Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
1975. Július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 RÁZÓS KÉRDÉS Autóbusz reggeltől estig Ma a tömegközlekedés helyzetét tárgyalja a megyei tanács műszaki bizottsága. Utazunk, közlekedünk, fa- , luból városba, onnan vissza, a város egyik részéből a másikba. Utazunk vonattal, szép új panoráma busszal, a régi IKARUS-szal, annak toldott rokonával a csuklóssal, van, aki taxival. Nem minden közlekedési eszközt említettünk, de a nevezett járművek a tömegközlekedés „főszereplői”. Szolnok megye helyi autóbusz járatain egy esztendőben, nevezetesen 1974-ben — statisztikai felmérés szerint — 27,5 millióan utaztak. A helyi járatok a menetrendszerű autóbuszok utasainak 62 százalékát szállítják. Szolnokon 33 helyi busz 25 vonalon hozza-viszi az utazókat, több mint 7 kilométer az útvonalak átlagos hossza. Vegyünk egy napot Szolnokon: 61 900-an utazunk az utasszámlálás szerint helyi, illetve helyközi járatokon. „Legrázósabbak” a csúcsidők, az 5 és 8 óra, valamint a 13 és 13 óra közti időszakok, a napi forgalom 66 százaléka ekkor bonyoló- í dik. A legforgalmasabb helyeket néztük meg délelőtt 10 .. órakor. Az 1. sz. helyi járat <■; — a Vosztok út—Vegyimű- > vek közötti útvonalon közle- J kedik, — zsúfolt. Mindenki í f elf ér a fedett piacnál, de a f jármű ajtaja már nehezen » csukódik. Sok a háziasszony, ~ a kórházba igyekvő vidéki utas. Nem mindig ilyen zsúfolt, piac van, látogatás van, ezért sok az ember. És műszakváltáskor. .. A 4-es a vasútállomásról indul, 8-an vagyunk. Míg a Vosztok úti végállomásra érünk, tíznél több .utas egyszerre nem ül a buszon. — Igen, most, — mondja útitársam, próbálná reggel hétkor! Igaz, az új buszokon a zsúfoltság is más... Helyközi járatok. A vásár- csarnoki megállóban a boltok előtti járdán nem lehet közlekedni. Tömeg. A beálló besenyszögi, fegyverneki, „szimpla”, régi buszok ajtaját egyszerre ötvenen rohamozzák, a kalauznő jóindulatú rendteremtése mit sem ér. — Mindenki az első busz- szal akar utazni — mondják pár perccel később a végállomáson indulásra kész sofőrök, kalauzok. — Vegyük például a legzsúfoltabb útvonalat, — veszi át a szót a cibaki járat „párosa”. — Rá- kóczifalváról sok ember jár be Szolnokra. Sűrű a járat, ritkább — de elég — Martfűig, Tiszaföldvárig, Cibakházáig, mégis rossz az elosztás. A rákócziíalviak a cibukira szállnak ha az két perccel előbb áll be, az övék öt-hat emberrel indul ki aztán. Talán úgy lehetne ezen változtatni, — a távolabb utazók érdekében, — hogy „kihagynánk" Újfalu- ^ ig a megállókat, csak felszállni lehetne. Kopottak, elavultak ezek a buszok — mondják — és tapasztaljuk. A csuklósok résein ömlik a rvor, ellepi az ülést, az izzadó utast. Ha esik elázik, télen dermeszt. Űj és jobb kellene helyettük. A Vezseny—tiszavárkonyt járat vezetője is megtelt buszt indít. — Most?! Nem tömeg ez kérem! Hisz iskolai szünet, és nyár van. Sokan motorral, kerékpárral járnak, majd ősszel... Szépen vagyunk, nem mondom, de van ennél sokkal zsúfoltabb időszak is. A távolsági járatok kalauzai, vezetői arról beszélnek még. hogy mostoha körülmények között töltik a pihenő, és állásidőt. Legtöbb helyen nincs, vagy csak szo- gényes a buszváróterem. Ha mégis van, ott más a baj. Példának hozzák a modern martfűi buszvárót, ahol sem mellékhelyiség, sem csap nincs, bolt, büfé híja» egy korty hűsítőt sem ihatnak. Ügy gondolják, az sem lenne nagy kívánság, hogy a szerelés, kisebb javítás után — ami bizony gyakori ezeknél a régi buszoknál —, lemoshatnák olajos kezüket. Erre is gondolhattak volna a váróterem tervezői, építői. Utazunk, közlekedünk, faluból városba, onnan visz- sza... Hát bizony, még sok rendezni valóval. De már sok szép. kényelmes járművel is, tisztán, kulturáltan. Ez is a valódi képhez tartozik. T. Szűcs Etelka fl Morava fedélzetéről jelentjük Belvízvédelmi és aratási hatérszemle Szolnok megyében az utóbbi hetek esős időjárása több mint 770 hektáron okozott belvízkárokat. Az érintett' területeken nagy teljesítményű szivattyúk dolgoznak, másodpercenként 14 köbméter vizet távolítanak el a szántóföldekről, rétekről, legelőkről. Hétköznap délelőtt.. Autób uzra várakoznak az utasok a szolnoki vásárcsarnok előtt (Foto: N. ZS.) Új inodszer az o]a]szennyezödés ellen A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet szakemberei új eljárást és berendezést dolgoztak ki az olajfelhasználó és feldolgozó üzemek környékén gyakori szennyeződés ellen. Az M— AERMIX elnevezésű berendezés és eljárás már nemcsak hazánkban, hanem számos európai országban szabadalmi elismerést nyert. Az M—AERMIX prototípusa a Dunai Kőolajipari Vállalatnál vizsgázik. A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet kutatói most kisebb kapacitású berendezést terveznek, amely jól hasznosítható lesz majd az algyői olajmszők környékén, valamint a töltőállomásokon, autószervizekben. A berendezés iránt igen nagy a külföldi érdeklődés is. Vadvédelmi kísérletek az akádszaléki Lenin Tsz-ben (Tudósítónktól) Országos jelentőségű vadvédelmi kísérleteket folytatnak Szolnok megye apróvadban egyik leggazdagabb területén, az abádszalóki Lenin Tsz nyolcezer hektáros határában. A kísérleteket a megyei növényvédő állomás végzi a MÉM Növényvédelmi Központ irányításával, valamint a Tolna megyei Vadvédelemtechnológiai és Környezetvédelmi Állomás szaktanácsadóinak közreműködésével. A három év óta tartó kísérletekkel keresik a növényvédelem olyan üzemi, technológiai, fejlesztési lehetőségeit, amelyek megakadályozzák, hogy a vegyszerek károsodást okozzanak az értékes apróvadállományban. A népgazdaságilag hasznos kísérlet végrehajtására az ösztönözte a szakembereket, hogy Szolnok megyében évente 180—200 rn,,,sá forint értékű növényvédő- szert használnak fel, s a ké-. miailag kezelt terület nagysága megközelíti az egymil- ,lió hektárt. A szakszerűtlenül végzett növényvédelem megritkíthatja a mesterséges tenyésztéssel is fejlesztett értékes apróvadállományt. Az eddig végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a vadászok és a növényvédő szakemberek szoros együttműködése kizárja az apróvadelhullás • lehetőségét. Az üzemi körülmények között végzett szakszerű növényvédelmi munkák során tömeges vadpusztulás egyáltalán nem fordult elő. A határban talált elpusztult és begyűjtött vadak vizsgálata során megállapították, hogy az elhullást állategészségügyi okok idézték elő, vagy pedig a határban nagy munkase- beséggel dolgozó mezőgazdasági gépek tettek kárt a vadakban. A kísérleti tapasztalatokat közkinccsé teszik majd az apróvadas területeken gazdálkodó nagyüzemek számára. A tegnap délelőtt levegőbe emelkedő repülőgépről nemcsak az elsőfokú árvízvédelmi munkákat, hanem az aratásban dolgozókat is megfigyelhettük. A Morava gép alig hagyta el a felszállópályát, máris vízben álló kukoricákat láthattunk a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet földjein. A zagyvarékasi út melletti szántóra is sok csapadék eshetett, mert foltokban csillogott a víz, és nagy területen lábon álló kalászosok várták a kombájnokat. A zagyvarékasi határban megdőlt a gabona. Látszott, hogy a betakarítógépek megpróbáltak dolgozni, de az átázott talaj miatt abba kellett hagyniuk a munkát. A kalászosok fe’e I a földön feküdt Üjszás.zon is, a kukoricatáblákat pedig víz borította, s a növény foltok- | ban sárgult, néhol már ki is pusztult. Jánoshidán még sok gabona várja a betakarítást. Jászboldogházán ismét félbehagyott gabonatáblái: tűntek fe'. de szépen felszántott táblákat is láttunk. Itt találkoztunk először kombájnokkal, s ez arra engedett következtetni, hogy a jászbol- • dogházi határban kevesebb csapadék hullott. Ennek ellenére megfigyelhettünk olyan kukoricatáblákat is, ahol vízióitok pusztították a növényt. A jászberényi határban „teljes gőzzel”, dolgoztak a betakarítógépek, és égették a tarlót. A jászteleki termelő- szövetkezet területén sok helyütt learattak, de a szalma csaknem mindenütt kint maradt. Jászapáti határában a gabonának 50-^80 százalékát vágták le a kombájnok, viszont itt is kint van a szalma a földeken. Néhol égették a tarlót, és a lucernabetakarító gépek is dolgoztak. Jászkisé- ran a határ nagv részét már felszántották. Jásziványban aratásra váró táblák és leég etett tarlók keveredtek, de olyan földek is voltak, amelyeken már befejezték a talajmunkákat. Abádszalókon igen megdőlt kalászosokat vágtak a kombájnok, ennek ellenére a terület felén már learattak. A tarló feltörése is követi a betakarítás ütemét, tegnap is szántott a K—700- 6S traktor. Kunhegyesen ismét vízfoltok csillogtak a földeken. A learatott bálákon sok volt még a szalma, de bálázógépeket is láttunk. Kunmadarason a kalászosok utólját vágták a gépek. Karcagon szinte üres volt a határ, csak a tarlóégetés füstje látszott, é3 a talajmunkát végző gépek dolgoztak. A kisújszállási szántóföldeken a betakarító- és a szántógépeket láttunk munkában. Kenderes határában nagyon sok gabona még lábon áll, viszont „teljes erő- bedobással" arattak a kombájnok. Törökszentmiklós felé közeledve azt jegyezhettük fel, hogy minden, vasút melletti tábláról betakarították a kalászosokat. Szajóiban a Tisza mellett belvíz sújtotta táblákon sárgult a kukorica, de a Háki Állami Gazdaság földjein már kombájnok arattak. Ismét a földön dőccent a repülőgép kereke. Csorna János a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági- és élelmezési osztályának vezetője így summázta a látottakat: — A hátralévő időszak is nehéz lesz, bár a kalászosoknak több mint felét betakarították a mezőgazdasági üzemek. B. Gy. Elköszöntek a csepegtek Kicsit sárosabban, de ugyanolyan vidáman fellobogózva indultak vissza a Csepeli- Vas és Fémmüvek gépkocsijai, bennük a tíz nappal ezelőtt Szolnok megyében érkező munkásokkal, mint amilyen lelkesen segíteni jöttek.Szükség volt a munkáskézre az állami gazdaságokban — mondta Bartha László a megyei pártbizottság titkára búcsúztatójában — hiszen a szokatlanul esős nyár nagy feladatot rótt a mezőgazdaságra. De még a munkánál is többet jelentett a termelők számára, hogy Csepelen már az aratás kezdetén felfigyeltek a nehézségekre, és a hívó szó előtt önként ajánlották fel erejüket és tudásukat a családjuktól elég távoli munkahelyen. Derekasan, becsületesen kivették részüket a betakarításból a megyében dolgozó munkások, nekik is köszönhető, hogy a megye mezőgazdasága túljutott az aratás felén.1 Az állami gazdaságok dolgozót a köszönő szaval: mellett egy meghívást is tolmácsoltak a Csepeli- Vas és Fémművek munkásainak. Elhatározták, hogy a dologidőben kötött barátságot tovább erősítik, s ezért az új kenyér ünnepére — augusztus 2,0-ra — meghívták Szolnok megyébe azokat a munkásokat, akik a nehéz időszakban helytállva nagyon sokat segítettek az állami gazdaságoknak. Húsbolt nyílik Szolnokon A szolnoki ÁFÉSZ 200 ezer forint költséggel átalakította a fedett piacon lévő húsbolt- ját, amely a legkorszerűbbek közé tartozik a városban. A 40 négyzetméter alapterületű, jól felszerelt bolt raktárában és hűtőberendezéseiben naponta 25 mázsa húst tudnak tárolni. A húsbolt holnap reggel 9 órakor nyílik, s naponta 6—II, és 15—18, vasárnap, pedig 6—10 óra között várja a vásárlókat. Hétfőn szünnapot tartanak. leriés fogyasztási cikked tartós proiiüiáfÉaí panaszra nem lehet okunk. Hiszen — • becslések szerint — 26— 26,5 millió háztartási gépet és híradástechnikai készüléket birtokol a lakosság. Ma száz háztartásban ötször annyi személygépkocsi, hét és félszer több villamos hűtőszekrény található, mint tíz esztendővel ezelőtt. Minden száz családból mosógéppel hetven, televíziókészülékkel 68 rendelkezik. S akkor még nem említettük a bútorokat, kerékpárokat, gáztűzhelyeket, olajkályhákat, forróvíztárolókat, az újdonságok közül például a konyhai páraelszívókat, mindazt, ami a tartós fogyasztási cikkek sorába tartozik, s aminek dolga, hogy könnyebbé, kényelmesebbé tegye mindennapjainkat. Nagyobb mennyiség, jobb minőség, mi gond lenne tehát? Akad. A hetvenes években esztendőnként 10—12 százalékkal nőt a bútorok vásárlása,’ s 'az iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként a mennyiség} igényeket maradéktalanul kielégíthetik. Csakhogy — mint azt a Minisztertanács 1974. november 8-i ülésén megállapította — ez ma már nem elég. Hiány mutatkozik kiegészítő és kisbútorokból, a lehetségesnél szerényebb a választék s annak is csupán egy részét ismerheti meg a vevő, s bár a fővárosban és nyolc megyeszékhelyen Dooms áruházak épüllek, épülnek. a bútorkereskedelem raktározási és hálózati gondokkal küzd. Úgy jellemezhetjük a mai helyzetet, hogy még nem zárult be a kör. s a résen elillan az öröm, a felelősség, olykor maga sz áru is. Hiszen esv T-dugó hiánva megakadályozhatja a rádió és a magnetofon közös használatát. ha nincs magnókazetta, néma a készülék, elem híján szobadísz a táskarádió, s hiába a vidéki házban a vízvezeték, ha a fürdőszobába nem vehetik meg a 80, 120 vagy 200 literes forró- víztárolót. mert hónanokon át reménytelenül keresik az üzletekben. Folytathattuk azzal, hogv bizonyos árukból ismétlődő hiány mutatkozik — ígv kerékpárokból, asztali rádiókból. fürdőszobai felszerelésekből, főként fajansz-mosdókból —, szegényes a választék. Ne pöröljük el azt az ipartól, a kereskedelemtől, amit j iggal sorolnak eredményeik közé. A növekvő árumennyiséget, a részletvásárU.s lehetőségét, a javuló minőséget, a jótállási idő hosz- s -.abbodását, az ingyenes ház- hozszállitás és üzembe helyezés bevezetését. Azt, hogy 1970 és 1974 között évi átlagban 23 százalékkal bővült a fogyasztási cikkek behozatala a szocialista országokból, s ennek 60 százaléka tartós fogyasztási cikk. Ám amint arra a tavaly, a második félévben lezajlott országos népi ellenőri vizsgálat rámutatott, az ipar és a kereskedelem együttműködése mind az új áruk. mind a javítás, az alkatrészellátás területén nem kellően ösz- srehangolt, hiányzik a rugalmas igazodás képessége, s mindennek kárát a vevő látja. Tavaly 278 ezer villamos hűtőszekrényt, 320 ' ezer kerékpárt, 217 ezer tv-készü- leket adott el a kereskedelem. negyedévente 120—130 ezer rádió talál vevőre. Rohamosan emelkedik a bútorok forgalma — havonta 170—190 ezer darab kárpitozott ülőbútort bocsát ki az inar! —, növekszik a kereslet az egyéb lakásfulszerelé- si tárgyak iránt. Mégis, az érzékenyebb hallású szakemberek azt állítják: új szelek fújnak, bármit már nem + lehet eladni. Megnőtt a vevő igénye, választékot követe], s azt is. hogy garanciában és azután is kellően karbantartsák különböző, nagy értékű tárgyait. fi tartós fogyasztási cikkek tartós problémái sok tekintetben most már az ipar, a kereskedelem körmére égtek s a megoldatlan gondok egyre nagyobb teherként nehezednek a szolgáltató hálózatra is. A legutóbbi időkben kormányszinten és a tárcák között jóné- hány határozat, megállapodás született a gyorsabb haladás érdekében. Ez kedvező feltétel ahhoz, hogy az új szelek ereje növekedjék, eltisztítsák az útból mindazt, ami miatt, amin a vevő k*-ik. M. O. \