Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 10. u ITÁLIAI BESZÉLGETÉSEK Veres Velence A CIA támogatása 11 millió dollár a chilei helyzet „befolyásolására" 3. A véletlen egy muranói üveggyári munkással hoz össze. Valahol dolgom van, s ahogy ez Velencében min­denkivel törvényszerűen megtörténik, eltévedek. Egy rendőrtől kérdezősködöm, középkorú férfival beszélget éppen, aki rögtön szívélyesen felkínálja, hogy elkísér, úgyis ott lakik a közelben, s éppen indul haza. Természe­tesen politikára terelődik a szó, de Olaszországban ma beszélnek-e másról az embe­rek? — A kommunisták győzel­me nagy meglepetés volt, olyan, amire itt nem számí­tott senki. Vörös Velence? Nem, erre még nem volt példa. — Bocsánat, ön velencei? — Harmincnégy éve lakom a városban, de ebben a tar­tományban születtem, tehát joggal számítom magam ve­lenceinek. — Megkérdezhetem, ran­got jelent velenceinek lenni? Mert egy kis büszkeséget is érzek a hangjában. — A világ egyik legrégibb és legszebb városa ... Azért mégsem mindegy, hogy az ember hol lakik. — Tehát meglepetés a kommunista győzelem? — Kifejezetten. Én nem vagyok kommunista. Eddig mindig a kereszténydemok­ratákra szavaztam, pedig munkásember vagyok, nem úr, hanem munkás — és bi­zonyságként mutatja is agyondolgozott kezét. — De most, életemben először, én is a kommunistákra szavaz­tam. — S hogyan képzelik el a jövőt a baloldali győzelem után? — Nem tudom. Az is le­het, hogy minden marad a régiben. Az egyik garnitúra megy, a másik jön. De talán bekövetkezik az a változás, amit oly sokan remélünk. De az is igaz, sokan attól is fél­nek, még jobban elharapóz­nak az erőszakos cselekmé­nyek, a bűnözés. — ön is fél? — Nem, ilyesmitől nem tartok. Inkább abban re­ménykedem, hogy a kommu­nisták és a keresztényde­mokraták összefognak. Ez segítene. — A történelmi kompro­misszumra gondol, amit a kommunisták hirdettek meg? — Hallottam róla, bár rész­leteiben nem ismerem, de azt hiszem, egy ilyen össze­fogás segíthetne csak raj­tunk. — Köszönöm az őszinte be­szélgetést és minden jót kí­vánok. Az új városvezetésnek szá­mos gonddal kell szembe­néznie, amelyek közül nem a legkisebb az a közismert tény, hogy a város, elsősor­ban az ide telepített üze­mek levegőszennyezése mi­att, rohamosan pusztul. — Velence még mindig a leglátogatottabb hely Olasz­országban — mondja a San­ta Lucia pályaudvar irfor- mációs irodájában egy tu­risztikai szakember. — A város pusztul? Kérem, an­nak is van varázsa, hogy ma már ferde toronyért nem kell Pisába menni. De mintha el­túloznák a város pusztulásá­ról szóló híreket. — Ezt nem tudom. Az vi­szont tény, hogy a lakosság egyrésze nagyon rossz körül­mények között él, nedves, omladozó lakásokban. — Sajnos, ez igaz. Viszont nem hiszem, hogy ezen az új városvezetés segíteni tud. Egyelőre semmiképp. A várost évente 10—15 millió turista keresi fel. Ve­lence gondjaiból alig látnak valamit. Mert Velence most is szép, épp olyan szép, mint amilyennek az utazók évszá­zadok óta leírták. — Azért már nem az iga­zi — mondja Giorgia, aki abból él, hogy önkéntes ide­genvezetőként a messziről felismerhető turisták nyomá­ba szegődik, s zengő olasz nyelven, vagy tört németség­gel elmagyarázza egy-egy templom nevezetességeit. — Az emberek megfontoltab­bak, kevesebb az idegen s kevesebbet is költenék. — Csökken az idegenfor­galom? — Azt hiszem, igen. Egy ki­csit rossz hírünket is költöt­ték. Az újságok folyton az­zal vannak tele, hogy sok a bűncselekmény. — S mit gondol, az új vá­rosvezetés ezen tud segíteni? — Remélem. Persze, azért mégsem Gior­gio reménye a legfontosabb. Jellemzőbb, amit egy közép­iskolai tanár mondott a va- porettón, a Canale Grande mindig ünnepélyes díszletei között. — Velencét elkényeztette az idegenforgalom, s az ide­geneket is elkényeztette Ve­lence. A valóság azonban más. Bár a lakosság száma állandóan csökken, ma is több mint félmillió ember él itt, s ezeknek nagyobbik része bizony rossz körülmé­nyek között. Ezért lett Ve­lence vörös, ezért győzhetett, minden várakozást és előre­jelzést megcáfolva a balol­dal. A feladat óriási, hisz az itt élők legnagyobb része gyári munkás. Aki ide jön néhány napra, az semmit sem lát a nyomorukból. Az ő életkörülményeiken kell javítani, minél előbb. A bal­oldal egysége, felelősségtu­data segíthet ezen. Itt is, másutt is. Egész Olaszor­szágban. Csányi László (Vége.) Michel Harrington amerikai kongresszusi képviselő ked­den Washingtonban sajtóér­tekezleten foglalkozott a CIA központi hírszerző ügynökség tevékenységével. A törvény­hozó szerint az ügynökség durván megsérti a törvényes­séget külföldön végrehajtott felforgató akcióival. Tevé­kenységét teljes titok fedi, ezért az nehezen ellenőrizhe­tő. Harrington levélben for­dult Carl Alberthez, a képvi- velőház elnökéhez és más ve­zető képviselőkhöz, felszólít­va őket, hogy vitassák meg a CIA törvénysértései körül ki­alakult helyzetet. Mint mondotta, tudomása van arról, hogy a CIA annak idején több, mint 11 millió dollárt fordított a chilei hely­zet befolyásolására. Olajvezeték Kínában Csinghuangtao észak-kínai kikötővárostól Pekingig ter­jedő 355 kilométer hosszúságú új olajtávvezeték kezdte meg működését. Ez része egy 1507 kilomé­teres vezetéknek, mely az or­szág északkeleti és északi ré­szét köti össze. Az MTI tudósítója azt írja, hogy a vezeték nagy köny- nyebbség a fővárosi Petroké- miai Műveknek, mert eddig állítólag nyolc vasúti szerel­vénynek kellett naponta elér­nie Pekinget ahhoz, hogy a pekingi óriásfinomító zavar­talanul működjék. A vasúti szállítás keresztmetszete pe­dig Kínában köztudottan szűk. i A szocializmus tekintélye Kubai autóbuszok Kuba, elsősorban szovjet segítséggel megkezdte autó- buszgyártó iparának megte­remtését, illetve fejlesztését. A jövőre induló első ötéves terv végére, a Giron XI. elnevezésű buszokból évente több mint ezer darabot gyárt majd. A százszemélyes bu­szok első kétszáz példánya már közlekedik Havanna és más kubai városok utcáin. HSZK—Hollandia határán Üzlet a vám megkerülésével Űj üzletága van kialaku­lóban a Hollandia és az NSZK határán, az Ems tor­kol atvidékén. A széles töl­csértorkolat ugyan nem szá­mít nemzetközi vízfelületnek, azonban a két ország határ­vonala nincs világosan kije­lölve. Ezt használják ki élel­mes, főként holland keres­kedők: a torkolatban közle­kedő hajókon vámmentesen árusítanak cigarettát, whis­kyt, más italokat, kozmeti­kai cikkeket és egyéb — a vámok miatt meglehetősen drága — árucikkeket. A Hét Parool című hol­land lap jelentése szerint a német túristák ezerszámra szállnak fel a sétahajókra. A hajók holland kikötőben áll­nak meg, innen a túristák autóbuszokon térnek vissza az NSZK-ba és a vámsza­bályok értelmében vámmen­tesen vihetnek be bizonyos mennyiséget az így beszerzett árukból. Az olcsó hajójegy jó üzletté teszi a kirándulást a vevőknek is — a német kereskedők és a vámhatósá­gok viszont tiltakoznak. A Béke és Szocializ­mus szerkesztősége el­méleti konferenciát ren­dezett a két világrend- szer közötti verseny mai szakaszának kérdé­seiről. Az alábbiakban a tanácskozásról szóló cikk kivonatát adjuk. A két világrendszer har­cában és versenyében kon­centráltan fejlődik ki korunk fő ellentmondása, a szocia­lizmus és a kapitalizmus el­lentéte. A jelenlegi szakasz sajátossága, hogy megnöve­kedett a gazdaságnak, mint a világméretű osztály harc területének a jelentősége. A harc fő formájának változá­sa azt jelzi, hogy a burzsoá­zia lényegében rákényszerül, hogy reálisan szemlélje a szocializmus megnőtt poten­ciálját, befolyását és lehető­ségeit. A verseny eddigi eredmé­nyei a szocializmus világpo­zícióinak szakadatlan erősö­déséről tanúskodnak. A jelenlegi, békésnek ne­vezett szakaszban bővült a különböző társadalmi rend­szerű államok gazdasági és tudományostechnikai együtt­működése. Ez az együttmű­ködés nem ellentétes célja­inkkal, a verseny érdekeivel, ugyanakkor előnyös mindkét félnek. Közben a szocializ­mus állásai szilárdulnak — hosszú távon. Vissza kell te­hát utasítani azokat a revi­zionista és ultra-forradalmi nézeteket, amelyek támadják a békés egymás mellett élési politikát. A munkásosztály számára előnyösebb, ha bé­kében, az elérhető legmaga­sabb életszínvonalon vívhat­ja meg a harcát a kapitaliz­musban is. Ugyanakkor a helyes politikánkat ért táma­dások is figyelmeztetnek ar­ra, hogy a két rendszer kö­zötti harc békés formáinak fejlődése nem csökkenti a munkásosztály és a burzsoá­zia, a szocializmus és a kapi­talizmus ideológiai harcának hevességét. A konferencia résztvevői­nek egységes véleménye sze­rint a két rendszer közötti verseny távlatainak megíté­lésekor fontos azoknak a té­nyezőknek az elemzése, ame­lyek ma meghatározzák a szocialista és a kapitalista gazdaság fejlődésének fő ten­denciáit. A szocialista or­szágokban az utóbbi évek­ben intézkedéseket tesznek a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésére, a gazdálko­dás intenzív módszereinek a bevezetésére, a tudományos­technikai forradalom ered­ményeinek a hasznosítására, a gazdasági demokrácia el­mélyítésére. A szocialista gazdaság fejlődésének fő meghatározója ma a terme­lés töretlen növekedése, az egész népgazdasági folyamat minőségi tökéletesedése, a szocializmus társadalmi-gaz­dasági rendszerében rejlő belső erőforrások hatékony­ságának fokozódása. A szo­cializmus tekintélye a vilá­gon közvetlenül függ attól, hogy a szocialista országok — nemzetközi munkamegosz­tásból és a szocialista integ­rációból adódó előnyök ki­használásával — mennyiben tudják a továbbiakban is hasznosítani erőforrásaikat, mennyire tudnak élni lehe­tőségeikkel. Ugyanakkor az is világos, hogy nem szabad lebecsül­ni a kapitalizmus esetleges további technikai és gazda­sági eredményeit, de egy­szersmind azt is láthatjuk, hogy ezek elkerülhetetlen társadalmi kataklizmákkal járnak majd együtt. A ta­pasztalatok azt is bebizonyí­tották, hogy a kapitalista gazdaság nem tudja biztosí­tani huzamosan a stabil fej­lődést. Ami az ún. harmadik világot illeti, az ide tartozó országok fejlődési útjának meghatározásában egyre na­gyobb jelentőségűek a kom­munista és baloldali-forra­dalmi pártok. A „harmadik világ” tevékeny részvevője a kapitalizmus és a szocializ­mus világméretű küzdelmé­nek. A nemzeti felszabadító mozgalmak egyre érzéke­nyebb csapásokat mérnek az imperializmusra. A nemzeti forradalmak elmélyülésével, társadalmi tartalmuk gazda­godásával pedig gyarapodnak és megszilárdulnak a szocia­lista orientációjú erők. A kommunisták — szögez­ték le a konferencián — nem kételkednek a verseny vég­ső kimenetelében. A jövő — ha harcokon, feszültségeken, konfliktusokon át is — a szocializmusé, a kommuniz­musé. — !• S. — Préselt kockák palántaneveléshez A nálunk is elterjedt táp­kockás palántanevelés akkor lehet jelentősen kisebb mun­kaigényű, ha a palántaneve­léshez készített tápkockákba közvetlenül bevetik a mag­vakat. A legkorszerűbb táp- kockagyártó-gépek a tápkö­zeg aprításától, keverésétől, üzemek a dugványozással szaporítható növények dugvá­nyainak gyökereztetéséhez és egyben a kiültetésig tar­tó továbbneveléséhez alkal­mas — műtrágyákkal meg­felelően dúsított tőzegből a felhasználás évszaka szerint szükséges méretű 4,5 vagy 6 nedvesítésétől, mozgatásától kezdve a tápkockák készre formálásáig mindent elvégez­nek. Óránként többezer táp­kockát gyártanak, sőt még megfelelő méretű nyílást is mélyítenek minden egyes tápkockában a mag számá­ra, elvetik a drazsirozott, il­letve pillírozott magvakat rendszerint pneumatikus rendszerű, kiegészítőleg is felszerelhető szemenkénti vetőszerkezettel. A tápkockagyártás és a tápkockás palántanevelés mintájára több országban kezdik már használni, a tö­megszaporítással foglalkozó cm élhosszúságúra sajtolt — kockákat. Ezeket „gyökerez- tető-kockáknak” is nevezhet­nénk. Közepükre ugyanis a szokásos módon megvágott, és esetleg gyökeredésserken- tő kezelésen átesett hajtás —, vagy levél-dugványokat köz­vetlenül eldugványozzák. Beöntözik és a gyökeresedésre kedvező viszonyok közé he­lyezik, majd meggy ökerese- dés után erre alkalmas he­lyen nevelik a cserepezésig, vagy a kiültetésig. Az ilyen tőzegkockákban gyökerezte- tett dugványok nem sínylik meg az átültetést. Szójabab termelés hőenergiával Az NSZK kutatási minisz­tere Bonnban bejelentette, hogy messzemenően támo­gatják mindazokat a terve­ket, amelyek az erőművek hűtővizének hasznosítására irányulnak. Az erőművek­ben megtermelt hőenergia 60 százaléka a hűtőtornyon vagy a kéményen keresztül kihasználatlanul távozik el a levegőbe. Az ötletekben gaz­dag agronómusok és tech­nikusok ezt a meleget most csővezeték segítségével a földbe vezetik, ahol szója­babot termelnek, amely rendkívül hőigényes. Labo­ratóriumban már előállítot­ták ily módon az első kosár szójababot. A rajnai mező- gazdasági kamara és a Rheinbraun-cég Wessling térségében egy tízhektáros területen kívánja megkezde­ni a nagyüzemi kísérleteket. A szövetségi kormány konjunktúra-programjában szerepel a Dinslakent és Dortmundot összekötő veze­ték Bottrop—Essen—Belsen- kirchen—Herne közti szaka­szának megépítése. A hőt a hernei csúcserőmű szolgáltat­ja majd. A teljes terv meg­valósítása 600—700 millió márkába kerül. öntözés a tenger vizével Az Észt Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban folytatott kísérletek azt igazolják, hogy tengervízzel történő öntö­zés jelentős mértékben növeli az öntözött mezőgazdasági területek hozamát. Ezért az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban, a Balti-tenger mellékén fekvő mezőgazdasá­gi üzemek a tenger vizét is l felhasználják öntözésre és az eredmények igen kedve­zőek. Így például az egyik kolhozban a tengervízzel ön­tözött rétekről betakarított zöldtakarmány hektáronkén­ti hozama átlagosan 71, az öntözött árpatáblák hozama pedig 63 százalékkal emelke­dett. Űj szovjet búzafajta Nakat néven új búzafajtát kísérletezett ki Odesszában Fedor Kiricsenko, ismert szovjet búzanemesítő. Ezzel a Lenin- és Állam-díjas tu­dós huszonharmadik új bú­zafajtáját a közeli jövőben kezdik majd termelni a Szovjetunióban. A nakat el­lenáll a szárazságnak, magas termésátlagot biztosít, kevés­bé hajlamos a búzabetegsé­gekre és az aratás előtt oly gyakori megdőlésre. A na- katából Őrölt elsőrendű liszt kiválóan alkalmas a jóminő­ségű makaróni, búzadara és metélt tészta gyártására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom