintegy 10 százalékra csökkent le. A készülék 24 óráig működik teljesen automatikusan, függetlenül a különböző időjárási körülményektől. A Zon készülék két változatban készül. A kisebb típus karóiddal és vízzel működik acetilén gáz keletkezésével, a másik típus a karbid mellett propán és butángázzal is üzemel. Gát — vászonból Leningrádi mérnökök ötletes hidrotechnikai berendezést készítettek a folyók vizszintjének emelésére. Meleg időben, amikor a folyó vize erősen megcsappan, nehezebbé válik a faúsztatás. A leningrádi szakemberek azt javasolták, készítsenek mozgó, hordozható gátat különösen erős szintetikus anyagból. Ezt' kibontva keresztbe állítják a folyón és drótkötelekkel kifeszítik, mint a halászhálót. A folyó gyorsan megtölti ezt a „zsákot”, de közben a szintje megemelkedik. A tutajok elhagyhatják a zátonyt, amin fennakadtak és folytathatják útjukat. A tengerfenék légi fényképezése A szárazföld térképezése repülőgépről sztereofényké- pészeti technikával nem új dolog: új azonban eredményes felhasználása a tengerfenék térképezésére. A kamerát — erős megvilágítással — hajóról eresztik alá a tengervízbe. A Szergej Vavilov kutatóhajóról lebocsá- tott kamera a három kilométer mély víz alatt készített kiváló minőségű képeket a talajról. A képen láthatók az árkok, sziklák és vulkanikus képződmények is. TUDOMÁNY-TECHNIKA Á gabonát megőrült A gabonanemű ősidőktől fogva nélkülözhetetlen tápláléka az embernek. A különféle kenyérmagvakat az ősember először nyersen, majd pörkölve fogyasztotta. Csak később folyamodott az aprításhoz, kővel zúzta szét a szemeket. A fejlődés a mozsártörőn keresztül vezetett el az örlököig, mely a legősibb önálló ipar, a malomipar kialakulását alapozta meg. Az őrlés forradalma A malmokban a szemek aprítása kezdettől fogva kövekkel történt. Két kerek követ használtak e célra, amelyek közül az alsó rendszerint mozdulatlan volt, a felsőt forgatták (emberi, állati erővel, a szél, a víz energiájával). A felső kő közepe ki volt vágva, itt ömlött be az őrlésre szánt gabona, amely a felső kő forgatása következtében a kövek között a külső kerület felé mozgott. A kövek egymás felé mutató felületeire bevágások — ún. rémesek — kerültek, ezek nyírták, aprították a magokat. Régebben csupán egy darabból álló természetes köveket használtak, később azonban már több darabból összerakott vagy szemcsékből öntött műköveket is alkalmaztak. Az őrlés technikájában a 18. század két jelentős változást hozott. Az első annak felismerése volt, hogy a két őrlőkő közötti rés nagyságának állításával különböző minőségű lisztek nyerhetők. Ha a kő „magasan jár” — vagyis a két kő között nagy a hézag —, akkbr csak fokozatos aprítással és a kőre való ismételt felöntéssel lehetett az őrléssel elkészülni, de a szem héjrészei ekkor nem őrlődtek a lisztbe, s így tiszta, fehér lisztet kaptak. A másik döntő fontosságú változást a gőzgépnek malomipari célokra való alkalmazásba vétele jelentette. A múlt század harmincas éveiben a függőleges tengelyű köveket vízszintes elrendezésű öntöttvas hengerpárral próbálták felváltani. A baj csak az volt, hogy az öntöttvas hengerek rendkívül gyorsan koptak. Miután Ganz Ábrahám feltalálta az ún. kéregöntést, s a hengerszékeket is e módon előállított hengerekből» építették fel, egyszerre megszüntették a panaszok. A kéregöntésű hengerek tartóssága, kopás- állósága kitűnőnek bizonyult. Ganz Ábrahám munkássága nyomán később Mechwart András — a Svájcból hazánkba származott mérnök — fejlesztette tovább a legfontosabb malomipari berendezést, a hengerszéket. Rovátkolt, kéregöntésű hengereinek beépítésével a ma- gasörlésű malom összes aprító műveletét — a töretést, a dara felbontását és a derce kiőrlését — el lehetett végezni. A kiőrlő hengerek simák, a felbontók finoman, a töretók durvábban rová- koltak voltak. Mindamellett a hengerszékben egymással szemben forgó hengereket Mechwart nem is egyforma fordulattal járatta. Évezredeken keresztül jóformán csak a természetes légáramlatot, a szelet hasznosították az őrlemények tisztításara. Később kézi szi- tálással végezték az osztályozást, mígnem ugyancsak magyar szakember, Haggen- macher Károly el nem készítette a kézi szitálást utánzó, helyettesítő berendezést, a gépi síkszitát. Jellemző az automatizálás A mai malmokat a csaknem teljes automatizálás jellemzi. A gőzerőt villamos energia váltotta fel, a szállítási műveleteket mechanikus és pneumatikus megoldású berendezések végzik. A gépeket úgy helyezik el, hogy a gabona a malom legfelső színjén kezdje el vándordíját, és folyamatosan haladhasson, mígnem malomipari késztermékek nem lesznek belőle. Talán kevesen tudják, hogy a múlt század második felében az egész földkerekség legnagyobb és legjobban berendezett malmai hazánkban működtek. Később még jó ideig őriztük e rangos ,helyezésünket”, de azután fokozatosan lemaradtunk az élvonaltól. A malomipari gépek és berendezések gyártásában, exportjában is fokozatosan háttérbe szorultunk. A két világháború között a hazai malmok kapacitása háromszorosa volt a szükségletnek, így sok malom kihasználatlanul állt. Az államosításkor, 1948-ban 2282 malom „dolgozgatott”, 1952- ben már csak 1140. Napjainkban 200 körül van az országban működő malmok száma. Minél nagyobb teljesítményű egy malom, annál gazdaságosabban őrli a gabonát. Érthető tehát, hogy miért csak a nagy malmokat hagyták meg az államosítás után. A technológia változatlan A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban általában napi 100 vagon teljesítményű malmok működnek. Japánban, ahol a rizs mellett előtérbe került a kenyérfogyasztás is, 400 vagonos malmokat építenek (összehasonlításul: a tíz éve bezárt híres-nevezetes budapesti Gizella-malom napi 40 vagon kapacitású volt). Száz éve nagyjából azonos a malomipari műveletek alaptechnológiája. Sok változásra a közeljövőben sem számíthatunk. Elképzelhető, hogy később majd sikerül kémiai úton megoldani a gabonahéj, a korpa elválasz tását, úgy, hogy a mag belső ne sérüljön meg. Ez nyilván forradalmasítaná az egész malomipart. A búzaszemet akkor nevezik .„acélosnak”, ha kalapáccsal ráütve, szétpattogzik. Nos, ugyanez történik, ha az érett, acélos búzaszemet nagynyomású levegővel kemény felülethez — fémlemezhez — ütköztetik, hogy széttörjék. Lehet, hogy éppen ezzel az ún. röpítéses eljárással fogják száműzni a malmokból a r,jó öreg” hengerszékeket. Mielőtt alapvetően megváltoztatnák az őrlési technológiát, előbb még sokféle más korszerűsítési feladatot meg kell oldani. Például azt, hogy ne zsákolva, hanem tartálykocsikba ömlesztve szállíthassák a lisztet a nagy felhasználókhoz, s azoknak megfelelő silóik legyenek annak tárolására. a l (mikroszkóp - görnyedés nélkül „Szupererős“ óriáskötél A mikroszkóp feltalálása óta jóformán semmit sem változott a vizsgálódást végző személyek a műszerhez viszonyított helyzete. Eddig az optikai eszköz szemlencséjén keresztül a vizsgált képet csak görnyedt, kényelmetlen testtartásban, kis méretekben lehetett látni. Egy angol cég most „Dy- nascope” néven olyan készüléket hozott forgalomba, amely a műszerre szerelhető képernyőre vetíti ki a mikroszkóp látómezejét. A vetített kép mind színösszetételét, 'mind élességét tekintve semmivel sem rosszabb az eredetinél. Különösen előnyös, hogy e módon a képet kinagyítva lehet szemlélni, kényelmes testtartás mellett. A „Dy- nascope” segítségével mikroszkópiái összehasonlítások is könnyen elvégezhetők, hiszen a korábban készített megfigyelések felvételei rá- fektethetők a képernyőre. A fejlett ipari országok műszaki textília-gyártásában a vegyiszálak — a műanyag-származékokból készített rostok — a teljes fel- használás 30 százalékát képviselik. Mind több iparágban keresik e hasznos anyagokat, például a gumiabroncsgyártók, a szállítószalagokat előállítók, a csomagolóanyagokat készítők. De a kötélgyártás alapanyagaként is egyre inkább a szintetikus folytonos szálak lépnek előtérbe. Kopás- állóságuk sokkal jobb, mint a kender-, manila-, vagy pamutköteleké. Kontinensünkön a legerősebb szintetikus köteleket egy angol cég készíti. A145 milliméter átmérőjű kötél szakítószilárdsága 390 tonna, méterenkénti súlya 13 kilogramm. Előállításához külön gépet konstruáltak a szakemberek. Az említett cég e „szupererős” kötelet tengeri fúrótornyok rögzítése céljára gyártja. A FEJLETT GÉPESÍTÉST, kemizálást, komplex technológiai módszereket egyre több mezőgazdasági nagyüzem hasznosítja. Szerteágazó igényeik kielégítésére a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet műszaki és gazdasági fejlesztésre irányuló kutatásokat, kísérleteket végez. Képünkön: A távolságvizsgáló gép kísérlet közben Ultrahang a mezőgazdaságban Hatásos „eszköz" a kártevők ellen Az ultrahangrezgéseket napjainkban széles körben alkalmazzák a mezőgazdaság különféle területein, különböző fizikai és kémiai folyamatok befolyásolására. Az ultrahangtechnika tekintélyes repertoárja ezen a téren azonban még ko- rántsincs kimerítve. A rugalmas ultrahangrezgések hatása a legapróbb anyagrészecskékre, beleértve az egyes sejteket is, módot ad arra, hogy megváltoztassuk a szalma, a gabona, és az állatok táplálására használt termények fizikai-mechanikai tulajdonságait, összetételét. Másrészt az ultrahang- hullámok bizonyos feltételek között a szöveteket és bizonyos sejteket is roncsolni képesek, ez viszont megköny- nyíti pl. a tej, és egyéb nedvek pasztörizálását és romlásukat gátolja hosszabb tárolás esetén. Az intenzív ultrahangrezgések a piikroorga- nizmusokra is hatnak, ez a hatás pedig lehetővé teszi a szakembereknek a növények, gabonaraktárak kártevői elleni hatékonyabb védekezést. Az újabb kísérletek kimutatták, hogy már a nem is túl erős rezgések elpusztítják a talaj felső 4 cm-es rétegében tartózkodó lárvákat és rovarokat. Szép eredménnyel kecsegtet a gyümölcsösök akusztikai hatással való kezelése, az ultrahangrezgések hatására ugyanis a lombkoronában tartózkodó kártevők a földre hullanak. A nö- vénykórtani ultrahangos kísérletek eredményeként megállapították, hogy a cukorrépa vetőmagján tartózkodó gombák és baktériumok az ultrahanghullámok hatására sokkal gyorsabban pusztulnak el, mint a klasszikus csávázási eljárások során. Mindehhez hozzá kell fűzni, hogy a vetőmagvak ultrahangos kezeléssel párhuzamosan a szerek gyorsabban hatolnak át a sejtfalon. Az ultrahang technikát a jövőben sikerrel forgják majd alkalmazni az állatfajták nemesítése területén is, megállapították . ugyanis, hogy a sperma ultrahangos kezelésekor a rugalmas rezgések könnyen megölik a kevésbé életképes csírasejteket. Igen jól haladnak a vetőmagvak ultrahangos kezelésével kapcsolatos kísérletek is. A vetőmag hangtérben történő kezelése, egyes növények termését 15—17, százalékkal növeli meg, sőt lerövidíti a tenyészidőt, a káposzta pl. 2 hetet nyer, a len 5 nappal korábban virágzik a kezelés hatására. Ez a jelenség azzal magyárazható, hogy a vetőmagvakban a rugalmas rezgések hatására a zsír gyorsabb ütemben alakul át emulzióvá, a keményítő dextrin oldattá, a fehérjék Az ultrahangtechnikai alkalmazására nagy jövő vár a diagnosztika területén is, amely sokkal egyszerűbb és veszélytelenebb, mint a rönt- genezés. A különböző ultrahanghullámokat az élőlény testében, vagy a gép szerkezeti egységében önálló impulzusokkal felerősítik. Ezek a felerősített hullámok a különböző szilárdságú szövetekbe, vagy részegységekbe ütközve innét különböző intenzitással visszaverődnek. ílymódon tehát lehetővé válik a berendezés ernyőjén a belső szervek körvonalának, méretének az észlelése. Az előzőekben említetteken kívül, az ultrahangos kezelési és vizsgálati módszereket ma már a szalonnavastagság- méréstől a különféle mező- gazdasági gépek belső hibáinak megállapításáig széles körben alkalmazzák. Joggal mondhatjuk, hogy a mező- gazdasági technika területén a radioizotópok mellett az ultrahang a második világháború utáni idők egyik legnagyobb vívmánya.