Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-05 / 156. szám
1975. július 5i Szolnok megyei néplap 5 Á hatos titka Á hatost kipipálhatjuk — mindannyian. Az Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az OTP, a szolnokiak, közöttük persze elsősorban a lakók. A hatos számmal jelölt lakóház ugyanis elkészült Szolnokon a József Attila úton, s nem is akárhogyan. De erről beszéljenek az illetékesek. Földvári József, az építkezés művezetője: — A tervezettnél egy hónappal hamarabb, az elmúlt hét csütörtökén megtörtént az épület műszaki átadása. — Akkor miért dolgoznak itt még mindig? — Az OTF-vel van egy olyan megállapodásunk, hogy bizonyos lakásfelszerelési tárgyakat — csapokat, szőnyegpadlót — csak akkor szerelünk fel, ha megérkeznek a lakók... — Akiknek kicsit nehéz lesz a lépcsőházba bemenni ... — Igen, mert a földszinti részen az OTP-nek egy fiókot is építünk, és ez még pár hónapig eltart, de a lakások készen vannak. — Mi az „egy hónap” titka? — Nincs anyaghiány, jó volt a tél, és elegendő a szakmunkás. Igaz, „elkelne” még néhány kőműves és tetőfedő. — Mit jelent az, hogy „jó” volt a tél? A több, mint 12 ezer lakosú Tiszafüreden éveken keresztül gondot okozott az óvoda és a bölcsőde kis befogadóképessége azoknak a szülőknek, akiknek gyermekeit a zsúfoltság miatt már nem tudták felvenni az egyik vagy a másik intézménybe. Ebben az évben gyökeresen megváltozik a helyzet. Két hónappal ezelőtt átadták a 6 millió forint költséggel épült, száz gyermek befogadására alkalmas óvodát, amelynek - konyháját úgy építették, hogy naponta 300 adag ételt is meg tudjanak főzni. Ezzel a kapacitással az óvoda konyhája el tudja majd látni az óvoda közvetlen közelében felépülő hatvanszemélyes bölcsőde kis lakóinak étkeztetését is. Az alapozás már megkezdődött. A terv szerint a bölcsőde ez év végére elkészül, összes költsége 3—3,5 millió forint körül lesz. — Enyhe .;: így gyorsabban tudunk dolgozni a szabadban. A másik — nem fagynak meg az anyagok sem. De az igazi nyitja ennek az egy hónapnak a sok itt töltött szabad szombatban és vasárnapban keresendő. Erről bővebben Antal József ács beszél, aki Jász- szentandrásról jár be naponta dolgozni. — Volt anyag, volt munka, pénzt is kaptunk érte — hát hogyne maradtunk volna itt dolgozni! — Hallottam, volt kommunista szombatjuk is ... — Az más — akkor nem pénzért csináltuk, de mindannyian itt voltunk. — Tudja, hány család költözik ide? — Tudom, hatvan. Nagyon várták, hogy elkészüljön ez a ház. — Szeretne itt lakni? — Hát persze ... de egyébként én is építkezem otthon, Jászszeritandráson. A vállalattól kaptam szanált épületből anyagot és teherautót a szállításra. Nagy segítség volt... — Most melyik épületen dolgoznak? — A hetesen, a nyolcason ... — Azok is elkészülnek egy hónappal hamarabb? — Hacsak rajtunk múlik ... igen. H. J. Most Tiszafüreden — a községhez tartozó Kóccsal és Tiszaörvénnyel együtt — ösz- szesen 360 gyerek járhat óvodába. Ha elkészül az új bölcsőde, akkor a pillanatnyi igényeket kielégítik hiszen az új óvodához hasonlóan az épülő bölcsődében is modern, tágas foglalkoztatótermek várják majd az apróságokat. A következő ötödik ötéves terv idején még egy százszemélyes óvodát építenek Tiszafüreden és keresik a megoldást az általános iskolások napközi otthonos ellátására is. Tavaly ugyanis mindösz- sze 380—400 gyerek étkeztetésére és foglalkoztatására volt lehetőség. Idén szeptember 1-től további hét napközis csoportot hoznak létre a három tiszafüredi általános iskolában, így újabb 175 gyermek kaphat napközi otthonos ellátást. Sz. J. Egy perc közlekedés — Halló, Lóczi Miklós őrnagy? — Igen. — Három kérdést szeretnék feltenni önnek, ezúttal nem a közlekedési rendőrnek, hanem a megyei KBT titkárának. Miért módosították a „vezess baleset nélkül” mozgalom alapszabályát? — Nem volt egységes, ahány ház, annyi szokás alakult ki az értékelésnél. Nehéz volt igazságosan dönteni. — A változás lényege? — A gépjárműveik számától függően 14 kategóriában soroltuk az önkéntes alapon benevező 333 üzemet, vállalatot, szövetkezetei. Most már azonos „súlycsoportban” versenyezhetnek — egyenlő feltételekkel, eséllyel. Ezentúl nemcsak megyei szinten, hanem három lépcsőben értékelik a versenyt. Kezdődik a városokban, járásokban ahonnan a legjobb 33 vállalat kerül a megyei döntőbe, innen pedig 3 az országos versenyre. Nagyobb rangot ad a mozgalomnak, s a versenyben részt vevő több mint nyolcezer hivatásos gépkocsivezetőnek, akik évente összesen 204 millió kilométert utaznak a volán mögött. Nagyobb elismerés, nagyobb ösztönzés amiért érdemes hajtani — szabályosan, balesetmentesen. — A versenyszabályok? — A helyezés (természetesen kategóriánként) a megtett kilométertől és a balesetek számától függ. De ezen belül is differenciálni kell: önhibájából történt-e köny- nyebb, súlyosabb sérülés, vagy halált okozott-e a baleset. A cserbenhagyás a vállalat automatikus kizárását jelenti egy évre. Az idei versenyt már az új szabályok szerint bonyolítják le. Ivóvízgondok Törökszenimikióson A városi tanács vb ülése Tegnapelőtt Karcagon, tegnap Törökszentmiklóson szerepelt a városi tanács vb előtt a vízellátás gondja. A két város közül kétségkívül az utóbbi van nehezebb helyzetben — Törökszentmiklóson ugyanis még az ivóvíz- ellátás sincs megoldva. Mint a végrehajtó bizottság megállapította, a problémák nemcsak fejlesztési, beruházási jellegűek. Az eddiginél hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a városi tanács és a víz- és csatornamű vállalat között. A végrehajtó bizottság értékelte a városi tanács vb szakigazgatási szervei irányítása alá tartozó intézmények káder- és személyzeti munkáját, majd a szervezési osztály működését vizsgálta meg. Az új óvoda után Hamarosan elkészül a bölcsőde is Tiszafüreden Újra dolgoznak a kombájnok Ölest tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság Az elmúlt hetek esős időjárása egy kicsit ráijesztett a mezőgazdaságra, de néhány napja ismét süt a nap, és dolgozhatnak a kombájnok — állapították meg tegnap délelőtt a mezőgazdasági operatív bizottság ülésén, amelyen részt vett dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnök- helyettese. Az állami gazdaságok betakarították az őszi káposztarepcét és a fűmagot. A kalászosokat is vágják a kombájnok. A talaj még mindig nem elég száraz ezért a megye állami gazdaságaiban a kétme- netes betakarítás gépeit, a rendre arató gépeket is készenlétbe helyezték. Az útviszonyok is kedvezőtlenek. Ezt a gondot munkaszervezéssel hidalják át a mező- gazdasági üzemek. Nagy gondot fordítanak az aratásban dolgozók ellátására is, hiszen a legnagyobb terhet most ők viselik. A szárítási lehetőségeket felmérve, az állami gazdasági szakemberek megállapították, hogy a betakarítási ütemet nem tudják teljesen tartani, de ha az idő továbbra is napsütéses marad, akkor várhatóan így is biztonságosan be lehet szállítani a hektáronkénti 40 mázsa búzát. A karcagi tsz területi szövetséghez tartozó gazdaságok a repcének felét, az őszi árpának több mint felét aratták le. A tavaszi árpa és a búza betakarítása csak a közelmúltban kezdődött meg, s így az előbbinek 5, az utóbbinak 1,5 százalékát vágták le á kombájnok. A szövetséghez tartozó mezőgazdasági üzemek a borsó egynegyedét takarították be. A Kunságban kevésbé pusztított az elmúlt időszak viharos időjárása, ezért a tájterületen a gabona sem dőlt meg annyira, mint a megye többi részén. A terméskilátások továbbra is kedvezőek: őszi árpából 38— 40, repcéből és borsóból 20 mázsát várnak egy hektárról a termelők. A korai takarmánybúzák aratása a jobb területekről 40—50 mázsás termést hozott hektáronként, és a kenyérgabona termése sem lesz 37—38 mázsánál rosszabb, még a gyengébb termőföldeken sem. Sok baj van viszont az új gépekkel. A kombájnosoknak túlságosan sokszor kell a meglazult alkatrészek szerelésével tölteni az időt. Ugyanerre panaszkodott a szolnoki tsz területi szövetség képviselője is. Az AGROKER igazgatója Ígéretet tett arra, hogy a hibát a lehető leggyorsabban kijavítják. A szolnoki szövetség gazdaságait jobban sújtotta a mostoha időjárás. Borsóból a termés egy része elpusztult, a repce és a gabona is megsínylette a vihart. Az őszi árpa 60, a repce 65—70 százalékát takarították be a tájterülethez tartozó gazdaságok. A termésátlagok repcéből 7—18, őszi árpából pedig 34—36 mázsa körül alakultak. Hogy milyen késést okozhatott az eső, arra csak egy példa: a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben már befejezés előtt áll a repce aratása, Besenyszögön pedig még csak a napokban kezdték meg. Enyhültek viszont a gabonaipar gondjai. Lehetőségük van ugyanis a megyéből elszállítani búzát, s a bértárolási szerződéseket is megkötötték. Így várhatóan a kenyérgabona tárolásával nem lesz gond. Dr. Bereczki Lajos összefoglalójában felhívta a szakemberek figyelmét, hogy az elkövetkezendő tíz nap alatt további előnyre tehet szert a mezőgazdaság — ugyanis a múlt évhez képest előbbre tartanak az üzemek — és ezt a lehetőséget nem szabad kiengedni a kezükből. Dolgozzanak szombaton és vasárnap is az emberek és a gépek, a vezetők is legyenek a helyükön. Így feltétlenül le lehet hozni a földekről hektáronként azt a 38—40 mázsa búzát, ami a növényekben még mindig „benne van”! B. Gy. A jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezet kombájnjai az elsők között fogtak hozzá a 230 hektáron termesztett ösziárpa aratásához, de az esős időjárás miatt csak a napokban fejezik be a munkát A NAGYKUNSÁG FELFEDEZÉSE Madarasi patrióta O Elmondok egy hagyo- mányt, melyet kun- madarasi emberek őriznek, emlegetnek büszkén. Azt a hagyományt, amelyet Kormos László, a község tudós ismerője imigyen írt le Kunmadaras története című könyvecskéjében. „A község színtiszta reformátusainak egyöntetű ellenállásával találta szembe magát az egri püspök akkor is, amikor a Györffy halom tetejére kereszt felállítását tervezte. A madarasi- ak a keresztben a politikai elnyomó hatalom jelvényét látták elsősorban, mely ösz- szefüggésben volt a katolikus reakcióval. A hagyomány azt tartja, hogy a Györffy halmot a falu apraja nagyja elhordta, és a keresztállításra érkező díszes küldöttség a megjelölt helyet nem találta a községben”. Történt pedig mindez a XVIII. század utolsó harmadában. Tombol a kánikula, még egy dévajkodó szellő sem környékez meg, pedig szívesen vennék egy vihorászó, fruska forgószelecskét is. De csak a homloktörlés adatik meg. Ilyenkor kicsit lustán mozog az ember agya — már akié. Mert Dániel Mihály már történetem közepén bólogat, igen, igen, hallottam én is ezt a hagyományt, mondja. Mikor is?... Várjunk csak... úgy nyolc esztendeje, amikor a katolikus templomot építették Kunmadarason, akkor mesélgették az emberek nevetgélve. Hát igen, már akkor is össze tudott fogni a nép... És beszélgetünk. Szó esik a hegyeket mozgató hitről (itt szó szerint kell érteni), szedjük a község történetének szépit-javát — bizonyítékként. Mert az ősök fölött már régen a gulya legel, de a példájuk ... — Persze most nem dombokat hordanak el — mosolygok. — Nem. Sokkal praktikusabb dolgokba ölik az erejüket. — Hallhatnék néhányat? — Csak a legutóbbiak közül egy-kettő, mutatóba: az iskolában két új tanterem épült, átalakítottuk a művelődési házat, új gázcseretelep készült, öregek napközi otthona, óvodáknál szakipari munkák, vízhálózat és gázvezeték földmunkái, parkosítás ... Következik a Szennyvíz- és a belvízrendszer. Ülünk a kunmadarasi ÁFÉSZ központjában. Dániel Mihály lelkesen magyaráz. Ügy sejtem, egy patriótával hozott össze a sors. — És ön, mit vállal, tesz a köz érdekében? — Na, ilyen munka kerül rendesen! Itt az ÁFÉSZ-nél a műszerész üzem vezetője vagyok és szocialista brigádvezető. Vállaltuk az egyik óvoda villamosítását, tavaly a parkot és egy tornatermet villamosítottunk. Azután 13 esztendeje hogy tagja lettem a tanácsi vb-nek. Volt az egy napot Kunmadarasért mozgalom: végigjártam a körzetemet. Nagyon rendesen csatasorba állt a lakosság, sokan egy nap helyett kettőt vállaltak. De szerveztem az utca, az árkok, a házak környékének renbehozását is. Elgondolkozik, mélyen üló szemei messzire révednek. — És még mit teszek? — morfondírozik. — Az elsorol- takon kívül elvállaltam, hogy az óvodák, napközi otthonok mosógépeit, centrifugáit, porszívóit egész évben díjmentesen javítom, sőt, teljes felújítást is csinálok. Ehhez értek, műszerész és villanyszerelő vagyok. Volt iparengedélyem is, de beadtam, mert nem értem rá maszekolni. — Egy napja? — Reggel ötkor ugrás az ágyból, fél háromig itt a műszerészüzemben vagyok, otthon bekapom az ebédet, pár szó a családi ügyekről, azután elmegyek, mindig akad valami elintéznivaló. Este 6 órától pedig már a budapesti Modell Szövetkezet itteni üzemében kell lennem, javítom a gépeket tíz óráig ... — Gondolom pénzért.., — Igen. — Ezt bírni is kell. — 52 éves vagyok, nem éppen mai gyerek. Otthon van, egy kis kertem, az a pihenésem. — Család? — A fiam velem dolgozik, ő is műszerész. Mostanában esküdnek egy pedagógusnővel. A lányom ápolónő a fővárosban. A feleségemet nemrégen műtötték, ő a háztartási gondokkal bajlódik. — Az asszonyok élete változott-e? — Itt van például ez a varróüzem, amiről beszéltünk. Ebben olyan asszonyok dolgoznak akik azelőtt csak a kúton vagy a boltban találkoztak. Az üzemben viszont közösség lettek, szóval átformálódtak. Amolyan dombokat elhordó erővé. Körmendi Lajos KÖVETKEZIK: Kunsázi kásaföldön Jubilál a mezőtúri kórház A mezőtúri Városi Tanács Kórháza az idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. A jubileum alkalmából a városi tanács vb a kórház-rendelőintézet, és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete előadássorozatot szervezett. Ma délelőtt fél tízkor, a városi művelődési központ nagytermében kezdődik az ünnepség, amelyen a mezőtúri kórház huszonöt évéről dr. Pap Sándor igazgató főorvos, Szolnok megye egészségügyi helyzetéről dr. Pá- pay Dénes, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezető főorvosa tart előadást. Móricz Béla a városi pártbizottság első titkára a kiállítóteremben megnyitja „A mezőtúri kórház képekben” című kiállítást, majd kitüntetéseket, jutalmakat adnak át és törzsgárda ünnepséget rendeznek.