Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Ferde szemmel A buszon Uram, ön azt mondta, hogy azonnal dugjam ide a po­fámat. Nem mondom a hang egy kissé meglepett, de jöt­tem, hiszen jegyet váltani amúgy is csak itt lehet. Meg­kérdezte: hogy a fenébe gondolom azt, hogy a középső aj­tón szállók fel? Éppen azon dilemmáztam — válaszoltam, hogy vajon elől kell-e két, illetve egy forintossal fizetnem, vagy pedig hátul van kalauz és jó-e a papírtízes is. Nem tud olvasni? — háborodott fel Ön. Világosan ki van írva, hogy hol szabad fel- és leszállni — fűzte hozzá kissé barát­ságosabban. De tudok — mondtam én. El is olvastam, fe­hér alapon piros betűkkel: Szolnok 900 éves. Csak azt nem láttam, hogy hányas ez a busz, mert az nincs kiírva, csak oldalt. Mire viszont ott megállapítottam, hogy hová megy a járat az első- és a hátsó ajtó zárva volt. így kerültem én ide a középső ajtóhoz, amelyet csak a sarkamra sikerült rácsukni. — br — Felcsapok gebinesnek Sóvárgó szemmel kukucs­kálunk a Damjanich uszoda melletti lángossütö pavilon belsejébe, hátha ... Készü­lődésnek azonban nyoma sincs. Liszt, olaj, kelt tészta helyett ládák tornyosulnak benne. Kérdezem az illetékestől: vajon eszünk-e még az idén lányost, s mikor kezdik már sütni. Ajánlat volt a válasz: vállaljam el gebinben a sü-- lését, s akkor ehetünk lán­yost. Azóta nem hagy nyugod­tan a dolog. Miért ne vállal­hatnám el? Igaz, nem értek hozzá, de nem én leszek az első, aki olyat csinál, ami­hez halvány gőze sincs. Tekintettel arra, hogy vég­leg döntöttem: beállók lán- gossütőnek, ezúton keresem ezt a jókezű üzlettársat, aki legalább a dagasztáshoz ért. Az osztalékról előre nem beszélhetek, mert én sem is­merem a dörgést! Azt mondják, hogy a lán- gossütés kész ráfizetés. Hát, ha állami dotációval csinál­ják, akkor biztosan ... Bár a Balaton-parti sütők „üzle­te” mást bizonyít. De ma­radjunk Szolnokon! Gondo­lom, gebinben árulhatnánk mást is. Például gyümölcsöt, pogácsát, szendvicset, édes­séget; olyan rágcsálnivalót, ami nem romlik könnyen, s amit a fürdőzök keresnek. Üdítőitalokkal is szolgál­nánk. S olcsóbban valamivel, mint amennyiért most ad­ják. Ugyanis az említett strandon — többszöri rekla­málásra — már a kerítésen át is lehet Colát kapni: ke­rítés tövében, üvegből fo­gyasztva, á: 4,20-ért, mű­anyagpohárból 4,60-ért. Mert ugyebár Kassai sörö­ző lett a strandvendég­lőből ... — csani — Július csatája Szabó Lőrinc: „Július csa­tája” című verséből idé­zünk a rejtvény vízszintes 1„ függőleges 16. és víz­szintes 40. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az idé­zet első sora (Zárt betűk: H, F, F, R, L.). 14. Műszak vé­ge a kereskedelemben. 15. Lengyel királyi dinasztia, egyes tagjai magyar királyok is voltak. 16. Emlékirat. 18. Belső szerv. 19. Országos Tervhivatal. 20. Beiktatja. 23. Veszprém folyója. 25. A sportoló utánpótlást nevelő iskola betűi. 26. Magánhang­zók. 27. Apró élősködő. 29. Sziget Japán nyugati part­jainál. 31. A hang is lehet ilyen. 34. Hajlat, görbület. 35. Balatoni üdülőhely. 37. A mérkőzés végén túli. 40. Az idézet utolsó része. 42. Zománcipari Művek. 44. Di­cséretre méltó tulajdonság. 45. Nem egészen tilos. 46. Enekhang. 47. Német névelő. 49. Ismer. 51. Zökkenőmen­tesen halad, folyik. 53. Fér­finév. 54. Észak- Amerika. 55. EKA. 57. Esküdt, röv: 58. A vízszintes 45. fordítottja. 59. Északi főváros. 61. A há­zasságkötése. 63. Felvigyá­zó. 64. Kettőzött kettős más­salhangzó. 65. Kettő. 67. Ke- rekszám. 68. Nem jók. 71. Testrész. 73. Középen belát. 74. Ellene egynemű betűi. FÜGGŐLEGES: 2. Kerge- tése, zavarása. 3. lm. 4. Om- tadék, névelővel. 5. BŐA. 6. Csipkciparáról híres város É.-Franciaországban. 7. Ki­csinyítőképző. 8. ÜJ. 9. Pró­lásának törvényével foglal­kozik. 12. Alvás közben lát­juk. 13. .. .rát, klórsav só. 16. Az idézet második rész« (Zárt betűk: Ü, E, Z, G.). 17. Feltételes kötőszó. 21. Élet, közismert francia szóval. 22. Tulajdonod. 24. Közép-Euró- pa legnagyobb folyója. 25. Kasa. 28. Fájdalom. 30. Til­tószó kétszer. 32. Becézett fiúnév. 33. Elterjedt, hagy­más, kerti dísznövény. 36. Vívótőr, fon. 38. Színültig. 39. Talmi. 41. Férfinév. 43. írásban tudatom. 46. Földre ereszkedik. 48. Fordított la­koma. 50. Ellentétes kötőszó. 52. Apró részekre dörzsöl. 541. Világtáj. 56. Körülkerített terület állatok részére. 59. Az egyik számtani alapművele­tet végzi. 60. Olaszország legnagyobb folyója, ford. 62. Kertben dolgozik. 64. Esek! 66. Magasztal. 69. Kötelezett­ség nélkül (sine obligo). 70. KÜ. 72. Igekötő. BEKÜLDENDŐ: vízszin­tes 1., függőleges 16., vala­mint vízszintes 40. számú sorok megfejtése, július 15­ig. Június 22-én megjelent rejtvényünk helyes megfej­tése:: Szívrezzentő, komor zivatarok villámmal cifráz­zák az éjszakákat. — Köny­vet nyert: Nagy Gyuláné Szolnok, Pálfi Istvánná Ti- szaszöllős. (A könyvet pos­tán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE baidős tag. 10. Esze. 11. ...ló- 1975. július 6. gia. az egyes anyagok áram- _________ Emlékmű A SZOLIMOk MEGYEI NÉPLAP SZATIRIKUS MELLÉKLETE 303. csípés Ötfőst ealuli iiü&s Cirbolya Dezsőre akkor figyeltem fel jobban, amikor a pénztárablak előtt tolongó tömegben kopár egykedvűséggel várt a sorára, holmi hentesszatyorra emlékeztető táskát lóbálva jobbjában. — Jöttem besöpörni az e havi járandóságot — hunyo­rított felém nyájas cinkossággal. Tekintélyes méretű táskáját szemrevételezve, elismerően biccentettem: — Neked aztán érdemes idestrapálnod magad! — Istenkém, a piacról élünk... — bokszolt kedélyes- kedően az oldalamba. — Vagy talán rólad az gondoskodik, aki az erdők madarait táplálja, s a mezők liliomát öltöz­teti? ... — A legtávolabbról sem — feleltem elkettyenten —, csakhát amit én itt kapok, elfér a zsebkendőm csücskébe kötve is. — Hja, édesegy haverom! Élelmesebbnek kell lennil Egy kicsit jobban kell nyüzsögni, a láncos lobogóját! Azt hittem, hogy káprázik a fülem. Szinte csak tegnap volt, hogy ez a dumás Cirbolyának becézett Dezső dugig zsúfolt gyűlésteremben, paprikavörös képpel tartott- tüzes hegyibeszédet a kispolgári kapzsiság meg az újgazdagok sznobizmusa ellen, most pedig nem átall maga is elvegyülni az aranyborjút imádók dévaj körtáncában. Amikor tapintatosan emlékeztettem egykori harcos puri­tanizmusára, fölényesen legyintett: — Hogy neked mi minden nem jut eszedbe! Dialek­tikus szemlélet kérdése az egész, kispajtás! — oktatott ki a tőle telhető legválasztékosabb modorban. Jóllehet, sosem fürkésztem behatóbban Cirbolya Dezső szellemi előítéletét, az viszont némelykor szöget ütött a fejembe, hogy oly hosszú időn át hogyan kaphatott mindig zöld utat a dialektikáknak ez a sajátszerű értelmezése. Mert tény, hogy gépies felszólalásai során dumás Cirbolya egyszer a szektás türelmetlenség, máskor a langyos opportunizmus, majd megint valami zagyva harmadikutas ideológia, vagy éppen az egzisztencializmus rendíthetetlen bajnokaként lépett fel — mikor milyen állásfoglalást látott célszerűnek. — S ez a te dialektikus szemléleted mostanában mit sugall neked? — érdeklődtem, csak hogy valamivel kitölt- sem a várakozás unalmát. — Divatos témákat — válaszolta ingerkedő mosollyal. — Környezetvédelemről, információelméletről, meg ilyes­mikről ... Elolvasok, mondjuk három cikket, s írok belőlük további hármat, majd ugyanabból a témából tartok vagy öt szakmaközi előadást, s esetleg rögtönzők egy-két tele­víziós nyilatkozatot is. Természetesen abból meritek a válla­lati értekezleteken elhangzó hozzászólásaimhoz is, legalább másfél évig ... Ezen a ponton elakadt a beszélgetésünk, mivel éppen Curbolyát szántották a pénztárablakhoz, aki aztán percekig azzal volt elfoglalva, hogy a különböző címletű bankjegy- kötegekkel megtömje táskáját. — Elugorhatnánk valahová egy üdítő italra ebben a rekkenő hőségben — tettem egy félreérthetetlen javaslatot Cirbolyának. — Sajnos, nincs időm — vágta rá feltűnő sietséggel. — A nyaralóm kertjében fedett uszodát építtetek, s ki kell ugranom ellenőrzini a munkálatokat... — Minek neked fedett uszoda, amikor van nyári uszo­dád? S pont neked, aki diákkorodban még társaidtól köl­csönkért irigben és nyakkendőben jártál randevúra! Borulat futott át az arcán, s megcsuklott a hangja: — Ez nem volt szép tőled! Ügy ért, mint egy övön aluli ütés. Olyan jól azért még nekem se megy, hogy telente a Riviérára járhatnék, ha netán kedvem szottyan egy kis lubickolásra. Mikus Sándor Mf Kép szöveg nélkül DLUHOPOLSZKY LÁSZLÓ Kép szöveg nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom