Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-08 / 158. szám

1975. JOT« 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tagnap egyhetes látogatásra Szolnokra érkezett az Észt SZSZK és Szolnok megye között fennálló egyezmény sze­rint Genric Turonok, a Szovjetszkaja Esztónia című lap főszerkesztője. Képünkön: balról jobbra lapunk főszer­kesztője és a vendég, aki látogatást tett a Néplap szer­kesztőségében Van elegendő ivóvíz Óvoda és ::: " . épül Lesz-e strand Öcsédön? Vasárnap a földeken Öcsödön évente mintegy 500 ezer forintot költhetnek a község fejlesztésére. Ez nem nagy pénz, különösen ha arra is gondolunk, hogy ebből kell kielégíteniök a kommuniális igényeket, biz­tosítani a színvonalasabb munka feltételeit a különbö­ző intézményekben. Ez a pénz azonban — mint Enye- di Dezső tanácselnök el­mondta, — alaposan meg- fiadzott minden esztendőben. Míg 1972-ben 420 ezer. ta­valy már több mint 4 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság utak, belvízelvezető árkok karbantartásánál, fásításá­nál, a különböző gazdasági egységek pedig pénzben ad­tak önkéntes támogatást egyes létesítmények megépí­téséhez. A negyedik ötéves terv utolsó félévében vagyunk: Öcsönöd, hogyan váltak va­lóra a mintegy öt évvel ez­előtt született elképzelések? A fő feladat akkor a köz­ség lakosságának megfelelő ívóvíz-ellátása volt.. Bár az elképzelések még nem való­sultak meg maradéktalanul — az építkezés körülbelül 1978-ban fejeződik be —, nyolcszáz méter híján elké­szült csaknem harminc kilo­méter vízvezeték, és július közepére kész lesz a két öt­ven köbméteres víztároló is. A tanácselnök szerint tehát a lakosság folyamatos ivó- vízellátása lényegében meg­oldódott. A másik nagy el­határozás a járdaépítés volt: eddig a község utcáinak 70 százalékában megépült a szi­lárd burkolatú járda. A tanácselnök szerint év­ről évre jobb a kapcsolatuk a különböző üzemekkel: a helyi sportkör fenntartásá­hoz 33 ezer forinttal és a sportolók utaztatásának vál­lalásával járulnak hozzá. Az A szerződések feltételeiben jelentősebb változásra nem került sor, a jövőre évre szóló megállapodások tartal­milag és formailag is válto­zatlanok maradtak. Nem te­kinthető ugyanis új feltétel­nek az a módosítás, amely a hízott sertések értékesítési súlykategóriájában már ko­rábban bekövetkezett. Ennek megfelelően a sertések súly­határa és ára az alábbiak szerint alakult: fehérhús ser­tés, 95—115 kg között kilón­ként 24 forint; hús- és hús- jellegű sertés 95—115 kg kö­zött kilónként 23,70 forint; fehérhússertés hús- és hús­üzemek és a tanács közösen építtetik meg a művelődési ház szociális helyiségeit, mintegy 60 ezer forint költ­séggel. Még ennél is na­gyobb jelentőségű, hogy ta­valy decemberben az üze­mek és a tanács megállapo­dást írtak alá, miszerint a gazdasági egységek az idén 138 ezer forinttal járulnak hozzá a művelődési ház fenntartásához, ezzel mint­egy megduplázzák az eddig e célra fordított összeget. Ezenkívül a szőnyegszövő üzem az óvoda fenntartását segíti, a Kossuth Tsz pedig karbantartja a tanyai diák­otthon és az 1-es számú óvo­da épületét. Készülnek már az elképze­lések az ötödik ötéves terv időszakára is. Üjabb nagy feladatot tűztek maguk elé: 75 személyes óvodát akarnak építtetni a községben, ami mintegy 3 millió forintba kerül. A tanács 1973 óta 500 ezer forintot tett félre e cél­ra, a község 5 különböző gazdasági egysége több mint 1 millió forintot adott, és a lakosság szintén önkéntes anyagi hozzájárulással segí­ti az építkezést. Tavaly ösz- szesen 24 ezer forintot gyűj­töttek össze, de az önkéntes adakozás tovább tart. Dön­töttek már abban is, hogy az idén ideiglenes jelleggel, de 1977-re végleg elkészül a megfelelő gázcseretelep is Öcsödön, a TIGÁZ közremű­ködésével. Még egy terv, ami viszont már régen foglalkoztatja az öcsödieket: a Népligetben a kutató fúrások nyomán 79 fokos termálvíz tört fel, s a kutat szeretnék, ugyancsak az üzemek segítségével, meg­vásárolni — 268 000 Ft-ba ke­rül. Erre később esetleg épí­teni lehet egy községi strand­fürdőt, amit régóta áhít a község lakossága. jellegű sertés 115 kg felett ... __zi,oJ iorint. A hízott sertések felső súlyhatárára vonatkozó ren­delkezést az 1975. május el­sejétől, az alsó súlyhatárra 1975. szeptember elsejétől fel­V dSdl'ict^i d iítíi’wiX J iiiovui/ u i ~ ‘ téseknél alkalmazzák, a ren­delkezéseknek megfelelően. A vállalatok július elején a téeszekkel, valamint a ház­táji és egyéni gazdaságokkal a sertésre és a szarvasmar­hára egyaránt nyomban meg­kezdték az értékesítési szer­ződések megkötését. Elolvasták: intézkedtek Lapunk május 23. számá­ban „Vizet iszik a büfés is” című írásunkban a vendé­gek jogos panaszait tolmá­csolva, a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat jászberényi strandbüféjében tapasztalt hiányosságokat tettük szóvá. A strandon rossz volt a ven­déglátás, kevés a hűsítő ital, nem volt meleg étel. Cikkünk után a vállalat gyorsan intézkedett. Kijaví­totta a büfé hűtőberendezé­seit, 500 üveg hűsítő ital hű­tésére alkalmas, korszerű hű­tőpultot vásárolt. A cikk megjelenése óta folyamato­san biztosítják a büfé jég­ellátását. Azóta minden nap lehet meleg ételt kapni a strandon. Négyféle üdítőital­ból, üveges sörökből válogat­hatnak a vendégek. Teljesítették a gyerekek és a felnőttek régi kívánságát: a strandon fagylaltot, lán- gost, feketekávét és minden nap friss süteményt árusíta­nak. Egyszóval most már van mit eladni, ki tudják szolgálni a vendégeket. Bsfeiezjdöit a kiállítás Kedvet csinált a vásárláshoz Mint korábban már hí­rül adtuk, június 30-tól jú­lius 6-ig árusítással egybe­kötött műanyag, üveg, és por­celán kiállítás nyílt a szol­noki Barátság klubban. A kiállítás — amelyet az AM­FORA ÜVÉRT szolnoki le- rakata és a szolnoki ÁFÉSZ rendezett — bemutató jelle­gű volt. A kiállítást mint­egy nyolcszázan nézték meg, s 28 ezer forint értékű áru kelt el. A legkeresettebbek a műanyagcikkek — ezek közül is elsősorban a térítők — és az üvegáruk voltak. A kiállítással egyidejűleg, a Jólét ÁBC-áruházban is kap­hatók voltak s ezután is kap­hatók lesznek a kiállított termékek. Az ízléses, szép AMFORA- áruk nemcsak a szemet gyö­nyörködtették, de kedvet is csináltak a vásárláshoz. Si­kerüket az is bizonyítja, hogy az áruházban is jelen­tősen megnőtt irántuk a ke­reslet. A Lajta balparti csatorná­ján az osztrák oldalon tör­tént gátszakadás lokalizálá­sára magyar területen újabb intézkedéseket hoztak. A szakadáson kiömlött víz a terepviszonyok következté­ben a magyar területre áramlik át. A magyar olda­lon Hegyeshalom és Mária- liget térségében ideiglenes tározót jelöltek ki. A Lajta balparti csatorná­jának magyar oldalon történt átvágásával a kiömlött víz visszavezetése folytatódik, az osztrák oldalról azonban to­vábbra is nagy mennyiségű víz ömlik át. Ezért tegnap délelőtt a magyar oldalon egy öntözőcsatornát is átvág­tak, s ezáltal kibővítették az ideiglenes tározót. Ezek az intézkedések Mosonmagyar­óvár védelmét szolgálják. A magyar oldalon a Lajta fő ágának és balparti csa­tornájának védvonalain több kilométer hosszúságú nyúl- gátakat ékítettek. A két or­szág illetékes szerveinek en­gedélyével magyar vízügyi erők átmentek osztrák oldal­ra is, és a Lajta fő ágának jobbparti védvonalán elzár­tak egy kisebb szakadást. Hajnali fél négy. Az agro- nómus nyitott szemmel fek­szik az ágyában. — Vajon esni fog ma is, mint tegnap? Űszászon a Szabadság Ter­melőszövetkezetben nem tudnak igazán örülni a nap­sütésnek. A szombati eső teljesen eláztatta a földeket, a gépek elsüllyednének raj­ta. A gazdaság egyik üres szolgálati lakásából átalakí­tott munkásszállóban hat kombájnos különösen mér­ges. — Már hogyne lennénk türelmetlenek — mondja in­dulatosan Kindricz Pál — hiszen azért jöttünk ide Cseh­szlovákiából, hogy segítsünk minél gyorsabban learatni. Felénk — az Ipolyságon — még nem érik a búza, de Zagyi László, a jászapáti— jásziványi Velemi Endre Ter­melőszövetkezet kombájnosa leállítja az SZK—4-es mo­torját. — Ilyen zajban egy szavát sem értem — mondja. — Hánykor kelt ma? — Jásziványról járok be dolgozni, ötkor keltem. Van úgy, hogy este 9—10 órakor keveredek haza, de ez már csak így van aratáskor. Itt ez a borsó is. Vágni kell, mert az idő sürget, mese nincs. De hajtom is ezt a masinát — néz szeretettel a gépére — tavaly még búzát aratott. — Nem sajnálja, hogy az idén a borsóba szorultak? — Mindig ott vagyunk, ahol a legnagyobb szükség van ránk. De az is könnyen meglehet — kacsint a kom­bájnos —, hogy néhány nap múlva már mi is a búzában dolgozunk. A Középtiszai Állami Gaz­daság tiszaszentimrei kerü­letében éppen véget ért az ebédidő. A Claas Dominator vezetőjét keresem. — Itt vagyok! — bukkan elő a kombájn magtartályá­ból Kovács János. — Egy kis hiba volt a szemszállító csi­gával, azt reperáltuk meg. — Mióta vágják a búzát? — Tegnap reggel jöttünk Bánhalmáról — válaszolja Nagy István — ugyanis mind A Rába középső szakaszán megszüntették az árvízvé­delmi készültséget és a fel­szabaduló erőket a Duna ko­máromi, almásfüzitői és esztergomi szakaszára irá­nyították. Az árvédekezés­ben hétfőn a Duna Rajka és Esztergom közötti szakaszán a Lajta mentén és Győr tér­ségében több mint kétezren vettek részt. A Dráva alsó-magyaror­szági szakaszán, Majláth- puszta térségében, az éjsza­ka bekövetkezett gátszakadás nehéz munkát ad a védeke­zőknek. A cél megmenteni több ezer hektár mezőgazda- sági terület termését. Tegnap délelőtt megbeszé­lést tartottak a Déldunántú­li Vízügyi Igazgatóság, a Vízgazdálkodási Társulat és az Állami Gazdaság vezetői. Ügy döntöttek, megkísérlik az áttört nyári gát nyílásá­nak elzárását. Ennek felté­tele, hogy töltött homokzsá­kokkal szolgálják ki a töl­tésen dolgozókat. A rendkí­vül mostoha körülmények miatt azonban a gének nem képesek közlekedni a parton ezért a vízi utat választot­ták a mentési anyagok szál­lítására. Több ezer homok­— ez motoszkál a fejében. Ragyogó napsütésre ébred a falu és a város. Jó reggelt vasárnap! húszadika körül nálunk is nagyon elkel majd a magyar segítség. — Bizony — bólogat Pá­ter Károly, aki Palástról ér­kezett Üjszászra — arra is nagy viharok voltak, fekszik a gabona. Az itteni termés most olyan ötven mázsa kö­rülinek látszik hektáron­ként, de lehetett volna öt­vennyolc is. — Hogy érzik magukat Magyarországon? — Nagyon jól — válaszol­ják. — Csak a vizet meg a sört nem tudjuk megszokni, mert nagyon meleg — teszi hozzá Kindricz Pál. a két kerület összes kom­bájnja a Libelulla takar­mánybúzát vágja, hiszen az a legérettebb. — Igyekezni kell a beta­karításával —; szól közbe Bá­csi János agronómus —, mert ez a fajta, ha eső után egy kis szél megfújja, nagyon könnyen pereg. — Ráadásul a vihar meg­döntötte ... — Lejjebb kell ereszteni a vágóasztalt — veszi vissza a szót Nagy István — s így a munka jóval nagyobb figyelmet igényel. Kétszer annyit dolgozik a gép és az ember is. — Vasárnap van. Ma hánykor fejezik be a mun­kát? — Tegnap este is a határ­ban ért a 9 óra, gondolom, mg is tudunk addig dol­gozni. — Hórukk, most! — kiált Horváth Ferenc traktoros. Péntek Imre és Németh Já­nos egyszerre nyitják le a pótkocsi oldalát. Aranyló zu- hatagként ömlik a szárítóba a búza. — Hányadik forduló? — A negyedik, de estig meglesz a hat — válaszolja a traktoros. — Nem lötyögünk ám fé­lig üresen! Fordulónként megvan a pótkocsin 76—78 mázsa — teszi hozzá Péntek Imre. — Mikor kezdtek aratni? zsákkal először uszályon kö­zelítik meg az áttört töltés- szakaszt, majd átrakodás után csónakkal teszik meg a megáradt Dráván az utolsó 80—100 métert. A Duna Komárom megyei szakaszán harmadfokú ár- vízvédelmi készültséget ren­deltek el. Néhány pont ki­vételével a víz erősen meg­közelítette a gátakat. A me­gyei árvízvédelmi ügyelet tegnap délutáni jelentése szerint a Duna közelében fekvő Lábatlani Vasbeton­gyár udvarába betört a víz, s elérte az üzemgyártó csar­nok küszöbét. A termelés egyelőre még zavartalanul folyik, s a gyár dolgozói megkezdték a védekezést. A legnagyobb veszély Tát községet fenyegeti; a falu szélső házaiba már betört a víz. A község lakossága nyúlgátak építésével véde­kezik. Dunaalmáson öt csa­ládot helyeztek a Duna ár­területéről biztonságba. Esz­tergomban a Duna szigetéről 15 családot költöztettek el. Betört a víz az esztergomi úttörőházba is. Lakóit ugyancsak biztonságos hely­re szállították. — László-napkor, július 27-én — mondta Baranyai Lajos, a karcagi Dimitrov Termelőszövetkezet agronó- muna. A 148 hektár árpát már levágtuk, hektáronként 41 mázsás átlagterméssel. A búza aratását 3-án kezdtük. Közben, két napra megáll­tunk az eső miatt, még most is vannak olyan táblák, ahol csak a lánctalpas kombáj­nok boldogulnak. Három DT—75-ös traktor kint van a földeken, ha valamelyik szállító jármű, vagy kom­bájn beragad, kihúzza. Csak az eső ne essen — Az időjáráson sok mú­lik. — És a gépeken! Olyan betakarítási kapacitásunk van, hogy, 1 ha napsütéses maradna az idő, 16—18-án befejeznénk az 1737 hektár kalászos betakarítását. Egyre jobban szürkül, a pára is kezd leszállni. Az öcsödi Kossuth Termelőszö­vetkezet kombájnosai az utolsót fordulnak a borsóföl­deken. Kukaes István és vál­tótársa Katona János, az SZK—4-es cséplőszerkezeté­vel bajlódik. — „Medvét fogtunk” — mondják. A tábla széle elég gyomos, s ezért tekeredett egy csomó felesleges növény a dobra. Ezt hívják a kom- bájnosok medvének, mert legalább olyan nehéz meg­birkózni vele, mint egy nagy barna mackóval. — Elég lehetett mára ... — Hát megittunk néhány liter üdítőitalt az biztos — nevetnek mindketten. — Mit szól a feleségük, ha ilyen piszkosan hazaállíta­nak? — Piszkosan?! — kérdezik szinte sértődötten. — Most még nagyon jól nézünk ki! Lehet, hogy vissza is küld az asszony, mert azt hiszi, nem dolgoztunk eleget — mosolyognak újra. Akkor nézzen meg bennünket, ha igazán fúj a szél. No, elég a lazításból — indítják a gépet — a tábla széle még ránk vár! Besötétedett. Az agronó­mus hazafelé baktat. Ma este megérdemlek egy üveg sört — törli meg fáradtan a homlokát. Talán még ket­tőt is. Braun György Éislmisierbollokban, vendéglátásban Munkahelyi pótlék Budapesten A belkereskedelmi minisz­ter — az érdekelt szervek vezetőivel és a kereskedelmi, pénzügyi és vendsglátóipari dolgozók szakszervezetével egyetértésben — munkahelyi pótlék fizetését rendelte el az ágazathoz tartozó fővárosi élelmiszer kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatok egyes munkaköreiben. A rendelet szerint minden évben 2500 forint munkahe­lyi pótlék illeti meg. első­sorban az élelmiszerüzletek­ben, az átlagosnál nehezebb munkakörülmények között dolgozó eladókat, pénztáro­sokat, segédmunkásokat, ta­karítókat, a vendéglátásban ezeken kívül a konyhafőnö­köket és helyetteseiket, a szakácsokat, a cukrászokat, a konyhamészárosokat, a gazdásszonyokat, a felírókat, a számlázókat, az italmérő­ket, a csaposokat, valamint mindkét szakmában a kedvezőtlen körülmények között üzemelő egységek ne­hezebben pótolható vezetőit és helyetteseit, amennyiben két éve folyamatosan dol­goznak az említett munka­körökben. Kötik a jövö évi vágöálial-ériékesitö szerződéseket Négyezren dolgoznak a gátakon Erőteljes védekezés a Lajta és a Duna mentén Csehszlovákiából jöttek Kombájnosok, gépek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom