Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 10. u ITÁLIAI BESZÉLGETÉSEK Veres Velence A CIA támogatása 11 millió dollár a chilei helyzet „befolyásolására" 3. A véletlen egy muranói üveggyári munkással hoz össze. Valahol dolgom van, s ahogy ez Velencében mindenkivel törvényszerűen megtörténik, eltévedek. Egy rendőrtől kérdezősködöm, középkorú férfival beszélget éppen, aki rögtön szívélyesen felkínálja, hogy elkísér, úgyis ott lakik a közelben, s éppen indul haza. Természetesen politikára terelődik a szó, de Olaszországban ma beszélnek-e másról az emberek? — A kommunisták győzelme nagy meglepetés volt, olyan, amire itt nem számított senki. Vörös Velence? Nem, erre még nem volt példa. — Bocsánat, ön velencei? — Harmincnégy éve lakom a városban, de ebben a tartományban születtem, tehát joggal számítom magam velenceinek. — Megkérdezhetem, rangot jelent velenceinek lenni? Mert egy kis büszkeséget is érzek a hangjában. — A világ egyik legrégibb és legszebb városa ... Azért mégsem mindegy, hogy az ember hol lakik. — Tehát meglepetés a kommunista győzelem? — Kifejezetten. Én nem vagyok kommunista. Eddig mindig a kereszténydemokratákra szavaztam, pedig munkásember vagyok, nem úr, hanem munkás — és bizonyságként mutatja is agyondolgozott kezét. — De most, életemben először, én is a kommunistákra szavaztam. — S hogyan képzelik el a jövőt a baloldali győzelem után? — Nem tudom. Az is lehet, hogy minden marad a régiben. Az egyik garnitúra megy, a másik jön. De talán bekövetkezik az a változás, amit oly sokan remélünk. De az is igaz, sokan attól is félnek, még jobban elharapóznak az erőszakos cselekmények, a bűnözés. — ön is fél? — Nem, ilyesmitől nem tartok. Inkább abban reménykedem, hogy a kommunisták és a kereszténydemokraták összefognak. Ez segítene. — A történelmi kompromisszumra gondol, amit a kommunisták hirdettek meg? — Hallottam róla, bár részleteiben nem ismerem, de azt hiszem, egy ilyen összefogás segíthetne csak rajtunk. — Köszönöm az őszinte beszélgetést és minden jót kívánok. Az új városvezetésnek számos gonddal kell szembenéznie, amelyek közül nem a legkisebb az a közismert tény, hogy a város, elsősorban az ide telepített üzemek levegőszennyezése miatt, rohamosan pusztul. — Velence még mindig a leglátogatottabb hely Olaszországban — mondja a Santa Lucia pályaudvar irfor- mációs irodájában egy turisztikai szakember. — A város pusztul? Kérem, annak is van varázsa, hogy ma már ferde toronyért nem kell Pisába menni. De mintha eltúloznák a város pusztulásáról szóló híreket. — Ezt nem tudom. Az viszont tény, hogy a lakosság egyrésze nagyon rossz körülmények között él, nedves, omladozó lakásokban. — Sajnos, ez igaz. Viszont nem hiszem, hogy ezen az új városvezetés segíteni tud. Egyelőre semmiképp. A várost évente 10—15 millió turista keresi fel. Velence gondjaiból alig látnak valamit. Mert Velence most is szép, épp olyan szép, mint amilyennek az utazók évszázadok óta leírták. — Azért már nem az igazi — mondja Giorgia, aki abból él, hogy önkéntes idegenvezetőként a messziről felismerhető turisták nyomába szegődik, s zengő olasz nyelven, vagy tört németséggel elmagyarázza egy-egy templom nevezetességeit. — Az emberek megfontoltabbak, kevesebb az idegen s kevesebbet is költenék. — Csökken az idegenforgalom? — Azt hiszem, igen. Egy kicsit rossz hírünket is költötték. Az újságok folyton azzal vannak tele, hogy sok a bűncselekmény. — S mit gondol, az új városvezetés ezen tud segíteni? — Remélem. Persze, azért mégsem Giorgio reménye a legfontosabb. Jellemzőbb, amit egy középiskolai tanár mondott a va- porettón, a Canale Grande mindig ünnepélyes díszletei között. — Velencét elkényeztette az idegenforgalom, s az idegeneket is elkényeztette Velence. A valóság azonban más. Bár a lakosság száma állandóan csökken, ma is több mint félmillió ember él itt, s ezeknek nagyobbik része bizony rossz körülmények között. Ezért lett Velence vörös, ezért győzhetett, minden várakozást és előrejelzést megcáfolva a baloldal. A feladat óriási, hisz az itt élők legnagyobb része gyári munkás. Aki ide jön néhány napra, az semmit sem lát a nyomorukból. Az ő életkörülményeiken kell javítani, minél előbb. A baloldal egysége, felelősségtudata segíthet ezen. Itt is, másutt is. Egész Olaszországban. Csányi László (Vége.) Michel Harrington amerikai kongresszusi képviselő kedden Washingtonban sajtóértekezleten foglalkozott a CIA központi hírszerző ügynökség tevékenységével. A törvényhozó szerint az ügynökség durván megsérti a törvényességet külföldön végrehajtott felforgató akcióival. Tevékenységét teljes titok fedi, ezért az nehezen ellenőrizhető. Harrington levélben fordult Carl Alberthez, a képvi- velőház elnökéhez és más vezető képviselőkhöz, felszólítva őket, hogy vitassák meg a CIA törvénysértései körül kialakult helyzetet. Mint mondotta, tudomása van arról, hogy a CIA annak idején több, mint 11 millió dollárt fordított a chilei helyzet befolyásolására. Olajvezeték Kínában Csinghuangtao észak-kínai kikötővárostól Pekingig terjedő 355 kilométer hosszúságú új olajtávvezeték kezdte meg működését. Ez része egy 1507 kilométeres vezetéknek, mely az ország északkeleti és északi részét köti össze. Az MTI tudósítója azt írja, hogy a vezeték nagy köny- nyebbség a fővárosi Petroké- miai Műveknek, mert eddig állítólag nyolc vasúti szerelvénynek kellett naponta elérnie Pekinget ahhoz, hogy a pekingi óriásfinomító zavartalanul működjék. A vasúti szállítás keresztmetszete pedig Kínában köztudottan szűk. i A szocializmus tekintélye Kubai autóbuszok Kuba, elsősorban szovjet segítséggel megkezdte autó- buszgyártó iparának megteremtését, illetve fejlesztését. A jövőre induló első ötéves terv végére, a Giron XI. elnevezésű buszokból évente több mint ezer darabot gyárt majd. A százszemélyes buszok első kétszáz példánya már közlekedik Havanna és más kubai városok utcáin. HSZK—Hollandia határán Üzlet a vám megkerülésével Űj üzletága van kialakulóban a Hollandia és az NSZK határán, az Ems torkol atvidékén. A széles tölcsértorkolat ugyan nem számít nemzetközi vízfelületnek, azonban a két ország határvonala nincs világosan kijelölve. Ezt használják ki élelmes, főként holland kereskedők: a torkolatban közlekedő hajókon vámmentesen árusítanak cigarettát, whiskyt, más italokat, kozmetikai cikkeket és egyéb — a vámok miatt meglehetősen drága — árucikkeket. A Hét Parool című holland lap jelentése szerint a német túristák ezerszámra szállnak fel a sétahajókra. A hajók holland kikötőben állnak meg, innen a túristák autóbuszokon térnek vissza az NSZK-ba és a vámszabályok értelmében vámmentesen vihetnek be bizonyos mennyiséget az így beszerzett árukból. Az olcsó hajójegy jó üzletté teszi a kirándulást a vevőknek is — a német kereskedők és a vámhatóságok viszont tiltakoznak. A Béke és Szocializmus szerkesztősége elméleti konferenciát rendezett a két világrend- szer közötti verseny mai szakaszának kérdéseiről. Az alábbiakban a tanácskozásról szóló cikk kivonatát adjuk. A két világrendszer harcában és versenyében koncentráltan fejlődik ki korunk fő ellentmondása, a szocializmus és a kapitalizmus ellentéte. A jelenlegi szakasz sajátossága, hogy megnövekedett a gazdaságnak, mint a világméretű osztály harc területének a jelentősége. A harc fő formájának változása azt jelzi, hogy a burzsoázia lényegében rákényszerül, hogy reálisan szemlélje a szocializmus megnőtt potenciálját, befolyását és lehetőségeit. A verseny eddigi eredményei a szocializmus világpozícióinak szakadatlan erősödéséről tanúskodnak. A jelenlegi, békésnek nevezett szakaszban bővült a különböző társadalmi rendszerű államok gazdasági és tudományostechnikai együttműködése. Ez az együttműködés nem ellentétes céljainkkal, a verseny érdekeivel, ugyanakkor előnyös mindkét félnek. Közben a szocializmus állásai szilárdulnak — hosszú távon. Vissza kell tehát utasítani azokat a revizionista és ultra-forradalmi nézeteket, amelyek támadják a békés egymás mellett élési politikát. A munkásosztály számára előnyösebb, ha békében, az elérhető legmagasabb életszínvonalon vívhatja meg a harcát a kapitalizmusban is. Ugyanakkor a helyes politikánkat ért támadások is figyelmeztetnek arra, hogy a két rendszer közötti harc békés formáinak fejlődése nem csökkenti a munkásosztály és a burzsoázia, a szocializmus és a kapitalizmus ideológiai harcának hevességét. A konferencia résztvevőinek egységes véleménye szerint a két rendszer közötti verseny távlatainak megítélésekor fontos azoknak a tényezőknek az elemzése, amelyek ma meghatározzák a szocialista és a kapitalista gazdaság fejlődésének fő tendenciáit. A szocialista országokban az utóbbi években intézkedéseket tesznek a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésére, a gazdálkodás intenzív módszereinek a bevezetésére, a tudományostechnikai forradalom eredményeinek a hasznosítására, a gazdasági demokrácia elmélyítésére. A szocialista gazdaság fejlődésének fő meghatározója ma a termelés töretlen növekedése, az egész népgazdasági folyamat minőségi tökéletesedése, a szocializmus társadalmi-gazdasági rendszerében rejlő belső erőforrások hatékonyságának fokozódása. A szocializmus tekintélye a világon közvetlenül függ attól, hogy a szocialista országok — nemzetközi munkamegosztásból és a szocialista integrációból adódó előnyök kihasználásával — mennyiben tudják a továbbiakban is hasznosítani erőforrásaikat, mennyire tudnak élni lehetőségeikkel. Ugyanakkor az is világos, hogy nem szabad lebecsülni a kapitalizmus esetleges további technikai és gazdasági eredményeit, de egyszersmind azt is láthatjuk, hogy ezek elkerülhetetlen társadalmi kataklizmákkal járnak majd együtt. A tapasztalatok azt is bebizonyították, hogy a kapitalista gazdaság nem tudja biztosítani huzamosan a stabil fejlődést. Ami az ún. harmadik világot illeti, az ide tartozó országok fejlődési útjának meghatározásában egyre nagyobb jelentőségűek a kommunista és baloldali-forradalmi pártok. A „harmadik világ” tevékeny részvevője a kapitalizmus és a szocializmus világméretű küzdelmének. A nemzeti felszabadító mozgalmak egyre érzékenyebb csapásokat mérnek az imperializmusra. A nemzeti forradalmak elmélyülésével, társadalmi tartalmuk gazdagodásával pedig gyarapodnak és megszilárdulnak a szocialista orientációjú erők. A kommunisták — szögezték le a konferencián — nem kételkednek a verseny végső kimenetelében. A jövő — ha harcokon, feszültségeken, konfliktusokon át is — a szocializmusé, a kommunizmusé. — !• S. — Préselt kockák palántaneveléshez A nálunk is elterjedt tápkockás palántanevelés akkor lehet jelentősen kisebb munkaigényű, ha a palántaneveléshez készített tápkockákba közvetlenül bevetik a magvakat. A legkorszerűbb táp- kockagyártó-gépek a tápközeg aprításától, keverésétől, üzemek a dugványozással szaporítható növények dugványainak gyökereztetéséhez és egyben a kiültetésig tartó továbbneveléséhez alkalmas — műtrágyákkal megfelelően dúsított tőzegből a felhasználás évszaka szerint szükséges méretű 4,5 vagy 6 nedvesítésétől, mozgatásától kezdve a tápkockák készre formálásáig mindent elvégeznek. Óránként többezer tápkockát gyártanak, sőt még megfelelő méretű nyílást is mélyítenek minden egyes tápkockában a mag számára, elvetik a drazsirozott, illetve pillírozott magvakat rendszerint pneumatikus rendszerű, kiegészítőleg is felszerelhető szemenkénti vetőszerkezettel. A tápkockagyártás és a tápkockás palántanevelés mintájára több országban kezdik már használni, a tömegszaporítással foglalkozó cm élhosszúságúra sajtolt — kockákat. Ezeket „gyökerez- tető-kockáknak” is nevezhetnénk. Közepükre ugyanis a szokásos módon megvágott, és esetleg gyökeredésserken- tő kezelésen átesett hajtás —, vagy levél-dugványokat közvetlenül eldugványozzák. Beöntözik és a gyökeresedésre kedvező viszonyok közé helyezik, majd meggy ökerese- dés után erre alkalmas helyen nevelik a cserepezésig, vagy a kiültetésig. Az ilyen tőzegkockákban gyökerezte- tett dugványok nem sínylik meg az átültetést. Szójabab termelés hőenergiával Az NSZK kutatási minisztere Bonnban bejelentette, hogy messzemenően támogatják mindazokat a terveket, amelyek az erőművek hűtővizének hasznosítására irányulnak. Az erőművekben megtermelt hőenergia 60 százaléka a hűtőtornyon vagy a kéményen keresztül kihasználatlanul távozik el a levegőbe. Az ötletekben gazdag agronómusok és technikusok ezt a meleget most csővezeték segítségével a földbe vezetik, ahol szójababot termelnek, amely rendkívül hőigényes. Laboratóriumban már előállították ily módon az első kosár szójababot. A rajnai mező- gazdasági kamara és a Rheinbraun-cég Wessling térségében egy tízhektáros területen kívánja megkezdeni a nagyüzemi kísérleteket. A szövetségi kormány konjunktúra-programjában szerepel a Dinslakent és Dortmundot összekötő vezeték Bottrop—Essen—Belsen- kirchen—Herne közti szakaszának megépítése. A hőt a hernei csúcserőmű szolgáltatja majd. A teljes terv megvalósítása 600—700 millió márkába kerül. öntözés a tenger vizével Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban folytatott kísérletek azt igazolják, hogy tengervízzel történő öntözés jelentős mértékben növeli az öntözött mezőgazdasági területek hozamát. Ezért az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Balti-tenger mellékén fekvő mezőgazdasági üzemek a tenger vizét is l felhasználják öntözésre és az eredmények igen kedvezőek. Így például az egyik kolhozban a tengervízzel öntözött rétekről betakarított zöldtakarmány hektáronkénti hozama átlagosan 71, az öntözött árpatáblák hozama pedig 63 százalékkal emelkedett. Űj szovjet búzafajta Nakat néven új búzafajtát kísérletezett ki Odesszában Fedor Kiricsenko, ismert szovjet búzanemesítő. Ezzel a Lenin- és Állam-díjas tudós huszonharmadik új búzafajtáját a közeli jövőben kezdik majd termelni a Szovjetunióban. A nakat ellenáll a szárazságnak, magas termésátlagot biztosít, kevésbé hajlamos a búzabetegségekre és az aratás előtt oly gyakori megdőlésre. A na- katából Őrölt elsőrendű liszt kiválóan alkalmas a jóminőségű makaróni, búzadara és metélt tészta gyártására.
