Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 9. ITÁLIAI BESZÉLGETÉSEK Mit akarnak az olaszok? Ma nyílik Budapesten a bolgár nemzeti kiállítás 2. A változás, az áhított mu- tamento, azonban nem következik be egyik napról a másikra, s az Unita azt írja, még hosszú harcra van szükség, hogy valóra váljék a baloldal — a ma már a lakosság nagyobbik felét jelentő baloldal — akarata. Megoldásra váró kérdés pedig bőven van. Nápolyban — ezt is az újságokból tudom meg —, ahol a munka- nélküliségre jellemző, hogy 14 000 diplomás van állás nélkül, tüntettek a háziasz- szonyok a magas megélhetési költségek, a rossz bérek, a csekély munkanélküli segélyek miatt. „Nem kö- nyöradományt, hanem munkát akarunk!” — hirdették a felvonulók táblái, alacsonyabb élelmiszerárakat követelve. — És ön, ha szabad kérdeznem, mit főz ma, asz- szonyom? — Egy milánói nagyáruházban hangzik el a tolakodó kérdés, a fiatal asz- szony azonban készségesen válaszol: — Nehéz kérdés, főleg ilyenkor, a hónap végén. A férjem 200 000 lírát ad havonta s ebből kell gazdálkodnom. Bizony, nagyon kevés, s gondosan be kell osztanom minden napra, másként nem jövünk ki. Egyébként is, naponta kell bevásárolnom, mert amióta felemelték a villany árát, kikapcsoltam a hűtőgépet. Leggyakoribb ételünk a főtt alma, készítek egy nagy tállal, jó is, tápláló is. Persze az is megtörténik, hogy hónap végére kétszáz líráról négyszázra megy fel egy kiló ára, s ilyenkor csökkentem az adagot. Ami korábban csak vacsora volt, most ebédre is elégnek kell lennie. — Bocsánat, hol dolgozik a férje? — Raktáros egy nagykereskedelmi vállalatnál. — És hogy bírják az elégtelen táplálkozást? — Tudja, az a szerencse, hogy az orvosunktól kapok vitaminokat, így aztán bírom magam. — Ne haragudjék, jól értettem? — Igen, vitaminokat, orvosi receptre. Nagyon sokan csinálják ezt. Csadálkozva írom le szavait jegyzetfüzetembe: Per fortuna, il dottore mi da le vitaminé per tenermi su ... Szerencsére, a doktor ad vitaminokat, hogy fenntartsam magam. Olaszország drága, a kis jövedelműek valóban nagyon szerény körülmények között élnek, de ez nem az ország szegénységét jelenti, hanem a jövedelmek, az elosztás aránytalanságát. A gazdagok vékony rétege mellett nagyon szegény tömegek élnek napról napra, egyre rosszabb körülmények között. Az árak, elsősorban a létfenntartási költségek — s ezt mindenki, akivel csak beszéltem, megerősíti — állandóan emelkednek, amelyekkel a bérek nem tudnak lépést tartani. Ennek egyik következménye a példátlan bűnözési hullám, ami elöntötte Olaszországot, s a szinte állandósult sztrájkok. Ezen a napon, mikor ezeket a sorokat írom, jelentik be az újságok, hogy rövidesen sztrájkba lépnek a vendéglői és szállodai alkalmazottak, tiltakozásul a rossz keresetek és a magas árak miatt. Velence köztisztasági alkalmazottai is sztrájkra készülnek, az ok természetesen ugyanaz. Mit lehet még olvasni ezen a napon az olasz újságokban? Például ezt: Holmes, a detektív, mindent kinyomoz, informál beruházásokról, tájékoztatást ad házasságkötés előtt és után. Milano, Stradivari 7. Albérletet is hirdetnek, a két helyiségből álló bérlemény díja 120 000 líra. Egy munkás fizetésének több mint a fele. Egyébként mindent lehet kapni. Gépkocsit, hamisított régiséget, muranói üveget, pornó képeslapot, leinformálható menyasszonyt. De az embernek az az érzése, az olasz nép valami mást akar, amit pénzért, újsághirdetésre nem lehet kapni. Biztonságos életet, szabadságot, demokráciát. Csányi László Következik: Vörös Velence Folytatódik a Jggellenítési menetrend“ Zö'd-!eki-szigetek, amely július 5-én nyerte el függetlenségét, az afrikai partoktól kb. 700 km-re nyugatra helyezkedik el. 4033 négyzetkilométer területű, 12 nagyobb és több kisebb vulkáni szigetből álló, 270 ezer lakosú szigetcsoport. A lakosság legnagyobb része a XVI—XIX. század folyamán a nyugat-afrikai partokról került rabszolgaként a szigetvilágba. A szigetlakok 65 százaléka mulatt, 32 százaléka bantu, 3 százaléka pedig portugál. Mezőgazdasági ország gyengén fejlett élelmiszeriparral. A 200 ezer hektár megművelésre alkalmas földterület egynegyedét művelik, ahol elsősorban a fehér ültetvényesek exportcikkeit: kakaót, kávét és banánt termelik. A helyi lakosság ellátása szempontjából fontos a dió-, a kukorica- és a cukornádtermelés, a kecske-, a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés. 1460-ban fedezték fel a portugálok. Az első telepesek 1462-ben érkeztek a szigetre. 1495-től portugál gyarmat, 1951-től Portugália „tengerentúli tartománya”, 1956 óta folyt fegyveres felszabadító harc. A XVI. századtól az Ázsiába vezető ha- jóutak legfontosabb állomása. A Szuezi-csatorna megnyitása óta (1869) csak az Európából Dél-Amerikába vezető út egyetlen megállóhelye. Az elmúlt évtizedben a Sal-szigetén épült légikikötő Nyugat-Európa és Dél- Afrika fajüldöző rendszerei között létesült légi járatok fontos leszállóhelye. Sao Tónié és Principe — július 12-én válik önállóvá — a Guineai-öbelben elterülő 964 négyzetkilométer területű, 75 ezer lakosú trópusi éghajlatú vulkánikus szigetcsoport. A népességet az őslakos fangok (55 %), a kontinensről behurcolt kongók és conkák (36 %), mulattok (7 %) és portugálok (2%) adják. A szigeteken főleg ültetvényes gazdálkodás folyik, ahol elsősorban exportterményeket kakaót, koprát, kókuszdiót, banánt és kinint termelnek. Ipara a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült. A portugálok 1471-ben fedezték fel, 1522- től portugál birtok. 1951 óta formálisan önálló „tengerentúli tartomány”. Leve! Szienferopoibó! Messze földről, Szimferopolból küldött levelet kapott szerkesztőségünk a napokban. A levelet a Törökszentmiklós felszabadításáért vívott harcokban hősi halált halt Anyikin Jevgenyij Vlagyimirovics százados húga, Vera Anyikina írta. Vera Anyikina immár másodszor kereste fel — ezúttal az egész családdal — a várost, a szovjet hősök — köztük bátyja — síremlékét. Levelében örömteljes szavakkal ecseteli benyomásait hazánk és népünk politikai, erkölcsi és kulturális fejlődéséről. Megható sorokban emlékezik meg a mezőgazdasági gépgyárban tett látogatásról, az Április 4. szocialista brigádról, amely a szovjet hősi síremléket gondozza. Beszámol azokról a meleg köszönő szavakról, amelyek a gyárban hangzottak el a szovjet néphez azért az áldozatos barátságért és segítségért, amelyet a Szovjetunió jelenleg is nyújt a magyar népnek. Vera Anyikina végezetül a maga és Anyikin J. V. százados családja nevében megköszöni a városi párt- bizottságnak, a városi tanácsnak a gépgyár gazdasági és politikai vezetőinek, valamint Törökszentmiklós lakóinak, hogy lehetővé tették számukra a találkozást a magyar munkásokkal; azt a melegséget és szeretetet, amellyel ott tartózkodásuk alatt körülvették őket. Az elesett szovjet százados húga így zárja levelét: „Mindaz, amit mi láttunk és hallottunk, azt igazolja, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága egyre erősebbé válik.” A Balcancar Vállalat konténerrakodó berendezése Mini számológép a gyorsan fejlődő bolgár számítástechnikai ipar egyik legújabb terméke A Bulgár traktor (oldalirányban mozgó présekkel) a mező- gazdasági gépgyártás egyik korszerű újdonsága Sajtótájékoztató a bemutatóról Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából nagyszabású bolgár nemzeti kiállítás nyílik szerdán a Budapesti Nemzetközi Vásár „A” pavilonjában. A bemutatóról kedden sajtótájékoztatót tartott Vladimir Vi- denov Bulgária budapesti nagykövete és Penko Pen- kov, a bolgár kereskedelmi és iparkamara elnöke. A kiállítás átfogó képet ad Bulgária fejlődésének három évtizedes útjáról. 500- nál több színes fotótabló, makett, összesen kilenc témakörre osztva demonstrálja Bulgária gazdasági növekedésének főbb állomásait, műszaki-tudományos fejlődését, az életszínvonal emelkedésének jellemző adatait, valamint a szocialista gazdasági integráció eredményeit. A kiállítás területének legnagyobb részét a bolgár gépipar, az elektrotechnika és az elektronika legújabb termékei alkotják, közöttük az a komplett elektronikus számítóközpont, amelyből a magyar ipar már vásárolt néhányat, s lehetőség nyílik a további rendelésekre is. Felsorakoznak az anyagmozgatás automatizálását megkönnyítő különböző gépek, targoncák, emelők is. Bulgáriában az idegenforgalom is lendületes fejlődésnek indult, hiszen — mint a kiállítási tablók is bemutatják — az elmúlt évben csaknem négymillió külföldi üdült a Fekete-tenger partján, közöttük 78 ezer magyar turista.A magyar és a bolgár nép barátságáról is felvillant jellemző mozzanatokat a kiállítás, egyebek mellett a két ország kereskedelmi kapcsolatai bővítésének adatait is, azt, hogy 1971 és 75-ös időszakra kötött hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a korábbi ötéves időszakhoz képest az árucsereforgalom 65 százalékos emelkedését írja elő. Az árucsereforgalom az idei év végéig várhatóan meghaladja a 410 millió rubelt. Magyarország főként anyagmozgató gépeket, vagonokat, műszereket és elektronikus számítóberendezéseket vásárol Bulgáriától — mint azt szemléletes grafikonok ábrázolják — cserében gépipari és vegyipari termékeket, Ikarusz autóbuszokat, orvosi és más műszereket szállít, de eredményes együttműködés alakult ki a kohászati termékek kölcsönös cseréjében is. Mint a sajtótájékoztató alkalmával a bolgár kereskedelmi és iparkamara elnöke elmondotta, a két ország között lehetőség nyílik a kereskedelmi kapcsolatok további bővítésére és az integrációra, főként a kohászatban, a gyógyszeriparban, a háztartási gépgyártásban. Az Intranszmas és az Agro- mas magyar—bolgár közös társasághoz hasonló új együttműködési formákat is célszerű lenne keresni. A további együttműködést segíti majd elő várhatóan a kiállítás ideje alatt az országos műszaki fejlesztési bizottsággal és a MTESZ-szel együttműködve megrendezésre kerülő eseménysorozat is. Július 14-e és 18-a között hat tudományos-műszaki szimpóziumra kerül sor. A kiállítás szerdán délután 2 órakor nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, s július 23-ig naponta délelőtt 10 óra és délután 6 óra között várja az érdeklődőket J
